Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)
1990-11-29 / 237. szám
1990. november 29., csütörtök uj Dunántúli napló 7 Újra szerveződik a munkásCsak a számlák kifizetésekor takarékoskodunk? Szökik az energia Hogyan védhetjük ki az áremelés egy részét? masztó energiahordozói terheket, jelenleg is támogatott áron jut hozzájuk. Magyarországon egyelőre csak korlátozott mértékben vásárolhatók energiatakarékos berendezések, ezért a lakossági felhasználás mérséklése a kormány energiatakarékossági politikájának egyik alapkérdése. (Viszont az elmúlt években Ausztriából nagy számban behozott, olcsó hűtőgépek és egyéb háztartási berendezések sem energiatakarélékánál hiányzik a lakásonkénti, egyedi szabályozás feltétele. Éppen ezért a hőközponti hőmennyiségmérés és a lakásonkénti költségmegosztó-mérők alapján történő elszámolás bevezetése a következő évek fontos feladata. A háztartási fogyasztókészülékek korszerűsítésére is számos kezdeményezés történt — tájékoztat Horváth J. Ferenc. Licencvásárlások, nemzetközi együttműködések, valamint saját fejlesztések eredményeAmikor a drágább az olcsá. Energiatakarékos Bauknecht-féle mélyhütöládák a pécsi Érti Áruházban Fotó: Proksza László rr r % őrség? Fölháborodva olvastuk az Uj Dunántúli Napló november 19-i számában a „Pénzszállítás fegyveres kísérettel" c. cikket, amely a Strázsatrade Kft. megalakulásáról számol be. A cikkben nyilatkozó dr. Nagy László, felelős beosztású rendőrtiszt, a kft. pécsi irodavezetője ismertette a cég kiterjedt tevékenységét. Szólt a társaság tagjainak foglalkozásáról is. Nagy ámulatunkra még volt munkásőrök is „befértek" a fegyveres kísérők közé! Nem, ez nem tévedés, nem volt nemzetőrök! Azoknak a kezébe még ma, a rendszer- váltás nyolcadik hónapjában sem lehet fegyvert adni. Itt vannak erre a célra a „kipróbált, megbízható munkás- őrök". Először a pénzkísérés, azután a gumibot, majd a puf ajka, a végén már minket kísérnek, mint 33—34 éve! Vagy talán tévedés, hogy a volt munkásőrbázis még jelenleg is üzemel? Tévedés az is, hogy a volt(?) megyei munkásőrparancsnok gondnoksága alatt telefon és állandó ügyelet van? Ki tudja, miilyen céllal? Az „objektum" titokzatos éjjeli összejövetelek színhelye. A bejárati ajtón csak egyezményes csengőjelre bocsátják be az érdeklődőket, a tagokat. Fent az emeleten munkásőr-emlékszobo van, a megszokott, máshonnan már eltávolított jelvényekkel. Hát itt tartunk! Mindez azok után, hogy megszűnt a munkásőrség. Most ilyen-olyan finesszel megint fegyvert adnak kezükbe. Hát nem! A kivégzett, hglálra kínzott, bebörtönzött, meggyalázott tízezrek nevében tiltakozunk az új pufaijikások szervezése ellen! Nyomatékoson ajánljuk az illetékesek figyelmébe ezeket a manipulációkat és követeljük az azonnali megszüntetésüket! A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság ne fedezze ezeket a próbálkozásokat! Szüntesse meg a „mi rendőrségünk” az „ő próbálkozásaikat", amíg módja van rá! Nem lesz visszarendeződés, megígérjük! Az MPFSZ Baranya Megyei Szervezete, a Történelmi Igazságtétel Bizottságának Baranya Megyei Szervezete, a Recski Szövetség Dél-dunántúli Szervezete Lekapcsoltad a villanyt? Elzártad a csapot? És a gázt, a bojlert? Magasba szökő árak, vaskos számlák, fizetési nehézségek övezik az energiaszolgáltatást. Pocsékoljuk az áramot és a fűtőenergiát, mert mindig mindenki a legolcsóbb berendezéseket, gépeket vásárolja. Azt azonban szinte senki nem veszi figyelembe, hogy az olcsóság ára és átka az ener- giazabálás. Nem számolgatjuk, hogy a drágább berendezés mennyi idő alatt takarít meg annyi energiát, amiért már érdemes lenne megvásárolni. Panaszkodunk az energiahordozók drágulására, de nem vagyunk hajlandóak többet áldozni a takarékos berendezésekre. Vagy csak nem tudunk különbséget tenni az egyes áruk és árak között? Ma a világ országaiban az egyik központi kérdés az energiatakarékosság, ezzel szemben Magyarországon 1988-ban megszüntették az energiatakarékosság támogatási rendszerét, gyakorlatilag két éve - az áremelésektől eltekintve - nem ösztönzi az állam takarékosságra sem az ipart, sem a lakosságot. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium októberre elkészítette és az Országgyűlés elé terjesztette a kormány energiapolitikai koncepcióját, amelyben már megfelelő hangsúlyt kapott az energiatakarékosság is. Mint Horváth J. Ferenc főosztályvezető elmondtcf, céljuk, hogy a gazdaság energiahatékonysága fokozatosan közelítsen a fejlett ipari országokéhoz, azaz egységnyi nemzeti termék előállításához minél kevesebb energiát használjunk fel. (Japán jelenleg azonos energiafelhasználással négyszer annyi nemzeti értéket állít elő, mint Magyar- ország!) Ehhez az ipar modernizálása és szerkezeti átalakulása szükséges. — Nemzetközi tapasztalatok szerint - hangsúlyozza a főosztályvezető - az energiatakarékosságra fordított összegek goyrsabban megtérülnek, mint az eneraiaforrások fei- lesztése. A takarékosságot elsősorban a helyes — tényleges költségeket tükröző — árakkal lehet ösztönözni, önmagában az árrendszer azonban nem elegendő az energiatakarékosság elősegítésére, mert a megtakarítások egy része nem közvetlenül a fogyasztónál jelentkezik. Ezért indokolt, hogy az állam a gazdasági szabályozás legkülönbözőbb módszereivel (hitel-, vám-, tarifa- és adópolitika, kutatásfejlesztés finanszírozása, ismeret- terjesztés, propaganda) segítse és támogassa az energiatakarékosságot. A lakosság nem érzi a nyokosságukról híresek. Éppen ezért tartoztak az olcsó kategóriába, és mindenki ebbe a csapdába esett, mert csak az árát figyelte.) A lakossági energiafogyasztás növekedésének mérséklése a korszerű gépipari, zömében villamos- energia-fogyasztó berendezések fejlesztésének (és importjának) függvénye. Az energiamegtakarítás realizálásának feltétele a termék és minősége fogyasztók általi elismerése, valamint az, hogy ezen termékeket beépítsék, üzemeltessék. A lakossági energiafelhasználás 60 százalékát a fűtés teszi ki. Éppen ezért elsődleges leiadat a fűtés/' energia- igények csökkentése, ezen belül az energiatakarékos építőanyagok széles körű elterjesztése. A távhőszolgáltatásban elsődleges feladat a mérés és a szabályozhatóság megteremtése, de a 635 ezres távfűtött lakásállomány 25 százaként ma már képesek a termelők a fejlett műszaki és energiatakarékossági követelményeket kielégítő termékeket gyártani. Azonban ezek a nyugat-európai szabványnak is megfelelő berendezések egyelőre túl drágák és ez lassítja elterjedésüket. A minisztérium szeretné elérni, hogy a kormány pénzt adjon az energiatakarékossággal kapcsolatos lelvilágositó munkára. — Meg kell mondanunk a lakosságnak, hogyan, milyen termékek vásárlásával védheti ki részbén az áremeléseket. Egy új minőségtanúsítási rendszer bevezetését tervezzük, ahol nemcsak a hatóság írja elő a minőséget, hanem a gyártóknak legyen érdeke a jó termék előállítása. A minőség- vizsgáló intézetek véleménye egyben reklám is lehetne a cégeknek, amennyiben olyan minőséget produkálnak. Hajdú Zsolt Ki tud valamit a Feketerigó utcáról? Térképen nincs, papíron nem szerepel, gyakorlatilag létezik Nem csoda, hogy szinte lehetetlen megtalálni a pécsúj- hegyi Feketerigó utcát, hisz a térképen sincs rajta. Furcsa utca ez! Elvileg nem létezik, viszont gyakorlatilag annál inkább. Meglepő, hogy nincs számon tartva, hisz több mint fél órába telt, amíg végigmentem rajta. A 16 méter széles - sugárútnak is beillő - utcában nehéz kikecmeregni az autámarasztaló sárten- ge riből. Az újonnan épült családi házakba már januárban beköltöztek a családok, de az út megépítése egyre váratott magára. A száraz nyári időszakban senki sem törődött a földúttal, azonban az ősz meghozta az esőt és a sártengert, ezzel lehetetlenné téve a közlekedést. A szemetet a Nagykozári útra hordják ki a lakók, közvilágítás nincs. Egyetlen közlekedési eszköz a gumicsizma. Három évvel ezelőtt a telkek megvásárlási feltétele volt, hogy az új tulajdonosok ajánlják fel a terület egy részét az állomnak egy később kialakítandó úthoz. A 16 méter széles területsáv azóta is gazdátlan. Vagy elveszett a tulajdonos? A lakók október utolsó hetében megkeresték a város- gondnokság útkezelési csoportját. ígéretet kaptak, hogy a szakemberek felmérik az út jelenlegi állagát, és alternatív megoldásként bányamed- döt szállíttatnak a területre. Az érintett családok vállalták a bányameddő elterítését és bedolgozását a kérdéses 80—100 méter úthosszon. Az ígéret csak ígéret maradt, mert nem jöttek a teherautók. Miért? Detrich Pál, az útkezelési csoport vezetője elmondta, hogy a probléma kettős: egyrészt jogilag nincs rendezve a terület, másrészt műszaki előkészítést igényel az útépítés. A városgondnokság csak korlátozott mértékben illetékes ebben a kérdésben, mert az önkormányzat tulajdonában van a terület, ők jelenleg csak az út egy részének kezelői. Viszont az építési és közlekedési osztálytól a mai napig nem jött az út meghosszabbítására vonatkozó adat, vagy kiegészítő irat. Hiányzik a lákók lemondási nyilatkozata, és az új telekkönyvi bejegyzés. Ennek hiányában hivatalosan nem tudnak az út létezéséről, tehát nincs mit karbantartani. A városgondnokság csak az útszakasz közterületté nyilvánítása után tud intézkedni. A csoportvezető csupán lehetőségként ajánlotta fel a bá- nyameddő-terítést, de ehhez egy telefonos bejelentés, illetve beszélgetés nem elegendő, a lakók nem keresték meg az útkezelési csoportot semmiféle kérelemmel, beadvánnyal. A városháza építési és közlekedési osztályától kapott információ szerint még május közepén, levélben tájékoztatták a lakókat: „az út kialakításának feltétele, hogy a téléktulájdonosok térítés nélkül lemondjanak az út kialakításához szükséges területrészről, továbbá társulás for- májá'ban vállalják az út megépítésének költségeit, amihez a tervosztály 50 százalékos támogatást nyújt." A lakók azóta sem keresték meg az építési és közlekedési osztályt, csak telefonon kérték az útviszonyok rendezését lfadftartas Helyett vadgazdálkodás Á szarvasokat le kell lőni? Négy-öt év alatt a megye erdeiben élő több mint 9000 szarvasból le kell lőni mintegy 7000-et. Finomabban fogalmazva: alaposan apasztani kell az állományt. Indoka az a koncepció, amely az eddigi gyakorlattal szemben szükségesnek tartja megteremteni az erdő- és vadgazdálkodós egyensúlyát, mégpedig egyértelműen az előbbi prioritása mellett. A koncepció eltekint a jelenlegi tulajdonlási, bérleti viszonyoktól, vagyis érvényességét egyaránt igényli a rezervátumokra, a vadásztársaságok által most bérleti jog alapján használt erdőkre. Mindez a Baranyai Vadásztársaságok Szövetsége rendezvényén került nyilvánosságra, ahol dr. Papp Tivadar, a Magyar Vadászok Országos Védegylete elnökségének tagja a mintegy 60, különböző szervezetet - egyúttal érdekeltséget - képviselő szakember előtt az erdő- és vadgazdálkodás egyensúlyáról tartott előadást. Az új törekvés két tartópillére: az erdő és a vad nemzeti kincs, illetve a mindkét irányú gazdálkodás alapvető célja a nemzeti vagyon gyarapítása hosszú távon, a természet védelme. Az elsődlegesség az erdőgazdálkodásé, vagyis a vadászat, a vadgazdálkodás - némi egyszerűsítéssel - nem jelenthet többet, mint mondjuk a gombázás, vagy a csipkebogyó gyűjtése. A jelenlegi helyzet — amin tehát változtatni kell eleddig Baranyáiban vad- tartás és vadászat folyt. A kilövések számából a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a szarvasállomány bőven meghaladja a 9000 darabot, holott a megyének az alkalmas élőhely szerinti eltartó- képessége mintegy 2200 szarvas. Az alkalmas élőhely: a nagy, zárt tömbben lévő erdők. A remélt egyensúly képlete tulajdonképpen egyszerű: ha a telepített erdő vagy a természetes újulat 7—8 év alatt jelentősebb minőségi vad-károsítás nélkül felcseperedik, akkor nintísen szarvastúltartás. Amíg azonban az állatok „lelegelik" a jövő erdeit, apasztani kell az adott területen az állományt. Meddig tart(hat) ez? A becslések szerint 4-5 év kell a kívánt szarvaslétszám eléréséhez. Ekkor és csakis ekkortól beszélhetünk majd az erdő- és vadgazdálkodás valódi értelemben vett összhangjáról. Amipek természetesen még számos egyéb feltétele van. Például: a közeg, amelyben hatékonyan és eredményesen működhet az új erdőgazdálkodási rendszer, amelynek bevezetése - a kincstári erdő- gazdálkodásról van szó — a közeljövőben már várható. Legalább ilyen fontos az erdő- és vadgazdálkodás, illetve az erdészek és a vadászok közötti, ma még jelentős szembenállás felszámolása. Nehezen tartható, hogy ma még egy erdész nem nyúlhat puskához, ha azt tapasztalja, hogy az általa kezelt erdőrészletben a nagyvadállomány jelentős kárt Okoz — holott elsősorban az állami rezervátumokban szaporodott túl a szarvas és „ömlik" ki onnan egyéb területekre. De mi készteti majd az érintetteket az egyensúly megteremtése felé? Egy rendkívül szigorú, következetes szakhatósági, felügyeleti munka, ennek a szervnek pedig a jövő évben már fel kell állnia, többek között azért is, mert 1991-ben újítják fel a most 10 éves vadászati üzemterveket, amelyekben nyomatékkai kell majd szerepelnie az erdő- és vadgazdálkodás egyensúlyának. Az erdőgazdálkodás prioritása mellett fenntartott összhang biztosításán dolgozó felügyeleti szerv mellett egyéb tényezők is a kívánt cél felé terelik az érintetteket. Hajtóerő a vadkár bekövetkeztének megelőzése vagy az erdőgazdaság esetében a védőkerítés-építés - mindkettő adott esetben igen súlyos költségeket róhat a nem megfelelően dolgozó erdő-, illetve vad- gazdára. Mindezt leegyszerűsíthetjük egy követelményre: vadkár helyett munka! M. A. A pécsi Feketerigó utca egy részlete Fotó: Proksza László a városgondnokságtól. A to- még nem ragadtak bele tel vá'bbi lépéseket a tulajdono- jesen a sárba. .. soknak kell megtenniük, ha H. Zs.
