Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)
1990-12-31 / 267. szám
Egy dombóvári polgár ösztöndíja „felfedezésre” Polgármester-kerengő közelnézetben Van-e rendszer a rendszerváltásban?- Hát persze, hogy elfogult vagyok! Gyulajon születtem, Dombóváron a Gőgös Ignác Gimnáziumba jártam ... dől hátra a székén a valamikor a dombóvári „nyitott" házról nevezetessé vált művelődési központ-igazgató, Balipap Ferenc, aki munkája mellett a JPTE adjunktusaként mellesleg egy szociálpolitikai tanszék szervezésében vesz részt. És most megpályázta, elnyerte a Magyarország felfedezése Alapítvány szociográfiákra kiirt ösztöndíját. Az ön- kormányzatokra kíváncsi pályázók közt az ő és a Népszabadság újságírójának, Tanács Istvánnak az elképzelése tetszett a kurátoroknak, de más témákban tanulmányok írására kérték fel a régióból a Székszárdon élő Írót, Ordas Ivánt és a kaposvári Varga Istvánt is. — A pályázattól függetlenül is foglalkoztatott, hogy megkeresem Pünkösti Árpádot, Lázár Istvánt, Vitányi Ivánt - ennek a hol halódó, hol újraéledő sorozatnak a mozgatóit. Persze nem azért jelentkeztem most, hogy a havi 3— 5 ezer forintos támogatásból meggazdagodjak. A rendszerváltásnak szüksége van krónikásokra, a folyamatok hiteles nyomonkövetésére. Tervezetem mottója Csoóritól származik: „Magyarországon a többpártrendszerből egyelőre csak a több párt jött létre.” A város és környező 15 település vizsgálata helyzetfelméréssel indul: hol és miben tértek el a korábbi, történetileg szervesen fejlődő gazdasági folyamatok - ebben a régi és új vezetőkkel készítendő interjúk is segítenek. Már a letűnt garnitúráról készült tabló elkészítése után az új arcok sorakoztatásánál is fel kell tenni a kérdéseket: új elitről van-e szó, mit és hogyan szolgálnak, mely pártszerveződések mentén, és milyen válaszokat ad erre a közvélemény, és a régi és új vezetőket önértékelés elkészítésére is szeretném kérni.- Az aprófalvas Baranyában attól félnek jó néhány helyen, hogy az önállósággal, az új hivatalokkal az apparátus csak földuzzad.- Nálunk, a dombóvári körzetben, kicsit más a helyzet. A Szakoshoz tartozó Nak, Lá- pafő és Várong már évtizedek óta küzdött az önállóságért, a Kurdhoz tartozó Gyu- lajnak már korábban sikerült ez. Érdekel Dalmand sorsa is a maga huszonvalahány pusztájával, ahol a nagytekintélyű Vas István, a híres állami gazdaság elnöke írt történelmet munkásságával I- Gyakori, hogy sok helyütt a régi vezetésben bíznak.- A 15 településen a nyugdíjazások miatt is sok az új arc, de érdekes, hogy például a szakcsi polgármester, Nagy lános, a régi apparátusból érkezett, Döbrököz élére gazdasági szakembert, Szabó Istvánt, Gyulaj és Döbrököz közös téeszének elnökét választották, Kaposszekcsőn, ahol az orosz laktanya hasznosításából remélnek üzletet, a másutt nemigen jegyzett agrárszövetség képviselői taroltak. Érvényesnek látszanak a nóta sorai: „Utána is újak jönnek / örök sorsa ez az életünknek." Ám a társadalomrajznak a vállalkozók — Samu László, Harkályi vagy Harkányit?) László és mások — megjelenésével, a róluk készítendő rajzzal kell kiegészülnie, ahogyan az átalakulás is csak a gazdasági mozgásokkal, az ésszerű privatizációval válhat teljessé. Bóka Róbert Keszthelyi jelkép: a hőlégballon A kormányozható léghajó hányatott sorsú feltalálója 140 évvel ezelőtt született Keszthelyen. Schwarcz Dávid szülőházát már a 60-as években lebontották, de emlékét a Balaton-parti város panteonjában márványtábla őrzi. Idén december közepén begördült Keszthelyre Budapest felől az első villamos vontatásé szerelvény, így a múlt század közepén megindult vasútfejlesztés újabb határkőhöz érkezett a Dunántúlon, a Balaton mentén. Nem múlott esemény nélkül 1990 utolsó hete sem. Szombaton délután a Feste- tics-kastély parkjában levegőbe emelkedett a HA-906- os légirendszámú hőlégballon, a város új jelképe. A 400 köbméteres égi alkalmatosság a Helikon nevet viseli, létrehozásában nem titkolt idegenforgalmi hírverő szándékkal közreműködött a város polgármesteri hivatala, a Danubius Szálloda Vállalat is. A hőlégballon avatását a technikai fenntartók nevében dr. Bóka Györgyné hajózópilóta pezsgőbontással kezdte meg, dr. Léber Mihály plébános úr felszentelte az ég felé törő légialkalmatosságot, a házigazda város nevében Szelesztei Tamás polgármester útjára bocsójtotta a többi, sportcélokat szolgáló 2200 köbméteres égi szekereket is. Szabó Csaba Az Új Dunántúli Napló szilveszteri farbája: Mit tenne ön 1, azaz Egy Forinttal?^ Egy a lehetséges válaszok közül - ahogy munkatársunk, Bóka Róbert látja mäsmapfän: beteg »<s §5? miatt mii Kié is a misinai tévétorony! E kérdés fel sem merült mind- oddig, amíg másokhoz hasonlóan kedvemre látogathattam a Pécshez és o Mecsekhez immáron két évtizede tartozó kilátót és presszót. Ez az adótorony nem o műsorszórásról, o főprofilról lett messzeföldön is nevezetes, hanem arról a látványnyújtásról, ami visszatérésre ösztökéli a Kanadából, Nyíregyházáról, Japánból Pécsre látogatókat. Építésekor a városlakók közül sokan há hörögtök ellene — mondván, hogy összenyomja majd a Mecseket a magas torony —, azóta viszont Pécs jelképei közé került a misinatetői építmény. Évente közel kétszázezren mennek fel a kilátóba, gyönyörködnek a városban, a környékében és természetesen a Mecsekben. A teraszról a szél lekergeti a látogatót a presszóba, ott aztán zavartalanul lehet nézelődni tovább, feledve azt is, hogy több mint hetven méter magasan ücsörög az ember. Aki látott már innen naplementét, alkonyt, vagy végignézte hogyan válik csillagvárossá Pécs az est leszálltával, az rabja lett mindörökre a toronynak. Szeptember utolsó napjától azonban nem fogad vendégeket a presszó, aijta'ja, zárva. A kilátó üzemel, de a néze- lődőket ősszel és télidőben hamar lekergeti a hideg, a szél, a teraszra beverő eső, a hó. Hány és hány idelátogató idegen - magyar és külföldi - kérdezhette azóta, hogy „Presszó nincs?".. . * A torony 'lábánál viszont nyílt egy melegkonyhás falatozó - nem más üzemelteti, Kié a tv-torony? Szívesen átadná másnak mostani gazdája... mint Farkas József, aki a tévépresszónak kilenc éven át volt a vezetője,- Hogyan került a hetvenkét méter magasságból talaj- szintre? — kérdezem a régi vendéglátóst. — A Mecsek-Tourist megszüntette a bérletet, mert a Magyar Műsorszóró Vállalat duplájára emelte a dijat. A volt raktárunkból gyorsan kialakítottuk ezt a falatozót, mert a hegyről nem akarunk elmenni. Ha ezt megtennénk, akkor hétköznap ellátatlan 'lenne e környék, a turisták nem tudnának hová betérni. A történethez hozzátartozik, hogy aimikor a Mecsek-Tourist levonult a toronyból - sokait* va az egymillió forintot meghaladó új 'bérleti díjat —, akkor Farkas József és két másik magánszemély létrehozta a Torony Kft.-t, vállalták a dupla díjat, de a szerződés aláírása- előtt a Műsorszóró Vállalat újabb alkuba kezdett. A Torony Kft. elment a bérletárban másfél millióig, a műsorszóró két és fél milliót kért — végül is -nem kötöttek üzletet. A Horváth Attila, a Magyar Műsorszóró Vállalat dél-du- nántűl-i területi 'igazgatója válaszol a címben is feltett kérdésre: „Kié a tévétorony?"- Tulajdonjogilag a Magyar Műsorszóró Vállalaté. A város is beszállt az építkezésbe, de csak néhány millió forinttal, annyival, amennyi a kilátó és a presszó 'kialakításához kellett. Ezért egyszeri bérlőkijelölési jogot kapott a város. Ennek közel húsz éve. A Mecsek-Tourist szeptember 30-ig volt a presszó gazdája, ekkor felmondta a bérlést. Ha nincs ez a szerződésbontás, akkor is be kellett volna zárni a tornyot, mert a liftet ki kell cserélni, ugyanis a minőségellenőrző intézet 1990. végéig engedélyezte az elhasználódott, húszéves lift működtetését. A liftcsere hozzávetőleg fél évig tart. Az előkészületek novemberben megkezdődték, de a lift még ma is működik — kivéve például karácsony második napját, amikor az egyik liftkezelő betegsége miatt a toronyba felmenni szándékozókat zárt bejárati ajtó fogadta! -, csak akkor állítják le, ha a munkamenet úgy kívánja. Horváth Attila szerint erre hamarosan sor kerül. A területi igazgató arról tájékoztat, hogy évente nem ikis pénz a torony fenntartása: van, hogy húszmillió rámegy, von, hogy „csak" százezrek (Maga a l-iftcsere közei tízmillió forint!). A BM-mel — a kilátó fölötti szint használóival - is tárgyalnak, hogy a biztonságiak szintén járuljanak hozzá a fenntartási költségekhez — bár nekik beszámítják a több millió forintos pótáram-fejlesztő berendezést, ami BM-beruházás volt. — Míg műszakilag az a kényelmes, ha az adótorony a miénk, addig gazdaságilag éppen fordított a helyzet: jobb lenne szabadulni tőle. Már az elmúlt években is tárgyaltunk többekkel arról, hogy valaki vegye át a tornyot, de senki sem vállalta, mert a bevételek nem fedezik a kiadásokat. — Ha jelentkezne az önkormányzat vagy bárki, akkor önök átadnák ezt a tornyot valóban? — Csak nagyon kemény megállapodással, azaz műszakilag nem korlátozhatnák a Műsorszóró Vállalatot. Ne feledjük, ez adótorony, ez az elsődleges funkciója. * Próbáltam utánajárni, hogy mennyi pénzzel szállt be a toronyépítésbe a város, s ezáltal milyen joghoz jutott. Csupán néhány millió forintról sikerült adatot találni. Az emlékezet — a húsz évvel ezelőtti tanácsi dolgozóké — jóval többet idéz, még azt is, hogy a megye szintén hozzájárult a toronyépítéshez. Az tény, hogy az új adótorony létesítése KPM-iberuházás volt. Mégis újrakérdem: kié a torony? L. Cs. K. vasárnapi 3 sSiSSSSSWS Különleges képességű emberek meditáció útján elérhetik a súlytalanság állapotát is. Meghajlik a vasszög... Akar-e ön para- fenomén lenni? Az elmúlt- években mindenki gyanús volt- — Jelenleg semmilyen fudományos módszerrel nem magyarázható — Angliában 1500 kórházban alkalmaznak parafenoménlVannak különleges képességekkel rendelkező emberek, akik eddig igyekeztek titokban tartani efajta tudásukat. Néhányon képesek arra, hogy meghajlítsanak a szemükkel egy szöget, maguk mellett lássák ismerősüket, aki bármilyen messze is van tőlük. Vannak tudósok, akik a ma még megmagyarázhatatlan jelenségek okait kutatják, az ö védelmükre alakult meg a Para-Kutató Tudományos .Egyesület. Az első közgyűlésüket novemberben tartották meg Budapesten. Az egyesület húsz alapító tagja között van fizikus, psrichológus, makrobio- lógus, orvos, biokémikus, keramikus és gépészmérnök is. Főtitkára Cömöri Galina, aki évekig Ignatyenkó mellett dolgozott. — Magyarországon is szükség van egy olyan szervezetre, amelyik megvédi a para- jelenségekkel foglalkozok érdekeit. Az elmúlt években ugyanis mindenki gyanús volt, aki a megmagyarázhatatlan jelenségek okait kutatta. A jelenlegi tagok közül van olyan, akinek munkahelyet kellett változtatnia azért, mert a para- jelenségek kutatásával foglalkozott. Egely György fizikus - az egyesület elnöke - az MTA Fizikai Kutató Intézetében dolgozott, de néhány hónapja az ELTE pszichológiai tanszékén folytatja bioméréseit, vizsgálatait. A para jelenségek jelenleg semmilyen tudományos módszerrel nem magyarázhatók, nem bizonyíthatók be. Ennek ellenére az utóbbi időben a velük szembeni ellenállás kezd megszűnni. Elfogadják, hogy ezek is racionálisan megragadható emberi jelenségek. Minden ember rendelkezik úgynevezett bioerővel, amit hasznosítani is tud, ha megtanulja ezek használatát. E képességek fejlesztésével jelentős eredményeket érhetnek el a betegségek leküzdésében, a gyermekeik nevelésében. Mindennek az alapja önmaguk megismerése, fejlesztése. Amerikában 1979-ben alakult meg a Nemzetközi Parapszichológiái Társaság, azóta önálló tudomány a parapszichológia. Jelenleg 140 kutató- intézet és központ működik ezzel a céllal, ebből 100-at a klasszikus tudományokkal foglalkozók segítettek életre hívni. A tudósok bebizonyították a parapszichológia szükség- szerűségét is. Angliában 1500 kórházban alkalmaznak para- fenomént, akik évente több mint egymillió ember gyógyításában vesznek részt. Amerikában külön tanfolyamokat szerveznek az üzletemberek, politikusok és alkotók para- normális képességeinek fejlesztésére. Egy másfajta 'gondolkodási módra tanítják a hallgatókat, ennek segítségével a nehéz helyzetekben könnyebben felmérik a lehetőségeiket, gyorsabban és megfontoltabban döntenek, kevesebb kudarc éri őket. — Az egyesület szeretne tanfolyamokat is indítani, amit orvosok, kutatók, pszichológusok részére szervezünk meg, valamint azoknak is szeretnénk segítséget nyújtani, akik maguk is rendelkeznek rendkívüli, extraszenzorikus képességekkel — tájékoztat Gömöri Galina. — Sok külföldi előadót hívunk, elsősorban a Szovjetunióból, ahol Oz ilyen irányú kutatásokat már régóta elfogadják. Hamarosan megjelenik egy könyvem is: Akar-e ön parafenomén lenni? címmel, amiből bárki elsajátíthatja ezeket a képességeket, fejlesztheti önmagát. Sz. K.
