Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)

1990-12-13 / 251. szám

1990. december 13., csütörtök uj Dunántúli napló 7 Egészséges és nem hizlal — de üzletnek se rossz Jövőre újra indul A sorozatgyártást a kutatóintézeti kísérletek után kezdik meg minden új termékfajtánál Élelmiszeripari együttműködés Vallómával Az ördög vigye el! Ami az embernek igazán jólesik, az vagy tilos, vagy erkölcstelen, vagy hizlal - fakadt ki egykor egy híres színésznő, és bizo­nyára sokan mélységesen egyetértenek vele. Pedig lehet egészséges kompromisszumot találni, legalábbis az utóbbi tárgykörben. A táplálkozástu­domány szakemberei olyan élelmiszereket igyekeznek kikí­sérletezni, amelyek ízletesek, egészségesek, és a piacon is kelendők. A Pécset működő Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet­nek már vannak elismert ered­ményei, gondoljunk csak a magyar szabadalomként világ­sikert aratott vajkrémre. Dr. Szakály Sándor c. egyetemi tanár, az intézet tudományos igazgatója nemrég tért haza újabb belgiumi (vallóniai) út- ■jóról, amelynek eredménye­képpen három kutatóintézettel és egy termelő üzemmel ala­kultak ki az együttműködés ke­retei. Tisztában vagyunk vele - mondja dr. Szakály Sándor -, hogy az Európai Közösség piacán szinte nincs betöltetlen hely, bekerülni vagy magyar specialitással, vagy együttmű­ködéssel lehet; mi most mind­kettőt megpróbáljuk. A Vallon Régió tudományos intézményeivel nem újkeletűek a kapcsolatok, de a tárgyalá­sok most jutottak abba a sza­kaszba, hogy közösen lógják megpályázni az Európai Kö­zösség Phare és Tempus prog­ramjában Magyarország és Lengyelország számára nyúj­tandó pénzügyi támogatást. A Louvain - La Neuve-i Kato­likus Egyetem (neve ellenére világi intézmény) két intézeté­vel jött létre kétoldalú kuta­tási kapcsolat. A Mikrobiológiai Intézettel közösen kutatják az élelem­technológiai vagy termékhibá­kat okozó mikrobákat. A cél az, hogy ne fogyasztás utón, hanem még gyártás közben, gyors vizsgálattal sikerüljön ezeket azonosítani, megakadá­lyozva a hibás termékek piac­ra kerülését. Ezt egyébként szigorú normák írják elő mind- * azok számára, akik az EGK piacán élelmiszerrel kívánnak megielenni, tehát a módszer alkalmazása fontos feltétele a sikeres magyar élelmiszer- exportnak. A Táplálkozástudományi In­tézettel a pécsiek közös klini­kai vizsgálatokat folytatnak a rosthiánvos táplálkozás okozta vastagbélrák megakadályozá­sa érdekében (e rosszindulatú betegség már Magyarországon is az elsők között van a halá­lozási okok listóián). A civili­zált ember eavre több rost- szeaény élelmiszert (húsipari és tejterméket' fogyaszt, eze­ket azonban könnyen lehet rostban aazdaa alaDanyaook- kal dúsítani. Nyugaton leg­alább 100-féle ilven élelmi­szer, köztük kedvelt tejtermék kapható. A közös kutatás és tagas7talatcsere után, egy­másfél év múlva szeretnék el­kezdeni a rostnlapanvaaok ha­zai gyártását és az élelmisze­rek ezekkel történő dúsítását. Szeretnénk meaértetni, hogy a néo egészségéről van szó - mondja dr Szakály Sándor -, de tudiuk, hogy ez lassú fo­lyamat. A harmadik együttműködési megállapodást a Gembloux-i Agráregyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Intéze­tével sikerült létrehozni. A pé­csiek már ma is nagy sikerrel látják el a hazai és a külföldi élelmiszergyártókat természetes adalékanyagokkal. Most eb­ben szeretnénk előbbre lépni az együttműködés segítségével. A cél különlegesen jó minő­ségű élelmiszerek (pl. vörös­áruk, joghurthabok) előállí­tása. A hosszú távú együttműkö­dés másik területe szintén a rosttartalmú élelmiszerekkel függ össze. Különféle mező- gazdasági alapanyagok (pél­dául magvak) hőkezeléssel történő extrudálásóval kíván­nak egészséges ,,rágcsálniva­lót" előállítani, amely Ízletes, rostban gazdag, nem hizlal, és különféle vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz (gondoljunk csak a müzlire, vagy a már nálunk is jól is­mert pizzás vagy egyéb ízesí­tésű korongokra). A Tejgazdasági Kísérleti in­tézetnek vannak jól bevált technológiái, világszabadal­mai. Ha a termékkel nem si­kerül a világpiacra; betörni, meg kell próbálni a technoló­giát eladni és ott gyártani. A Hervé Société nevű, Liege melletti sajtgyárnak ilyen sza­badalmakat, illetve technoló­giákat ajánlottak fel (pl. vaj­krém, illetve sajtsavóból ké­szült üdítő italok gyártására). Az ottani piaci siker után e termékeket szeretnék vissza­hozni Magyarországra, abban a reményben, hogy egyre több terméknél sikerül megvalósí­tani a szinte lehetetlent: ami jó, az se nem árt, se nem hiz­lal, sőt, kilejezetten használ az egészségnek. S. G. Gépjárműüzemi szak a Széchenyiben Középszintű irányítókat, szervezőket képeznek A diákok a gyakorlati oktatás során szinte minden típusú gép­kocsi szerkezetével megismerkednek Ot évvel ezelőtt indult a gépjármüüzemi szak a pécsi Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskolában. Jelen­leg két osztályban tanulnak diákok: a képzés úgynevezett 4 1 rendszerű, ami azt je­lenti, hogy négy évig a szak­középiskolai tananyagot sajá­títják el a tanulók, kiegészít­ve a speciális tantárgyakkal. A negyedik év végén érettségi vizsgát tesznek, majd még egy esztendeig kimondottan szak­ismereteket tanulnak, s az eredményes vizsgát követően technikusi oklevelet szereznek. Az 1991-ben kezdődő tanév­ben — három év után — is­mét indítanak gépjárműüzemi osztályt, ahová várják a nyol­cadik osztályt végzett gyere­kek jelentkezését.- Elsősorban azokét, akik a középiskola után a közúti sze­mély- és teherforgalom szerve­zésében, irányításában szeret­nének dolgozni — mondja Né­meth József mérnök-tanár. - Felvételi vizsga, matematikából fizikából és magyar nyelvből van.- Mit tanulnak azok a diá­kok, akik bejutnak a Széche­nyi gépjárműüzemi szakára?- Az első két évben általá­nos szakközépiskolai tantár­gyakat, a harmadik és negye­dik évben ezeket részben fel­váltják a szaktárgyak, az ötö­dikben csak szakmai képzés­sel foglalkozunk, - válaszol dr. Tóth László mérnök-tanár. — Megismerkednek a fiatalok többek között vállalati gazda­ságtannal, piacszervezéssel, információszervezéssel, vezetési ismeretekkel . . . S természetesen két idegen nyelvet is tanulnak, - a kí­nálat: német, angol orosz, francia és eszperantó. A szak­mai tudás mellett nagyon fontosnak tartják a nyelveket, ami azért is indokolt, mert azokban a beosztásokban, phová a végzett tanulók ke­rülnek — forgalmi szolgálatte­vő, diszpécser, tarifőr, szállí­tási, szállítmányozási ügyinté­ző -, mind szélesebbé válnak a nemzetközi kap­csolatok. Milyen az iskola? Hauzer Mária szerint jó, mert olyan dolgokat tanítanak, amik érde­kesek a számára.- Mindig szerettem a ma­tekot és a fizikát, s ezek a tárgyak kapcsolódnak a spe­ciális tárgyadhoz.- Magasak a követelmé­nyek?- Sokat kell tanulni. Somogyi Kornél ötödikbe jár, így jövőre már átveheti a technikusi oklevelet.- Az érettségim közepesre sikeredett, remélem a tech­Módositották a Kollektiv Szerződést a Bázisnál Vállalati végkielégítés A Bázis Dél-dunántúli Épí­tőipari Vállalat hiába igyeke­zett még a nyár elején a kor­mányzati szerveknél és az Or­szágos Érdekegyeztető Ta­nácsnál elérni, hogy kritikus helyzetű vállalattá nyilvánít­sák. Az ÓÉT ugyan augusztus­ban elfogadta, hogy a majd' háromszáz korengedményes ko­rú dolgozó esetében átvállal­ják a szükséges társadalom- biztosítási járulék felét, ám a befizetendő másik felét a vál­lalat képtelen volt előterem­teni. — A Bázis Szakszervezeti Tanácsa a dolgozók tömeges elbocsátása ellen fellépve mó­dosította a nyáron elfogadott Kollektiv Szerződést és no­vember 21-i hatállyal egy sor, a dolgozók érdekeit védő in­tézkedést -léptetett életbe ­mondja Vörös László, az szt elnöke és Hernádi Zoltán, az szt elnökhelyettese. Milyen változásokról van szó? Nyomatékkai kérik a válla­lat vezetését, hogy teremtse elő a mintegy háromszáz dol­gozó korengedményes nyugdí­jaztatását lehetővé tevő tár­sadalombiztosítási járulék vál­lalatra háruló ötven százalé­kát (mivel az ÓÉT vállalja az összeg másik felét). Oj megoldásként határozzák meg a vállalati végkielégítést november 21-től kezdődően, mely önmagában is szinte még egyedülálló a hazai gyakor­latban. (Ugyanis jogszabály ezt nem tiltja, tehát bevezet­hető.) A lényege: az elbocsá­tandó dolgozó a felmondás napjától egy évre visszamenő­leg szómitott éves átlagkere­sete alapján kaphat végkielé­gítést a vállalatnál eltöltött munkaviszonya alapján, ha a vállalat mond fel. Ez a végki­elégítés előnyös a dolgozó­nak, hisz egy bizonyos idő­szakra (amíg nem tud elhe­lyezkedni másutt, avagy amíg nem kapja meg a munkanél­küli-segélyt) anyagi biztonsá­got nyújt. A munkáltatónak viszont megdrágítja a munka­erő-elbocsátást, tehátarra ösz­tönzi, hogy amíg csak lehet­séges, ne munkaerő-elbocsá­tással éljen, hanem bizonyos technológiák, struktúrák át­szervezésével és munkaszerve­zéssel igyekezzen foglalkoztat­ni az embereit. Mivel a vállalat túladott a központi ,,C", azaz munkás- szálló épületén, a Kollektív Szerződés módosítása révén a vállalatvezetésnek kell gon­doskodnia arról, hogy elhe­lyezze az eddig munkásszállón élő dolgozóit. (Egy részük az uránszállón kap helyet, de szó van az albérleti hozzájá­rulás fizetéséről is.) Mindezek mellett a KSZ- ben rögzítve a fagy szabadság összegét is megemelték. Ezek tehát a Bázis módosí­tott Kollektív Szerződésében rögzített érdekvédelmi inézke- dések. Hogy minderre van, lesz-e pénze a vállalatnak? Hisz alig van munkájuk, likvi­ditási gondjaik egyre nyo­masztóbbak. Igaz, az új év el­ső negyedére még van fix, ám területenként változó munka- ellátásuk, így ennék függvé­nyében folyamatosan csökken­tik a létszámot. A Szakszervezeti Tanács ve­zetői állítják, a létszámleépí­tés nem spontánul történik a Bázisnál, hanem minden egyes felmondás előtt egyeztet a he­lyi gazdasági vezetés a helyi szakszervezettel, hogy a mun­kaügyi osztály és az szt eset­leg még tudjon segíteni a dolgozóknak az elhelyezkedés­ben. Érthető az a szándékuk, miszerint úgy igyekeznek ke­zelni a létszámleépítéseket, hogy minél kevesebb érdek­sérelem érje a dolgozókat. Igaz, a vállalat folyamatos létszámfogyása mindezek elle­nére még keserű tény marad az utcára kerülőknek. M. L. inikusi minősítő vizsgám jobb lesz. Az az igazság, hogy a szakmai tárgyakat jobban sze­retem. — Kiknek ajánlod ezt az is­kolát? — Azoknak, okik szeretnek szervezni, hiszen itt középszin­tű irányítókat képeznek, pél­dául a Volán Vállalatnak. Bár a munka irodai, mégsem bü­rokratikus; remélem olyan munkahelyem lesz, ahol hasz­nosíthatom a tanultakat. A szintén ötödikes Jakabli Jánostól azt kérdeztem, az iskola után lesznek-e elhe­lyezkedési gondjai? — Szerencsére nem, de azt hiszem, a többieknek sem, mert a mi munkánkra, tudá­sunkra szükségük van a cégek­nek. Én egy vállalkozásnál leszek szállításvezető. R. N. Gépészeti ismeretek órán az iskola másodéves tanulói

Next

/
Thumbnails
Contents