Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)

1991-01-23 / 22. szám

1991. január 23., szerda qj Dunántúlt napló 7 „Komámasszony. hol az olló?” - játék a pénzzel Ki a gödörből - be a gödörbe Az Épgép Pannon meg­bízhatónak számít - külföldön Tegnap a gyártócsarnokban MB-100-as betonpumpát szereltek (el a szállítókocsira Fotó: Läufer László tfälliilkosäsiik — Üzlet ÜtleftlciRiestar Kevés cég kínál ma mun­kahelyet, a pécsi Épgép Pan­non Leányvállalat viszont a folyamatos felvevők egyike — hegesztőt, lakatost most is ke­resnek. Tavaly előtt még csak száznyolcvanon dolgoztak az Épgép Pannonnál, tavaly már kétszáznyolcvanan. A döntően külpiacra gyártó cégnél ter­mészetesen a termelésfelfutás igényli e létszámnövelést. Néz­zük az export alakulását 1987-től indulva évenként: öt-, tíz-, nyolcvan-, kétszáztizenöt millió és idén ötszázmillió fo­rint a szerződések alapján vár­ható teljesítés. Az Épgép Pannon kezdet­ben egyszerűbb acélszerkeze­teket gyártott a német TÉKA cég megbízásából, aztán a partner már betonpumpa-al- katrészeket is rendelt, majd később komplett betonpumpát, utána közös fejlesztésbe vonta a magyar felet, és most már arra is hajlandó, hogy kö­zösen jelenjenek meg a pia­con. A TÉKA nemcsak Euró­pában, hanem Ázsiában is forgalmaz termékeket. A Dél - Koreába szállított betonpum­pákról csak tavaly tudták meg a megrendelők, hogy Magyar- országon készülnek: jó egy évig a németek elfedték a gyártó kilétét. Aztán amikor már a termék önmagáért be­szélt, elhozták a koreai üzlet­felet Magyarországra. A TÉKA bizalmát olyannyira kiérdemel­te az Épgép Pannon, hogy 1990 végén már az üzleti tár­gyalás folyamatában elhozta Pécsre az izraeli megrendelőt, hogy az lássa, hol készül a teherautókra szerelt nagytelje­sítményű betonpumpa. Emelőberendezésekben világ­márka a Liebherr. A Pécsett készült tizenkét tonnás önjáró autódarukért cserébe Német­országból nemcsak márka jött, hanem 1990 végén egy faxon küldött üzenet is: köszöni a Liebherr cég a hibátlan tel­jesítést. Az ez évi szerződés- kötéshez jó alapnak bizonyult az írásban is' elismert minő­ség, pontosság - hét száza­lék áremelést tudtak elérni a pécsiek. (A teljesség kedvéért: a német cég három százalék­ról indította az alkut, a ma­gyar fél kilencről, s kijött a hét!) Harmadik partnere az Ép­gép Pannonnak az osztrák- német Loos cég, velük gőz- fejlesztők gyártására kötött szerződést, a termékeket Loos -Épgép Pannon néven forgal­mazzák. Ugyanettől a cégtől a stabil telepítésű, kétszáz atmoszféra nyomásig működő gőzborotvók licencét megvá­sárolta az Épgép Pannon, és saját néven kínálja eladásra e termékcsaládot. A Loos Nyu- gat-Európában e termékfélék piacán ötvenöt százalékkal van jelen, a többi európai ország pedig potenciális ve­vőnek számít — és itt jön az Épgép Pannon igazi szerepe a Loos-üzletben! Mindez — a TÉKA-, a Lieb­herr-, a Loos-kapcsolat - si­ker a javából, mert bizonyí­ték a minőségi magyar pro­duktumra. És még sincsenek rendben a dolgok. Az Ép­gép Pannonnak nem külföl­dön, hanem belföldön kell harcot vívnia, s legtöbbször nem tudni, ki áll a céggel szembeni oldalon. Erről be­szélgettem Szirmpi Csabával, az Épgép Pannon Leányválla­lat igazgatójával és dr. Tol­nai Mártával, a főkönyvelővel.- A cég fejlődését akadá­lyozza, hogy csak viszonyla­gos az önállóságunk — állí­totta Szirmai Csaba. — Ápri­lisban lesz két éve, hogy leányvállalatként működünk. Amit elértünk, az önerőből történt. Viszont a vállalatköz­pont olyan terhet rakott ránk, konkrétan: százötvenmilliós hi­teltartozást, hogy ezzel meg-, fojtanak minket. Az 1990-es nyereségünk negyvenmillió fo­rint volt, ebből harminchárom millió elment a hitelkamatok­ra, a nyereségből a fejlesztés­hez nem marad forrás. A ter­mékeink ma színvonalasak, de kérdés, hogy fejlesztés nélkül holnap is azok lesznek-e? Rengeteg kézi munkát vég­zünk, elöregedtek az eszkö­zök. Azonban ekkora teherrel a hátunkon kivel társulhat­nánk pénrhez jutás reményé­ben? Egyetlen nyugati cég sem áll szóba velünk. Egy re­ményünk lehet: a vállalat fel­számolásánál a maradék va­gyonból kiegyenlítenek minden tartozást, és minket tehermen­tesítenek.- Mennyire jogosan terhel­ték önökre a leányvállalattá alakuláskor a százötvenmilliós hiteltartozást?- Én 1987 januártól vagyok itt, a főkönyvelő 1987 decem­berében jött az Épgéphez, er­ről nem tudunk nyilatkozni — válaszolt az igazgató. —Több­ször kértem a vállalati köz­ponttól ezt az információt én is, de érdemleges adatot nem kaptam. Egy mutató alapján osztották le a terhet. A pécsi aváregység akkor már kezdett fejlődni, a teherviselő-képes­séget a vállalati átlagnál jobbnak Ítélték, ezért „kapta" a százötvenmilliós tartozást. Az erkölcstelen az volt az egész­ben, hogy mi önerőből mász­tunk ki a gödörből. A nyugati partnereket mi kerestük ma­gunknak, minőségi munkánk­kal mi tartottuk meg őket, az utóbbi három—négy év ke­mény munkájával elért tízmil­lió márkás évi export, gondo­lom, elég bizonyíték. — A nagyvállalati ügyek mellett a magyar gazdaság jelenlegi szabályozási -rendsze­re is fojtogat bennünket - szólt közbe dr. Tolnai Márta főkönyvelő. — Az érvényes sza­bályok szerint, az import fo­rintellenértékét behozatal előtt egy hónappal letétbe kell he­lyezni. Mire az import beér­kezik, késztermékké válik, és az árbevétel becsorog a vál­lalathoz, addigra eltelik hét- nyolc hónap, ennyi ideig kell finanszíroznunk az importot! Az árbevétel csordogálásóról: jelen pillanatban százmillió forinttal tartoznak azokért a gépekért, amik innen elmen­tek. Heti kiszállítások vannak, a német partner folyamatosan fizet, ennek ellenére 1990. szeptember 30. óta egy forin­tot sem kaptunk kézhez. Sen­ki nem tudja megmondani, hogy hol a pénz, a tavalyi árbevételünk egyharmada! Ez amolyan komámasszony, hol az olló?-játék. Három és fél hónapja nem jön be cégünk­höz a pénz, de erret kamatot nem kapunk, viszont ha köl­csönt veszünk fel emiatt, azt harminchét százalékkal terhe­lik. Sőt a be nem folyt forin­tokból fizetni sem lehet, így már hatvanmilliós tartozásunk van, erre a kormány rendel­kezése szerint az érvényes atláb kétszeresét kell késedelmi kamatként kifizet­nünk. A hatvanmillióból száz­millió lesz. Pedig a mi pén­zünk is van valahol .. . Már a termelésünk kerül veszélybe, napi pár ezer forintos gond­jaink vannak . . . — Kopogtattak-e bankoknál termelésű na nszirozási igénnyel? — Nincs olyan magyarbank, amelyiknél ne jártunk volna — jelentette ki a főkönyvelő. — A hitelkihelyezési feltétetek kódex szerint mennek: első a mé, iegvizsgálat. A százötven­milliós központi teher miatt már itt elbukunk. A magyar bankok nem a jövőt, hanem a múltat nézik. Termék nél­kül is pénzhez lehet jutni egy gyönyörű mérleggel! Ez meg­győződésem. Végül is, ki kel­lett mennünk az országból! A külkereskedelmi ügyeinkkel foglalkozó cég, a Nikex köz­reműködésével találtunk o bé­csi bankra, a Demexcora. Ez a bank a következőket kérte: az Épgép Pannon határidőre szállít-e, és a TÉKA cég fize- tőképes-e? — Viszont ez azt jelenti, hogy Magyarországról kimegy a pénz! — Pontosan. Az osztrák banknál csapódik le negyed­évenként az árbevétel két szá­zaléka, ezt a német partner ót sem utalja Magyarország­ra. Ez kétszázezer márka lesz idén. — Helyzetünk másik sarka­latos pontja a jelenlegi bér- szabályozás — vette vissza a szót az igazgató. - Forintok­kal sakkozunk, hogy a há­romszázmillió forintos tavalyi teljesítésünk és az idei öt- százmilliós teljesítésben ho­gyan tudjuk megfizetni és ösztönözni az embereiket. Mert többet kell dolgozniuk, az vi­lágos. De hogy hatvanszáza­lékos termelésnövekedés ese­tén közel ugyanazzal a lét­számmal adómentesen ne le­hessen tizenöt százaléknál több bért fejleszteni? Aki ezen az alapon embereket tud mo­tiválni... A több munkáért jár a többletbér, mégsem ad­hatom ki. Ráadásul a rende­let még ki sem jött, csak a kormány beszél róla. Január közepe van! A nagyobb tel­jesítményre nálunk már most kellene ösztönözni. Ugyanak­kor jogosan mondják a dol­gozóink, hogy a tönkrement cégeknél hogyan tudnak emel­ni bért, méghozzá jelentős mértékben?! Persze, ott mind­egy, hogy mekkora a veszte­ség. És ezt a kormány tétle­nül nézi. Ahol termelés van, ott meg rontják a hangula­tot. A nyugati partner sok mindent nem ért abból, ami nálunk zajlik, de ezt kivált értetlenül nézi: nem érti, hogy­hogy nem lehet egy ekkora te rme I ésf e I f u tá s ná I lé nyege se n javítani a béreket? . . . L. Cs. K. Nemzeti kincsünk egyik igen jelentős, ma még zömében ki­aknázatlan része az ÖTLET, ha az piacképes és gazdaságosan megvalósítható (gyártható). így tehát együtt hihetünk abban, hogy jelenlegi helyzetünkben a tettrekész lelemény és az al­kotó akarat, az emberi gondo­lat valós értékké formálása és ennek hasznosítása (is) meg­mentheti gazdaságunkat. Az ötletkincstár mozgalmat kezdeményező Veres Sándor vállalkozó (4130 Derecske, Pf. 3. Telefon: 52/74-184) kérésé­nek eleget téve tesszük közzé felhívását: vár minden elkép­zelést, újítást és szabadalmat. t*1ár csak azért is csatlako­zunk felhívásához, mert vala­mennyiünkben ott a megvála­szolatlan kérdések tömege. Vajon minden eszközt, gépet, játékot, szolgáltatást felfedez­tek már? Meglevő tárgyainkat és környezetünket nem lehet­ne-e még jobbá, ezáltal hasz­nálhatóbbá tenni? Sosem fo­Kamarai borié Keres — kínöl Harisnyagyártás területén, ipari együttműködésben, vala­mint vegyesvállalat alapításá­ban (pénzeszközök és know­how) érdekelt, venetói (Olasz­ország) cég keresi az együtt­működési lehetőséget magyar céggel. Sportruházati termékeket előállító cég megvételre kínál­ja termékeit (jeansok, kabá­tok, T-sirt stb.), mégpedig mintakollekciót, gyengén hi­bás árukat és készletmaradé­kokat. Innovatív szolgáltatóipar te­rületén (informatika, cégta­nácsadás, marketing, enginee­ring) tevékenykedő vállalatok részvételével 1991 tavaszára szervezendő magyarországi tanulmányút miatt keresnek kapcsolatot a dél-dunántúli egyetemekkel, tudományos in­A Neumann János Számitó- géptudományi Társaság és a szekszárdi Garay János Gim­názium programirási és prog­ramozási versenyt hirdet álta­lános iskolás, középiskolás és I. éves főiskolai, egyetemi hallgatóknak az alábbi kate­góriákban: 1. Bármilyen isko­lai tantárgyhoz kapcsolódó vagy bármilyen, ismeret meg­tanulását segítő tanulóprog­ram. 2. Új elvű játékprogram. 3. Alkalmazási program. A pályázatokat HT 1080 Z, Sinclair Spectrum, Commodore 16. Commodore Plus 4, Com­modore 64, Videoton és IBM PC kompatibilis számítógépek­re lehet beküldeni 1991. janu­galmaztunk meg bosszúságból vagy lelkesedésből egy-egy új igényt vagy szükségletet? Va­jon mindenki megvalósította mór minden eddigi, életképes és közkinccsé tehető elképze­lését? A válasz: nem. Tehát érdemes annak csat­lakoznia, akinek van még dé­delgetett ötlete, mely megér­né, hogy az közkinccsé váljon. A levelezőlapon megírt öt­let kezelésére háromféle mó­dot kínál Veres Sándor: © Díjmentesen nyilvántartja és folyamatosan ajánlja az ellen­érték nélkül felkínált ötletet. © Az ötletet méltányos díja­zásért védettként kezelve nyil­vántartja, megvalósításához partnert keres az ötletadónak. © Az ötletadó vagy a hasz­nosító igénye esetén közremű­ködik a megvalósulásban. Reménykedünk, reményked­hetünk, hogy e remek ötlettel valóban megalakítható a ha­zai ötletkincstór. fezetekkel és gazdasági egye­sülésekkel. Magyar részről várják az érdeklődő cégek je­lentkezését az alábbi részle­tezések szerint: a jelentkező cég miben érdekelt? (Csak exportban, illetve importban; ipari együttműködésben; sző­kébb üzleti kapcsolat kiala­kításában, azaz vegyesvállalat létrehozásában.) A cég címe mellett kérik feltüntetni: az alapterületet, épületeket, pénzügyi eszközöket, munka­erőt, termelést, alapítás évét, bevételt és az exportot, továb­bá azt is megjelölni, hogy melyik az az adat, amelyet a cégről nyilvánosságra hoz­hatnak a lapjukban. (Bővebb információkkal a Dél-dunántúli Gazdasági Ka­mara szolgál. Címük: Pécs, Bem u. 24. Telefon: 13-040, 10-878, 11-073.) ár 31-ig, mágnesszalag-kazet­tán (legalább kétszer felírva) vagy mágneslemezen, mellé­kelve a rövid kezelési leírást (betöltés, használat stb.), jel­igésen, zárt borítékban, saját és iskolájuk nevének feltünte­tésével az alábbi címre: Ga­ray János Gimnázium, 7100 Szekszárd. A döntőt Szekszárdon rende­zik a Garay-napok keretében, a gimnáziumban, 1991. márci­us 13-14-én. Rovatszerkesztő: Murányi László Pályázati felhíwas Programírás« és programozási verseny kis- és nagydiákoknak Bemutatjuk Jó hír a Ford, Opel és a Volkswagen leggyakoribb tí­pusait használó autósoknak: Pécsett, a Zöldért-TRIFA kon­szignációs raktárban szerez­hetik be kedvező áron a ka­rosszéria-elemeket és alkatré­szeket, a hozzá tartozó ele­meket (szélvédőüvegek, lám­pák, lökhárítók stb.). A hol­land partner, a TRIFA Trading International és a baranyai Zöldért új szolgáltatásának célja, hogy a fenti kocsik tu­lajdonosainak ne kelljen akár határainkon túlról beszereznie a szükséges karosszéria-ele­meket és egyebeket. Ezzel te- hái mindenképpen időt és pénzt takarítanak meg az autósok. A novemberben mint­egy 50 millió forint értékű nyi­tókészlettel a Zöldért pécsi, Zöldert-TRIFA konszignációs raktár Nyugati autóalkatrészek forintért Megyeri úti központjának egyik volt burgonyatárolójá­ban alakították ki a konszig­nációs raktárt. Eddigi forgal­mukra jellemző, hogy a nyitó- készletük máris leapadt 30- 40 milliónyira. Mivel az után­pótlás folyamatosan érkezik, Így nem kell attól tartani, hogy üres kézzel távozna a Ford-, Opel- vagy a VW-tu- lajdonos. Ha valamit helyben nem tudnak adni, akkor az - a megrendelést követően - legkésőbb 2-3 héten belül megérkezik. Hámori Zoltán raktárvezető és helyettese, Vörös Zsolt, még annyit tesz mindehhez, hogy forintért árulják magán­személyeknek és viszontel­adóknak az eredeti gyári, il­letőleg más nyugati gyártók által készített elemeket. S mivel az autósok már fel­fedezték ezt az olcsó és gyors beszerzési forrást, máris újabb kinő latbővítési igénnyel bom­bázzák a konszignációs rak­tárt: miért nem kínálnak az említett típusokhoz motor- és más alkatrészeket is? A vá­lasz megnyugtató, ugyanis kí­nálatukat idővel ilyen kocsi- tartozékokkal és más kocsi­típusokhoz való karosszéria- elemekkel és tartozékaival, valamint motorikus alkatré­szekkel is szeretnék bővíteni. Kinálatújdonságuk a Lada 2105-ös Nova karosszéria-ele­mek és alkatrészek. Tervezik a hazánkban i is gyakoribb Mercedes és Audi típusok elemeinek forgalmazását, to­vábbá a használt haszonjár­művek, személyautók, valamint festékek és lakkok árusítását is. A baranyai Zöldért a TRIFÁ- val karöltve újabb szolgálta­tási ágat indított - most az említett autótípusok tulajdo­nosainak. S mivel nálunk is egyre több a Ford, az Opel és a VW, így ez a szolgálta­tás sikeres vállalkozásnak is ígérkezik. M. L. Szélvédöüvegtöl a sárvédőig szinte minden megtalálható a Me­gyeri úti tárolócsarnokban Fotó: Läufer László \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents