Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-07 / 215. szám

tu Dunántúli napió 1990. november 7., szerda riaCionnd es niK6 ^zcKSZdrűon Madonna, Andy és Mike — Ábrahám Edit, Kozáry Ferenc és Malicsner Péter Bernard SchörfI darabját mutatta be október 30-án nagy sikerrel o Szekszárdi Né­met Színház, a Deutsche Bühne. A három évvel ezelőtt Bécsben tartott ősbemutató után Angliában és New York­ban is népszerű darabot Bo- hák György rendezésében lát­hattuk Szekszárdon, Ábrahám Edittel, Malicsner Péterrel, Ko- záry Ferenccel, Újlaky Ká­rollyal, Sárosi Gáborral és Borbély Sándorral a szerep- osztásban. A szellemes és íur.kcionális forgószínpadkép és a jelmez Stäche Éva mun­kája. A fiatalokhoz szó|ó, ak­tuális, a munkanélküliség ki­szolgáltatottságát, a neofasiz- mus embertelen sivárságát sodró ritmussal színpadra eme­lő, német nyelvű kamaraelő­adás érzékeny, nyelvjárásra és szlogenre egyaránt reagáló közönségre talált Szekszárdon. D. E. Gyógypedagógia válaszúton Kell-e félni a kisegítő isk Ne verjék szét a működő rendszert! . Ritkán beszélünk róluk, mert valahogy nem szívesen gondo­lunk rájuk. Azokra o gyere­kekre, akik ezért vagy azért nem tanulhatnak társaikkal együtt a hétköznapi iskolák hétköznapi osztályaiban. , A legkülönbözőbb kifejezéseket találjuk ki rájuk és iskoláikra, pedig egy-egy szó a lényegen nem változtat: a fogyatékos gyermekekről van szó. Neve­lésük és oktatásuk helyzetéről nem először fogalmazták meg gondjaikat tanáraik és a szak­emberek. A kérdést nem szabad le­szűkíteni az értelmi fogyatékos gyerekek problémáira, mégis átfogó képet kaptunk a pécsi Kulich Gyula Utcai Általános Iskolo és Diákotthon igazgató­nőiétől, Für Kovács Istvánná- tál.- A megye gyógypedagó­giai vezetői hónapokkal ez­előtt megfogalmazták gond­jaikat azért, hogy eljuttathas­sák a minisztériumba Az első állásfoglalás már a tavasszal elkészült, de akkor sem kop­tunk semmiféle választ. Most már javaslatainkat és kérése­inket is összefoglaltuk, hogy segítsük az új oktatási törvény vonatkozó jogszabályainak megalkotását. Ez azért volt lé­nyeges, mert az új önkor­mányzati törvény nem tett kü­lönbséget az alsófokú oktatá­son belül az ép és a fogya­tékos gyermekek képzésében. Egyelőre az újabb, októberi levélre sem jött válasz. Csak felsorolásszerűen a legégetőbb nehézségekről. A gyógypeda­gógusok és a szakterület is­merői aggódnak, mert azt ta­pasztalják, hogy a fizetni nem tudó vagy nem akaró taná­csok visszarendelik községük fogyatékos gyermekeit a spe­ciális intézményekből Javasol­ják, hogy az ilyen gyerekek nevelése ne kerüljön a helyi önkormányzatok hatáskörébe, a gyerek ne válhasson áruvá, alku tárgyává. Javasolják, hogy központi támogatásként maga­sabb költségvetési hányaddal gazdálkodhassanak, hiszen az ilyen sajátos intézmények esz­közigénye magasabb, több szociális juttatás is szükséges, hogy más költségekről már ne is beszéljünk. Szükségesnek látják azt is, hogy rendezzék az értelmi fogyatékosok mun- Ikára felkészítő tagozatának ■helyzetét, oz üzemek csökkenő érdektelensége már njost je­lentkezik. Kívánatos a rehabi-' litációs törvény mielőbbi meg­alkotása. Az integrált nevelés •eszméjének megvalósulásával szerintük komoly hátrányba ke­rülhetnének mind a fogyatékos gyerekek, mind a szokásos képzési rendben tanuló isko­lások.- Az integráció, tehát oz, ha fogyatékos gyerekek más társaikkal együtt tanulnak az iskolákban, . Magyarországon még nem működőképes — mondja Sfaufz lánosné. gyógy­pedagógiai szaktanácsadó. — Nem csupán az elv, hanem az anyagiak miatt. Ideális esetben ugyanis minden olyan osztályba, ahol fogyatékos gyermek tanul, még egy pe­dagógus kellene. Ez gazdag országokban megvalósitható, bár ott sem általános, de ná­lunk nem szabad egy működő rendszert szétrombolni. Ha nincs vagy csak időszakosan van külön pedagógus a gye­rekeinkkel való munkára, a többiek is hátrányba kerül­hetnek, hiszen ma sincs elég idő a felzárkóztatásra, nor­mális esetben sem. Azon túl, hogy kis iskolában egy fogyatékos gyermek is nyomban a „falu bolondja” lehet, az érzékszervi fogyaté­kos gyermekek oktatására már végképp nincs átfogó új elképzelés. A gyakorlati gon­dokat is látó szakemberek ezért a maguk módján pró­bálnak véleményüknek hangot adni, ráadásul gyakran a szü­lők érdekeinek képviselete is rájuk hárul. A gyógypedagó­giai kamara alakulóban van, az országos és helyi munka- közösségek dolgoznak. Kérdés, meddig jut el a hangjuk, s üzenetük nem lesz-e olyan pa­lackposta, melyet- semmilyen partra nem vet ki a víz . . . Vaskó László gyógypedagó­giai szaktanácsadó azonban még nem annyira borúlátó, szerinte nem kell addig sirán­kozni, míg nincs rá ok, hiszen egyelőre hivatalos hír nincs arról, hogy bárkit veszély fe­nyegetne. Mindemellett meg­erősíti, és tágítja a kört az el­lentétek, problémák további sorolásával. Annyi azonban biztosnak látszik, hogy min­denhol a helyi önkorrpányza- tokkal is megegyezésre kell majd jutni a fogyatékos gyer­mekek ügyében. Nem felejt­hetjük el, hogy ez a terület az ország iskolásainak három százalékát érinti, és az sem mindegy, hány szülő és hány pedagógus amúgy sem gyak­ran figyelembe vett érveire kell megoldást, szomorú gond­jára orvoslást találni. Hodnik Ildikó A gondolat jön, a szavakhoz a szótár segít Jemeni költő magyarul „Az érzés megvan, csak szavakat kell hozzá találni” Verset olvosok. Kiváló ma­gyarsággal megirt, zenélő, rímes verset, szerelemről, ba­rátságról ... Ez a minimum egy verstől, nem? - kérdez­hetné bárki, jogosan. Talán igén, válaszolhatnám, bár, ha nagyon megszorongatná­nak, sem lennék képes tíz pontba szedni a jó vers „re­ceptjét". Az én versem írója sem gondolkodik effélén. Ahogy ő mondja, az érzés megvan, csak szavakat kell hozzá találni. Azok pedig nála gyorsan jönnek. Az anyanyelvén. Khaled Nashwan Jemen­ből érkezett Pécsre két év­vel ezelőtt, orvostanhallgató, és verseket ír.- Hogyan születik a ma­gyar vers?- Egyszerű. Magyarul. A gondolat könnyen jön, a szavakhoz meg segít a szótár. Sajnos, még nem tu­dok elég jól, sokszor keres­ni kell a ... szinonimákat. Próbálkoztam fordítóssal is, de az soha nem olyan lett, ahogy gondoltam. Még csak két éve beszélek magyarul, de hamar megpróbálkoztam a versírással ;is, mert olyan szép, vonzó, lágy ez a nyelv.- Ezek szerint otthon is irt.- Középiskolában kezdtem el Írni, bár nagyon kemény reálgimnáziumba jártam, ahol sokat kellett tanulni biológiát, kémiát. Szerettem tanulni, érdekelt a tudo­mány, de az érzéseimet kife­jezni csak versben tudtam. Megmutattam a magyar ta­náromnak, aki egy ismerőse révén megjelentetett néhá­nyat az Irodalmi Újságban. Az édesanyámnak írt egyik legszebb versemet pedig megzenésítették. Nagy vihart kavartak az írásaim - sokan azzal támadtak, hogy túl sokfélével foglalkozom. Ta­nulni sosem szerettem az irodalmot. Tanulni szerintem a tudományt jó, az irodal­mat írni kell. — Mióta itt van, csak ma­gyarul ir?- Soha nem féltem a bu­kástól, de itt az első évben gyakran eszembe jutott, mi lesz, ha nem sikerül meg­tanulnom a nyelvet. Nagyon nehéz volt. Eleinte, talán a honvágy miatt is, az anya- nyelvemen írtam. Angolul például sosem jutott eszem­be. Amikor először hallottam magyar szót, .teljesen meg­döbbentem - olyan volt, mintha madarak csiripelné­lek. Szép.- Kötet? Távoli tervek?- Nem szeretek előre gon­dolkozni. A hírnév sem kell. Persze, kíváncsi vagyok én is, de a jövő csak addig szép, amíg nem éri el az ember. Talán szívsebész le­szek, talán nem, de a vers­írás megmarad. Z. M. Erkel a pécsi színházban Kiállítás nyílik ma a hangtár anyagából ,,Van szerencsém a Tekinte­tes Választmánynak, ama teám nézve hizelgö kitüntetést, mely­nél lógva engem a Pécsi Da­lárda tiszteletbeli tagjául kine­vezni méltóztatott - alázato­san megköszönni." Így kezdő­dik Erkel Ferencnek, a nem­zeti színház fő-zene-igazgató- jának 1864. augusztus 10-én keltezett levele, melynek cím­zettje a Pécsi Dalárda. Kö­szönetét megtetézte azzal, hogy Petőfi-versre komponált, „Elvennélek én, csak adná­nak . . című férfikari művét a Pécsi Dalárdának irta. Voltaképpen ezzel kezdő­dött Erkel Ferenc és á pécsi zenei élet kapcsolata, amSly azonban korántsem olyan gaz­dag, mint amilyet Liszt, Bari tók és Kodály esetében feltárt a zenekutatás. Erkel művei kö­zül elsőként 1872 májusában, a Pécsi Dalárda fennállásá­nak 10 éves jubileumára ren­dezett díszhangversenyen egy hegedűre és zongorára átírt Bánk bán-fantázia hangzottéi. Újból műsorra került a városi zenekar 1874. március 19-i koncertjén. Az 1895-ben meg­alakult Pécsi Zenekedvelők Egyesületének zenekara 1906. január 30-án tartott hangver­senyén Erkel ünnepi nyitányát adta elő. A következő évben, Horók József katonakarmester január 16-i bemutatkozó hang­versenyén a Hunyadi László- nyitónyt vezényelte. E két Er- kel-mű többször elhangzott az évtizedek folyamán. Horváth M'thálv: 40 év a Pécsi Zene­kedvelők Egyesülete életében (1895—T 935) c. könyvében is ezeket tünteti fel a zenekar repertoárjaként, akárcsak a Pécsi Filharmonikus Zenekart bemutató kiadvány, a zenekar tolmácsolásában 1956—1976 között elhangzott művek so­rában. A Pécsi Nemzeti Színház operatársulata 1960. december 28-án tűzte először műsorára a Bánk bánt. melynek bemu­tatása — a kritikus szerint — „nagyszerű tett egy fiatal ope­ratársulat részéről". 1969. má­jus 2-án a Hunyadi Lászlót élvezhette a pécsi közönség, 1981. november 7-én pedig a Bánk bánt újították fel. Minderről azért szólunk, mert ma délután, Erkel Ferenc születésének 180. évfordulóján kiállítás nyílik Pécsett, a Mű­vészetek Házában. Mint isme­retes, a Bajnai—Marton há­zaspár alapítványaként a Ba­ranya Megyei Könyvtárban jött létre a Pécsi Hangtár. E nagyértékű gyűjtemény Erkel Ferencre vonatkozó anyagát láthatják az érdeklődők: kora­beli kottákat, gramofonleme- zeiket,- könyvritkaságokat, szín- lapokat. Így a gramofople- mez-gyártás őskorában, a szá­zad első éveiben készült le­mezek kerülnek bemutatásra: pl. zöldcímkés Zfenophone Re- cord-lemezen a m. kir. ope­raház férfiquartettje, fekete­címkés RCA Victor-lemszen Budai Dalárda 100 tagú énekkara énekli. Egész sor Bánk bán-bordal felvétel szólal meg, köztük a legré­gibb, 1902-ből: Takács Mihály énekli, más lemezeken az 52. cs. és kir. gyalogezred zene­kara, ismét másikon 36. Rácz ■Laczi díjnyertes czigányprímás és zenekara adja elő. A kék- cimkés Favorit Record-leme- zen Ney Dávid operaénekes „A magyarok Istene" c., Er­kel által megzenésített Petőfi- verset énekli, ami épp olyan különlegesség, mint az 1843- ban komponált „Hattyúdal a Hunyadi László operából zon­gorára” első kottája, mely az Erkel-kutatók előtt is ismeret­len. Ugyanis az „Erkel Ferenc a nemzeti magyar Színház első karmestere" szöveg saj- tóhibásan jelent meg, ezért a Wagner Josef kiadó ezt be­zúzta. Néhány példány ma­radt meg csupán. Mind e rit­kaságokról a szerdai megnyi­tón részletesen beszámol dr. Marton Gyula, és alkalom nyílik e régi gramofonlemezek meghallgatására is. N. T. A Kincskereső novemberi száma ,,Rád gondolok, ha nap lé­nyét füröszti / a tengerár; / gondolok, lorrás vizét ha tes­ti / a holdsugár." - Goethe klasszikus szépségű szerelmes­versét olvashatjuk a Kincs­kereső novemberi számának első oldalán. Kosztolányi Zsi- vajgó természetétől vett rész­letek - a madarak „önarc­képei" következnek ezután, s hogy ebben a számban az ember közelében élő állatok nagy szerepet játszanak, bi­zonyítja A. Marshall regény- részlete (Hogyan tanultam meg lovagolni) és A macska­király című angol népmese, valamint Fecske Csaba és Cseh Károly kecskéről, tevé­ről, csigáról szóló versei. R. Przimus lengyel író Találka című novellájának ikamaszhőse szívességből a barátja helyett megy el egy randevúra, ám ebből nemcsak újabb bonyo­dalom származik, hanem kez­detét veszi egy szépnek ígér­kező kapcsolat is - a „helyet­tes" számára. A NEVETŐ IRODALOMÓRÁ- ban Kun Erzsébet iskolai dol­gozatokból gyűjtött humoros ■hibajegyzékét és a legújabb Murphy-törvényeket találjuk, s itt hirdeti meg a szerkesztő­ség új pályázatát „SULIHU­MORZSAK” címmel A folyta­tásos fantasztikus regény fSta- nislaw Lem: A világűr csavar­gója) hőse kurdi-vadászaton vesz részt új kalandjai szín­helyén, és átél egy „zápot”, - hogy micsodák a kurdiok és hogyan lehet megúszni a záp- nak nevezett meteorzivatart, megtudja az, aki elolvassa Ijon Tichy izgalmas beszá­molóját . . . Az Amerika meghódításáról szóló VILÁGVÉGE AZ ÚJVI­LÁGBAN sorozatban Passuth László regényrészlete mutatja be Cortez mexikói hadjáratát A novemberi szám költői a felsoroltakon kívül: Áprily La jós, Bornemisza Endre, Mor­genstern, leik Zoltán, az OL VASÓNAPLÓ rovatban Illyés Gyula vall első olvasmány élményeiről. A KINCSKERESŐ KISGALE- RIÁJA Andrej Rubljov főmű­vét, a Szentháromságot mu­tatja be. Nem hiányzik a gye­rekírásokat felsorakoztató ÍGY ÍRUNK Ml és a Ml ÚJSÁG, SULIÚJSAG sem. A novemberi szám illusztrátorai: Barczán- lalvy Ferenc, Berta Róbert, Csata Károly, Magyar Mihály, Szyksznian Wanda és Würti Adóm.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents