Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)
1991-01-26 / 25. szám
1991. január 26., szombat űj Dunántúli napló 7 A házaspár naves MORIN OVA Pályázat, hasznosítandó ötletekkel* m '■ Rászedett menyasszony? A rászedett menyasszony sorsa jutott a Mohácsi Ruhaipari Szövetkezetnek abban a házasságban, amelyet a német NOVA-val kötött. Legalábbis így érzi az a maroknyi csapat, amelynek eltökélt szándéka most a válás. A tavaly ilyentájt még 112 fős szövetkezet 1990. július 1-jétöl kft.-t hozott létre a Norbert Valenta vezette német céggel, s igy lett a nevük MORINOVA. A szövetkezet elnöke akkor Álmos Jánosáé volt. A társtulajdonos a gazdasági szervezet létrejötte után elsőnek neki adta ki az útját, aztán a tagokból csinált egycsapásra alkalmazottakat. Mindössze 18 szövetkezeti tag maradt. Ök az első pillanattól kezdve hadakoztak a partnerrel. Igazuk keresésére volt elnökükhöz, Pásztor Adómhoz fordultak, nyugdijából visszahívták. 1990. szeptember 27-én újra megválasztották. — * -— Pásztor Ádám:- Eddig két tárgyaláson jutottunk túl, ahol a mi javunkra döntöttek — mondja Pásztor Adám. - Időbe telt, míg magam is világos képet alkothattam a történtekről, de ma már felelősséggel ki merem jelenteni, hogy csalások egész sorával állunk szemben. Először is: a kft. aláírását megelőző közgyűlésen a tagságot becsapták. Tizenhárommilliós adósságot tártak az emberek elé, kiútnak az egyesülést jelölték, mint legfőbb üdvözítő lehetőséget, amikoris a tartozásokat átvállalja a német partner, sőt, a dolgozóknak 50 százalékos bérfejlesztést is ad. Nem csodálkozom ezekután a tagság döntésén! Honnan tudták volna az emberek a valós helyzetet? Azt, hogy hárommilliós részvényünk van a MORICO Kft.-ben, egymillió a Budapest Banknál, félmillió az OMEGA Kft.-ben, 420 000-et befizettek a SUPUT- házban lévő üzletre, a raktárakban ötmilliós anyagkészlet és kész termék áll, a KISZÖV- nél pedig KFA-alapon négymilliónk található. Ha mindezt összeadjuk, ugye az is 13 millió? Csak erről nem beszéltek. Gyakorlatilag a tényleges tartozást is elhallgatták, mint a HUNGAROCOOP-tól kapott négymilliót, amelyet vissza sem kellett volna fizetni, hiszen az exporttermelés 10 százalékos növelése volt a tét, és ezt megcsinálja a szövetkezet, ha nem jön létre az egyesülés, és nem adják át a szállításokat a kft.-be 2 százalékkal beszálló Stang Ádám- féle egyesülésnek. Mint ahogy elhallgatták a Budapest Banknál meglévő kettőmilliós tartozást is. Természetesen a szerEugen Meinzer:- A MORINOVA Kft. jelenleg több mint 100 dolgozójának mindjárt az egyesülésnél 50%-os béremelést jelentett az új szervezeti felállás — mondja Rozmer András- né, a cég hazai ügyvezető igazgatója. ö egyébként korábban mint a Mohácsi Ruhaipari Szövetkezet főkönyvelője a kft. szervezésekor gyesen volt, tavaly júliustól dolgozik ismét. - A munkások szövetkezeti tagsági viszonyát a kérésükre szüntettük meg. Egy beszélgetés alkalmával jutottak arra az elhatározásra, hogy szívesebben lesznek a kft. dolgozói, mint a nem létező vagyon szövetkezeti tulajdonosai. Eugen Meinzer úr, a NOVA ügyCsalások ződés aláírásakor az adósság maradt a szövetkezet nyakán. Remekül elkészült a vagyonértékelés is. A kft.-ben mi 50 százalékos részvényesek vagyunk, 10 milliós aporttal szálltunk be. Az ingatlanaink négyzetméterét 3900 forintban állapították meg. Mit mondjak: ennyiből egy tyúkólat sem lehet kihozni, nem üzemcsarnokokat. Tőlünk a Brother varrógép 1000 forintot ér — csak a körforgó 4000-be kerül hozzá —, ugyanennyit a Textima, a szalagkésünk 3000-et. A német aportjában a pontosan ugyanilyen szalagkés 117 ezer forint, a fa szerszámosláda 39 000, a semmire sem használható vezetője — Norbert Valenta úr társa - az alábbiakat nyilatkozta:- Anyagilag tönkrement szövetkezettel kötöttünk házasságot, s ez igen nagy kockázatot jelentett számunkra. A gazdasági kondíciók ismertek voltak a dolgozók előtt is. Alacsony bért kaptak korábban és előnytelen munkaszerződéseket hoztak magukkal. Ennek ellenére a vállalásokat szeptember végéig teljesítettük. Almos Jánosnét, a MORINOVA műszaki vezetőként alkalmazta, a feladatát nem tudta a kívánt színvonalon ellátni, ezért mondtunk fel neki. A gépek értékelését reálisnak tartom, sőt az apportban feltüntetett áraknál az sora fénycsőgarnitúra ugyaneny- nyit, egy kéttűágyas varrógép 339 ezret. Vagy mondjam, hogy a mi gőzfejlesztőnk 1000 forint, a német 110 ezer? Nézze .«meg ezt a gépet! 972 ezer forint, úgy hívják, hogy terítőgép légpárnákkal! A gyári száma kiütve . . . No, hát ez a ,,vőlegényünk" 10 milliós aportja. Ráadásul még bérleti díjat is óhajt kapni a használatáért. Eddig már öt alkalommal megkeresett bennünket Valenta úr itt a Tanácsház utcai műhelyben — ugyanis mi 18-an a Kossuth Lajos utcai üzemrészünkbe a lábunkat sem tehetjük be - és mindig „utolesxközök értéke magasabb. Az itt- lévö terítőgép például 25-30 000 DM, ennyiért már akadt is ró helyi érdeklődő.- A vagyonértékelést részben a szövetkezet dolgozói magúit? végezték — veszi át a szót Rozmer And- rásné -, az ingatlant szakértő értékelte, az eszközöket pedig könyv- szokértő. A szövetkezet felmondta a bérleti szerződésünket a Tanácsház utcai ingatlanban, részben ezért irányítottuk át a szabászokat más munkahelyre. A másik ok, lényegesen jobb munkakörülményeket biztosítottunk számukra a Tompa M. utcában, mégis megtagadták a munkavégzést. Hát ezért nem kapsó" ajánlatot tett. Akadt ezek között olyan, hogy a bevitt tőkénk fele értékéért megveszi a részünket a testvére. Legutóbb felkínálta, vonjuk visz- sza a bírósági feljelentést, mindent rendez, s én hagyjam itt a szövetkezetét. Miért fél egy Pásztor Adómtól, ha egyenes úton járt eddig? De nem értem ám azt sem, hogyan gazdálkodott, amikor fél év alatt további négymilliós veszteséget gyártott? Az újraértékelést pontosan két hónapja kértük —, eddig választ sem kaptunk. Mindenesetre az igazunkat tovább keressük. Mi bízunk a törvényességben és visszaköveteljük a magunkét. Pásztor Ádám terve: ismét egy jól működő szövetkezet létrehozása. A szükséges lépéseket megtette, rövidesen beindul a féléves tanfolyam, amelyen varrónőket képeznek A Németországból behozott nagyméretű szabó szati berendezés jelenlegi állapotában használ- hatatlanul áll az üzemcsarnokban Fotó: Läufer László Nagy kockázatot jelentett ki egy szalagra. Válogathatnak a munkára jelentkezők között. Majd összébb húzzák magukat a szabászat műhelyében. Mindenesetre az ügy végéig semennyiért sem válnak meg a majd egymillióra taksált légpárnásnak csúfolt terítőgéptől, mint a „reális” árfelmérés egyik bizonyítékától. nalt fizetést. Különben a dolgo- lóinknak januárban további 30% béremelést adtunk. Az a 7—8 ember nagy kárt okozott a MORINO- VA-nak, a megrendeléseinket rájuk is alapoztuk. Nem tudom és nem értem, mi a célja a 18 szövetkezeti tagnak. A MORINOVA minden dolgozójának folyamatos munkája, biztos megélhetése van. Ismereteim szerint elégedettek - mondta befejezésül az ügyvezető igazgatónő, majd megemlítette, a legutóbbi tárgyalás határozatát nem fogadták el, fellebbezésük után várják a pécsi munkaügyi bíróság döntését. Berta Mária Profilban LUKACS VINCE, a TITAN Kereskedelmi Vállalat vezér- igazgatója. 1937. november 29-én született a csehszlovákiai Nádszegen. Családját 1948. októberében Szajk községbe telepítették át. Az általános iskola befejezése után Budapesten folytatta középiskolai tanulmányait, 1958-ban a Fényes Elek Közgazdasági Technikumban érettségizett. Diplomáját a Marx Károly Közgazdasági Tudományegyetem nappali hallgatójaként szerezte. Első munkahelye a Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága volt, ahol mint tájékoztatási főelőadó dolgozott 1967-ig. Ebben az évben közgazdászként került a TITÁN- ihoz, majd két év múltán gazdasági igazgatóhelyettesnek nevezték ki. Ebből a pozícióból pályázat útján nyerte el a vállalat vezérigazgatói székét. Nős, felesége szintén közgazdász, a Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatal gazdasági vezetőhelyettese. Fia o Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója. KŐVÁRI ZOLTÁN, a Széchenyi István Gimnázium és Szak- középiskola igazgatója. Vasason született 1947-ben. Általános iskolai tanulmányait követően a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola autószerelő tagozatán tanult tovább. Érettségi után rövid ideig a Belkereskedelmi Szállítási Vállalatnál dolgozott műszaki ügyintézőként. 1968-tól volt iskolájában, a Széchenyiben tanított műszaki gyakorlatot és gépjárműtechnikai elméleti ismereteket. Közben munka mellett végezte el a Budapesti Műszaki Egyetem autógépész szakát, 1978-ban ugyancsak a BME-n mérnök- tanári diplomát szerzett. 1975-től 1980-ig a Fővárosi Pedagógiai Intézet országos szakfelügyelőjeként ellenőrző és tanácsadó feladatokat látott el a dunántúli gépjármű- technikai és autóforgalmi szak- középiskolákban. Ezt követően hat évig a pártapparátusban dolgozott közoktatási és egészségügyi felelősként. 1986-ban pályázat útján került a Pollack Mihály Műszaki Főiskola Pedagógiai Intézetébe adjunktusi beosztásba, ahol igazgatói kinevezéséig dolgozott. Célja az iskola régi hírnevének visszaállítása, a hagyományok ápolása mellett a rugalmas változtatások feltételeinek megteremtése. Nős, felesége a Nagy Lajos Gimnázium “tanára, egy kislányuk van. SURJÁN MIKLÓS, a Bora nya Megyei Könyvtár igazgatója. Pécsett született 1933-ban. Családja generációk óta él a városban, igazi „tüke". Középiskoláig tanulmányait a Ciszterci Rend pécsi Nagy Lajos Gimnáziumában végezte. Az érettségi után beiratkozott az ELTE Bölcsészettudományi Karára, ahol 1955-ben könyvtáros-magyar irodalom szakon szerzett diplomát. Gyakorlati évét Kaposváron, a Somogy Megyei Könyvtárban töltötte, majd 1956 augusztusában került vissza szülővárosába, PécsA lakótelep keleti oldalát jelenleg nagyméretű zöld park zárja le a nagyárpádi határban Fotó: Läufer László Szellemváros jövője Árpádváros? 1200 lakás differenciált igény kielégítésre — piaci alapon Volt egy nagy álom. . . Hogy Pécsett az 58-as út túloldalán megépül Kertváros ellenpólusa. El is készültek a tervek, meg is épült az első ütem, és kész, vége. Ki hitte volna, amikor ráakasztották, milyen találó a név: szellem- 'város. Évek óta ott áll szigetként a nagy magyar pré- rin az a néhány panelház, ellátatlanul, szinte értelmetlenül, hiszen rég világos: hiába vannak szép tervek a további építési ütemekre, folytatás nem lesz. De hát mi lesz? Talán utolsó városrendezési vállalkozásaként irt ki tervpályázatot tavaly augusztusban a pécsi és a Baranya megyei tanács végrehajtó bizottsága a Közlekedési és Hírközlési Minisztériummal közösen a szellemváros és Nagyárpád közötti terület hasznosítására „Árpádváros" néven. A pályázatra 20 építészkollektíva nyújtotta be a pályamunkáját, a bírálat a közelmúltban zajlott le, a zsűri 700 000 forintot osztott ki a díjazott és a megvásárolt pályamunkák között. Ezáltal a pécsi önkormányzat seregnyi jól hasznosítható ötlethez jutott. Ugyanis - mint általános az ilyen tervpályázatoknál - nem egy díjazott pályamű megvalósításáról van szó, hanem ötletbeszerzésről. Különben is: — Elmúlt az az idő, amikor központi akarattal lehetett lakásépítést irányítani - jegyezte meg a pályázatot értékelő szakmai vita után dr. Tóth Zoltán megyei főépítész. re. A Baranya Megyei Könyvtárban helyezkedett el, ahol immár három és fél évtizede dolgozik. 1977-ben rövid ideig az intézmény megbízott igazgatója lett, majd igazgatóhelyettesként dolgozott tovább. Dr. Román Lászlóné nyugalomba vonulását követően pályázat útján nyerte el a könyvtár igazgatói tisztét. Az új igazgató célja, hogy az elkövetkező nehéz esztendőkben is megőrizze az elmúlt időszakban közművelődés terén rengeteget fejlődött, tudományos könyvtári rangot szerzett intézmény működőképességét: Megtartsa kiváló személyi állományát, szolgáltatásainak színvonalát, hogy az még az eddiginél is hatékonyabb szerepet tölthessen be a megye és Pécs kulturális életében, a helyi társadalom információellátásában. Rovatszerkesztő: Gáldonyi M. - Kaszás E. Tulajdonképpen ebből következik a pályázat jövője is. A zsűri ugyanis a bírálat egyik fontos szempontjának tartotta: milyen ütemezési lehetőséget, ütemenként is differenciálható igénykielégítést kínálnak az építészek, összességében kb. 1200, családi házakban, ill. kis társasházakban elhelyezhető lakással számoltak, évenként mintegy 100 családi ház, 10—15 társasház megépítésével. Ha lesz erre a piaci viszonyok között tőkeerős vállalkozó kivitelező. Ebbe a terület tulajdonviszonyai is beleszólnak. Szó sincs ugyanis a korábbi gyakorlat szerinti általános kisajátításról, ami mintegy a startlövést jelentette valamikor a „lakótelep-építésnek”. A jelenleg még mezőgazdasági művelésű terület — belterület, így nincs szükség a mezőgazdasági művelés alóli kivonás eljárására. Viszont az érintett terület részben önkormányzati, részben magán, ill. tsz-tulaj- don. Igy máris látható, hogy az Árpádváros jövője nem is olyan egyszerű. Az mindenesetre tény, hogy itt már a piac fog diktálni minden tekintetben. De maradiunk a pályázatnál. Gömöry Ionos, városi főépítész: — Az ún. Nagyárpádi városrész néven kezdett lakóterületépítésnek ebben a formában fizetőképes kereslet híján — a paneles lakásra nincs már kereslet — vége, ezt be kell látni. A terület iövőiéről viszont nincs még döntés, valami módon persze folytatni kell. Tulajdonképpen ezt könnyítheti meg a mostani tervpályázat, ami azt a célunkat szolgálja, hogy a szellemváros és Nagyárpád összekapcsolása által Pécsnek e részén kisvagy középváros jelleggel „város" épüljön. A pályázat nagyon sok megvalósítható ötletet adott, a pályaművekben rejlő szellemi energia feltétlenül hasznosítandó. — Hogyan? — Én bízom abban, hogy önkormányzatunknak hamarosan lesz 1991-es költségvetése, s abban is, hogy lesz ebben valamennyi pénz városrendezési tervezésre is. S ha lesz, talán még az idén megrendelhetjük Árpádváros rendezési tervét, talán éppen a most első díjjal elismert, Csaba Gyula (PÉCSITERV) vezette építészkollektívánál. Sok késlekedni való időnk nincs. Jelenleg nagyobb összefüggő építési területünk Új-Patacson van, mire az ottani telkek elkelnek, új területtel kell rendelkeznünk. Ez lehet Arpádvá- ros. Hársfai István X