Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)
1991-01-19 / 18. szám
1991. január 19., szombat uj Dunántúli napló 7 A Megyeházán A pécsi Székesegyház Fotó: Proksza László Hét hónappal a pápa pécsi látogatása előtt Ez az a ház, ahol mostanában minden megváltozik. Ez az a ház, ahol állni látszék az idő, bár a szekér halad. A klasszikus vers és a klasszikus sanzon összevonása ezúttal, úgy véljük, pontosan jellemzi a helyzetet. Megszűnt a megyei tanács, létrejött és három fordulós alkudozások után elnököt és alelnököt is választott a megyei önkormányzati testület, a helyszíneken megválasztott ötvenfős baranyai közgyűlés. Szinte bizonyos, hogy hatalmas létszámleépítésekkel és más, új szerveződésekkel megosztva működik tovább a pécsi Rákóczi úti épület, amelyről néhai .kollégánk, a jó néhány évvel ezelőtt elhunyt Kampis Péter már annak idején kimondta: „Milyen furcsa, megyeháza, az udvarban." Megyeháza. így jelentkezik be a telefonközpontos, ám ha megközelítjük a furcsa lépcsőegyüttesekkel körülvett épületet, táblát találunk, új táB- lót. Baranya Megyei Közgyűlés Hivatala olvashatjuk rajta és hiányoljuk az elejéről az A betűt. Belépve az épületbe, máris sejthetjük, amit később tudunk csak meg. A feliratok egy részét kicserélték, a többi még maradt a régiben. Átalakul az államigazgatás, nem dőlt el még semmi, nincs új törvény, mely a működést szabályozná, nyugtatgatjuk magunkat, és szemünkbe öt- lik az első új felirat. Dr. Bőg- ner Miklós, köztársasági megbízott fogadóórája minden hónap első hétfőjén. Megnyugszunk, majd a páternosz- ter felé vesszük az irányt. A páternoszter, mint azt tudhatjuk, olyan szerkezet, amelynek az egyik fele folyamatosan lefelé, a másik viszont folyamatosan felfelé megy. Egy 5800 négyzetméteres' épületben, egy olyan házban, ahol a tervezés néhány buktatója kapcsán nappal is csak lámpafénynél élvezhető az ügyintézés, kell is a páternoszter. Lassabb ugyan, mint a lépcsőzés, de legalább fordul. Ki is próbálom. Halált megvető bátorságomat csupán az a tény cáfolja, hogy előtte érdeklődtem. Figyelmen kívül hagytam hát az „Utolsó állomás, tessék kiszállni!" - feliratot és számat összeszorítva maradtam a páternoszter- ben. Örökkévalóságnak tűnő pillanatokig sötétség borult rám, majd később kiderült, hogy újra felfelé indulok egy U-alakú -kitérő után. Vajon felfelé indulnak, felfelé indulhatnak-e azok a szervezetek és hivatalok, amelyek átveszik, legalábbis „helyileg" a volt megyei tanács örökét? Dr. Szűcs lózsel, a megyei közgyűlés elnöke: — Pillanatnyilag 150-en dolgoznak az apparátusban, és úgy érzem, időt kell nyernünk. Kétféle szempontból is. Egyrészt, mert rendkívül jó szakembergárdának egy részétől kell megválnunk, másrészt, mert a közgyűlés feladatait pontosan meghatározó törvényi, rendeleti szabályozás eleddig -nem készült el. Valószínűleg a közgyűlés függetlenített apparátusa legfeljebb hatvan emberrel működhet tovább. Kemény szavak, amelyek mögött nyilvánvalóan széleskörű ismeret húzódhat. Hiszen dr. Szűcs lózsel elnök és dr. Kurucsai Csaba alelnök is a korábbi megyei tanács apparátusában dolgoztak hosszú évekig. Ök csak tudják, hogy éppen abban az időszakban kell elveszíteniük jó néhány felkészült szakembert, amikor átmeneti állapotot élünk. Ök csak tudhatják, hogy a megyei közgyűlésnek a volt tanácshoz képest megváltozik a funkciója, így szükségszerű kell, legyen ez a váltás. A folyosókon sétálva, nosztalgikus kávéillatot érzek így reggel. A kávé először megterem, aztán pörkölik, utána kereskedelmi forgalomba kerül, ezt követően megdarálják, végül az ízléseknek megfelelően, egy gépbe teszik, hogy •végre kifolyhasson az eredmény. Az illatos, ízletes, fogyasztásra kész kávé. Sokan úgy látják most, hogy a megyei közgyűlés feladata az lesz, hogy a „fogyasztásra”, az alkalmazásra, a szolgáltatásra, az emberek igényeinek kielégítésére korábban kitalált intézmények -közül azok. gazdasági koordinálását segítsék, amelyeket nem vettek át a helyi önkormányzatok. Pillanatnyilag senki sem tudja, hogy a költségvetésből vagy más bevételekből mennyi pénzt lehet a több mint húsz ilyen jellegű, ám más-más profilú intézményre „leszakítani", ám érdekes meghallgatni néhány érdekelt intézmény vezetőjének véleményét. Mindegyik ugyanarról szól, de másként és másként. Dr. Szita László, a Megyei Levéltár vezetője: — Egyetlen reményünk, hogy változást hoz a mostani formula. Képzelje el, hogy gyakorlatilag nem működik a Megyei Levéltár. Tízkilométernyi anyagunk egy részét István- aknára, másik felét Hosszúheténybe kellett szállítanunk, hiszen intézményünk felújítása abbamaradt. Bizakodom. Bizakodásom megvalósulásához több mint tízmilliós azonnali segély kellene. Dr. Solt Jenő, a megyei kórház vezetője: — Nem szívesen nyilatkozom addig, amíg nem beszéltem a közgyűlés és Pécs város vezetőivel. Mindenesetre bízom abban, hogy a szükségszerű modernizáláshoz is kapunk elegendő összeget. Ügy vélem, az egyeztető tárgyalások a pécsi és a megyei önkormányzatok között nem halaszthatók sokáig. Kovács Antalné, a keresztespusztai szociális otthon vezetője : — Miben bízom ezek után? A szinten tartásban, legalább abban. Nyolcvan idős ember van -nálunk pillanatnyilag, eddig évi 115 ezer forintot kaptunk a támogatásra, emberenként. Bizonytalanság is -van a gondozók bére és más áremelkedések miatt. Igen. Bizonytalanság. Talán ezzel a szóval jellemezhető a mostani állapota a megyei tanács volt épületének is. A megüresedő szobák egy- része -már foglalt. Ideköltözött a köztársasági megbízotti hivatal regionális központja és megyei hivatala is. Nehéz most megítélni, hogy hány embert foglalkoztatnak majd, hiszen -nem dőlt el, hogy a lakosságot legjobban érintő igazgatási feladatok és tevékenységek úgynevezett második fokát ők intézik-e a jövőben. Nincs még törvényi szabályozás arra, hogy az elbírálás helyi, önkormányzati döntései után mi lesz a helyzet. Találgat most mindenki, mint az egyszeri építkező az alap és felépítmény viszonyáról. Nem világos pontosan, hogy lesznek-e a megfelelő minisztériumoknak úgynevezett de- koncentrált (megyénként vagy megyecsoportokként alakuló) hivatalai vagy pedig -mindezekkel a köztársasági megbízotti hivatal foglalkozik-e majd? Várják a rendelkezéseket, hiszen csupán annyi bizonyos, hogy a megyei -közgyűlés hatáskörébe semmiféle államigazgatási ügy nem tartozik januártól. Talicskába is nehéz lenne beletenni a két szervezeti forma közötti átmenet során megmaradt ügyeket. Mondjuk, azokat, amelyek Pécs városától származnak építési és más témákban. Úgy tűnik, teljes a zűrzavar, a köztársasági megbízotti hivatal szükségszerűen nem tudja még, hogy mit lépjen, a megyei közgyűlés már nem hivatott ezek orvoslására. Marad tehát az idegesség, és a titkos bizalom a mielőbbi rendezéshez. A mielőbbi rendezés többféle szempontból is fontos lehet. Nézzünk ezekből csupán egyet! Ha most — és ez is egy -nagy paradoxon -, el kell küldeni, áthelyeztetni jó néhány szakembert a megyei tanács volt apparátusából, akkor őket még megilleti a felmondási időre járó bér. Az épület fűtése továbbra is teljes. Az önkormányzati tulajdonban lévő épületek, (Széchenyi tér, Kulich Gyula utca, Rákóczi út) hivatalainak sor- s a nem tisztázott. A bérleti dijakból származó bevételek a közgyűlés funkciójának átalakulása miatt szükségszerűen csökkennek. A szakavatott apparátus, amely kormánykörök minősítése szerint, az egyi,< legjobb összetételű gárda volt az országban, bizonytalanságban él. Néhány dolgot vetéttünk fel csupán és sokszor kénytelenek voltunk szervezeti kérdésekről írni, államigazgatási és törvényességi ügyekben. Mindenesetre azt kívánjuk, mielőbb szülessen meg olyan szabályozás, amely pontosan megmutatja, mi lesz, mi lehet a feladata a megyei közgyűlésnek, a köztársasági megbízotti hivatalnak és az esetleg mégis létrejövő, és minisztériumi tárcákhoz igazodó, dekoncent- rált szerveknek. Addig is a páternoszter megy. Az emberek felszál-lnak rá, majd kiszállnak belőle. Jóindulatú ügyintézőktől, avatott szakemberektől hallanak szép szavakat, és miután megkérdezik, ne haragudjon, az én konkrét problémámban, mit tudna segíteni? Csupán tanácsok jönnek és mennek. Egyelőre. Le és fel. Bozsik László Már nincs hét teljes hónap sem augusztus 17-ig, amikor minden bizonnyal múltra és jövőre egyaránt vonatkozóan egyedülálló eseményt jegyezhetnek fel Pécs város krónikájába: a baranyai megyeszékhelyre látogat és itt szentmisét mond a római katolikus egyházfő, II. János Pál pápa. A már percre pontosan kidolgozott programterv szerint a szentatya érkezésétől elutazásáig 6 órát és 15 percet tölt Pécsett. Azért, hogy fogadtatása személyéhez, hivatásához méltó legyen, s Pécs is megfeleljen a megtiszteltetésből adódó sokágú feladatnak, már hónapok óta folynak előkészületek úgy az egyházmegye, mint Pécs városa részéről. A pápa látogatásával kapcsolatban november végén még nagyon sok lényeges, jfüggőben maradt kérdés állt az önkormányzat előtt, legfőképpen az elvégzendő munkák költségfedezete tekintetében. E munkák két részre bonthatók a pápa programjának helyszínei szerint. A püspöki palota és a Székesegyház nagy értékű műemlékegyüttesének és környékének felújítása, helyreállítása körében a legtöbb kérdés már novemberre eldőlt. A rendelkezésre álló időből és az anyagi lehetőségekből a leg- bántóbb szépséghibák korrigálására futja. Az egyházmegyei kormányzat helyreállíttatja — részben már helyre is állíttatta - a tulajdonában levő épületek, így a püspöki palota és a levéltár homlokzatát, a két obeliszket, a Dóm tér kőburkolatát. Ez utóbbinál a felület egyengetéséről, elsimításáról és nem a kőlapok kicseréléséről van szó. Van olyan elképzelés is, hogy megszüntetik a tér lépcsős megosztását és a kőburkolatot leviszik a Szepesy- szobor szintjéig, felszámolva a környezetbe nagyon nem illő aszfaltozott részt. A püspökséggel együttműködve az Országos Műemléki Felügyelőség, a megyei és a Pécs városi ön- kormányzat, valamint a Janus Pannonius Múzeum igazgatósága megállapodott a román kőtár épületének és a baluszt- rádok felújításának közös költségviseléséről. A város feladata a Szent István tér felső részén a közvilágítás korszerűsítése és az Országos Műemléki Felügyelőséggel közösen a Kálvária melletti városfal helyreállítása. A költségekből Pécs városára 31,5 millió forint esik. A pogányi repülőtéri misehelyszín előkészítése, a szükséges infrastruktúra kiépítése Pécs városára hárul. Ez már novemberben is egyértelműnek látszott, de akkor még csak valószínűsíthető volt, hogy ehhez állami támogatást fog kapni a város. Az önkormányzat mindenesetre költségbecslést készített és ez 68 millió forintra rúgott. A püspökség és az önkormányzat képviselői december elején tárgyaltak az állami támogatás összegéről dr. Pálos Miklós miniszterelnökségi államtitkárral. Kiderült, hogy a pápai látogatás összes helyszíne közül Pécs nyújtotta be a legtakarékosabb költség- becslést és támogatási igényt, ám azt mégis elég radikálisan 44 millió forintra csökkentették. így jó néhány pont kimaradt a pécsi program városi költségvetéséből. Az oltár kiegészítő részeinek elkészítése például az egyház feladata lesz. Teljesen kimaradt n tervből a lefaragott költségvetés miatt a pogányi meteorológiai állomás és a reptér közötti 1,4 kilométeres aszfaltozott gyalogút építése. Nem az anyagiak szűkössége, hanem az idő hiánya miatt nem hirdetnek pályázatot az oltár megtervezésére. Ezzel a feladattal a Dél-dunántúli Tervező Vállalat városrendezési csoportját bízták meg. A pécsi ön- kormányzat a remélt támogatás több mint 40 százalékos csökkentése ellensúlyozásaként ígéretet kapott arra, hogy a honvédség, a Vöröskereszt meglevő készleteiből kap eszközöket, felszereléseket. Teljesen függő kérdés még a mise résztvevőinek élelmezése. — Erről még nem volt szó az egyeztető tárgyalásokon, de ha más nem igényli, a város köteles megoldani és meg is oldja — mondja dr. Páva Zsolt alpolgármester, a pápa látogatása előkészítésének koordinálására alakult önkormányzati bizottság elnöke. - Én három más, ennél nagyobb gondot is látok. A legalapvetőbb, nem tudhatjuk pontosan, hogy hányán is vesznek részt pápai szentmisén. Korántsem mindegy, 200 000 vagy 300 000 ember. Azt is lehetetlen még megbecsülni is, hogy közülük hányán kívánnak megszállni Pécsett. Ez akkor is probléma, ha lesznek ideiglenes sátortáborok, kempingek. Egyelőre nagyon szegényesnek tűnik a kulturális programajánlat is. íKét színházi bemutatóról tudunk. Az egyik Karol Woytyla, vagyis a pápa „Mi Urunk testvére" című drámája, a másik grúziai Szent Katalin „A béke királynője, vagy az értelem kiáltása" című szomorújátéka. Ezenkívül a Pécsi Egyetemi Klub rendezne folk-prog- ramot a pogányi reptéren. A technikai problémák közül a legnagyobbnak ígérkezik annak valószínűsége, hogy nem szélesítik négy sávosra az 58- as út Pécs határától a pogányi reptérig terjedő szakaszát. Az út kiszélesítésére vonatkozó kérésünkre a közlekedési tárca azt válaszolta, hogy a szakasz 4 sávosra bővítését a pápai szentmisétől függetlenül is indokoltnak tartja, ám a finanszírozást a szűkös útalapból idén nem tudják biztosítani. Becslésük szerint a keleti és nyugati kerülőutak az 58- as forgalmát 40-60 százalékkal csökkenthetik. Ám mégha ez a becslés igazolódik is, a forgalom zöme akkor is az 58-asra irányul. Ha elmarad a szélesítés, az úttestet három sávra fel lehet osztani: egyiken non stop haladnak a csuklós autóbuszok a reptér felé, ugyanebbe az irányba egyetlen másik sáv jut a személygépkocsiknak, mert a harmadik sávot a visszatérő autóbuszoknak kell fenntartani. Szakértőink kiszámították, hogy így optimális feltételek esetén — a forgalmat megakasztó koccanásos balesetekkel sem számolva — mintegy 8 órát igényel 250 000 embernek a misehelyszínre való juttatása. Tehát lesznek olyanok, akiknek már éjjel 2 órakor el kell indulniuk. Ez képtelenség! Áprilisig még él annyi remény, hogy a közlekedési tárca elképzelése valami csoda folytán megvalósíthatóvá válik: az út kiszélesítésére vállalkozó cég egy évre megelőlegezi a költségeket az útalapnak. Dunai Imre A volt megyei tanács épülete,- előtérben a főpostával Fotó: Läufer László Felújítások, infrastruktúra, költségvetés Szűk marad az 58-as út
