Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)

1991-02-14 / 44. szám

8 aj Dunántúli napló 1991. február 14., csütörtök Felülvizsgálatra szoruló jogszabályok és gyakorlat Önkormányzati tulajdonból magántulajdonba Az átmeneti helyzet min­dig is ideális táptalaja a félreértéseknek. Ezt a táp­talajt csak dúsítják azok a szükségképpeni ideiglenes intézkedések, amelyek meg­próbálják áthidalni a már elfogadhatatlan, elavult szabályozás és a még meg nem született, új rendezés közötti időbeli űrt. Pécs Megyei Jogú Város önkormányzata is az elmúlt hetekben több olyan hatá­rozatot hozott, amelyek bi­zonyos ügycsoportok átme­neti rendezését célozták ko­rábbi tanácsi határozatok, illetve ügyintézési gyakorla­tok felfüggesztésével. Ezek közül kettő különösképpen sokak elevenébe vágott: az állami tulajdonban álló la­kóházak elidegenítési cím­jegyzéke jóváhagyásának, majd a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidege­nítésének felfüggesztése. S ahogy már ilyenkor nálunk szokás, jó néhányon pánik­ba estek, vagy elbizonytala­nodtak az érintettek közül, hogy vajon mennyiben vo­natkozik rájuk az új ren­delkezés. Időrendi sorban haladva: december 20-án a pécsi közgyűlés úgy döntött, hogy az állami tulajdonban álló lakóházak — hajdani nevén tanácsi bérlakások — el­idegenítési címjegyzékének jóváhagyását átmenetileg, az ide vonatkozó tanács- rendelet felülvizsgálatáig, il­letve az új önkormányzati közgyűlési rendelet megal­kotásáig felfüggeszti. Ez utóbbi kidolgozásának vi­szont az a feltétele, hogy az új országos lakáskoncep­ció megszülessen magas szintű jogszabályban. A köz­gyűlés határozatának köz­vetlen oka december 20-án az volt, hogy újabb cím­jegyzék került elé jóváha­gyásra, újabb több száz olyan bérlakás listája, ame­lyeket a bérlőknek megvá­sárlásra felkínálnak. Ezt a listát, illetve további ha­sonló beterjesztését nem hagyta jóvá a közgyűlés. Az átmeneti rendelkezés tehát nem vonatkozik azokra a lakásokra, amelyeket el­adásra—megvásárlásra már korábban kijelöltek, A mint­egy 23 000 pécsi állami tu­lajdonú bérlakás közül ez- idáig 9000-et jelöltek ki ilyen célra, s ezek közül 2500-ra kötöttek már adás­vételi szerződést. Aki bi­zonytalan abban, hogy a már kijelöltek körébe tarto­zik-e lakóháza, megnézheti az ezekről összeállított tel­jes körű listát a Polgármes­teri Hivatal építési és köz­lekedési osztályán, illetve az INKÖZ-nél. Igazából azok sem kerül­tek különösebb hátrányba, akiknek a lakóháza a mos­tani, átmeneti jellegű dön­tés miatt egyelőre nem ke­rült fel az elidegeníthetők listájára: az ügyintézés eléggé hosszadalmas, így legfeljebb csak a harmadik negyedévben köthettek vol­na szerződést a lakásuk megvásárlásától. Némi zavart okozott a december 20-i önkormány­zati határozatnak az a pasz- szusa, amely a lakás-elide­genítés szempontjából meg­különböztette a történeti belvárost a többi városrész­től. A határozat ugyanis ak­kor azt is kimondta, hogy a történeti belvárosban a már kijelölt lakások elide­genítését is felfüggesztik, mert az nincs összhangban a történeti belváros új köz­lekedési koncepciójának ed­digi terveivel. Alig négy hét alatt kiderült, hogy ez a megkülönböztetés tájékozat­lanságon alapul: a rende­zési tervvel összhangban je­lölték ki elidegenítésre a történeti belváros bérlaká­sait is, másrészt szerződés, illetve kontkrét árajánlat ese­tén polgári peres úton még­iscsak kikényszerítheti az adásvételt a vevő. A köz­gyűlés a következő ülésén, január 17-én hatálytalaní­totta a december 20-i’ ha­tározatának ezt a pontját. Tehát a történeti belváros tekintetében sincs megkü­lönböztetés: a már kijelölt lakások értékesíthetők. Ugyanezen a január 17-i ülésén a közgyűlés úgy ér­tékelte a jelenlegi állapo­tokat, hogy a nem lakás céljára szolgáló házigatla- nok elidegenítésének gazda­ságossági, várospolitikai in­dokoltsága is felülvizsgálat­ra szorul. Ezért a közgyűlés úgy döntött, hogy az elide­genítésre szánt, nem lakás céljára szolgáló helyiségek címjegyzékének jóváhagyá­sát és e helyiségek értéke­sítését átmeneti jelleggel és azonnali hatállyal felfüg­geszti. Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik azokra a bérleményekre, amelyek esetében az érté­kesítésre kijelölt hivatalos szerv már szerződési aján­latot tett a vevőnek, és az azt el is fogadta. Ugyan­csak nem vonatkozik a ha­tározat a garázsokra sem. Pécsett egyébként 3802 nem lakás céljára szolgáló önálló lakásingatlanként te- lekkönyvezett műhely, üzlet, raktár, műterem, garázs, pince van az önkormány­zat tulajdonában. Ebből 813 közületi bérlemény, 2989 magánszemély által bérelt helyiség. A kijelölt, de még nem értékesített ilyen he­lyiségek száma mintegy 700- ra tehető. A közgyűlés dön­tésekor olyan tapasztalatok­ra támaszkodott, amelyek szerint a vevők a kedvez­ményesen vásárolt helyisé­gek hasznosításából, bérbe adásából jelentős bevéte­lekhez jutnak, míg az ön- kormányzat a hasznosítás 'helyetti eladással többlet- bevételtől esik el: e helyi­ségek jelentős hányadában a bérleti díjból származó bevétel jóval meghaladhat­ja a fenntartási, kezelési költségeket. Az önkormány­zat azonban nemcsak gaz­dasági szempontokra fi­gyelt, amikor a nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítésének, illetve bér­be adásának témáját 'felül­vizsgálatra utalta a gazda­sági és vállalkozási bizott­ságához. Arra is gondoltak az önkormányzati képvise­lők, hogy ezek a helyiségek állaguktól, fekvésüktől, jelle­güktől függően differenciált értékesítési, hasznosítási gyakorlatot igényelnek. Pe­remterületeken a lakosság kereskedelmi, szolgáltatási ellátását javító tényező le­het az üzlethelyiségek, mű­helyek kedvezményes bér­lete vagy értékesítése. A történeti belvárosban vi­szont a bérleti forma 'lehe­tőséget ad az önkormány­zatnak arra, hogy a város­centrum erkölcsi, esztétikai méltóságához nem illő te­vékenységekhez ne adjon helyiséget. A korábbi sza­bályozás és gyakorlat fel­függesztésével szerencsére nem ült le a problémakör rendezése: a gazdasági és vállalkozási bizottság ja­nuár '29-én már megkezdte a reá testált feladata vég­rehajtását. Dunai Imre Az önkéntes tűzoltóegyesületekről A hidasi tűzoltószertár a falu szélén, az ipartelep mellett árválkodik. Száz eiv es a szegénység A történelem diktál, vagy a szükség? A sokaikban fáj­dalmat szülő kérdés az ön­kéntes tűzoltóegyesületekre vonatkozik. A friss keletű ta­pasztalatra: mind gyakrabban hallunk hírt arról, hogy a baranyai községek is mintha szabadulni akarnának ezektől a kis létszámú társadalmi szervezetektől. A múlt év végén a megyé­ben 68 önkéntes tűzoltóegye- sület (ÖTÉ) működött. Tegyük hozzá mindjárt: adott szinten. Értve ez alatt felszerelésük hiányosságait, szervezhetősé- gük, „hadra Joghatóságuk" nehézségeit, a munkájukhoz szükséges anyagi háttér szű­kösségét. Talán azt sem sza­bad ugyanakkor elfelejteni: létüknek egyik mozgatója át­lagosan közel 100 éves múlt­juk — és ez az, többek között, ami miatt sokaknak fáj a megszűnés veszélyét jelző ten­dencia. A Tűzoltóság Megyei Pa­rancsnokságán sorolják: Ma- gyarmecskén, Csá nyoszrában, Siklóson, Erzsébeten, Baranya- jenőn és Hidason szűnt meg 1990-ben az ÖTÉ, ebben az évben pedig eddig Egerágon, és most van „eltűnőben" Vá- sárosdombón. — Ennyiről van tudomásunk! — teszik hozzá nyomatékkai, nyilván arra' utalva: hiányol­ják, hogy az önkormányzatok szakmai véleményük megkér­dezése nélkül döntenek az ÖTEJk sorsáról. Oka a tendenciának termé­szetesen van, s ezek között nem az önkormányzatok ren­delkezésére álló kevéske pénz az első. íme, Hidas, tömören: se felszerelés, se önkéntes tűz­oltó — állítják a Polgármes­teri Hivataiban. Két közgyű­lést is összehívták az ÖTE- nek, mindkettő sikertelen volt, nem kaptak választ a hogyan továbbra. Hozzátették azt is: ha tűz volt a községben, vagy közvetlen környékén, minden esetben vagy a pécsi, vagy a szekszárdi állami tűzoltók ol­tották el. Következtetésük: az ÖTÉ a faluban megtarthatat- lan. Arra, hogy ez az ön- kormányzati döntés nem koc­kázat nélküli, abból következ­tethettünk: nehezen vállalkoz­tak a megszüntetés okát fir­tató kérdésünk megválaszolá­sára. Tehát nemcsak a pénzhiány. Az általános életszínvonal- romlás is az ÖTE-k léte ellen hat, az is, hogy a falusi em­bereknek egyre kevesebb sza­bad ideje van, továbbá a va­lóban elavult felszerelés. Em­lítenek azonban még egy - valóban meghökkentő — okot a megyei parancsnokságon: az önkéntes egyesületék hasz­nálatában lévő épületék — idézzük — „könnyű hozzáfér­hetőségét". Ami pedig a megszűnést kimondó, vagy csak célzó döntések kockázatát illeti: ha nem működik az ÖTÉ, nő az állami tűzoltók vonulási ide­je, később „veszik kézbe" a tüzet, ami természetesen te­temesen növeli az anyagi kárt, súlyosbítja a veszélyhelyzetet. Tudni kell ehhez: a Parla­ment előtt lévő törvénytervezet a helyi önkormányzatok fel­adat- és hatásköréről teljes mértékben az önkormányzatok felelősségévé teszi a tűz el­leni védekezést. A csányoszrói Polgármesteri Hivatalban azt mondják: nem jelent a tűzlka'kas nagyobb veszélyt a falura, ha nem mű­ködik az ÖTÉ, mert Sziget­várról, Siklósról kijöhetnek az államiak, a közeli Sellyén pe­dig a tsz-bea üzemi tűzoltó- egyesület van. Az üzemiek fel­szereltségét, mozgékonyságát most nem taglaljuk, de az fi­gyelemre méltó, hogy Siklós is, Szigetvár is 30 kilométerre van! Jó fél óra. Ez alatt mit csinál(hat) a tűz? Nincs, aki összefogja az egyesületet — panaszolják a csányoszrói Polgármesteri Hivatalban, hol­ott — teszi hozzá a körjegy­ző -, nékik lenne pénzük a m űködtetésre. Azt persze, hogy közel 290 ÖTÉ működjön a megyében — nagyjából ennyi önkormány­zat van - abszurd igény. Az /úgynevezett kistérségi köz­pontokban azonban feltűnő lehet a hiánya - és ez min­den bizonnyal be is következik majd. Erre is telkitettel terve­zik a megyei parancsnoksá­gon, hogy eljussanak minden ilyen községbe: szakmai segít­séggel, egyéb támogatással - például felszereléssel is - próbálják legalább az elsőd­leges beavatkozásra alkalmas szinten tartani az önkéntes egyesületéket. Ugyancsak terv: igény esetén közreműködnek az önkéntesek képzésében, parancsnoki tanfolyamot szer­veznék", ahol a tűzoltás-veze­tés alapvető ismereteit sajá­títhatják el. A jelenségről szólni nem egyedül az említett, és egy­értelműen okosnak aligha ne­vezhető tendencio miatt idő­szerű, azért is, mert az ÖTE-k jelentős részénél ebben az évben esedékes a vezetőségek úijáválasztása. Ez egyút'al al­kalmat kínálhat arra is, hogy a helyi mindennapokhoz az önkéntesek szervezetei, a köz­ségek vezetéséhez az egyesü­letek irányítói szervesebben kapcsolódhassanak. Mert igaz, hogy történelmünk e napjaiban a szegénység dik­táló lehet, de az önkéntes ■tűzoltóegyes öletek sz ü k ség e s - ségét bizonyító 100 éves múlt­jukat sem szabadna üres tényként kezelni. A tűz és a nosztalgia nem fér ugyanis össze. Mészáros Attila Megalakult a Mágocs és környéki Vállalkozók Egyesülete Érdekvédelem - helyben Mógocson, az alakuló köz­gyűlésen tizennyolc kisiparos, kiskereskedő és mezőgazda- sági kistermelő megalakította a Mágocs és Környéki Vál­lalkozók Egyesületét, megvá­lasztották az öttagú elnöksé­get (vezetője Csepreghy Sán­dor teherfuvarozó lett) és a háromtagú felügyelőbizottsá­got. Mi vezette őket, hogy létre­hozzák az egyesületet? Alap­vetően, hogy helyben intéz­hessék az ügyeiket, hogy ne kelljen mindenért Sásdra, Pécsre utazgatniuk. A régi, még 1831-ben alakult mágo- csi ipartestület hagyományait szeretnék folytatni, épp ezért nem szakmák szerint, hanem területi elven álltak össze a helyi és környéki vállalkozók, hisz céljaik és gondjaik is kö­zösek. Célul tűzték maguk elé az érdekvédelmet, a jogi és adótanácsadást, a befolyó tagdijakból (idővel) a segé­lyezést, kölcsönadást, tehát az anyagi támogatást, valamint új munkaalkalmak teremtését. S természetesen mindezt hely­ben. Az egyesületet a mágocsi önkormányzat is segíti, Sziveri Mátyásné polgármester máris felajánlott számukra egy iro­dahelyiséget. S hogy a helyi és a környéki vállalkozói ügyek intézésében ne maradjanak magukra, a Baranyai Ipartes­tület után a KISOSZ-hoz és a VOSZ-hoz is csatlakozni kí­vánnak. Az egyesület várja tagjai sorába a vállalkozókat. Minden évben? Vállalkozók bálja A tervek szerint ezentúl évente megrendezik a vállal­kozók bálját, s a bevételt a Nemzeti Alapítvány javára for­dítják - tájékoztatták kedden az MTI-t az alapítvány szerve­zői. Korábban már beszámol­tunk arról, hogy Zwack Péter védnökségével február 16-án a Pesti Vigadóban rendezik meg először e — az információ sze­rint hagyományteremtő - vi­galmat. A Nemzeti Alapítvány javára tett felajánlások egyébként már meghaladják a 65 millió forintot. Eddig a levelekben jelzett összeg egy''armada folyt be a zárolt számlára, hiszen sokan több havi rész­letben fizetik be adományukat. A szervezők arról is beszámol­tak, hogy egyhavi jövedelme felajánlásával csatlakozott az alapítókhoz többek között Sze- lényi Iván egyetemi tanár, Mádl Ferenc miniszter és Sá- rossy László államtitkár is. Éjjeli nap/orészletek Az éjjeliőrök felelőssége nő. Egyre több vállalat egyébként is a legkülönbözőbb vagyon­védő társaságokat bízza meg azzal, hogy segítsék a ren­delkezésükre álló, és ráadásul nem kis értékű anyggok és más eszközök megvédését. Az éjjeliőrök, nevükből is következően éjjel teljesítenek szolgálatot és körtelefonunk alapján kiderült róluk az is, hogy zömében nyugdíjasok a régió legtöbb nagyüzemében. Korántsem az éjjeliőröket kívánjuk ''nevetségessé tenni akkor, amikor idézünk egy, az elmúlt két év alatt készült éj­jeliőr-naplóból. Az egyik nagy­üzem egyik egységének hű tükre is lehetne ez a napló, mindenesetre rávilágítanak a most következő idézetek arra, mennyire fontos is az éjjeliőr munkája. Idézetek egy éjjeliőr-napló­ból, az első bejegyzés kelte 1988 júniusa. A koszos kis vo­nalas füzetben található utol­só dátum ugyanazon év au­gusztusa, mert a füzet betelt. Valamennyi idézetet a nap­lóban szereplő helyesírás­móddal közöljük. „Különböző brigádok dol­goztak a területen, Engem el­lenőriztek! Többet nem! A te­lefon nem jó, akkor miért ma­radjak itt. Tíz negyvenötkor el­távoztam . . .” „Kérem, utasítsák a dolgo­zókat, hogy ne hagyják nyit­va az ablakokat! Jelentős népgazdasági kárt takarítanak meg ezesetben . . ." „A szolgálati időm alatt rendkívüli esemény nem tör­tént. A szolgálaton befejez­tem . . ." „Mintegy 10—12 ablakot be­tört a szél. A segítségemre sietett egy lakó, egy talpig becsületes magyar gyerek, aki ugyan bezédhibás (név), de készséggel segített. Ezzel mintegy 20 azaz húsz abla­kot mentettünk meg . . ." „Megjegyzésem: hatásos önvédelmi eszköznek számítom a szódásszifont. Több méter­ről is hatástalanítani lehet vele időlegesen az esetleges támadót. . ." „Három helyen hiányzik a fürdőszobában a csaptelep. Nem valószínű, hogy ma este vitték el, mivel a lámpakap­csolgatással elriasztottam vol­na az esetleges tolvajt, és előtte mindig hallgatóztam az árnyékban . . ." „Az ábc melet a bekerített hejiség szétdönve a folia a szákáruval fehuzva hogy ki­csinálta nemtudom mert a szol­gálati időm elöt történt..." „Mikor észre vettek elsza­ladtak . . . Egy szatyrot lát­tam a kezükbe meg egy pár gumi csizmát. Jelentetem a rendőrségnek. Kijötek és el­mentek utánuk. Azt monták hameg taláják őkett akor visz- szajönnek hanem akor nem tudnak mitcsinálni. A bó­dékat megse nézték . . .” Vigyázzunk egymásra! (bozsik) Fotó: Läufer László

Next

/
Thumbnails
Contents