Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)

1990-12-08 / 246. szám

1990. december 8., szombat aj Dunántúli napló ~7 1991 végétől Pécsett forgalomcsillapított terület lesz a történelmi belváros SZEKTOR SZZMA UUÓTEnÜLETI roRŰALCMtCROTUZÁStoUAtot llllllllll UU0ÍKEHLUT1 FCRGALO*ttÄ>TOMS (WvMI prrkolÁskohlátozÁs A környezetvédőknek, a gya­logosoknak jó 'hír, a gépjár­művekkel közlekedőknek rossz: az elképzelések szerint 1991 végétől Pécs történelmi belvá­rosát - azaz a városfallal kö­rülvett területet - forgalom­csillapított övezetnek nyilvánít­ják. Mit jelent ez? Nagy vo­nalakban azt, hogy Pécs tör­ténelmi belvárosába csak en­gedéllyel szabad behajtani, ami pénzbe kerül — s ez alól csak kevesek kapnak felmen­tést, például a lakók, taxisok. Tulajdonképpen újdonság csak annyi van a dologban, hogy a négy szektorra osztott belváros valamennyi szektorá­ban bevezetik azt a rendszert, amely 1988 szeptemberétől a szakemberek szerint egyben igen jól működik, abban, hogy a területen — egyelőre a Szent István téren és környé­kén — a teljes átmenő for­galom tilos, a célforgalmat lehetővé teszik, ám ezért fi­zetni kell. (A szakemberek fel­hívták arra a figyelmet, hogy még csak véletlenül se hasz­náljam a kitiltás és a for­galomkorlátozás szavakat, mert ez forgalomcsillapítás!) A Szent István tér és kör­nyéke volt az első térség a városban, melyet könnyítettek a járművektől, azaz vissza­szorították az indokolatlan forgalmat. Nyugodtan kijelent­hetjük, ez sikerült is, hiszen az óránkénti 30 forintos en­gedélyt csak azok váltják ki, akiknek tényleg szükségük van ebben a zónában járművel közlekedni. A pozitív tapasz­talatok arra sarkallták a vá­ros illetékeseit, hogy a Város­Négy övezet Nem tilos a behajtás, de fizetni kell Hol parkoljanak a járművekkel? Lesz mit megszoknunk a belvárosban... tervező Intézet által elkészített forgalamcsillapitási terv vég­rehajtását folyassák. (Ehhez természetesen hozzá kell ten­ni, hogy a végső szót az uj városi önkormányzat képviselő­testülete, a közgyűlés mondja ki. De aligha férhet kétség ahhoz, hogy a testület egyet­ért a történelmi belváros to­vábbi és fokozatos „füstmen- tesitésével".) Ennek értelmében tehát az első szektor, az északnyugati után a másodikban is beve­zetik a forgalomcsillapítást. Ez az úgynevezett északkeleti szektor a Hunyadi út-Vak Bottyán utca—dr. Majorossy utca-Kossuth Lajos utca által körülölelt terület, ahol 1991 elejétől — a pontos időpontot még nem tudni — hasonlóan az első szektorhoz, csak en­gedéllyel lehet behajtani. A forgalmi rend nem változik, tehát maradnak az egyirányú utcák, a várakozni, megállni tilos táblák . .. A jövő esztendő végén ke­rül sorra a harmadik - a Kossuth Lajos utca—Felső­malom utca-Rákóczi út- Kossuth tér—Bem utca -, vala­mint a negyedik — Sallai utca— Bem utca-Dischka Győző utcá­vá radi Antal utca-Kórház tér- szektor forgalomcsillapítá­sára. A hármas - délkeleti -, és a négyes - délnyugati — szektor csillapított forgalmára kétféle megoldást ajánl a VÁTI: egyik szerint - hason­lóan az l-es és a ll-es szek­torhoz — a gépjárművel tör­ténő behajtást engedélyhez kötné, a másik értelmében úgynevezett kapus megoldás működne. Ez utóbbinál a jár­művezetők kapun hajtanának keresztül, belépéskor jegyet kapnának, s miután elhagyják a szektort, okkor kell fizet­niük. (Bármelyik változatot is választják, az itt lakók termé­szetesen mentesülnek a fize­tés alól!) A kapus módszer mellett szól, hogy ebben a két szektorban sok az intézmény- rendelőintézet, kórház, ide­genforgalmi irodák, bankok -, ahová Így egyszerűbben jut­hatnának el a polgárok. Mint lokálpatrióta, termé­szetesen örül az ember a „jár­művektől csökkentett" belvá­rosnak, ahol nyugodtan sétál­hat, de mint autós, gondolko­dóba esik, vajon hol parkol­jon! Ugyanis a történelmi belváros körül nagyon kevés az olyan hely, ahol a jármű­veket ott lehet hagyni. A na­gyobbik baj azonban az, hogy bár jóval kevesebb gépjármű közlekedik majd a belváros­ban, a füstöt, kormot okádó helyi autóbuszok változatlanul keresztülhajthatnak a Széche­nyi téren. Ahhoz ugyanis, hogy a menetrend szerinti járatok kikerülhessék a belvárost, meg kellene építeni a keleti és az északi érintő út összekötő sza­kaszát az Ágoston téren, a plébánia mögötti területen. Ez is csak ideiglenes megoldás lenne, mindenesetre az autó­buszok közlekedtetése, így a belváros kikerülése lehetővé válna. Tehát jövőre: lesz mit meg­szoknunk Pécs belvárosában! Roszprim Nándor Pécsett, a déli Ipari út szomszédságában épül majd az ipari zóna Hiába az alapítvány miniszteri beleegyezés nélkül Pécsi ipari zóna - stop? Az olasz fél ragaszkodik a kormánygaranciához • Annak idején lapunkban is beszámoltunk róla, hogy öt magyar és három olasz intéz­mény, illetve cég kezdeménye­zésére november 20-án Pécs- baranyai Vállalkozásfejlesztési Alapítványt hoztak létre. Az alapítók a kezdeményezés va­gyonát egy távlati cél — a pé­csi ipari zóna - megvalósítha­tóságát vizsgáló tanulmány el­készítésére különítették el. Az aláírást követő napon az alapítványt tevők az Ipari Mi­nisztériumba is fölmentek, hogy terveikről a tárca vezetőjének is beszámoljanak. A népes magyar—olasz delegáció azon­ban dolgavégezetlenül jött el '.Budapestről, mivel a miniszter hiányában — Bőd Péter Ákos külföldre utazott - csak osz­tályvezetői szinten tárgyalhat­tak a témáról, ami viszont a kezdeményező feleket nem elé­gítette ki. Az ötlet megszületé­se óta nem qz volt az első dolog, ami a pécsi ipari zóna megvalósulását hátráltatta. Ez év januárjában a VOSZ Baranya megyei csoportjának kezdeményezésére azzal a ha­tározott céllal alakult meg az S. B. H. Ipari Park Kft., hogy kapcsolódva a pécs-baranyai térség szerkezetátalakítási gondjainak megoldásához, egy ipari parkot, és szorosan hoz­Kész az új nagybani piac A Pannonkert Kft. új nagybani piaccsarnoka Pécsett, a Pellérdi úton zó kötődve egy vállalkozói in­kubátorházat hozzon létre. A cél megvalósítása érdekében a kft. 150 millió forintos vissza­térítendő támogatást pályázott meg a Baranya munkahely­teremtő beruházásaira elkülö­nített alapból. Mivel azonban a kormány időközben elvonta a térségben még föl nem Ihasznólt 350 milliós keretet, felborult az eredeti terv, amely szerint 1991 szeptemberében egy 400 főt foglalkoztató vál­lalkozás indult volna a város­tól megvásárolt 10 hektáros te­rületen. A. kft. erejéhez mérten uqyan elvégezte a szükséges előké­születi munkákat (tereprende­zés, belső u‘ak kiénitése), a továbblépéshez azonban fel­tétlenül külső forrásra volt szükség. Erre a financiális fel­adatra vállalkozott az olasz Friuli-Venezia Giuha tarto­mány, a Trieszti Ipari Zóna Társaság, és az uqvancsak Triesztben működő Inkubátor Központ. Az itáliai partnerek egy, a trieszti mintára műkö­dő Pécsi iDari Zóna meqvaló- sitósára mintegy 20 milliárd líra kedvezményes olasz kor­mányhitelt helyeztek kilátásba. Ebből az összegből nem csak az Ipari Park Kft. terveiben szereplő 10 hektáros terület •infrastrukturális előkészítését lehetne elvénezni, hanem a Pécs Városi önkormányzat ál­tal rendelkezésre bocsátott mintegy 200 hektárét is. Az ilyen módon vonzóvá tett zóna rövid időn belül fogad­hatná a jelentkező hazai és külföldi vállalkozókat. Az elő­zetes felmérés szerint más or­szágokban is igen élénk az ér­deklődés: kanadai, német, svéd, francia, osztrák céqe|j is szívesen részt vennének a ma- qyar-olasz vegyesvállalat irá­nyította vállalkozásban. Mielőtt azonban a beruházás megin­dulna, az olaszok kormányqa- ranciót kérnek arra vonatko­zóan, hogy a maqyar állami vezetés is támoqatia a kezde­ményezést. Amíg ezt meg nem kapiók, az sem várható, hoay a megvalósithatósáai tanul­mány elkészítésére rrmabiznst adianak ki a kezdeményezők. Az ügy a hudanesti látoga­tás óta nem haladt előre. Pe- Hiq a tét nem kicsi. Fennáll uqyanis -annak a veszélye, hogy az olaszok, ha nem tud­ták rövid idő alqjt itt tető alá hozni az ipari zónára vonat­kozó terveiket, továbbmennek, és a Cseh és Szlovák Köztár­saságban vagy Lengyelország­ban próbálkoznak. K. E. Arrébb került a Pécs hatá­rát jelző tábla Kertváros után a Pellérd felé vivő úton: a terjeszkedés oka nem más, mint hogy befejeződött az új nagybani piac kialakítása. A több mint ezer négyzetméteres lebetonozott piacrészen folyik majd a zöldség-gyümölcs nagybani adásvétele, középen pedig egy platánfákkal beül­tetett kis szigeten árusító- pavilonok kapnak majd helyet. A nagybani piacot üzemeltető PANNON-KERT Kft. várja a je­lentkezőket a pavilonok hasz­nosítására. A nagybani piac a tervek szerint még e hónapban meg­kezdi működését, és ennek nemcsak a kulturált környezet­be kerülő termelők és keres­kedők örülhetnek, hanem a kertvárosiak és a város más pontjain lakók is. Ugyanis a lakosság is vásárolhat itt zöld­séget, gyümölcsöt nagykeres­kedelmi áron a PANNON­KERT raktáráruházából. Ide bárki behajthat autóval, így nagyobb vásárlások könnyen lebonyolíthatók. A raktáráru­ház Kertvárosra néző oldalán három üzlet lesz - két folya­matos nyitva tartásé büfé és egy vetőmagbolt -, a pellérdi úti oldalán pedig egy szintén éjjel-nappali ABC működik majd. A PANNON-KERT Kft. telep­helyén — amennyiben lesz ró (igény — a környező kiskertek terményeinek értékesítésére kis- piacot is létesítenek. A nagybani piac és a rak­táráruház nyolc hónap alatt készült el. A gyors és jó mun­ka a pécsi KISÉPTERV Gmk érdeme. L. Cs. K.

Next

/
Thumbnails
Contents