Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)

1991-01-26 / 25. szám

1991. január 26., szombat űj Dunántúli napló 7 A házaspár naves MORIN OVA Pályázat, hasznosítandó ötletekkel* m '■ Rászedett menyasszony? A rászedett menyasszony sorsa jutott a Mohácsi Ruhaipari Szövetkezetnek abban a házasságban, amelyet a német NOVA-val kötött. Legalábbis így érzi az a maroknyi csa­pat, amelynek eltökélt szándéka most a válás. A tavaly ilyentájt még 112 fős szövetkezet 1990. július 1-jétöl kft.-t hozott létre a Norbert Valenta vezette német céggel, s igy lett a nevük MORINOVA. A szövetkezet elnöke ak­kor Álmos Jánosáé volt. A társtulajdonos a gazdasági szervezet létrejötte után elsőnek neki adta ki az útját, aztán a tagokból csinált egycsapásra alkalmazottakat. Mindössze 18 szövetkezeti tag maradt. Ök az első pillanattól kezdve hadakoztak a partnerrel. Igazuk ke­resésére volt elnökükhöz, Pásztor Adómhoz fordultak, nyugdijából visszahívták. 1990. szep­tember 27-én újra megválasztották. — * -— Pásztor Ádám:- Eddig két tárgyaláson ju­tottunk túl, ahol a mi javunk­ra döntöttek — mondja Pásztor Adám. - Időbe telt, míg ma­gam is világos képet alkothat­tam a történtekről, de ma már felelősséggel ki merem jelen­teni, hogy csalások egész so­rával állunk szemben. Először is: a kft. aláírását megelőző közgyűlésen a tagságot be­csapták. Tizenhárommilliós adósságot tártak az emberek elé, kiútnak az egyesülést je­lölték, mint legfőbb üdvözítő lehetőséget, amikoris a tarto­zásokat átvállalja a német partner, sőt, a dolgozóknak 50 százalékos bérfejlesztést is ad. Nem csodálkozom ezekután a tagság döntésén! Honnan tudták volna az em­berek a valós helyzetet? Azt, hogy hárommilliós részvényünk van a MORICO Kft.-ben, egy­millió a Budapest Banknál, félmillió az OMEGA Kft.-ben, 420 000-et befizettek a SUPUT- házban lévő üzletre, a raktá­rakban ötmilliós anyagkészlet és kész termék áll, a KISZÖV- nél pedig KFA-alapon négy­milliónk található. Ha mindezt összeadjuk, ugye az is 13 mil­lió? Csak erről nem beszéltek. Gyakorlatilag a tényleges tar­tozást is elhallgatták, mint a HUNGAROCOOP-tól kapott négymilliót, amelyet vissza sem kellett volna fizetni, hi­szen az exporttermelés 10 szá­zalékos növelése volt a tét, és ezt megcsinálja a szövet­kezet, ha nem jön létre az egyesülés, és nem adják át a szállításokat a kft.-be 2 szá­zalékkal beszálló Stang Ádám- féle egyesülésnek. Mint ahogy elhallgatták a Budapest Bank­nál meglévő kettőmilliós tar­tozást is. Természetesen a szer­Eugen Meinzer:- A MORINOVA Kft. jelenleg több mint 100 dolgozójának mind­járt az egyesülésnél 50%-os bér­emelést jelentett az új szervezeti felállás — mondja Rozmer András- né, a cég hazai ügyvezető igazga­tója. ö egyébként korábban mint a Mohácsi Ruhaipari Szövetkezet főkönyvelője a kft. szervezésekor gyesen volt, tavaly júliustól dolgo­zik ismét. - A munkások szövet­kezeti tagsági viszonyát a kérésükre szüntettük meg. Egy beszélgetés alkalmával jutottak arra az elha­tározásra, hogy szívesebben lesznek a kft. dolgozói, mint a nem létező vagyon szövetkezeti tulajdonosai. Eugen Meinzer úr, a NOVA ügy­Csalások ződés aláírásakor az adósság maradt a szövetkezet nyakán. Remekül elkészült a vagyon­értékelés is. A kft.-ben mi 50 százalékos részvényesek va­gyunk, 10 milliós aporttal száll­tunk be. Az ingatlanaink négy­zetméterét 3900 forintban álla­pították meg. Mit mondjak: ennyiből egy tyúkólat sem le­het kihozni, nem üzemcsarno­kokat. Tőlünk a Brother varró­gép 1000 forintot ér — csak a körforgó 4000-be kerül hozzá —, ugyanennyit a Textima, a szalagkésünk 3000-et. A német aportjában a pontosan ugyan­ilyen szalagkés 117 ezer forint, a fa szerszámosláda 39 000, a semmire sem használható vezetője — Norbert Valenta úr tár­sa - az alábbiakat nyilatkozta:- Anyagilag tönkrement szövet­kezettel kötöttünk házasságot, s ez igen nagy kockázatot jelentett számunkra. A gazdasági kondíciók ismertek voltak a dolgozók előtt is. Alacsony bért kaptak korábban és előnytelen munkaszerződéseket hoz­tak magukkal. Ennek ellenére a vállalásokat szeptember végéig tel­jesítettük. Almos Jánosnét, a MO­RINOVA műszaki vezetőként alkal­mazta, a feladatát nem tudta a kívánt színvonalon ellátni, ezért mondtunk fel neki. A gépek érté­kelését reálisnak tartom, sőt az apportban feltüntetett áraknál az sora fénycsőgarnitúra ugyaneny- nyit, egy kéttűágyas varrógép 339 ezret. Vagy mondjam, hogy a mi gőzfejlesztőnk 1000 fo­rint, a német 110 ezer? Nézze .«meg ezt a gépet! 972 ezer forint, úgy hívják, hogy terítő­gép légpárnákkal! A gyári szá­ma kiütve . . . No, hát ez a ,,vőlegényünk" 10 milliós aportja. Ráadásul még bérleti díjat is óhajt kapni a hasz­nálatáért. Eddig már öt alkalommal megkeresett bennünket Valen­ta úr itt a Tanácsház utcai műhelyben — ugyanis mi 18-an a Kossuth Lajos utcai üzem­részünkbe a lábunkat sem te­hetjük be - és mindig „utol­esxközök értéke magasabb. Az itt- lévö terítőgép például 25-30 000 DM, ennyiért már akadt is ró helyi érdeklődő.- A vagyonértékelést részben a szövetkezet dolgozói magúit? végez­ték — veszi át a szót Rozmer And- rásné -, az ingatlant szakértő ér­tékelte, az eszközöket pedig könyv- szokértő. A szövetkezet felmondta a bérleti szerződésünket a Tanács­ház utcai ingatlanban, részben ezért irányítottuk át a szabászokat más munkahelyre. A másik ok, lényege­sen jobb munkakörülményeket biz­tosítottunk számukra a Tompa M. utcában, mégis megtagadták a munkavégzést. Hát ezért nem kap­só" ajánlatot tett. Akadt ezek között olyan, hogy a bevitt tő­kénk fele értékéért megveszi a részünket a testvére. Leg­utóbb felkínálta, vonjuk visz- sza a bírósági feljelentést, mindent rendez, s én hagyjam itt a szövetkezetét. Miért fél egy Pásztor Adómtól, ha egye­nes úton járt eddig? De nem értem ám azt sem, hogyan gazdálkodott, amikor fél év alatt további négymilliós vesz­teséget gyártott? Az újraértékelést pontosan két hónapja kértük —, eddig választ sem kaptunk. Minden­esetre az igazunkat tovább ke­ressük. Mi bízunk a törvé­nyességben és visszaköveteljük a magunkét. Pásztor Ádám terve: ismét egy jól működő szövetkezet létrehozása. A szükséges lépé­seket megtette, rövidesen be­indul a féléves tanfolyam, amelyen varrónőket képeznek A Németországból behozott nagyméretű szabó szati berendezés jelenlegi állapotában használ- hatatlanul áll az üzemcsarnokban Fotó: Läufer László Nagy kockázatot jelentett ki egy szalagra. Válogathat­nak a munkára jelentkezők között. Majd összébb húzzák magukat a szabászat műhe­lyében. Mindenesetre az ügy végéig semennyiért sem vál­nak meg a majd egymillióra taksált légpárnásnak csúfolt terítőgéptől, mint a „reális” árfelmérés egyik bizonyítéká­tól. nalt fizetést. Különben a dolgo- lóinknak januárban további 30% béremelést adtunk. Az a 7—8 em­ber nagy kárt okozott a MORINO- VA-nak, a megrendeléseinket rájuk is alapoztuk. Nem tudom és nem értem, mi a célja a 18 szövetkezeti tagnak. A MORINOVA minden dol­gozójának folyamatos munkája, biz­tos megélhetése van. Ismereteim szerint elégedettek - mondta befe­jezésül az ügyvezető igazgatónő, majd megemlítette, a legutóbbi tár­gyalás határozatát nem fogadták el, fellebbezésük után várják a pé­csi munkaügyi bíróság döntését. Berta Mária Profilban LUKACS VINCE, a TITAN Kereskedelmi Vállalat vezér- igazgatója. 1937. november 29-én szüle­tett a csehszlovákiai Nádsze­gen. Családját 1948. októbe­rében Szajk községbe telepí­tették át. Az általános iskola befejezése után Budapesten folytatta középiskolai tanulmá­nyait, 1958-ban a Fényes Elek Közgazdasági Technikumban érettségizett. Diplomáját a Marx Károly Közgazdasági Tu­dományegyetem nappali hall­gatójaként szerezte. Első mun­kahelye a Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igaz­gatósága volt, ahol mint tájé­koztatási főelőadó dolgozott 1967-ig. Ebben az évben köz­gazdászként került a TITÁN- ihoz, majd két év múltán gaz­dasági igazgatóhelyettesnek nevezték ki. Ebből a pozíció­ból pályázat útján nyerte el a vállalat vezérigazgatói székét. Nős, felesége szintén köz­gazdász, a Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatal gazda­sági vezetőhelyettese. Fia o Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója. KŐVÁRI ZOLTÁN, a Széche­nyi István Gimnázium és Szak- középiskola igazgatója. Vasason született 1947-ben. Általános iskolai tanulmányait követően a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola autószerelő tagozatán tanult tovább. Érettségi után rövid ideig a Belkereskedelmi Szállí­tási Vállalatnál dolgozott mű­szaki ügyintézőként. 1968-tól volt iskolájában, a Széchenyi­ben tanított műszaki gyakorla­tot és gépjárműtechnikai el­méleti ismereteket. Közben munka mellett végezte el a Budapesti Műszaki Egyetem autógépész szakát, 1978-ban ugyancsak a BME-n mérnök- tanári diplomát szerzett. 1975-től 1980-ig a Fővárosi Pedagógiai Intézet országos szakfelügyelőjeként ellenőrző és tanácsadó feladatokat lá­tott el a dunántúli gépjármű- technikai és autóforgalmi szak- középiskolákban. Ezt követően hat évig a pártapparátusban dolgozott közoktatási és egész­ségügyi felelősként. 1986-ban pályázat útján került a Pol­lack Mihály Műszaki Főiskola Pedagógiai Intézetébe ad­junktusi beosztásba, ahol igaz­gatói kinevezéséig dolgozott. Célja az iskola régi hírne­vének visszaállítása, a hagyo­mányok ápolása mellett a ru­galmas változtatások feltéte­leinek megteremtése. Nős, felesége a Nagy Lajos Gimnázium “tanára, egy kis­lányuk van. SURJÁN MIKLÓS, a Bora nya Megyei Könyvtár igazga­tója. Pécsett született 1933-ban. Családja generációk óta él a városban, igazi „tüke". Közép­iskoláig tanulmányait a Ciszter­ci Rend pécsi Nagy Lajos Gimnáziumában végezte. Az érettségi után beiratkozott az ELTE Bölcsészettudományi Ka­rára, ahol 1955-ben könyvtá­ros-magyar irodalom szakon szerzett diplomát. Gyakorlati évét Kaposváron, a Somogy Megyei Könyvtárban töltötte, majd 1956 augusztusában ke­rült vissza szülővárosába, Pécs­A lakótelep keleti oldalát jelenleg nagyméretű zöld park zárja le a nagyárpádi határban Fotó: Läufer László Szellemváros jövője Árpádváros? 1200 lakás differenciált igény kielégítésre — piaci alapon Volt egy nagy álom. . . Hogy Pécsett az 58-as út túloldalán megépül Kertváros ellenpólusa. El is készültek a tervek, meg is épült az első ütem, és kész, vége. Ki hitte volna, amikor ráakasztották, milyen találó a név: szellem- 'város. Évek óta ott áll szi­getként a nagy magyar pré- rin az a néhány panelház, el­látatlanul, szinte értelmetlenül, hiszen rég világos: hiába van­nak szép tervek a további építési ütemekre, folytatás nem lesz. De hát mi lesz? Talán utolsó városrendezési vállalkozásaként irt ki tervpá­lyázatot tavaly augusztusban a pécsi és a Baranya megyei tanács végrehajtó bizottsága a Közlekedési és Hírközlési Mi­nisztériummal közösen a szel­lemváros és Nagyárpád közöt­ti terület hasznosítására „Ár­pádváros" néven. A pályázatra 20 építészkollektíva nyújtotta be a pályamunkáját, a bírálat a közelmúltban zajlott le, a zsűri 700 000 forintot osztott ki a díjazott és a megvásá­rolt pályamunkák között. Ezál­tal a pécsi önkormányzat se­regnyi jól hasznosítható ötlet­hez jutott. Ugyanis - mint ál­talános az ilyen tervpályáza­toknál - nem egy díjazott pá­lyamű megvalósításáról van szó, hanem ötletbeszerzésről. Különben is: — Elmúlt az az idő, amikor központi akarattal lehetett la­kásépítést irányítani - jegyezte meg a pályázatot értékelő szakmai vita után dr. Tóth Zoltán megyei főépítész. re. A Baranya Megyei Könyv­tárban helyezkedett el, ahol immár három és fél évtizede dolgozik. 1977-ben rövid ideig az intézmény megbízott igaz­gatója lett, majd igazgatóhe­lyettesként dolgozott tovább. Dr. Román Lászlóné nyuga­lomba vonulását követően pá­lyázat útján nyerte el a könyv­tár igazgatói tisztét. Az új igazgató célja, hogy az elkövetkező nehéz eszten­dőkben is megőrizze az elmúlt időszakban közművelődés terén rengeteget fejlődött, tudomá­nyos könyvtári rangot szer­zett intézmény működőképes­ségét: Megtartsa kiváló sze­mélyi állományát, szolgáltatá­sainak színvonalát, hogy az még az eddiginél is hatéko­nyabb szerepet tölthessen be a megye és Pécs kulturális életében, a helyi társadalom információellátásában. Rovatszerkesztő: Gáldonyi M. - Kaszás E. Tulajdonképpen ebből követ­kezik a pályázat jövője is. A zsűri ugyanis a bírálat egyik fontos szempontjának tartotta: milyen ütemezési lehetőséget, ütemenként is differenciálható igénykielégítést kínálnak az építészek, összességében kb. 1200, családi házakban, ill. kis társasházakban elhelyezhe­tő lakással számoltak, éven­ként mintegy 100 családi ház, 10—15 társasház megépítésével. Ha lesz erre a piaci viszonyok között tőkeerős vállalkozó kivi­telező. Ebbe a terület tulaj­donviszonyai is beleszólnak. Szó sincs ugyanis a korábbi gyakorlat szerinti általános ki­sajátításról, ami mintegy a startlövést jelentette valami­kor a „lakótelep-építésnek”. A jelenleg még mezőgazdasági művelésű terület — belterület, így nincs szükség a mezőgaz­dasági művelés alóli kivonás eljárására. Viszont az érintett terület részben önkormányzati, részben magán, ill. tsz-tulaj- don. Igy máris látható, hogy az Árpádváros jövője nem is olyan egyszerű. Az minden­esetre tény, hogy itt már a piac fog diktálni minden te­kintetben. De maradiunk a pályázatnál. Gömöry Ionos, vá­rosi főépítész: — Az ún. Nagyárpádi város­rész néven kezdett lakóterület­építésnek ebben a formában fizetőképes kereslet híján — a paneles lakásra nincs már ke­reslet — vége, ezt be kell látni. A terület iövőiéről vi­szont nincs még döntés, vala­mi módon persze folytatni kell. Tulajdonképpen ezt könnyíthe­ti meg a mostani tervpályá­zat, ami azt a célunkat szol­gálja, hogy a szellemváros és Nagyárpád összekapcsolása által Pécsnek e részén kis­vagy középváros jelleggel „vá­ros" épüljön. A pályázat na­gyon sok megvalósítható ötle­tet adott, a pályaművekben rejlő szellemi energia feltétle­nül hasznosítandó. — Hogyan? — Én bízom abban, hogy önkormányzatunknak hamaro­san lesz 1991-es költségvetése, s abban is, hogy lesz ebben valamennyi pénz városrendezé­si tervezésre is. S ha lesz, ta­lán még az idén megrendel­hetjük Árpádváros rendezési tervét, talán éppen a most első díjjal elismert, Csaba Gyula (PÉCSITERV) vezette építészkollektívánál. Sok késle­kedni való időnk nincs. Jelen­leg nagyobb összefüggő épí­tési területünk Új-Patacson van, mire az ottani telkek el­kelnek, új területtel kell ren­delkeznünk. Ez lehet Arpádvá- ros. Hársfai István X

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents