Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)

1990-12-31 / 267. szám

Egy dombóvári polgár ösztöndíja „felfedezésre” Polgármester-kerengő közelnézetben Van-e rendszer a rendszerváltásban?- Hát persze, hogy elfogult vagyok! Gyulajon születtem, Dombóváron a Gőgös Ignác Gimnáziumba jártam ... ­dől hátra a székén a valami­kor a dombóvári „nyitott" házról nevezetessé vált műve­lődési központ-igazgató, Ba­lipap Ferenc, aki munkája mellett a JPTE adjunktusaként mellesleg egy szociálpolitikai tanszék szervezésében vesz részt. És most megpályázta, el­nyerte a Magyarország felfe­dezése Alapítvány szociográ­fiákra kiirt ösztöndíját. Az ön- kormányzatokra kíváncsi pá­lyázók közt az ő és a Nép­szabadság újságírójának, Ta­nács Istvánnak az elképzelé­se tetszett a kurátoroknak, de más témákban tanulmányok írására kérték fel a régióból a Székszárdon élő Írót, Or­das Ivánt és a kaposvári Var­ga Istvánt is. — A pályázattól függetlenül is foglalkoztatott, hogy meg­keresem Pünkösti Árpádot, Lá­zár Istvánt, Vitányi Ivánt - ennek a hol halódó, hol új­raéledő sorozatnak a mozga­tóit. Persze nem azért jelent­keztem most, hogy a havi 3— 5 ezer forintos támogatásból meggazdagodjak. A rendszer­váltásnak szüksége van króni­kásokra, a folyamatok hiteles nyomonkövetésére. Tervezetem mottója Csoóritól származik: „Magyarországon a többpárt­rendszerből egyelőre csak a több párt jött létre.” A város és környező 15 település vizs­gálata helyzetfelméréssel in­dul: hol és miben tértek el a korábbi, történetileg szer­vesen fejlődő gazdasági fo­lyamatok - ebben a régi és új vezetőkkel készítendő in­terjúk is segítenek. Már a le­tűnt garnitúráról készült tabló elkészítése után az új arcok sorakoztatásánál is fel kell tenni a kérdéseket: új elitről van-e szó, mit és hogyan szol­gálnak, mely pártszerveződé­sek mentén, és milyen vála­szokat ad erre a közvélemény, és a régi és új vezetőket ön­értékelés elkészítésére is sze­retném kérni.- Az aprófalvas Baranyá­ban attól félnek jó néhány he­lyen, hogy az önállósággal, az új hivatalokkal az appará­tus csak földuzzad.- Nálunk, a dombóvári kör­zetben, kicsit más a helyzet. A Szakoshoz tartozó Nak, Lá- pafő és Várong már évtize­dek óta küzdött az önállósá­gért, a Kurdhoz tartozó Gyu- lajnak már korábban sikerült ez. Érdekel Dalmand sorsa is a maga huszonvalahány pusz­tájával, ahol a nagytekintélyű Vas István, a híres állami gaz­daság elnöke írt történelmet munkásságával I- Gyakori, hogy sok helyütt a régi vezetésben bíznak.- A 15 településen a nyug­díjazások miatt is sok az új arc, de érdekes, hogy példá­ul a szakcsi polgármester, Nagy lános, a régi apparátus­ból érkezett, Döbrököz élére gazdasági szakembert, Szabó Istvánt, Gyulaj és Döbrököz közös téeszének elnökét vá­lasztották, Kaposszekcsőn, ahol az orosz laktanya hasznosítá­sából remélnek üzletet, a másutt nemigen jegyzett ag­rárszövetség képviselői tarol­tak. Érvényesnek látszanak a nóta sorai: „Utána is újak jönnek / örök sorsa ez az éle­tünknek." Ám a társadalom­rajznak a vállalkozók — Sa­mu László, Harkályi vagy Harkányit?) László és mások — megjelenésével, a róluk ké­szítendő rajzzal kell kiegészül­nie, ahogyan az átalakulás is csak a gazdasági mozgá­sokkal, az ésszerű privatizáció­val válhat teljessé. Bóka Róbert Keszthelyi jelkép: a hőlégballon A kormányozható léghajó hányatott sorsú feltalálója 140 évvel ezelőtt született Keszthelyen. Schwarcz Dá­vid szülőházát már a 60-as években lebontották, de em­lékét a Balaton-parti város panteonjában márványtábla őrzi. Idén december közepén begördült Keszthelyre Buda­pest felől az első villamos vontatásé szerelvény, így a múlt század közepén meg­indult vasútfejlesztés újabb határkőhöz érkezett a Du­nántúlon, a Balaton men­tén. Nem múlott esemény nél­kül 1990 utolsó hete sem. Szombaton délután a Feste- tics-kastély parkjában leve­gőbe emelkedett a HA-906- os légirendszámú hőlégbal­lon, a város új jelképe. A 400 köbméteres égi alkal­matosság a Helikon nevet viseli, létrehozásában nem titkolt idegenforgalmi hírve­rő szándékkal közreműkö­dött a város polgármesteri hivatala, a Danubius Szál­loda Vállalat is. A hőlégballon avatását a technikai fenntartók nevé­ben dr. Bóka Györgyné ha­józópilóta pezsgőbontással kezdte meg, dr. Léber Mi­hály plébános úr felszentel­te az ég felé törő légial­kalmatosságot, a házigazda város nevében Szelesztei Tamás polgármester útjára bocsójtotta a többi, sport­célokat szolgáló 2200 köb­méteres égi szekereket is. Szabó Csaba Az Új Dunántúli Napló szilveszteri farbája: Mit tenne ön 1, azaz Egy Forinttal?^ Egy a lehetséges válaszok közül - ahogy munkatársunk, Bóka Róbert látja mäsmapfän: beteg »<s §5? miatt mii Kié is a misinai tévétorony! E kérdés fel sem merült mind- oddig, amíg másokhoz hason­lóan kedvemre látogathattam a Pécshez és o Mecsekhez im­máron két évtizede tartozó kilá­tót és presszót. Ez az adóto­rony nem o műsorszórásról, o főprofilról lett messzeföldön is nevezetes, hanem arról a lát­ványnyújtásról, ami visszatérés­re ösztökéli a Kanadából, Nyír­egyházáról, Japánból Pécsre látogatókat. Építésekor a vá­roslakók közül sokan há hörög­tök ellene — mondván, hogy összenyomja majd a Mecseket a magas torony —, azóta vi­szont Pécs jelképei közé ke­rült a misinatetői építmény. Évente közel kétszázezren mennek fel a kilátóba, gyö­nyörködnek a városban, a környékében és természetesen a Mecsekben. A teraszról a szél lekergeti a látogatót a presszóba, ott aztán zavarta­lanul lehet nézelődni tovább, feledve azt is, hogy több mint hetven méter magasan ücsörög az ember. Aki látott már innen naplementét, al­konyt, vagy végignézte ho­gyan válik csillagvárossá Pécs az est leszálltával, az rabja lett mindörökre a to­ronynak. Szeptember utolsó napjától azonban nem fogad vendé­geket a presszó, aijta'ja, zárva. A kilátó üzemel, de a néze- lődőket ősszel és télidőben hamar lekergeti a hideg, a szél, a teraszra beverő eső, a hó. Hány és hány idelá­togató idegen - magyar és külföldi - kérdezhette azóta, hogy „Presszó nincs?".. . * A torony 'lábánál viszont nyílt egy melegkonyhás fala­tozó - nem más üzemelteti, Kié a tv-torony? Szívesen átadná másnak mostani gazdája... mint Farkas József, aki a tévépresszónak kilenc éven át volt a vezetője,- Hogyan került a hetven­két méter magasságból talaj- szintre? — kérdezem a régi vendéglátóst. — A Mecsek-Tourist meg­szüntette a bérletet, mert a Magyar Műsorszóró Vállalat duplájára emelte a dijat. A volt raktárunkból gyorsan ki­alakítottuk ezt a falatozót, mert a hegyről nem akarunk elmenni. Ha ezt megtennénk, akkor hétköznap ellátatlan 'lenne e környék, a turisták nem tudnának hová betérni. A történethez hozzátartozik, hogy aimikor a Mecsek-Tourist levonult a toronyból - sokait* va az egymillió forintot meg­haladó új 'bérleti díjat —, akkor Farkas József és két másik magánszemély létre­hozta a Torony Kft.-t, vállalták a dupla díjat, de a szerző­dés aláírása- előtt a Műsor­szóró Vállalat újabb alkuba kezdett. A Torony Kft. elment a bérletárban másfél millióig, a műsorszóró két és fél mil­liót kért — végül is -nem kötöttek üzletet. A Horváth Attila, a Magyar Műsorszóró Vállalat dél-du- nántűl-i területi 'igazgatója válaszol a címben is feltett kérdésre: „Kié a tévétorony?"- Tulajdonjogilag a Magyar Műsorszóró Vállalaté. A vá­ros is beszállt az építkezésbe, de csak néhány millió fo­rinttal, annyival, amennyi a kilátó és a presszó 'kialakítá­sához kellett. Ezért egyszeri bérlőkijelölési jogot kapott a város. Ennek közel húsz éve. A Mecsek-Tourist szeptember 30-ig volt a presszó gazdája, ekkor felmondta a bérlést. Ha nincs ez a szerződésbon­tás, akkor is be kellett volna zárni a tornyot, mert a liftet ki kell cserélni, ugyanis a minőségellenőrző intézet 1990. végéig engedélyezte az el­használódott, húszéves lift működtetését. A liftcsere hozzávetőleg fél évig tart. Az előkészületek novemberben megkezdődték, de a lift még ma is mű­ködik — kivéve például kará­csony második napját, ami­kor az egyik liftkezelő be­tegsége miatt a toronyba fel­menni szándékozókat zárt be­járati ajtó fogadta! -, csak akkor állítják le, ha a mun­kamenet úgy kívánja. Horváth Attila szerint erre hamarosan sor kerül. A területi igazgató arról tájékoztat, hogy évente nem ikis pénz a torony fenntartá­sa: van, hogy húszmillió rá­megy, von, hogy „csak" száz­ezrek (Maga a l-iftcsere közei tízmillió forint!). A BM-mel — a kilátó fölötti szint haszná­lóival - is tárgyalnak, hogy a biztonságiak szintén járul­janak hozzá a fenntartási költségekhez — bár nekik beszámítják a több millió fo­rintos pótáram-fejlesztő be­rendezést, ami BM-beruházás volt. — Míg műszakilag az a ké­nyelmes, ha az adótorony a miénk, addig gazdaságilag éppen fordított a helyzet: jobb lenne szabadulni tőle. Már az elmúlt években is tárgyaltunk többekkel arról, hogy valaki vegye át a tor­nyot, de senki sem vállalta, mert a bevételek nem fede­zik a kiadásokat. — Ha jelentkezne az önkor­mányzat vagy bárki, akkor önök átadnák ezt a tornyot valóban? — Csak nagyon kemény megállapodással, azaz mű­szakilag nem korlátozhatnák a Műsorszóró Vállalatot. Ne feledjük, ez adótorony, ez az elsődleges funkciója. * Próbáltam utánajárni, hogy mennyi pénzzel szállt be a toronyépítésbe a város, s ezáltal milyen joghoz jutott. Csupán néhány millió forint­ról sikerült adatot találni. Az emlékezet — a húsz évvel ez­előtti tanácsi dolgozóké — jóval többet idéz, még azt is, hogy a megye szintén hoz­zájárult a toronyépítéshez. Az tény, hogy az új adótorony létesítése KPM-iberuházás volt. Mégis újrakérdem: kié a torony? L. Cs. K. vasárnapi 3 sSiSSSSSWS Különleges képességű embe­rek meditáció útján elérhetik a súlytalanság állapotát is. Meghajlik a vasszög... Akar-e ön para- fenomén lenni? Az elmúlt- években mindenki gyanús volt- — Jelenleg semmilyen fudományos módszerrel nem magyarázható — Angliában 1500 kórházban alkalmaznak parafenoménl­Vannak különleges képességekkel rendelkező emberek, akik eddig igyekeztek titokban tartani efajta tudásukat. Néhá­nyon képesek arra, hogy meghajlítsanak a szemükkel egy szö­get, maguk mellett lássák ismerősüket, aki bármilyen messze is van tőlük. Vannak tudósok, akik a ma még megmagya­rázhatatlan jelenségek okait kutatják, az ö védelmükre ala­kult meg a Para-Kutató Tudományos .Egyesület. Az első közgyűlésüket no­vemberben tartották meg Bu­dapesten. Az egyesület húsz alapító tagja között van fizi­kus, psrichológus, makrobio- lógus, orvos, biokémikus, ke­ramikus és gépészmérnök is. Főtitkára Cömöri Galina, aki évekig Ignatyenkó mellett dol­gozott. — Magyarországon is szük­ség van egy olyan szervezet­re, amelyik megvédi a para- jelenségekkel foglalkozok ér­dekeit. Az elmúlt években ugyanis mindenki gyanús volt, aki a megmagyarázhatatlan jelenségek okait kutatta. A je­lenlegi tagok közül van olyan, akinek munkahelyet kellett vál­toztatnia azért, mert a para- jelenségek kutatásával foglal­kozott. Egely György fizikus - az egyesület elnöke - az MTA Fizikai Kutató Intézetében dol­gozott, de néhány hónapja az ELTE pszichológiai tanszékén folytatja bioméréseit, vizsgála­tait. A para jelenségek jelenleg semmilyen tudományos mód­szerrel nem magyarázhatók, nem bizonyíthatók be. Ennek ellenére az utóbbi időben a velük szembeni ellenállás kezd megszűnni. Elfogadják, hogy ezek is racionálisan megra­gadható emberi jelenségek. Minden ember rendelkezik úgynevezett bioerővel, amit hasznosítani is tud, ha meg­tanulja ezek használatát. E ké­pességek fejlesztésével jelen­tős eredményeket érhetnek el a betegségek leküzdésében, a gyermekeik nevelésében. Mind­ennek az alapja önmaguk megismerése, fejlesztése. Amerikában 1979-ben ala­kult meg a Nemzetközi Para­pszichológiái Társaság, azóta önálló tudomány a parapszi­chológia. Jelenleg 140 kutató- intézet és központ működik ez­zel a céllal, ebből 100-at a klasszikus tudományokkal fog­lalkozók segítettek életre hív­ni. A tudósok bebizonyították a parapszichológia szükség- szerűségét is. Angliában 1500 kórházban alkalmaznak para- fenomént, akik évente több mint egymillió ember gyógyí­tásában vesznek részt. Ameri­kában külön tanfolyamokat szerveznek az üzletemberek, politikusok és alkotók para- normális képességeinek fej­lesztésére. Egy másfajta 'gon­dolkodási módra tanítják a hallgatókat, ennek segítségé­vel a nehéz helyzetekben könnyebben felmérik a lehe­tőségeiket, gyorsabban és megfontoltabban döntenek, kevesebb kudarc éri őket. — Az egyesület szeretne tan­folyamokat is indítani, amit orvosok, kutatók, pszichológu­sok részére szervezünk meg, valamint azoknak is szeret­nénk segítséget nyújtani, akik maguk is rendelkeznek rend­kívüli, extraszenzorikus képes­ségekkel — tájékoztat Gömöri Galina. — Sok külföldi elő­adót hívunk, elsősorban a Szovjetunióból, ahol Oz ilyen irányú kutatásokat már régóta elfogadják. Hamarosan meg­jelenik egy könyvem is: Akar-e ön parafenomén lenni? cím­mel, amiből bárki elsajátít­hatja ezeket a képességeket, fejlesztheti önmagát. Sz. K.

Next

/
Thumbnails
Contents