Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)
1990-12-30 / 266. szám
6 aj Dunántúli napló 1990. december 30., vasárnap Autö- és alkatrészgyártás Suzukik, Opelek, Fordok - Magyarországról Körkép arról, ami megköttetett, s ami várható - Lesz személykocsi, de kiknek? Az 1960-os évek végén, 70-es évek elején szóbo került; Magyar- ország bekapcsolódhatna személygépkocsi-gyártásba. A japán Toyota cég kínált üzletet, de a KGST tökéletességében bízó és a szakosított termékelőállítás mindenhatóságát bizonyító tisztviselők nemet mondtak a vállalkozásnak. Rövid időn belül meg is született a vicc a magyar autóról: nem Toyotának, hanem TOTÓJÁNAK lógják hivni. Több mint két évtizednek kellett ahhoz eltelnie, hogy egyáltalán ismét beszélhessünk személygépkocsi-gyártásról, mármint hazairól. Most lesz magyarhonban előállított autó! Milyen konstrukciókban? Erre igyekszem választ adni a körképben. Swift A legígéretesebbnek a jc- pán Suzuki együttműködés látszik, csak azért is, mert ez lesz a „legmagyarabb” vállalakozás : a Magyar Suzuki Részvénytársaságunk ugyanis 40- 40 százalékban a Suzuki cég és a majd hatvan magyar cégből összeállt Autókonszern Rt. osztozik. A maradék 20 százalékból japán ltoh bank, valamint a Világbank egyik intézménye az IFC részesedik 11, illetve 9 százalékban. A kivitelezők már dolgoznak a leendő esztergomi gyár alapozásán, ahol 1992-től kezdik meg a Suzuki Swift nevű autójának összeszerelését. Az 1000-1300 köbcentiméteres autókból 50 000 készül évente, de a szakemberek azt sem rtartják kizártnak, hogy a kilencvenes évek második felében ennek kettő, sőt háromszorosa gördül le a szalagokról. A Suzuki a licenceket, a know-how-kat adja, japán szakemberek irányítják a termelést. A kezdeti 30 százalékos magyar alkatrész- és szerelési hányad néhány év múlva elérheti a 75 százalékot. A Suzuki gyártásba történő - kapcsolódás - vagy kétszáz cégnek, vállalatnak, vállalkozásnak van reménye ehhez, azt jelenti, hogy néhány ipari ágazat „kénytelen” lesz világ- színvonalú termékekkel jelentkezni. Árakról nehéz beszélni, de mértékadó jóslás szerint az esztergomi gyárból kerülnek ki a Magyarországon leginkább elérhető áron forgalomba kerülő gépkocsik. Ehhez természetesen hozzátartozik az is, hogy sajnos már jövőre sem lesz olyan óriási az árkülönbség az egykori szocialista országokban, valamint a nvugati és távol-keleti államokban előállított autók között. Mert ahogy hírlik, a Ladák. Daciák, Wartburgok és a többi ismert márka ára ugyancsak jelentősen emelkedik, nem beszélve az alkatrészekről ahol többszörös növekedésről szólnak. Astra A Suzuki-együttműködést - jelentőségét tekintve - a General Motors-Opel magyarországi vállalkozása követi. A győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárral kötött megállapodást - hosszú tárgyalássorozat után - nagy hírverés követte. Az amerikai óriás nem kevesebb, mint 269 millió német márkát telepít Magyarországra. A szentgothárdi gyárban évente 200 000 Opel-mo- tort szerelnek össze. Tárgyalások folynak összeszerelő üzem lalkozás a kisebb érdeklődést, hogy a Ford Motor Company száz százalékban saját befektetésében alakította meg korlátolt felelősségű társaságát. Saját gyárat létesít — alkatrészeket állítanak elő —, de beveszi az üzletbe a Videotont is. A jónevű, de manapság ugyancsak rossz állapotban lévő cég különféle alkatrészek gyártásával fog besegíteni a Ford vállalkozásába. Hogy hoznak-e be Ford kocsikat Magyarországra? A választ az élet adja meg. Néhány hete már reklámok tömege buzdít arra, hogy vásároljunk Fies1GG-WV 2211 Az Opel és a Ford is beszállt □ hazai autógyártásba létesítéséről is. Az alkatrészeket Nyugat-Európából hoznák, s a Rába közreműködésével születnének az autók. Nyilván sokakat érdekel, hogy milyen típusról van szó. Állítólag egy olyanról, amely még csak születőben van. illetve bemutatkozásra vár. A neve Astra. Ez a konstrukció ugyancsak lendíthetne a magyar iparon, lehetőség nyílna alkatrészbeszállításra, mely sok cég technikai fejlődéséhez vezethetne. Magyar Opel? Azt azért túlzás lenne állítani, hogy igen. Sőt, sajnos azt is hozzá kell tenni, hogy a magas műszaki színvonalat hűen tükröző fogyasztói ár miatt egyelőre csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy nálunk ösz- szeszerelt Opelt vásároljanak. Ford Kevesebb szó esik a harmadik üzletről, pedig a Ford 80 millió dolláros magyarországi befektetése azért több mint figyelemreméltó. Nyilván annak köszönheti ez a váltót, Escortot, Oriont. . . Csak ihát kérem, ismét oda lyukadunk ki, ahol az Opelnél. Ezekhez is pénz kellene, sok pénz. Tavrija ? Néhány évvel ezelőtt szó volt, hogy magyar—szovjet- bolgár együttműködés keretében gyárthatnánk a rosszemlékű Zaporozsec utódját, mely a keresztségben a Tavrija nevet kapta. A terv, úgy tűnik, most már soha nem valósul meg, csakúgy, mint az az elképzelés, miszerint Borsodban román segítséggel Dacia ösz- szeszerelő üzem létesül. De ami már valóság, az nem kevés. Persze, hogy ez megoldja-e a jelenleg majd 300 000 személygépkocsira váró ember gondját, a válasz csak az lehet: egyelőre aligha. Mert (bár lesznek szép, kényelmes, magas technikai színvonalú személygépkocsijaink, sajnos a többség számára elérhetetlen áron. Roszprim Nándor Dr. Debreceni László Pénz nélkül is lehet színvonalat emelni A mohácsi kórház-rervdeíő- inézet új, a kollégák által választott igazgatója dr. Debreceni László. Harminc éve, az orvosegyetem elvégzése után került ide belgyógyász gyakornoknak, s azóta ez a munkahelye. Igaz, volt közben másfél évig városi főorvos is, s most legutóbb a laboratóriumnak volt a vezető főorvosa, de fő működési területének a belgyógyászatot tartja. 1974- ben kandidátusi címet szerzett. Több külföldi intézetben volt tanulmányi úton, s a New York-i kardiológiai intézet munkatársa lett. Arról, hogy miért vállalkozott az igazgatói posztra, hogy milyen elképzelésekkel indul, ebben az egészségügy számára nem könnyű időszakban, az egyáltalán nem irigylésre méltó pozícióban, erről beszélgetésünk során így vallott:- Miért vállaltam el? Olyan helyzet állt elő, ami belevitt engem. Ügy gondoltam, hogy miután harminc évig visszahúzódtam a szakma területére, most nékem is részt kellene vállalnom a körülöttem folyó változásokból. Nem azért húzódtam vissza, mert nem érdekelték a társadalmi, napi politikai kérdések, sőt! Azonban önálló gondolkodónak tartottam magam mindig és egyszerűen nem tudtam volna alávetni magam annak a kényszerhelyzetnek, amelyet az elmúlt évtizedekben megkívánt a vezetői pozícióban való szereplés. A másik ok: ennyi év után már sok tapasztalat felhalmozódik az emberben, amit most talán hasznosítani tudók. — Természetesen vannak szakmai és vannak az egész intézmény érdekében értékesíthető elképzeléseim. Sajnos a szakmai tervekkel, fejlesztésekkel kapcsolatban tudomásul kell venni, hogy a megvalósításukra egyelőre szűk pénzügyi lehetőségekkel rendelkezünk. Ezen most nem tudunk változtatni. Viszont egy sor tényező van, ami nem kerül pénzbe, s amivel lényegesen javítani lehetne a gyógyítás, ápolás színvonalát. Tudom, hogy az egészségügy alulfizetettsége miatt nehéz például megfelelő ápoló személyzetet alkalmazni. A betegek közérzete pedig döntően az ő ténykedésüktől függ. Épp ezért azt mondom, a nehézségek ellenére meg kell szabadulni azoktól, akik erre a munkára alkalmatlanok. Hiszen, ha csak egyetlen lelki - ismeretlen, hanyag és rosszmodorú nővér van egy osztályon, az egész osztály munkamorálját bomlasztja. Még károsabb, ha a fiatal kezdő nővérek ilyen példát látnak magük előtt. Rövidesen kinevezünk ápolási igazgatót is, akinek a feladata lesz a rendszeres, következetes ellenőrzés az osztályon. Remélem ettől javulni fog az ápolás színvonala.- Már megbocsásson - vetem közbe - eddig is szakképzett főnővérek álltak a kórház, illeve az oszályok élén, akiknek ugyancsak ez volt a dolgaik. . .- Igen, de eddig a vezetésbe sokan beleszóltak. Ha például valakit felelősségre vontak, akkor szaladt fűhöz- fához, szakszervezethez és párthoz, s a végén majdnemhagy az osztályvezető főorvosnak, vagy az igazgatónak kellett bocsánatot kérni. Az orvosok tekintélyét is helyre kell állítani. Nem szeretném, ha félreértenék, amit most mondok — hiszen a merev, a csak pozícióhatalomból származó hierarchiát elutasítom -, de bizonyos szakmai hierar- hiára az egészségügyben szükség van ahhoz, hogy el tudja látni azt a feladatot, amit várnak tőle. Ebben nem lehet demokrácia, a világon ez mindenütt így van. Viszont ez a hierarchia lehet nagyon demokratikus, ami többek között azt is jelenti, hogy a felsőbb fokon állók ne kezeljék le egymást és a beosztottakat. A magatartáskultúrát, a tisztességet mind az ápolóktól, mind az orvosoktól meg kell követelni. — Ugyanígy szeretném a környezetet is kulturáltabbá tenni. Viszonylag nem túl nagy költséggel parkosítani szeretném a kórház udvarát, környékét, a kulturált környezet ugyanis kervezően befolyásolja a betegek, a dolgozók közérzetét, viselkedését. Sajnos súlyos teher a kórház épületeinek állapota. Az elmúlt években sökmindent felújítottak, Tendibehoztak, de például a nem túl régi épületek állaga is — a kivitelezés minősége miatt — erősen romlik. Például a lapostetős épületeik beáznak, sokhelyütt emiatt potyog a vakolat. A kórház több épületét kellene kiüríteni ahhoz, hogy a felújítási munkák — amennyiben lesz rá pénz — elkezdődhessenek vagy folytatódhassanak. De hová költöztessük a betegeket? Abban bízom, hogy a szomszédságban lévő volt ■m u nká sőr-la k ta nyá t, ha az önkormányzat kezébe kerül a kórház rendelkezésére bocsátják. Egy sereg problémát lehetne ezzel megoldani. — Szeretném, ha lehetőségekhez mérten a lehető legjobb betegellátást tudnánk nyújtani Mohács és környéke lakói számára. S. Zs. Cserdi András; a mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium igazgatója. 1948. október 20-án született Kaposváron. Az általános iskolát Pécsen kezdte el, majd — mivel 1957 szeptemberében Komlóra költözött a család - ott fejezte be. Érettségi vizsgát a Kun Béla Gimnáziumban tett. A középiskola befejeztével a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakára jelentkezett. 1972-ben, a diploma kézhez vétele után, Komlón vállalt állást, három évet tanított' a város iskoláiban. Ez idő tájt került szóba, hogy a város múzeumában a geológiai jelleg mellett a történeti gyűjtést kell előtérbe helyezni. Ilyen feladattal került a múzeumba 1975-ben. Még tanított, amikor felvették az ELTE történelem szakóra, ohol 1977-ben kapott diplomát. Munka- és érdeklődési köre Profilban a történelem felé vonzotta. Tagja volt hosszú éveken keresztül a TIT városi vezetőségének, különböző témákban sok, TIT által szervezett, előadást tartott. Megtisztelték a Pécs-baranyai Kulturális Kamara választmányának tagságával is. öt évig a Dolgozók Általános Iskolájának megbízott igazgatója, vezetői megbízatása mellett több-kevesebb óraszámban mindig tanított is. Felesége Balogh Anna orosz—szerbhorvát szakos tanárnő, két fia van. Dr. Menczer Gábor, az MSZP Baranya megyei elnöke. 1951-ben született Baján. Idős szülei meglehetősen kemény, teljesítményközpontú polgári neveltetést biztosítottak számára. Iskoláit is Baján végezte, édesapját követve ő is orvos lett. Nyolc évig a Pécsi Orvostudományi Egyetemen dolgozott igazságügyi orvosszakértőként, majd szü- lész-nőgyógyásrként. Mindkét tárgyból szdkképesítést is szerzett. Azután Pécsváradra ment körzeti orvosnak és le is telepedett ott. Megszerezte az általános orvostani szakképesítést is. Angolból nyelvvizsgát tett, németül tűrhetően beszél. MSZMP-tag volt, de funkciót sosem viselt. 1988 óta politizál aktívabban, részt vett az MSZMP reformkor mozgalmában, amely a nevével ellentétben a társadalom gyökeres átalakítását készítette elő. 1989-ben a szocialisták megyei elnökének választották, és ebben a funkcióban nemrég erősítették meg. Az önkormányzati választásokon szocialista párti jelöltként került a pécsvárodi testületbe. Nős, felesége is orvos. Két gyermeke van. Busch Károly, a MÁV Pécsi Igazgatóságának igazgatója. 1937-ben született. Gyermekkorában mozdonyvezető akart lenni. Nagy rábeszélésre iratkozott be a Vasútgépészed Technikumba, Budapestre. Itt érettségizett 1956-ban. Még abban az évben kezdte meg egyetemi tanulmányait az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen, ahol 1962- ben végzett. Mérnökként a Kaposvári Fűtőházhoz került, a gőzmozdonyok felügyeletét látta el. 1965-ben Dombóvárra helyezték vezető mérnöknek, majd ugyanitt 1968-1977-ig a vontatási főnöki teendőket látta el. 1977-ben Pécsett, az igazgatóságon a vontatási osztály vezetőjének nevezték ki. 1981- ben igazgatóhelyettes lett. Pályafutása alatt sokat szervezett és többször „átszervezték”. Ezeket az átszervezéseket nem mindig a „győztes" oldalán élte túl. öt évre bízták meg az igczgatói teendőkkel. Szakmája az első két évben csak a túlélésre gondolhat, azután a következő 2-3 év a stabilizáció, az erőgyűjtés éve lesz. Ciklusa vége felé jut el a vasút intenzívebb növekedési pályára. Gáldonyi Magdolna- Kaszás Endre Megszűnő utalványok Az ÁFOR Baranya megyei Igazgatóságától kaptuk a hírt, hogy egy kormányrendelet értelmében a korábban üzemanyagvásárlás és -fűtés céljából forgalomba hozott utalvá nyak december 31-én 24 őrá tál érvényüket vesztik. De to vábbra is érvényben marad inak: DKV, UTA, SO-MAT hi telkártyák, az OTP forint uta zási csekkek, az Autóklub ,.Áfor" üzemanyagszelvénye, az Eurócsekk, a Tüker-utalvány, a Duna-hitelkórtya, a diplomáciai külképviseletek utalványai A megmaradt, fel nem használt utalványokat az Áfor visszaváltja. A visszaváltandó utalványoka t k í sé rj egyzékk el értéklevélben vagy csomagba! az alábbi címre kell küldeni Áfor Elszámoltató Iroda, 3002 Miskolc, pf.: 347. A mohácsi korhoz uj igazgatója
