Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)

1990-12-15 / 253. szám

1990. december 15., szombat üj Dunántúli napló 7 Egy vízóra 16 családnak í Európai StegiiMc Szövetsége Közgyűlés Strasbourgban Nem áldozat — közös érdek A politikai váltás helyességének igazolása, egész Európa történelmi küldetése Nem lesz semmiféle diszkrimináció •• Ot első osztályt indít a Nagy Lajos A hittan fakultációs tantárgyként minden tanuló számára lehetséges Hogyan osztják el a vízdíjat? Pécsbányatelepen a Csá­kány utca 1—9-ben már elké­szült a vízvezeték, és minden lakásba bekötötték a vizet. Ennek az ott élők örülnek, de annak már nem, hogy hiába építették meg minden lakás vízórájához az aknát, o Vízmű csak egyet szerel fel. A térkép szerint ugyanis ez nem utca, hanem udvar. Azóta a lakók kétségbeesetten teszik (el egymásnak a kérdéseket: Ezen­túl állandóan veszekedni fo­gunk azért, hogy ki mennyit fizet? Hogyan osztják el igaz­ságosan a vízdíjat, hiszen a 16 lakás egy része egyszoba- konyhás, komfort nélküli, de van kétszoba komfortos is? A másik utcában a Vízmű ingyen szereli fel mindenkinek a víz­órát - panaszolják a Csákány utcaiak - nekünk miért kell ezért fizetnünk? Porkoláb Károly a Mecseki Szénbányák műszaki ellenőre már nem első alkalommal fog­lalkozik a Csákány utcoiak ügyével. — A Szénbánya Bányamérési Osztálya a Földhivatalba is elment, hogy a Csákány ut­caiak panaszát orvosolni tud­ja. Az ott található dokumen­tumok szerint a kérdéses laká­sok nem köz-, hanem magán- területen fekszenek, ezért csak egy főmérőt lehet elhelyezni oz udvarban, amihez almérő- ket lehet csatlakoztatni. A fő­mérőért nem kell fizetni. Az al- mérőket egyénileg szerezhetik be a lakók. Javasoltuk a Csá­kány utcaiaknak, hogy az ön- kormányzati képviselőjükön ke­resztül nyilváníttassák közte­rületnek ezt a részt is. A pécsbányatelepiek eddig a bányától kapták a vizet. A volt városi tanács magára vál­lalta a hálózat korszerűsítését és a hiányzó rendszerek kiépí­tését. A polgármesteri hivatal­ban Halász Miklós főelőadót kerestük meg olvasóink pana szávai: — Az önkormányzatnak nincs pénze arra, hogy a 16 darab átmérőt kifizessse. A Pécsi Vízműnél Hainess Jenő főmérnök elmondta, hogy csak a vezetéket újították fel. Ez Pécsbányának egyik belső utcájo, aminek zárt udvara van. A vízellátását eddig is egy vezetéken át oldották meg. A jelenlegi előírások szerint csak egy órát szerel­hetnek fel, mint a többszintes házaknál, mert a terület a 16 csalód közös tulajdona. Sz. K. JAMBRICSEK JÓZSEF, o BDSZ Mecseki Szénbányák Demokratikus Szövetségének elnöke. Bányászcsaládban született 1944-ben Mecsekszabolcson. A vájáriskola minősítő vizsgája alól oz országos szakmai versenyen elért kiemelkedő eredménye miatt felmentést kapott. 1965-ben nappali ta­gozaton végezte el a bánya­ipari technikumot, majd Ist- ván-aknáro került, ahol se­gédvájárként, vájárként, ak­nászként, majd szakvezető ak­nászként dolgozott. 1964 óta szakszervezeti tag, 1975-ben függetlenített státust kapott o szervezetben. Tíz évvel később vállalati szakszervezeti titkárrá -választották. Az elmúlt évben-a tagság megerősítette pozl­Strasbourgban az Európa Palota nagy tanácsterme adott otthont december 5—6-án az Európai Régiók Szövetsége negyedik közgyűlésének. A négy éve alakult szervezetnek ma 168 tagja van, s magábon foglalja a nagy európai integ­rációk és közösségek (EGK, Alpok-Adria Munkaközösség, Észak-európai Regionális Kö­zösség, Duna menti Tartomá­nyok Közössége) szinte vala­mennyi tartományát (régióját). Új Európa-kép Az elmúlt négy év munkáját eredményesnek minősítette a Szövetség elnöki tisztét betöl­tő Carlo Bernini olasz közle­kedési miniszter. Egységesebbé vált Európa regionális maga­tartása, kiépültek a politikai és a kulturális kapcsolatok Európa keleti felével. Kiala kult a határ menti régiók együttműködése, a kétoldalú kapcsolatok (pl. Vallónia és Baranya között). A megismer­kedésen tehát már túlvannak a Szövetség tagjai, most oz uj (kelet-közép-európai) hely­zethez való alkalmazkodás van napirenden: ilyen földcsu­szamlásszerű változással ugyanis nem számolt a prog­ram. Mint a közgyűlés végén el- foaadott Politikai Nyilatkozat utal rá, új Európa-képre és úi- fajta (a nemzetállamon belül a réaiók érdekeit kifejezésre juttató) regionális magatartás­ra van szükség, törekedve ar­ra, hoay a regionális érdekek az Európa Tanácsban és az Európa Parlamentben is ön­állóan meaielenienek. Ma már nem a politikai eayüttmükö- dés a fontos, hanem a keleti területek lelzarkóztatása, eavenletesebb feltetelrendszer kialakítása. Ennek érdekében a Szövetségnek jelen kell len­nie a fejlesztési stratégiák ki­alakításánál, az eszközrend­szer működtetésében, a pályá­zati rendszerek kiírásánál és elbírálásánál. Hogyan épüljön lel az uj Európa? - tette fel a kérdést Lothar Späth. Baden-Württem­berg tartomány miniszterelnö­ke. Ugy-e, hogy az eddigi 12 országhoz csatlakozik a többi, vagy úgy (és ő ezt támoaat- io), hogy régiókból. alulról építkezve egy teljesen új Európa szülessék? Baranya teljes jogú tag A közgyűlés egyhangúlag megszavazta a 8 magyar me­gye - köztük Baranya - teljes jogú tággá nyilvánítását. A magyar megyék nevében Piti Zoltán baranyai elnök szó­lalt fel. Hangsúlyozta, hogy az európai régiók képviselői talán nem ismerik eléggé a keleti térséget súlyosan nyo­masztó problémákat, ezért dójában, majd a néhány hét­tel ezelőtti, a vezetés legiti­mitását biztosító választási megmérettetésekből is ő ke­rült ki győztesen. Nős, egy gyermek édesap­ja. Munkájában következetes híve a tagsági kezdeménye­zések képviseletének, erősíteni kívánja a munkahelyek meg­tartására és a bérek emelésé­re irányuló harcot, a bányász szakszervezet egységét a szö­vetségen belül. DR. SÍKFÖI TAMAS, a Dél­dunántúli Regionális Gazda­sági Kamara titkára. 1960-ban, Pécsett született. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Korán tanult. 1988 óta dolgozik a Magyar nem értik, miért gond a pri­vatizáció, a külföldi tőke fo­gadása, a piacgazdaság meg­teremtése stb.; nem érzékelik, hogy a gyorsított ütemű át­alakítás nyomán állampolgá­rok millióinak életútját, élet- felfogását kell gyökeresen új alapokra helyezni. A kelet-közép-európai orszá­gok megtették az első komoly lépést az egységes Európához való csatlakozás érdekében. A politikai rendszerváltásnál azonban nagyobb horderejű és több időt igényel a gazda­ság működőképességének hely­reállítása, mert a politikai vál­tás helyessége csak ezzel iga­zolható. Ez pedig nem lehet csak az egyes érintett államoz ügye, a váltás helyességének igazolása egész Európa tör­ténelmi küldetése. Annak érdekében, hogy az átmenet könnyebb és gyor­sabb legyen, a nyugat-európai országok hatékonyabb segít­ségére lenne szükség, pél­dául nemzetközi információs és innovációs központok mű­ködtetésére, közös fejlesztési alap létrehozására az infra­struktúra (főleg a közlekedés- hírközlés) fejlesztése érdeké­ben, menedzserképző progra­mok támogatására, a működő tőke kelet-európai befekteté­seinek állami ösztönzésére. Ez utóbbival kapcsolatban a fő gond az, hogy Magyaror­szág az utóbbi időben sokat vesztett „érdekességéből", s a külföldi tőke ma elsősorban stabilitásra vágyik. A politiku­sok felelőssége — mondotta zárszavában Carlo Bernini —, hogy rádöbbentse a Nyuga­tot: Kelet megsegítése nem áldozat, hanem közös érdek. Gazdasági Kamaránál. Nem ■kis részt vállalt abban, hogy az országban először a Dél- ,Dunántúlon alakult meg o piacgazdaságokra jellemző önálló területi 'kamara. Az el­ső lépés megtétele óta a nyu­gat-európai tartományi, városi kamarai működést színvonalá­ban elérő kamarai rendszer megteremtésén fáradozik a ré­gióban. Célja, hogy a kama­ra a térség gazdálkodóinak önkormányzata legyen, gazdo- ságszervező, területfejlesztő erő. amely ha kell, üzleteket Az államnak ösztönöznie kell a magánvállalkozások kelet- I özép-európai befektetéseit, de - mint o tanácskozás ki­egészítő programján megje­lent üzletemberek hangsúlyoz ták - a fogadó ország garan­ciavállalására is szükség lenne. A baranyai delegáció tag­jaként dr. Siklói Tamás, a Gaz­dasági Komara ügyvezető igazgatója itteni vállalatok ajánlatát vitte magával, és kinti cégek együttműködési ja­vaslatát hozta haza, vállalva a közvetítő szerepét. Hogyan alakuljanak a kapcsolatok? Néhány nappal az új me­gyei önkormányzat megalaku­lása előtt indokolt a kérdés: hogyan alakuljanak o továb­biakban a regionális kapcso­latok? Kár lenne ugyanis az eddig kialakult kapcsolatokat veszni hagyni, sőt, minden erővel bővíteni kellene. Az európai változások nélkülünk is zajlanak, de nem célszerű ezzel ellentétes struktúrát ki­alakítani. Ezért kézenfekvőnek látszik, hogy a magyar me­gyéket továbbra is a megyei önkormányzatok képviseljék, ám ennek leltételrendszerét is ki kellene alakítani. Rendkívül fontos, hogy az európai re­gionális folyamatokban a ma­gyar megyék is jelen legye­nek, és aktivan beleszólhassa­nak saját lehetőségeik ked­vező alakításába. S. G. közvetít, tanácsot ad, külkap- csolatökat épít, érdekeket egyeztet. A cél elérése érde­kében a kamara, s egyben titkára számáro is az egyik legfontosabb feladat, o teljes gozdasági szféra támogatósá­nak megnyerése. 1982-ben megnősült. Mind­ketten a Pécsi Kesztyűgyár­ban helyezkedtek el, felesége ma is ott dolgozik a cég ke­reskedelmi igazgatójaként. SZÁNTÓ DEZSŐ, a Mohácsi Farostlemezgyár igazgatója. 1951-ben született Mohó­A pécsi Nagy Lajos Gim­názium 1991/92-es tanévi beiskolázási programjával kapcsolatban a közelmúlt­ban több félreértésre ökot adó információ látott nap­világot. Ezek alapvetően ab- bql a bizonytalanságból adódtak, hogy az iskola mi­kortól és milyen feltételek­kel kerül egyházi használat­ba. A Nagy Lajos Gimnázium tantestülete alapvetően ab­ban érdekelt, hogy iskolánk megőrizze az oktató-nevelő munka eddigi szép eredmé­nyeit, a sok sikert elért nevelőtestület egységét, az iskola humánus értékrendjét, szellemiségét. Érdekelt ab­ban, hogy iskolánkba válto­zatlanul a jó és kiváló ké­pességű tanulók jelentkezze­nek és az ide bejutott diá­kok neveléséhez, oktatásá­hoz, időtálló erkölcsi értékek talaján, nyugodt feltételek klözött alkotó módon járul­hasson hozzá. Meggyőződé­sünk, hogy ebben a törek­vésünkben — a volt tulajdo­nára jogosan igényt tartó — Ciszterci Rend már itt dol­gozó képviselője és leendő tagjai is jó partnereink lesz­nek. Az 1991/92-es tanévi fel­vételekkel kapcsolatban is­kolánk az alábbiakban tájé­koztat minden érdekelt ta­nulót, szülőt és általános is­kolában tanító kollégát. A pécsi Nagy Lajos Gimná­zium a jövő tanévben válto­zatlanul öt első osztályt in­dít, osztályonként 36 tanuló­val. A felveendő, összesen 180 tanuló két általános tantervű gimnáziumi osztály­ba és három speciális kép­zést adó — kémia; inrlorma tika-számitástechnika; és an­gol — osztályba jelentkezhet. Mindenekelőtt kitűnő, jeles és jó rendű tanulók je'ent- kezését várjuk. Kérjük, hogy a jelentkezési lapon a nyelvtanulási igé­nyeket jelezzék úgy, hogy az alábbi nyelvek közül 3 meg­jelölését kérjük, kezdő, illet­ve haladó szint feltüntetésé­vel. Az angol, francia, olasz, spanyol, német, orosz és la­tin nyelvekből lehet válasz­tani, de az egyik nyelv le­hetőleg haladó szintű le­gyen. Amennyiben a nyelvi elő­képzettség indokolja és fel­tételeink is lehetővé teszik, a haladó szint differenciált (középhaladó, haladó) is le­het. Terveink szerint az infor­cson. Szülei pedagógusok vol­tak. A pécsi Zipernovszky Ká­roly Gépipari Technikum Erős­áramú szakán tett technikus minősítő vizsgát. Okleveles erősáramú villamosmérnöki diplomáját a Budapesti Mű­szaki Egyetemen szerezte meg. Hallgatóként több féléven át végzett munkát számitástechi- kai, illetve a nagyfeszültségű technikai szakterületen. 1973-ban kötött házasságot, felesége a Morinova magyar- német kft. titkárnője. Az egyetemi tanulmányok befejezését követően a BME Nagyfeszültségű Technika Tan­székén dolgozott, mint tudo­mányos segédmunkatárs. 1977 decemberétől a Villamosipari Kutató Intézet szigeteléstech­matika-számitástechnika osz­tályban az első k>ét évben heti 6 órában csak angol nyelvet tanítunk, a gimnázium 3. és 4. osztályában ugyan­csak heti 6 órában kerülne sor a második idegen nyelv oktatására. A jelentkezők számától függően a három speciális osztályba jelentke­ző tanulók felvételi vizsgán vesznek részt. Erre február 25. és március 2. között ke­rül sor; a jelölteket általá­nos iskolájukon keresztül ér­tesíteni fogjuk. A két általá­nos tantervű osztályban fel­vételi vizsga nem lesz. Végezetül azokhoz a ta­nulókhoz, illetve szüleikhez szólunk, akik szívesen adnák gyermekeiket katolikus isko­lába. Bátorítani szeretnénk mindenkit közülük (természe­tesen azokat, akik a fentiek­ben megfogalmazott feltéte­leknek is megfelelnek), hogy jelentkezzenek iskolánkba. Ugyanakkor kijelentjük, hogy semmiféle diszkrimináció nincs, se más vallású., se nem keresztény világnézetű tanulók számára. Ebben a Nagy Lajos Gimnázium foly­tatni kívánja a régi ciszterci és a jelenlegi iskola nyitott- ságát. A Ciszterci Rendnek kö­szönhetően a Nagy Lajos Gimnáziumban a hitoktatás­nak jó feltételei vannak. Minden jelentkezőnek iskolai keretek között tudjuk biztosí­tani a hittan tanulását, e célra külön tantermet bizto­sítunk, gondoskodunk a hit­oktatási anyagok, tankönyvek sokszorosításáról. Lehetőséget adunk a hitoktatáshoz kap­csolódó iskolai programok, rendezvények megtartására. E munkánkat a jövő tanév­től várhatóan két ciszterci atya segíti. Amennyiben a hitoktatásra jelentős társa­dalmi igény van, valamelyik álalános tantervű osztályban (esetleg mindkettőben) a hit­tan rendes órarendi tan­tárgyként való tanulására is lehetőséget biztosítunk, egyébként a hittan - fa­kultációs tantárgyként - va­lamennyi tanulónk számára lehetséges. A fentieket az iskolaveze­tés a Ciszterci Rend pécsi megbízottjának teljes egyet­értésével hozza az érintettek és a közvélemény tudomásá­ra Póla József, a pécsi Nagy Lajos Gimnázium igazgatója mkai főosztályán kutatómérnök; volt. 1978 májusában, édes­anyja halála után, a család Budapestről hazaköltözött Mo­hácsra az egyedül maradt édesapa támogatására. 1978. július 1-jétől dolgozik a Mo­hácsi Farostlemezgyárban. Kez­detben a villamos üzemben, mint műszaki ügyintéző. Bajd a kazánházi beruházás teljes jogkörű előkészítését kapta megbízásos feladatként. 1981. április 1-jétől műszaki osz­tályvezető-helyettes, majd az osztály vezetője. Gyakorlati­lag ebben a beosztásban dolgozott szeptember 11-ig, de 1988. október 1-jétől mint mű­szaki főmérnök. Gáldonyi Magdolna- Kaszás Endre Profilban

Next

/
Thumbnails
Contents