Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1991-02-14 / 44. szám
8 aj Dunántúli napló 1991. február 14., csütörtök Felülvizsgálatra szoruló jogszabályok és gyakorlat Önkormányzati tulajdonból magántulajdonba Az átmeneti helyzet mindig is ideális táptalaja a félreértéseknek. Ezt a táptalajt csak dúsítják azok a szükségképpeni ideiglenes intézkedések, amelyek megpróbálják áthidalni a már elfogadhatatlan, elavult szabályozás és a még meg nem született, új rendezés közötti időbeli űrt. Pécs Megyei Jogú Város önkormányzata is az elmúlt hetekben több olyan határozatot hozott, amelyek bizonyos ügycsoportok átmeneti rendezését célozták korábbi tanácsi határozatok, illetve ügyintézési gyakorlatok felfüggesztésével. Ezek közül kettő különösképpen sokak elevenébe vágott: az állami tulajdonban álló lakóházak elidegenítési címjegyzéke jóváhagyásának, majd a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének felfüggesztése. S ahogy már ilyenkor nálunk szokás, jó néhányon pánikba estek, vagy elbizonytalanodtak az érintettek közül, hogy vajon mennyiben vonatkozik rájuk az új rendelkezés. Időrendi sorban haladva: december 20-án a pécsi közgyűlés úgy döntött, hogy az állami tulajdonban álló lakóházak — hajdani nevén tanácsi bérlakások — elidegenítési címjegyzékének jóváhagyását átmenetileg, az ide vonatkozó tanács- rendelet felülvizsgálatáig, illetve az új önkormányzati közgyűlési rendelet megalkotásáig felfüggeszti. Ez utóbbi kidolgozásának viszont az a feltétele, hogy az új országos lakáskoncepció megszülessen magas szintű jogszabályban. A közgyűlés határozatának közvetlen oka december 20-án az volt, hogy újabb címjegyzék került elé jóváhagyásra, újabb több száz olyan bérlakás listája, amelyeket a bérlőknek megvásárlásra felkínálnak. Ezt a listát, illetve további hasonló beterjesztését nem hagyta jóvá a közgyűlés. Az átmeneti rendelkezés tehát nem vonatkozik azokra a lakásokra, amelyeket eladásra—megvásárlásra már korábban kijelöltek, A mintegy 23 000 pécsi állami tulajdonú bérlakás közül ez- idáig 9000-et jelöltek ki ilyen célra, s ezek közül 2500-ra kötöttek már adásvételi szerződést. Aki bizonytalan abban, hogy a már kijelöltek körébe tartozik-e lakóháza, megnézheti az ezekről összeállított teljes körű listát a Polgármesteri Hivatal építési és közlekedési osztályán, illetve az INKÖZ-nél. Igazából azok sem kerültek különösebb hátrányba, akiknek a lakóháza a mostani, átmeneti jellegű döntés miatt egyelőre nem került fel az elidegeníthetők listájára: az ügyintézés eléggé hosszadalmas, így legfeljebb csak a harmadik negyedévben köthettek volna szerződést a lakásuk megvásárlásától. Némi zavart okozott a december 20-i önkormányzati határozatnak az a pasz- szusa, amely a lakás-elidegenítés szempontjából megkülönböztette a történeti belvárost a többi városrésztől. A határozat ugyanis akkor azt is kimondta, hogy a történeti belvárosban a már kijelölt lakások elidegenítését is felfüggesztik, mert az nincs összhangban a történeti belváros új közlekedési koncepciójának eddigi terveivel. Alig négy hét alatt kiderült, hogy ez a megkülönböztetés tájékozatlanságon alapul: a rendezési tervvel összhangban jelölték ki elidegenítésre a történeti belváros bérlakásait is, másrészt szerződés, illetve kontkrét árajánlat esetén polgári peres úton mégiscsak kikényszerítheti az adásvételt a vevő. A közgyűlés a következő ülésén, január 17-én hatálytalanította a december 20-i’ határozatának ezt a pontját. Tehát a történeti belváros tekintetében sincs megkülönböztetés: a már kijelölt lakások értékesíthetők. Ugyanezen a január 17-i ülésén a közgyűlés úgy értékelte a jelenlegi állapotokat, hogy a nem lakás céljára szolgáló házigatla- nok elidegenítésének gazdaságossági, várospolitikai indokoltsága is felülvizsgálatra szorul. Ezért a közgyűlés úgy döntött, hogy az elidegenítésre szánt, nem lakás céljára szolgáló helyiségek címjegyzékének jóváhagyását és e helyiségek értékesítését átmeneti jelleggel és azonnali hatállyal felfüggeszti. Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik azokra a bérleményekre, amelyek esetében az értékesítésre kijelölt hivatalos szerv már szerződési ajánlatot tett a vevőnek, és az azt el is fogadta. Ugyancsak nem vonatkozik a határozat a garázsokra sem. Pécsett egyébként 3802 nem lakás céljára szolgáló önálló lakásingatlanként te- lekkönyvezett műhely, üzlet, raktár, műterem, garázs, pince van az önkormányzat tulajdonában. Ebből 813 közületi bérlemény, 2989 magánszemély által bérelt helyiség. A kijelölt, de még nem értékesített ilyen helyiségek száma mintegy 700- ra tehető. A közgyűlés döntésekor olyan tapasztalatokra támaszkodott, amelyek szerint a vevők a kedvezményesen vásárolt helyiségek hasznosításából, bérbe adásából jelentős bevételekhez jutnak, míg az ön- kormányzat a hasznosítás 'helyetti eladással többlet- bevételtől esik el: e helyiségek jelentős hányadában a bérleti díjból származó bevétel jóval meghaladhatja a fenntartási, kezelési költségeket. Az önkormányzat azonban nemcsak gazdasági szempontokra figyelt, amikor a nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítésének, illetve bérbe adásának témáját 'felülvizsgálatra utalta a gazdasági és vállalkozási bizottságához. Arra is gondoltak az önkormányzati képviselők, hogy ezek a helyiségek állaguktól, fekvésüktől, jellegüktől függően differenciált értékesítési, hasznosítási gyakorlatot igényelnek. Peremterületeken a lakosság kereskedelmi, szolgáltatási ellátását javító tényező lehet az üzlethelyiségek, műhelyek kedvezményes bérlete vagy értékesítése. A történeti belvárosban viszont a bérleti forma 'lehetőséget ad az önkormányzatnak arra, hogy a városcentrum erkölcsi, esztétikai méltóságához nem illő tevékenységekhez ne adjon helyiséget. A korábbi szabályozás és gyakorlat felfüggesztésével szerencsére nem ült le a problémakör rendezése: a gazdasági és vállalkozási bizottság január '29-én már megkezdte a reá testált feladata végrehajtását. Dunai Imre Az önkéntes tűzoltóegyesületekről A hidasi tűzoltószertár a falu szélén, az ipartelep mellett árválkodik. Száz eiv es a szegénység A történelem diktál, vagy a szükség? A sokaikban fájdalmat szülő kérdés az önkéntes tűzoltóegyesületekre vonatkozik. A friss keletű tapasztalatra: mind gyakrabban hallunk hírt arról, hogy a baranyai községek is mintha szabadulni akarnának ezektől a kis létszámú társadalmi szervezetektől. A múlt év végén a megyében 68 önkéntes tűzoltóegye- sület (ÖTÉ) működött. Tegyük hozzá mindjárt: adott szinten. Értve ez alatt felszerelésük hiányosságait, szervezhetősé- gük, „hadra Joghatóságuk" nehézségeit, a munkájukhoz szükséges anyagi háttér szűkösségét. Talán azt sem szabad ugyanakkor elfelejteni: létüknek egyik mozgatója átlagosan közel 100 éves múltjuk — és ez az, többek között, ami miatt sokaknak fáj a megszűnés veszélyét jelző tendencia. A Tűzoltóság Megyei Parancsnokságán sorolják: Ma- gyarmecskén, Csá nyoszrában, Siklóson, Erzsébeten, Baranya- jenőn és Hidason szűnt meg 1990-ben az ÖTÉ, ebben az évben pedig eddig Egerágon, és most van „eltűnőben" Vá- sárosdombón. — Ennyiről van tudomásunk! — teszik hozzá nyomatékkai, nyilván arra' utalva: hiányolják, hogy az önkormányzatok szakmai véleményük megkérdezése nélkül döntenek az ÖTEJk sorsáról. Oka a tendenciának természetesen van, s ezek között nem az önkormányzatok rendelkezésére álló kevéske pénz az első. íme, Hidas, tömören: se felszerelés, se önkéntes tűzoltó — állítják a Polgármesteri Hivataiban. Két közgyűlést is összehívták az ÖTE- nek, mindkettő sikertelen volt, nem kaptak választ a hogyan továbbra. Hozzátették azt is: ha tűz volt a községben, vagy közvetlen környékén, minden esetben vagy a pécsi, vagy a szekszárdi állami tűzoltók oltották el. Következtetésük: az ÖTÉ a faluban megtarthatat- lan. Arra, hogy ez az ön- kormányzati döntés nem kockázat nélküli, abból következtethettünk: nehezen vállalkoztak a megszüntetés okát firtató kérdésünk megválaszolására. Tehát nemcsak a pénzhiány. Az általános életszínvonal- romlás is az ÖTE-k léte ellen hat, az is, hogy a falusi embereknek egyre kevesebb szabad ideje van, továbbá a valóban elavult felszerelés. Említenek azonban még egy - valóban meghökkentő — okot a megyei parancsnokságon: az önkéntes egyesületék használatában lévő épületék — idézzük — „könnyű hozzáférhetőségét". Ami pedig a megszűnést kimondó, vagy csak célzó döntések kockázatát illeti: ha nem működik az ÖTÉ, nő az állami tűzoltók vonulási ideje, később „veszik kézbe" a tüzet, ami természetesen tetemesen növeli az anyagi kárt, súlyosbítja a veszélyhelyzetet. Tudni kell ehhez: a Parlament előtt lévő törvénytervezet a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköréről teljes mértékben az önkormányzatok felelősségévé teszi a tűz elleni védekezést. A csányoszrói Polgármesteri Hivatalban azt mondják: nem jelent a tűzlka'kas nagyobb veszélyt a falura, ha nem működik az ÖTÉ, mert Szigetvárról, Siklósról kijöhetnek az államiak, a közeli Sellyén pedig a tsz-bea üzemi tűzoltó- egyesület van. Az üzemiek felszereltségét, mozgékonyságát most nem taglaljuk, de az figyelemre méltó, hogy Siklós is, Szigetvár is 30 kilométerre van! Jó fél óra. Ez alatt mit csinál(hat) a tűz? Nincs, aki összefogja az egyesületet — panaszolják a csányoszrói Polgármesteri Hivatalban, holott — teszi hozzá a körjegyző -, nékik lenne pénzük a m űködtetésre. Azt persze, hogy közel 290 ÖTÉ működjön a megyében — nagyjából ennyi önkormányzat van - abszurd igény. Az /úgynevezett kistérségi központokban azonban feltűnő lehet a hiánya - és ez minden bizonnyal be is következik majd. Erre is telkitettel tervezik a megyei parancsnokságon, hogy eljussanak minden ilyen községbe: szakmai segítséggel, egyéb támogatással - például felszereléssel is - próbálják legalább az elsődleges beavatkozásra alkalmas szinten tartani az önkéntes egyesületéket. Ugyancsak terv: igény esetén közreműködnek az önkéntesek képzésében, parancsnoki tanfolyamot szerveznék", ahol a tűzoltás-vezetés alapvető ismereteit sajátíthatják el. A jelenségről szólni nem egyedül az említett, és egyértelműen okosnak aligha nevezhető tendencio miatt időszerű, azért is, mert az ÖTE-k jelentős részénél ebben az évben esedékes a vezetőségek úijáválasztása. Ez egyút'al alkalmat kínálhat arra is, hogy a helyi mindennapokhoz az önkéntesek szervezetei, a községek vezetéséhez az egyesületek irányítói szervesebben kapcsolódhassanak. Mert igaz, hogy történelmünk e napjaiban a szegénység diktáló lehet, de az önkéntes ■tűzoltóegyes öletek sz ü k ség e s - ségét bizonyító 100 éves múltjukat sem szabadna üres tényként kezelni. A tűz és a nosztalgia nem fér ugyanis össze. Mészáros Attila Megalakult a Mágocs és környéki Vállalkozók Egyesülete Érdekvédelem - helyben Mógocson, az alakuló közgyűlésen tizennyolc kisiparos, kiskereskedő és mezőgazda- sági kistermelő megalakította a Mágocs és Környéki Vállalkozók Egyesületét, megválasztották az öttagú elnökséget (vezetője Csepreghy Sándor teherfuvarozó lett) és a háromtagú felügyelőbizottságot. Mi vezette őket, hogy létrehozzák az egyesületet? Alapvetően, hogy helyben intézhessék az ügyeiket, hogy ne kelljen mindenért Sásdra, Pécsre utazgatniuk. A régi, még 1831-ben alakult mágo- csi ipartestület hagyományait szeretnék folytatni, épp ezért nem szakmák szerint, hanem területi elven álltak össze a helyi és környéki vállalkozók, hisz céljaik és gondjaik is közösek. Célul tűzték maguk elé az érdekvédelmet, a jogi és adótanácsadást, a befolyó tagdijakból (idővel) a segélyezést, kölcsönadást, tehát az anyagi támogatást, valamint új munkaalkalmak teremtését. S természetesen mindezt helyben. Az egyesületet a mágocsi önkormányzat is segíti, Sziveri Mátyásné polgármester máris felajánlott számukra egy irodahelyiséget. S hogy a helyi és a környéki vállalkozói ügyek intézésében ne maradjanak magukra, a Baranyai Ipartestület után a KISOSZ-hoz és a VOSZ-hoz is csatlakozni kívánnak. Az egyesület várja tagjai sorába a vállalkozókat. Minden évben? Vállalkozók bálja A tervek szerint ezentúl évente megrendezik a vállalkozók bálját, s a bevételt a Nemzeti Alapítvány javára fordítják - tájékoztatták kedden az MTI-t az alapítvány szervezői. Korábban már beszámoltunk arról, hogy Zwack Péter védnökségével február 16-án a Pesti Vigadóban rendezik meg először e — az információ szerint hagyományteremtő - vigalmat. A Nemzeti Alapítvány javára tett felajánlások egyébként már meghaladják a 65 millió forintot. Eddig a levelekben jelzett összeg egy''armada folyt be a zárolt számlára, hiszen sokan több havi részletben fizetik be adományukat. A szervezők arról is beszámoltak, hogy egyhavi jövedelme felajánlásával csatlakozott az alapítókhoz többek között Sze- lényi Iván egyetemi tanár, Mádl Ferenc miniszter és Sá- rossy László államtitkár is. Éjjeli nap/orészletek Az éjjeliőrök felelőssége nő. Egyre több vállalat egyébként is a legkülönbözőbb vagyonvédő társaságokat bízza meg azzal, hogy segítsék a rendelkezésükre álló, és ráadásul nem kis értékű anyggok és más eszközök megvédését. Az éjjeliőrök, nevükből is következően éjjel teljesítenek szolgálatot és körtelefonunk alapján kiderült róluk az is, hogy zömében nyugdíjasok a régió legtöbb nagyüzemében. Korántsem az éjjeliőröket kívánjuk ''nevetségessé tenni akkor, amikor idézünk egy, az elmúlt két év alatt készült éjjeliőr-naplóból. Az egyik nagyüzem egyik egységének hű tükre is lehetne ez a napló, mindenesetre rávilágítanak a most következő idézetek arra, mennyire fontos is az éjjeliőr munkája. Idézetek egy éjjeliőr-naplóból, az első bejegyzés kelte 1988 júniusa. A koszos kis vonalas füzetben található utolsó dátum ugyanazon év augusztusa, mert a füzet betelt. Valamennyi idézetet a naplóban szereplő helyesírásmóddal közöljük. „Különböző brigádok dolgoztak a területen, Engem ellenőriztek! Többet nem! A telefon nem jó, akkor miért maradjak itt. Tíz negyvenötkor eltávoztam . . .” „Kérem, utasítsák a dolgozókat, hogy ne hagyják nyitva az ablakokat! Jelentős népgazdasági kárt takarítanak meg ezesetben . . ." „A szolgálati időm alatt rendkívüli esemény nem történt. A szolgálaton befejeztem . . ." „Mintegy 10—12 ablakot betört a szél. A segítségemre sietett egy lakó, egy talpig becsületes magyar gyerek, aki ugyan bezédhibás (név), de készséggel segített. Ezzel mintegy 20 azaz húsz ablakot mentettünk meg . . ." „Megjegyzésem: hatásos önvédelmi eszköznek számítom a szódásszifont. Több méterről is hatástalanítani lehet vele időlegesen az esetleges támadót. . ." „Három helyen hiányzik a fürdőszobában a csaptelep. Nem valószínű, hogy ma este vitték el, mivel a lámpakapcsolgatással elriasztottam volna az esetleges tolvajt, és előtte mindig hallgatóztam az árnyékban . . ." „Az ábc melet a bekerített hejiség szétdönve a folia a szákáruval fehuzva hogy kicsinálta nemtudom mert a szolgálati időm elöt történt..." „Mikor észre vettek elszaladtak . . . Egy szatyrot láttam a kezükbe meg egy pár gumi csizmát. Jelentetem a rendőrségnek. Kijötek és elmentek utánuk. Azt monták hameg taláják őkett akor visz- szajönnek hanem akor nem tudnak mitcsinálni. A bódékat megse nézték . . .” Vigyázzunk egymásra! (bozsik) Fotó: Läufer László
