Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)
1990-11-07 / 215. szám
1990. november 7., szerda uj Dunántúli napló-7 Felszámolóra uarua Pengeélen a Bázis Nincs pályázó a vezérigazgatói posztra A dolgozók ingerültek a bizonytalanságtól A Bázis Déldunántúli Építőipari Vállalat szeptember 13- án megalakult új vállalati tanácsa szeptember 20-ón felmentette a vállalat vezérigazgatóját. A vezérigazgatói beosztásra kiirt, október 20-i határidővel lejárt pályázatra azonban egyetlen pályázat sem érkezett a VT elnökéhez. A VT október 25-i ülésén Heim Miklóst, a vállalat kaposvári területi igazgatóját bízta meg a vezérigazgatói teendők ellátásával. 1. A Bázis Vállalati és Szak- szervezeti Tanácsának elnöke, valamint a megbízott vezér- igazgatója október 29-én az alábbi tartalmú levelet küldte meg az alapító Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak, az Állami Vagyonügynökségnek, az EFEDOSZ:nak, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének, valamint a Bara: nya Megyei Bíróságnak: A vállalat az 1989. évet 174.4 millió forintos veszteséggel zárta, az összes követelések és tartozások egyenlege 580.5 millió forint hiányt mu tatott. A februárban kapott 200 milliós bankhitel a helyzeten érdemben nem változtatott, a hiány június 30-ig 888 millió forintra nőtt. Az építési piac összeomlása, a lecsökkent igények szerkezeti átrendeződése, valamint 0 vállalati fizetésképtelenség miatt bekövetkező hírnévromlás lehetetlenné tette az eredményes vállalkozást, s az 1989 végén kipattant ,,IMS- ügy" is segítette kiszorítani a vállalatot az építési piacról. A vállalat vezetése az ez év elejétől kialakult kilátástalan helyzetben keresve a megoldást, megpróbálta értékesíteni a felesleges vagyontárgyakat, elsősorban a nagyértékű ingatlanokat — sikertelenül. A még működőképes termelő- egységekből szervezendő egyszemélyes kft.-k létrehozását az Állami Vagyonügynökség nem engedélyezte, illetve a később, a hitelezők által történő elfogadás feltételéhez kötötte. Az 1989. III. negyedévtől folyamatos pénzügyi zavarokkal küzdő vállalatnak a számla- vezető bankja, az OKHB ez év februárban az igényelt rövid lejáratú hitelnek csak közel harmadát, 200 millió forintot biztosított, ez június 29- én lejárt. A bank a hitel prolongálásától, illetve az újabb hitelnyújtástól azóta is elzárkózott. A vezérigazgató megkeresésére az Állami Vagyonügynökség május 14-én írásban közölte: nem kíván élni a Bázis államigazgatási irányítás alá vételével. A vezérigazgató június 8-án írásban kérte a Baranya Megyei Bíróságot a fel - számolási eljárás megindítására. A bíróság július 11-i végzésében szakértőket rendelt ki a vállalat vagyoni helyzetének (tételes forgalmi érték meghatározásával), kintlévőségeinek, tartozásainak, valamint hitelképességének megállapítására. A szakvélemény elkészítésének kitűzött határideje október 31. volt. A szakértők szeptember közepén megkezdték a vizsgálataikat. A szeptember 24-i VT-ülés döntését követően — mely célul tűzte ki a felszámolás mielőbbi megkezdését — írásos megkeresés alapján a bíróság felfüggesztette az előző határozatát, és írásban kért beadótokat a vállalat jelenlegi helyzetéről. * A közüzemi szolgáltató vállalatokkal szemben fennálló tartozás miatt rövid időn belül várható a szolgáltatások teljes körű megszüntetése - ez, ha bekövetkezik, végleg lehetetlenné teszi a vállalat működését. Szeptember 18-tól a termelőegység-vezetők feladata a vállalati nettó bér kifizetéséhez szükséges árbevételek biztosítása. A Bázis tartozásai meghaladják a 900 millió forintot, ebből kb. 400 millióra van jogerős, ám teljesíthetetlen fizetési meghagyás. A korengedményes nyugdíjazást 365 dolgozó várja, hiszen a baranyai és a somogyi foglalkoztatási helyzetben nincs esélyük az elhelyezkedésre. A Munkaügyi Minisztérium hiába is vállalta át fele arányban ezen dolgozók költségeit a foglalkoztatási alap terhére, ugyanis a vállalat képtelen a rá háruló másik 50 százaléknyi költséget teljes körűen előteremteni. A Vállalati Tanács a Vállalati Szakszervezeti Tanáccsal egyetértésben kijelenti: nem képes megállítani a folyamatos vagyonvesztést, ezért fele. lősséget vállalni sem tud. Nem tudják garantálni, hogy a dolgozóknak hónapokon keresztül folyamatosan a Mun- katörv.énykönyv, illetve a kollektív szerződés szerinti bért és bérjellegű kifizetéseket teljes körűen és időben kifizessék, azt sem, hogy a szociális ellátást és a Munkavédelmi Szabályzatban kötelezően előírt felszereléseket biztosítsák. Ez esetben a fenyegető munkanélküliség, a kialakult, robbanásig feszült helyzet és a Heim Miklós mb. vezérigazgató :- A VT-ülésen a megválasztásom előtt csak azt vállalhattam, hogy a felszámoló megérkezéséig a lehető legkisebb emberi és vagyonvesz- teséggel, a kollektíva segítségével vezetem a vállalatot.- Mennyiben szólhat bele saját életébe a vállalat?- Ma a Bázis már nincs a tényleges, sorsdöntő kérdésekben döntési helyzetben. Az OKHB már semmilyen hitelt nem hajlandó adni, mert tartozunk, és mert szerintük el kellene adni a vagyonúnkból, hogy fizethessük a tartozásunkat. Igen ám, de a vagyoneladások, ha nem állami szerv vagy a költségvetés javára történnek, csakis a Vagyonügynökségen keresztül mehetnek. De mivel mi felszámolás alatt vagyunk, Így az állami vagyon védelme»' érdekében nagyon körülményes mindenfajta eladás, nehogy olcsó áron' árusítsuk ki a vagyonúnkat. Ez a 22-es csapdája a vagyonügynökségi korlátok miatt. Ha viszont idejön a felszámoló, azonnal megszűnik a VT és az én felelősségem is, akkor már a felszámoló dolga lesz a vagyonértékesítés, tehát azonnal megszűnnek a különféle vagyonértékesítési korlátok. Addig is tárgyalunk minden jelentkezővel, aki vásárlási szándékkal keresi fel a vállalatot. Amennyiben a Vagyonügynökség hozzájárul az értékesítéshez, vevő is van, és dolgozók jogos követelése beláthatatlan következményekkel •járhat, és félő: nem tudják megakadályozni a dolgozóikat abban, hogy jogos követeléseik érdekében ne vállalaton kivüli úton, s módon lépjenek fel. A fentiek miatt — mivel sem a VT, sem oz SZT nem lát kivezető utat - a még nagyobb e-kölcsi és anyagi károk elkerülése érdekében kérik a címzetteket a jogszabályi lehetőségek figyelembevételével a felszámolási eljárás meggyorsítására vagy arra, hogy azonnali hatállyal vegyék állam- igazgatási eljárás alá a vállalatot. értéken el is tudunk adni, akkor az így befolyt vételárral csökkenthetjük a tartozásainkat. De ez is csapdát jelenthet számunkra, mert például most kaptunk egy értékesítésre lehetőséget, de a számlavezető bank engedélyi kötelezettségével. Ha az eladás ellenértékét csak a hiteleink törlesztésére engedélyezi az OKHB, akkor kész, az a pénz semmiképp sem szolgálhatja már a működésünket, hanem csakis a hiteleinket csökkent- heti.- Mi lesz a vállalat vagyonával? — Ez sem vállalati hatáskör már, a felszámoló döntéskörébe tartozik. Az biztos: a könyv szerinti értéknek akár a két— há rom szó rosá t is elérheti,, a tényleges forgalmi érték, ha ugyan lesz ró vevő. Hazai vevővel nem igen lehet számolni, a nyugati tőkések meg még nem igen akarnak befektetni.- Lát esélyt arra, hogy a Bázisból esetleg megmarad egy ütőképes mag, még akár más néven is? — Az njár a felszámoló döntésköre és a hitelezőkkel való megegyezésének kérdése, hogy esetleg mekkora - és milyen mag, milyen névvel maradhat meg a vállalatból. — Véleménye szerint milyen döntés várható?- Erre a kérdésére csakis a felszámoló adhat majd - remélhetőleg mielőbb — érdemi választ. Teiik-múlik az idő, s a döntés, mely már végképp kivétetett a vállalati hatáskörből, egyre csak odázódik. Kinek-minek jó ez a kétségbeejtő, embereket és értékeket egyaránt apasztó, a tartozásokat meg egyre csak növelő állapot? A Bázis még megmaradt dolgozói egyre ingerültebben viselik ezt a bizonytalanságot. Murányi László Német márka és magyar forint az árcédulán Kettős árrendszer Drága termékek - visszaeső forgalom Az Orion márkaboltjaibon az árucikkek egy részénél német márkában és forintban is megadják a fogyasztói árat. Közgazdászok óvják a gazdaságot attól, hogy kialakuljon a kettős árrendszer, pontosabban a kettős valutarendszer, mely szerintük azt jelentené, hogy a magyar forint egy idő után teljesen elveszítené az értékét. Például az emberek nem forintban, hanem valamilyen konvertibilis valutában - német márkában, dollárban, fontban — őriznék meg pénzük vásárlóértékét, ami csak úgy lehetséges, hogy konvertálják a forintjukat. Ezért meglepő, hogy az állami kereskedelem támogatja az úgynevezett kemény pénzeket. Vagy nem erről van szó?- Konvertibilis valutáért árusító üzlethálózatunkat 1989- ben kezdtük létrehozni, sajnos nem a legjobb pillanatban — mondta Némethné Futás Csilla, az Orion Műszaki Fejlesztő Leányvállalat gazdasági vezetője. - Ugyanis 1990 január elsejétől az úgynevezett valutáért árusító boltok is kénytelenek voitak a 25 százalékos általános forgalmi adót rátenni az árucikkekre, ami azt jelentette, hogy alaposan visszaesett a forgalom, hisz drágábbak lettek a termékek.- Ha jól értem önt, akkor kényszerhelyzetbe kerültek!- Pontosan Így van, s azért, hogy vevőkörünk ne csappanjon meg, forintért is megvásárolhatók az általunk forgalomba hozott termékek. Ezek között természetesen szép szómmal akadnak olyan híradástechnikai eszközök, melyek a fejlesztést és a gyártást követően elsőként a saját üzlethálózatunkba kerülnek. A pécsi Orion márkabolt üzletvezetője szerint egyre ke vesebb az olyan áru, melyet német márkában is meg lehet vásárolni. Mint Pusztási Árpádné elmondta, igazából nincs nagy igény erre, hisz roppant kevesen vásárolnak valutáért. Hogyan viszonyulnak egymáshoz az árak? Egy JVC televízió 31 750 forintba vagy 690 mórkába kerül: ez azt jelenti, hogy a valutaszorzó 46 forint, azaz ennyi egy márka, ami tulajdonképpen megfelel a jelenlegi feketepiaci árfolyamnak. De akad olyan készülék, amelynél az árfolyam meghaladja a hatvan forintot. Tehát igazán nem nagy bolt konvertibilis valutáért vásárolni . . . Az üzlet forgalma egyébként 4-4,5 millió forint havonta. S bár nagyon sok, mintegy 200-féle háztartási gépet, híradástechnikai eszközt kínálnak — magas színvonalú, márkás termékeket —, az üzlet árbevételének jelentős részét a televíziókészülékek jelentik. Bár sok hasznos cikket árusítanak — a keresetekhez képest ugyancsak borsos árakon. Még ha forintért is adják . . . R. N. Ki érti ezt? A Pécs-baranyai Értelmiségi Klub mérnökklubjában a gazdasági élet különböző területeit képviselő mérnökök havonta egy alkalommal klubfoglalkozást tartanak. Téma, o mindenkit foglalkoztató - hogyan tovább - kérdéskör. Ebbe belefér a privatizáció, a vállalkozás útvesztőinek elemzése, a hitel, a hitelkamat, az adó és megannyi napi gond. A legutóbbi klubfoglalkozás témája az új vállalkozások helyzete volt. A vállalkozások támogatásáról megannyi írás megjelent már, mint a szocialista brigádmozgalomról annak idején, és majdnem annyi „kiemelkedő" eredményről lehet olvasni, hallani. Mert lehet beszélni a vállalkozásról általában, vagy tényszerűen. A vállalkozások skálája sokrétű, de durva közelítéssel két nagy csoportra oszthatók: terméket előállítókra és terméket forgalmazókra. Az első csoportba tartozó vállalkozások a pénzintézetek számára a „nemszeretem" területek. Ennek az állításnak az igazolása az írott és az Íratlan sajtóban szinte naponta fellelhető. Ennek az ódzkodásnak az oka még a gazdaságtanban járatlan személyeinek is könnyen bebizonyítható egy egyszerű példával. Ha autókereskedéssel akar valaki foglalkozni, akkor a minimális beruházás egy bekerített terület, 20 m2 területen irodo és szociális blokk és némi forgótőke a felvásárláshoz, de bizományi értékesítés esetében forgótőke nélkül sem elképzelhetetlen az üzlet beindítása. Ebben az esetben a bank hitelkockázata minimális. Nézzük a termelő vállal- kozásbkat! Beruházási igény: műhely, szociális blokk, termelőberendezés. Látszólag nincs esélykülönbség, de most jön a „csakhogy". A termelőeszközök közül az egyszerűbbeknek az ára felér minimum 10- 1? használt autó árával, aminek az a végeredménye, hogy a beruházási hiteligény itt 3—4 szeres. A hitel elnyerésének a nehézsége viszont ennek a többszöröse, miként a kamatteher is. A termeléssel ösz- szefüggő rezsiköltség is több. Hozzáértő üzemeltető sem tud 10%-nál több eredményt elérni a termelésben, így a termelő és a példában szereplő üzletág esély- egyenlőségéről nem beszélhetünk. Ebből következik, hogy az infláció dacára a pénz a bankban többet hoz, mint a termelésben. A piacgazdaság központi szabályozása nem járható út, de a tendenciák alakításának mindig is kiváló eszköze a kamatláb. Ennek alakulására a beruházási piac mindig is érzékeny a tradíciókkal rendelkező, működő piacgazdaságokban. A kormányok a kamatlábbal kormányozzák a gazdaságot és nem kusza, áttekinthetetlen rendelethalmazzal. A jelenlegi piacunkon szereplő termelő kisvállalkozások pénzügyileg ingatag talajon állnak, mert nincs fizetési morál, illetve a fizetésképteleneket felszámoló akarat nem látszik. Ezért aztán egy sor vállalkozás toporog jobb esetben egyhelyben, ha nem a csőd felé. Elhangzott olyan ígéret is, hogy az ún. sorbán- állást felgöngyölik, hogy végre látható legyen a menthetetlen termelők köre. A klubtagok a nyugati tőke termelésbe való beáramlását eddig nem nagyon észlelték, sőt még a szivárgást is optimista túlzásnak tartják. A gazdasági szabályozó rendszerünk áttekinthetetlen, hézagos, és ez melegágya az etikátlan partnerkapcsolatoknak. A változások sok helyen már tapinthatók a politikában, de az nagyon érdekes, hogy a vál- lalkoftispárti nyilatkozatok tömkelegé mellett, a bankok szemléletében nem érzékeljük az idő múlását, mintha ott még az 1986-os naptár sem tűnne régin'ek. Ez a szemlélet már nem sokáig tartható, mert a kereskedőknek nem lesz mit eladni, de a fizetőképes vásárló is hiánycikk lesz. ÉK-mérnökklub
