Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)

1990-12-23 / 261. szám

1990. december 23., vasárnap aj Dunántúli napló 5 A délszláv néptánc­kultúráért Alapítvány létesült Pécsett, a Baranya Táncegyüttes a ma­gyarországi délszláv néptánc­kultúráért elnevezéssel. Célja a még fellelhető magyarorszá­gi horvát, szerb és szlovén néptánckincs felgyűjtése, rend­szerezése, archiválása és publikálása. Mindennek szín­padra állítása és bemutatása. Ez a fajta délszláv néptánc­antológia eddig is a Baranya Táncegyüttes feladatkörét ké­pezte, és mivel a hasonló amatőregyüttesek léte a to­vábbiakban veszélybe kerül az anyagi nehézségek miatt, az alapítvány a Baranya Tánc- együttes személyi feltételeinek és technikai felszereltségének fejlesztését is fel kívánja vál­lalni. Feladatának tartja a továbbképzések, szakmai kép­zés megszervezését is. Az alapítvány számláját a Mo­hács és Vidéke Takarékszövet­kezet kezeli a 242-93411-174- 408 számon, amelyre a támo­gatók elküldhetik anyagi fel­ajánlásaikat. Táncportré Azon nagy táncos gone ráció ■jeles tagjáról sugároz a tele­vízió portréfilmet december 30-án 11 árakor az 1. prog­ramon, amely a háború után kezdte pályáját. Kricskovics Antal sajátos karaktert kép­visel ebben a koreográfus'! körben horvát, pontosabban bunyevác indíttatása, és az otthonról hozott zenei, táncos élmények révén. A portréfilm, amit pécsi tanítványa, Vidá- kovics Antal rendezett, Balázs Mihály szerkesztett és a tra­gikus körülmények között el­hunyt tehetséges operatőr, Kákány Zoltán fényképezett, szívet melengető híradást ad hagyományok továbbéléséről, alkotó újrateremtéséről, a je­lenben tovább élő múltról, a nemzetiségi létről. A felvéte­llék jelentős része készült Kricskovics Antal szülőföldjén, Gara községben, s olyan régi népszokásokat elevenít fel, mint a köszöntő, a prelo, a falusi mulatságok és a falu egyházi ünnepei. ízelítőt ad a film Kricskovics Antal mint­egy 60 koreoaráfiájának leg­nevesebb darabjaiból. Abból, miként élnek tovább a nép­tánc ősi mozdulatai, hangula­tai azon színpadi táncokban, amelyek a mai ember érzés- és gondolatvilágát jelenítik meg. Uj szakokat indítanak Ifi Hány ban Zöldségtermesztők, serfőzők, kistermelői borászok A Villányi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben 1991 szeptemberétől új sza­kok indulnak. A szőlő-gyümölcs­termesztő, borász és dísznö­vénykertészek mellett a követ­kező tanévtől megkezdik a zöldségtermesztő, kistermelői borász és serfőző szakmunká­sok képzését. A zöldségtermesztőket hosz- szú időn át képezték a vil­lányi szakmunkásképzőben, azonban két évvel ezelőtt megszűnt. Az utóbbi időben, azonban egyre többen jelent­keztek az ilyen jellegű szak- tanfolyamokra, ezért az isko­la újra beindította ezt a tí­pusú képzést. A következő tanévben harminc nyolcadikos vagy általános iskolát végzett fiút és lányt tudnak fogadni. A tanulmányi idő három év. Kistermelői borász szakra 17. életévüket betöltött fiata­lok jelenkezhetnek. Ezt a kép­zést elsősorban vállalkozók részére indítják, akik saját gazdaságot szeretnének ala­pítani. A pénzintézeteknél ugyanis csak azok kaphatnak hitelt, akik szakirányú végzett­séggel rendelkeznek. Az egy­éves szakmunkásképzésen egyaránt részt vehetnek álta­lános iskolai bizonyítvánnyal, szakmunkás oklevéllel és érettségivel rendelkezők. Serfőző szakmunkásokat je­lenleg csak Budapesten a Bercsényi Miklós Élelmiszer- ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskolában képeznek. A villányiak szeretnék jövőre beindítani ezt a szakot is. A Pécsi Sörgyárban fenne a szakmai gyakorlat az erre a szakra felvett 10—15 pécsi és Pécs környéki fiú részére. A képzés ideje a tervek szerint iskolai keretek között há­rom év. — Ha sikerül ezeket a sza­kokat beindítani, akkor az egész Dél-Dunántúlon ebben az iskolában képeznek egye­dül kertészeti szakmunkáso­kat — mondja Radnai Gyula, az iskola igazgatója. — Az iskola fennmaradásához is szükség van ezekre az új kép­zési formákra. Várhatóan a következő évben már érződik a demográfiai hullám hatása is. Az iskola annak idején történelmi borvidékre települt, de akkor nem építettek hoz­zá tangazdaságot és tanpin­cét. A következő tanévtől kezdve azonban ezek létesí­tése alapfeltétele az iskola működésének. Jelenleg egy hold saját szőlőnk van, ehhez még négy hektárt bérelünk a helyi tsz-től, ezen a területen végezzük a szakmai gyakor­latokat. A saját tanpincénk hamarosan elkészül. A tan­gazdaság kialakításához het­ven hektárnyi területet ka- purtk a Pannonvintől, az utol­só megbeszélésekre január első felében kerül sor. Ide szőlőt, gyümölcsöst telepíte­nénk, és fesz zöldségtermelő részlege is. Sz. K. Holnap az ti| UDN-ben A csillagok elmondják titkukat Mi vár ránk jövőre? Horoszkóp munkatársunktól, Hodnik Ildikótól Mi hiányzott az ország nagy karácsonyfája alól? Hit, bizalom, tolerancia, öröm, nyugalom ... Honatyákat nyilatkoztatott meg munkatársunk, Kozma Ferenc Fűszeres busa és müzli- csemege Az ÚJ VDN gazda- asszonya ajánlja a megszokott karácsonyi rántott ponty helyett... Tudják-e önök, hol van a Vendvidék? Ahol három nyelven ért az isten, Böjti ebéd: tökmagos kalács . .. Sóvári Gizella riportja Bronz sas a pécsi repülők emlékére Nyolcméteres oszlopon, kiterjesztett szárnnyal ... Dunai Imre: Pécs történetének érdekes, különleges fejezete- támogatásra érdemes Megvagyok egyébként Rádió mellett... Rab Ferenc rovata A Cal Alapítvány komputer-a a diákoknak Szundi György felvétele A Cal Alapítvány hetvenöt új számítógépe talált gazdára szomba­ton délután az Eszék étteremben tartott ünnepségen, ahol a gépek kezelését gyakorlatban is bemutat­ták a diákoknak. A számítógépek forgalmazása és használata az elmúlt néhány év­ben jelentős mértékben felgyorsult a vállalatoknál, közintézményeknél, különböző cégeknél. Az oktatásban viszont még mindig csak néhány iskolában sikerült elérni azt, hogy a tanulók nagyobb hányada rend­szeresen hozzáférjen a számítógé­pekhez. A legtöbb iskolának kevés a pénze, a számítástechnika anya­gi fedezet hiánya miatt nem ter­jedhetett el ez idáig az oktatásban a kívánt tempóban. A gyerekek ta­nulásának megkönnyítésére hozott létre alapítványt decemberben há­rom számítástechnikai vállalat igaz­gatója, High Gyula, a High Com­puter Kft. ügyvezető igazgatója kez­deményezésére. A Cal Alapítvány­hoz csatlakozók — 40, illetve 60 ezer forinttal kell járulniuk az ala­pítványhoz —, akár szülők, tanárok, vagy iskolák kijelölhetnek egy bár­milyen nappali tagozatos diákot, aki így rövid időn belül juthat szá­mítógéphez. Később szakköröket, versenyeket, tanfolyamokat is indít majd és természetesen újabb csat­lakozókat is vár a már most nagy forgalmat bonyolító kft. Az első számítógépeket az a 75 diák kapta meg, akiket erre ta­náraik, szüleik kijelöltek, így már a téli szünetben is játszhatnak a gépekkel, avakorolhatják a prog­ramozást. A gépek szállítását hat hétre vállalták, de ezúttal már há­rom nap alatt sikerült előterem­teni, sőt egyidőben a pécsivel már Tatabányán és Kecskeméten is adott át gépeket a Cal Alapítvány. December 24-én délután pedig karácsonyi ünnepséget rendeznek a Magyar Lajos Nevelőotthonban, mely­nek során a nevelőotthon diákjai egy számítógépet kapnak ajándék­ba. A gép költségeinek egy részét a Mecsek és Vidéke Takarékszövet­kezet vállalta és a rövid múltra visszatekintő alapítvány így értékes ajándékot tesz az otthon karácsony­fája alá. Tröszt É. A Vőlegény a Pécsi Nemzeti Színházban Versenyképes-e a hazai szénbányászat? A Mecseki Szénbányák még talpon van Amíg a bérek emeléséről esilk szó, addig még nincs baj, ímert megvan még a munkahely. Ezt 'mondhatnám a Mecseki Szénbányáik szak- szervezeti bizalmi testületének kétnapos tanácsikozása pénte- iki napjáról. A harkányi Bá­nyász-üdülőben tartott ren­dezvény tegnapi fő témája viszont már a vállalat jele­nével és ijövőjével, a bányá­szok munkahely-biztonságával volt összéfüggésben. Vass László, a Szénbányászati Szer­ikezet ^-átalakítási Központ (Szészek) igazgatója, • a Tata­bányai Szénbányák vezérigaz­gatója a hazai szénbányászat egyre nyomasztóbb helyzeté­ről számolt be a rendezési tervek kapcsán. A hazai szénbányászatot, így a mecsekit 'is két dolog nyomasztja: a szénár és az adósságállomány. Ugyan nemrég volt már termelői ár­rendezés és rövidesen ismét drágább lesz a szén, de ez önmagában még gyökeresen nem változtat a helyzeten. Várhatóan az energetikai szénárnak az olajjal és a földgázzal kell versengenie, míg a lakossági szénnek a világpiaci tőzsdeárakkal kell szinkronban lennie, a brikett árkiemelése viszont meg fog szűnni a darabos szénnel szemben. Hogy aztán képes lesz-e állni a versenyt a ha­zai szénbányászat? Épp ez az, amely megkérdőjelezi, leg­alábbis túlontúl sebezhetővé teszi e nagymúltú szakmák közeli s távoli jövőjét. A nyolc hazai bányavállalat közül me­lyik meddig képes önerőből talpon maradni? A Mecseki Szénbányák még a szoritóban van, de van már néhány, melyre megkezdték a rászá- motást, azaz fizetésképtelen­séget jelentettek be. S mivel a felszámolási eljárás évekig is elhúzódhat, s ha ezalatt az érintett bányavállalat kép­telen önfinanszírozóvá átala­kítani a tevékenységét, ak­kor. . . Sejthető, hogy mi kö­vetkezik. Az adósságállomány is egyre nyomasztóbb, is amíg von esélye a bányáknak, hogy az állami adósságukat netán elengedik, addig a hitelezők­től semmiképp sem várható el ilyen nagyvonalúság. A Szészek, mint felszámolószer­vezet pedig, ha átveszi a fi­zetésképtelen bányák irányítá­sát, érdekalapon kénytelen kielégíteni a hitelezőiket. Lapunknak adott nyilatkoza­tában Vass László az alábbi­akat emelte iki: — A bányászat speciális te­rület, mivel a vagyontárgyaik nem mobilizálhatók, és a bá­nyászok átképzése — mégha találnak is rá intézményes keretet és anyagi fedezetet — ugyancsak megkérdőjelezhető, hisz a 'bányászember csak bányába telepíthető át konf­liktus nélkül, egyéb más he­lyen nehezen alkalmazható, hisz elveszíti eredeti szakmá­ját és a megszokott jövede­lemszintjét. — Az energiastratégiánk alapvetően importfüggő, így félő, visszaüthet a teljes ki­szolgáltatottságunk. — Nekem is nagy fenntar­tásaim vannak ezzel kapcso­latban, bár ez alapvetően politikai és nem gazdasági kérdés. Ha feszültségfeloldó­dás lesz a világpolitikáiban, én kevésbé félnék az import­függéstől, a jelenlegi egyol­dalútól viszont annál inkább. Az viszont tény, hogy a ma­gyar bányászat geológiai adottságai nem tudnak ver­senyezni a világpiaci adottsá­gokkal ... De hosszú távon ebből a kátyúból ki kell ke­rülnünk. M. L. A hajsza többnyire a pén­zért folyik. No és a vőle­gényért, mert hát „férhe kéll menni, akármilyen .Va­cakhoz". Szép Ernő: Vőle­gény című darabjában a .pénz persze nem válik el a házasságtól, de az emberi kapcsolatok iránti vágy azért mégis győzni tud, akkor is, ha az egész egy meséhez haisortlít, melyben keveredik o ■nevetés és a sírás, az igézet és a valóság. A reménytele- inül tengődő kispolgári csa­lád minden tagja a maga ál­mát szövögeti, csak Kornél, a lány házassági reményei körül találkoznak a nagysza­bású tervek. Semmitmondó, szürke élet Csúszik Zsiga és családja élete, melyben sor­ra nevetségessé válik az örö­kösen kiskúlcsai után nyomo­zó anya, a félművelt apa genílemenlilke-élmélete, a köl­csönkért szobalány, és nem tudni, tragikus-e vagy komi­kus az a körforgás, mely a Hajsza három felvonáson át vőlegényjelölt érkezését öve­zi, a cifra nyomorúság szinte már kiált. Aztán szépen kide­rül, hogy a jól menő fogor­vosnak még nincs diplomája, egyetlen páciense a fater, aki eljátssza bár a fogfájós tanácsost, igazából néhány koronát remél egyetlen fiától Mindenki játszik valamit, de mindenki valami mást. A nyo­mor nemcsak kívül van, tán még Mariska, a vértlány test­vér az egyetlen, aki az igazi érzelmeknek szurkol, amikor Kornél és Fox Rudi végül mégiscsak egymásra talál. Aki túlélte a Vőlegény pre­mierjének első fél vonását, an­nak azért megérte várni. A nehezen és összereindezetle- nül induló előadás később megpróbálta összehozni ön­magát, így végül tapssal kö­szönthette a nézőtér a színé­szeket, akiknek komoly érde­mük volt abban, hogy a több­nyire szétcsúszni látszó hely­zeteket maguk köré szervez­ték. Ennek ellenére — bái nem írom le könnyen, de kénytelen vagyok — az elő­adás alatta marad a vártnak. Úgy néz ki, hogy végül is minden megvan ahhoz, hogy legalább egy kiegyensúlyozott, pontos, az ellentétekre figye­lő és azokat a kellő időben, kellő módon hangsúlyozó elő­adás szülessen a Vőlegény­ből, csak éppen az az utolsó (vagy első?) momentum hiány­zik egyelőre: a kiérlelt kon­cepció. Mert hát e polgári élet egyre fokozódó képtelen­sége, rendezetlensége nem azonos a zűrzavarral. A néző így, magára hagyva, el siklik a hol groteszk, hol már-már abszurd, néhol meg lírai dia­lógusok fölött, a csendes iró­nia, a fanyar hang csupán helyenként sejlik át. Vári Évát (Anya), Antal Olgát (Kornél), Füsti Molnár Évát (Marislka), Besenczi Árpádot (Rudi) és Paál Lászlót (Fater) mégis ki kell emelni, ők azok, akik a többieknél nagyobb sikerrel formálták meg szere­püket. A második és harma­dik felvonásban különösen Kornél és Rudi kettősei érde­melteik figyelmet. Az előadást Puskás Tamás rendezte, a díszlet és a jel­mez Húros Annamária, a ze­ne Papp Zoltán munkálja vált. Hodnik I. Melegvíz-gondok a pécsi Kertvárosban Többször nincs meleg víz az esti órákban a pécsi Kertvá­rosban — érkeztek hozzánk a bejelentések. Felhívtuk a pécsi Távfűtő Vállalatot, mi történt. Vezér János műveze­tő elmondta, az utóbbi na­pokban a Kertvárosból hat helyről jelezték, hogy este hiányzik a meleg víz. Mikor másnap este kimentek ellen­őrizni, 45—52 fokosnál ala­csonyabb hőmérsékletű vizet sehol nem találtak. A Távfűtő Vállalatnak kö­telessége, hogy minimum 40 fokos vizet biztosítson. Eb­ben ugyan mosogatni is már csak bő mosószerrel lehet, de a minimumra ők még 5— 10 fokot rászámolnak, hogy amikor csúcsidőben megnő a fogyasztás, akkor se essen ez alá az érték alá. Számolni­uk kell a szombat délelőttel, amikor szinte mindenhol mos­nak. Most, az ünnepek előt­ti napokban valószínű, hogy hidegebb lesz a víz a szo­kottnál, hiszen sok asszony otthon van már szabadsá­gon, főznek, mosnak, itt a karácsony előtti nagytakarí­tás ideje. Mindemellett a Távfűtő Vállalat íqéri, hogy minimum a 40 fokot csúcs­időben is tudják biztosítani. Sz. L. I,

Next

/
Thumbnails
Contents