Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)

1991-02-23 / 53. szám

2 aj Dunántúli napló 1991. február 23., szombat Kábítószerügyi tárcaközi bizottság alakult (Folytatás az 1. oldalról) nosodik majd meg hazánk­ban is. Ugyancsak a kormány­tagok elé került a szerencse­játékokkal foglalkozó törvény tervezete is, amely egy mind ez idáig hiányosan szabályo­zott területen próbál rendet teremteni. A tervezet értelmé­ben létrehozzák a Pénzügy­minisztérium fennhatósága alatt működő szerencsejáték felügyeletét is. A továbbiakban László Ba­lázs bejelentette: o 'kormány határozatot hozott a kábitó- szerügyi tárcaközi bizottság megalakításáról. A népjóléti miniszter irányításával tevé­kenykedő bizottság feladata fesz a kábítószerügyben il­letékes szervek .munkájának összehangolása, valamint a nemzetközi káibitászerellenes küzdelembe történő bekapcso­lódás segítése. A szóvivői tájékoztatón részt vett Kecskés László igazság­ügyi minisztériumi helyettes államtitkár, aki a társasági törvény módosításával kapcso­latos kormányzati elképzelé­seket ismertette, valamint Ke­leti György, a Honvédelmi Mi­nisztérium szóvivője, aki a szovjet csapatkivonás pénz­ügyi, gazdasági hátteréről szólt. A társasági törvényről a helyettes államtitkár elmond­ta: tervezik a teljes törvény- szöveg felülvizsgálatát, ám erre csak a Polgári Törvény- könyv újrakodifikálásával egy­idejűleg kerülhet sor. A mos­tani módosítások elsősorban a cégbírósági bejegyzést, a cégnyilvántartással kapcsola­tos ügyintézést egyszerűsítik, illetve a korlátolt felelősségű táisaságok, részvénytársasá­gok számára jelentenek köny- nyítéseket. így például egy­szerűsödik az alaptőke fel­emelésével vagy leszállításá­val kapcsolatos adminisztrá­ció, s új vonása lesz a tár­saságokra vonatkozó szabá­lyoknak, hogy a nem vagyon' apport harmadik személy köz­reműködése nélkül átruházha­tó. A másik témára áttérve Ke­leti György elmondta: ez idá­ig több mint 72 ezer szovjet katona távozott az országból, és még mintegy 19 ezren tar­tózkodnak különböző magyar­országi katonai objektumok­ban. A haditechnikai eszkö­zök 68 százalékát vonták ki, így például valamennyi ra­kéta indító-állványt elszállítot­tak már az ország területéről. Keleti György — hangsúlyoz­va, hogy a csapatkivonás a tervezett ütemtervnek megfe­lelően zajlik - mindehhez hozzátette: továbbra is nézet- különbségek vannak a szovjet és a magyar fél között a gaz­dasági és pénzügyi kérdések tekintetében. Kiemelte, hogy a szovjet fél nem ismeri el, és nem hajlandó betudni a végelszámolásba az Okozott környezeti károkat. Ugyanak­kor mind ez idáig a hátra­hagyott ingatlanok ügyében sem sikerült megegyezésre jut­ni, hiszen a magyar tárgyaló- delegáció egyértelművé tette, hogy kizárólag a hasznosít­ható objektumokért fog fizet­ni. Mindennek ellenére Keleti György annak a reményének adott hangot, hogy a szovjet csapatkivonás határidejéig — tehát ez év június 30-ig - si­kerül megállapodni a teljes vagyonelszámolásról. Pécsett a gyalogló „árvácskák" (Folytatás az 1. oldalról)- Hogy indult ez a túra?- Egy nap valamelyikünk felvetette, hogy jó lenne va­lami nagyot csinálni. Először arra gondoltunk, hogy elme­gyünk Párizsba és megmász- szulk az Eiffel-tornyot, de nem láttunk benne semmi nemes célt — meséli Gyula. — Ké­sőbb jött az ötlet, hogy jár­juk be az országot, az ado­mánygyűjtést pedig a veszp­rémi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda súgta ne­künk. Ez tetszett is, mert mind a kerten életformánknak tekint­jük azt, hogy másokért te­gyünk valamit. Én az út alatt még Istenhez is utat találtam, megtértem. Misi 21 éve ellenére már a francia idegenlégiót is meg­járta. Mint mondja, neki ez adta azt a lelki stabilitást, önbizalmat, ami orra ösztön­zi, hogy örüljön, ha jót te­het valakivel. Az eddig meg­-ó- BELGRAD: Az újvidéki televízió pénteken megszüntet­te öt magyar újságíró munka- viszonyát, mert a Napló című független hetilapban támad­ták a tévé szerkesztéspolitiká­ját. Az öt újságíró - Bódis Gábor, Németh G. Árpád, Ba­lázs Attila, Csikós Zsuzsanna és Keszeg Károly — a televí­tett nagy út azonban majd­nem felér a légióban töltött fél évvel, hiszen Misi szerint néha olyan éhesék, hogy 1000 forintot is „megennének" — kizárólag vegetáriánus étkek­ből. — Mikor elindultunk, rosz- szabb körülményekre számí­tottunk — vallja be Gyula. — Úgy, egészében azt mondha­tom, hogy jól bírjuk a túrát, bár a falusi kutyák rohamait nem kalkuláltuk be. Gyulánál szeretnénk tartani majd egy nagyobb pihenőt, ami egész napos termál’fürdőzésböl álla­na. Máskor egyébként nem nagyon pihenhetünk, mert tartanunk kell a határidőket. A mostani út utón terveik szerint különválnak a fiúk. Gyula Jeruzsálembe szeretne zarándokolni harmadmagával, Misi pedig egyedül folytatja o „nagy dolgok" véghez vite­lét. Pataki Veronika zió vezetésének álláspontja szerint „zavarta a magyar nyel­vű szerkesztőség normális munkáját, támadta azokat, akik a televízió Napjaink című adásában meg akarták vilá­gítani a fegyverbehozatal ügyét". A független újságíró­szövetség törvénytelennek ne­vezte az intézkedést. NAGYVILÁGBAN SZAÜD-ARABIA: Az Öbölben állomásozó amerikai légierő február 21-i helikopteres támadását követően több, mint -400 iraki katona megadta magát. MTI telefotó Ultimátum (Folytatás az I. oldalról) za, tönkreteszi az ország egész kőolaj-kitermelő infrastruktúrá­ját. Roland Dumas francia kül­ügyminiszter nem sokkal Bush után nyilatkozva közölte, hogy az Iraknak szóló ultimátum a szövetségesek közötti teljes nézetazonosság jegyében ha- tároztatott el. Pierre Joxe vé­delmi miniszter pedig bejelen­tette: a szárazföldi akciók kezdete „mostantól ki van tűzve, mindössze órákról van szó”. A csütörtök éjjeli moszkvai bejelentés bizalmatlan nyugati Ha Irakot egy szárazföldi háborúban sarokba szorítják, annak vezetői ki fogják ját­szani az olajkártyát, lángra lobbantva Kuvait több száz olajkútját, hogy világszerte kör­nyezeti katasztrófát idézzenek elő — vélekedett Jasszer Ara­fat, a PFSZ vezetője, aki Irak egyik legelszántabb támogató­ja az öböl-konfliktusban. Arafat figyelmeztetése be- beigazolódnT látszik. Az iraki csapatok az elmúlt 24 órá­ban a kuvaiti olajkutak ne­gyedét felgyújtották - közöl­te a rijódi amerikai katonai Iraknak fogadtatására — még az ulti­mátum elhangzása előtt - a szovjet külügyminisztérium szük­ségesnek tartotta leszögezni, hogy nem szovjet—iraki béke­tervről van szó, hanem Gorba­csov elnök javaslatairól, ame­lyek kiindulópontként szolgál­nak a pénteken folytatódott tárgyalásokhoz, s hogy a pon­tok közül csupán a Kuvaitból való iraki kivonulásra vonatko­zó érinthetetlen. Mint mondot­ták, haladás mutatkozott a szovjet és az iraki külügymi­niszter tárgyalásain, amelyek a BT 660. számú határozata végrehaitásónak mikéntjét érintették. szóvivő. A bejelentés szerint jelenleg 140 olajkút áll lán­gokban kuvaiti területen. Az amerikai szóvivő szerint úgy tűnik, hogy Irak a felperzselt föld politikájába kezdett. Ri­chard Neal elmondta az új­ságíróknak, hogy az iraki erők jelenleg is folyamatosan és módszeresen rombolják a ku­vaiti olajberendezéseket. A szóvivő kijelentette: informá­ciói a rijádi amerikai főpa- rancsnókság hírszerzési jelen­téseiből származnak. Petre Roman miniszterelnök február 11-én Antall lózsel magyar miniszterelnökhöz in­tézett levelében jelezte Romá­nia érdeklődését a magyar, csehszlovák és lengyel három­oldalú tanácskozásokon való részvétel iránt, valamint or­szágának azt az óhaját, hogy ez az együttműködés már a Visegrádon február 15-én el­kezdődő csúcstalálkozón meg­valósuljon. Február 15-i válaszlevelében a magyar miniszterelnök kö­zölte román kollégájával, hogy a visegrádi összejövetel részt­vevői „nem tartják időszerű­nek az együttműködés körének kiszélesítését sem' Romániával, sem pedig más, a háromolda­lú tanácskozásokhoz csatlakoz­ni kivánó" országokkal", „de elfogadják a konkrét feladatok kijelölése és megoldása során a részleges együttműködést". A Rompres hírügynökség köz­zétette mindkét levelet azzal az indoklással, hogy ilymó- don a közvélemény „megálla­píthatja Románia előítéletektől mentes együttműködési szán­dékát”, azt, „hogy pragmati­kusan veti fel a szomszédos országokkal való kapcsolat kér­dését, nyíltan kifejezésre jut­tatva érdeklődését a bizton­ság és a hnegértés körülmé­nyei között megvalósuló hosz- szú lejáratú együttműködés biztosítása iránt". Petre Roman már levele ele­jén megállapította: „A román- magyar kapcsolatokban túl kell tennünk magunkat az érzel­meken, valamint a mindkét országot nyomasztó öröksé­gen". de hozzáteszi, ez az örökség „természetesen eltérő módon nyomasztja a két ál­lamot". Petre Roman kifejtette: a volt szocialista országok fel­osztása közép- és kelet-euró­pai országokra 'mesterséges, mivel az ezen államok között létrejött kapcsolatok, és az a tény, hogy hosszú időn 'ke­resztül ugyanahhoz a rend­szerhez tartoztak, különösen gazdasági téren távolról sem elhanyagolható egymásra utaltságot alakított ki. Más­------------------------- « ----------------------­Irak és az olajkártya felől közösek a céljaik, in­tegrálódás az európai struk­túrákba, amelyeket együtt munkálkodva hamarabb ér­hetnek el. Következésképp - irta Petre Roman -, „szeret­ném kifejezni érdeklődésün­ket, hogy részt vegyünk a há­romoldalú konzultációkon, amely ehhez hasonló célokat tűzött maga elé”. Ügy véli, hogy a „négyesben” való együttmunkálkodásnak jóté­kony hatása lenne ezen or­szágok mindegyikére, mint ahogy a közép- és kelet-euró­pai stabilitásra és együttmű­ködésre is. Antall József válaszlevelé­ben egyetért azzal, hogy felül kell emelkedni a magyar—ro­mán kapcsolatok negatív örökségén, amihez hozzátar­tozik a kommunista politikai rendszerek káros következmé­nyeinek felszámolása is. A magyar miniszterelnök közli, •hogy Petre Roman levelének tartalmát ismertette tárgyaló­partneréivel, a négyes együtt­működésre vonatkozó részt pe­dig szóról szóra felolvasta. Lech Walesa és Václav Ha­vel egyetértett azzal, hogy a magyar miniszterelnök adjon választ a román kormányfő levelére. A résztvevők egyön­tetűen úgy vélték: a három ország együttműködési szán­dékát nagy mértékben meg­határozta, hogy már koráb­ban kérték felvételüket az Európa Tanácsba, és megbe­széléseket kezdtek a Közös Piaccal. Teljes összhang volt a tekintetben — írja. a levél —, hogy a résztvevők egyelőre nem tartják időszerűnek az együttműködés körének kiszé­lesítését, sem Romániával, sem más, csatlakozni kívánó or­szággal. A levél hangsúlyozza, hogy a magyar fél a bizton­sággal kapcsolatos problémá­kat a 'kétoldalú tárgyalások 'körébe utalta, ami bizonyítja, hogy a hármak nem zárt, re­gionális szerevezetet kívánnak létrehozni, s az egyetlen or­szág ellen sem irányul. A két levelet teljes terjedelmében közölte az Adevarul című lap. Brit űrhajósnő megy a Mirre ♦ WASHINGTON: Az Egye­sült Államok nyújtson közvet­len segítséget Jugoszlávia nem kommunista tagköztársa­ságainak - javasolta csütörtö­kön Washingtonban Robert •Dole szenátor a szenátus kül­ügyi bizottsága előtt. Erre IDole szerint a központi kor­mány és Szerbia kikerülésével kerülhetne sor, akiket az Egye­sült Államoknak „nem szabad megjutalmaznia erőszakos, el­nyomó politikájukért".-ő- BELGRAD: A sűrű köd miatt több mint egyórás ké­séssel kezdődött meg pénte­ken Szarajevóban a jugoszláv államelnökség kibővített ülése, amelyen a résztvevők ismét megpróbálnak megoldást ta­lálni az alkotmányos válságra, a löderációt, illetve a konfö­derációt szorgalmazó állás­pontok közelítésével. A 27 éves Helen Sharman brit kutatónő lesz az első brit az űrben, miután az ő nevét sorsolta ki pénteken a Mos­cow Narodny Bank, londoni székhelyű szovjet pénzintézet, a brit—szovjet közös ürvállal- kozás, a Juno-program szpon­zora. Az ürhajósnö a tervek sze­rint május 12-én indul szovjet kollégáival a Mir-űrállomásra. Mostanáig egyéves kikép­zésen vett részt a szovjet Csil­lagvárosban, együtt Tim Mace brit repülő őrnaggyal. Erede­tileg kettejüket választották 13 ezer jelentkező közül az űr­utazásra. Mace őrnagy most Helen Sharman tartaléka lesz. Helen Sharman korábban a Mars csokoládégyárban dol­gozott és újságban olvasta a bank hirdetését: „Űrhajóst ke­resünk, gyakorlat nem szük­séges". Sorsolási győzelmének hírét így kommentálta: — Ke­vésbé félek az űrutazástól, mint attól, hogy csúcsforga­lomban átkeljek a (moszkvai) Lenin sugárút túlsó oldalára. A brit űrhajósok felkészíté­sét, űrhajózását a londoni szovjet bank finanszírozza, a vállalkozás egy pennyjébe sem kerül a brit kormánynak. Re­mélik, hogy a kiképzett brit űrhajósok előnyben lesznek akkor is, amikor hamarosan a közös piaci űrprogramhoz, a Hermes űrrepülőgéphez vá­logatnak legénységet. A brit kormány ehhez a programhoz sem járul hozzá anyagilag. LONDON: A 27 éves Helen Sharman brit kutató lesz az el­ső brit az űrben. MTI telefotó Magyarország kifogyott a pech bői? Magyarország jóformán ki­fogyott a szerencsétlensé­gekből, miután oz elképzel­hető legnagyobb csapások már tavaly meglátogatták, s ha kissé oszlik a búbánat, a híresen pesszimista ma­gyarok meglepődhetnek, mennyi minden megy jól or­szágukban - irta pénteken a The Economist című brit gazdasági hetilap budapesti tudósítója. Elismeri, hogy a hivatalos gazdasági adatok lesújtóak, de úgy véli, hogy a statisz­tikák rosszak, mert úgyszól­ván nem veszik figyelembe a magánszektor teljesítmé­nyét, amelyekkel együtt nincs is visszaesés Magyar- országon. A budapesti közgazdasá­gi egyetem professzorai Gá­bor István azt mondta a The Economistnak, hogy tíz év alatt 16-18 százalékról 30 százalékra nőtt a magán- (főleg fekete) gazdaság hozzájárulása a GDP-hez. Ez azonban nem okoz sok örö­möt, mert háromszor annyi­an járnak rosszabbul a gaz­dasági átalakulással, .mint ahányon nyernek rajta — tette hozzá Gábor István. A nyertesek azonban na­gyon jól járnak — írja a The Economist —, megemlítve, hogy nemrég gazdára ta­lált az első Rolls Royce Ma­gyarországon. A The Economist szerint nagyszerűen halad a priva­tizálás, a nyugati-magyar vegyes vállalatok alapítása és egy év alatt 14 400-ról 23 300-ra nőtt a cégek szá­ma. Lehet, hogy a nyugati fogyasztási cikkeket árusító sok új -bolt és üzlet rontja a fizetési mérleget, de se­gít abban, hogy a magya­rok ne vásároljanak minden forintjukért kemény valutát, amit aztán Bécsben költe­nek el. A kormány tehetetlenségé­ről, fejetlenségéről szóló pesszimista megjegyzések is mind kevésbé helytállók. An­tall József egészségi állapo­ta javul, és Kupa Mihály pénzügyminiszteri kinevezése óta a gazdaságirányítás is világosabb — vélekedett a The Economist tudósítója. Magyar pénzügyi körök szerint egyébként sem a kor­mány minőségétől függ a gazdaság sikere. Olaszor­szágban is rémes a koalí­ciós kormány, az emberek csalnak az adóval, nem bíz­nak az államban, romokban hever a közszolgáltatás és az infrastruktúra, ám csak­úgy, mint az olaszok, a ma­gyarok is arra ébredhetnek egy szép napon, hogy a fekete gazdaság teljesítmé­nyével együtt milyen gazda­gok valójában - így össze­gezte a kilátásokat a The Economist című brit gazda­sági hetilap e heti száma. Petre Roman-flntall József levélváltás

Next

/
Thumbnails
Contents