Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-28 / 236. szám

1990. november 28., szerda uj Dunántúli napló 7 Jönnek a régi Jelszavak: szerkezetváltásM korszerűsítést költségcsökkentés A kamatláb továbbra is nő Abszúrd helyzet, hogy a pénzbetét több hasznot hoz, mint a termelés. - Erről beszélgettem Simek Tiborral, a Budapest Bank Részvénytársaság ügyve­zető igazgatójával.- Megütötte lülemet mohá­csi liókavató beszédének egyik mondata. Az, hogy az önök bankja, mint minden bank, az ügyfelekből él. Mi van a kije­lentés mögött?- Bankunk álláspontját mondom: úgy lehetsz ügyfe­lekből megélni, ha az ügyfe­lekért élünk. Mi pénzzel ke­reskedünk, egyrészt a részvé­nyesek, másrészt a betétesek pénzével. Ez utóbbi forrás miatt olyan szolgáltatásokat kell biztosítanunk és olyan pénzügyi kondíciókat kell te­remtenünk, ami megfelel a be­téteseknek.- A Budapest Bank Rt. há­rom évvel ezelőtti indulásakor túlsúlyban volt az állami rész. Azóta módosult a részvényesek köre?- Kezdetkor valóban majori­tása volt az államnak, de az­óta az alaptőkeemelés révén az állami rész harmincöt szá­zalékra csökkent, a többi vál­lalatoké, szövetkezeteké. A jö­vő évre újabb alaptőkeemelést tervezünk, akkor már valószí­nűleg a lakosság is vásárol­hat. Ugyanakkor a mi ban­kunk részvényei iránt is érdek­lődnek külföldiek, de a kor­mány egyelőre elzárkózik az elöl, hogy külföldiek bankrész­vényt vehessenek.- önök a gazdálkodók kö­rében mozognak. Nyitnak-e a lakosság leié?- Alakulásunkkor még nem foglalkozhattunk deviza- és la­kossági ügyekkel, valamint kisvállalkozói számlákat sem vezethettünk. Azóta e korláto­zások megszűntek, így a vál­lalkozók is az ügyfélkörünkbe tartoznak és devizaügyleteket ,'s végzünk. A vállalkozók ma­gánpénzeit is szeretnénk mi kezelni, azonban igen meg­fontoltan kell lépnünk a la­kossági nyitásban. A negyven­kilenc fiókunk mindegyikében biztosítani kell, hogy az ügy­félnek ne kelljen félórát-órát várnia. Amíg nem lesz mega néhány perc alatti kiszolgálás technikai háttere, addig nem nyitunk a lakosság felé a tel­jes körű bankszolgáltatással.- A Budapest Bank meg­alakulásakor örökölt néhány vállalatot, köztük a Mecseki Szénbányákat, valamint önök­höz tartozik a MÉV is. A bá­nyák teljes bezárása a bank­nak is nagy érvágás lett vol­na.. .- Igen. De mivel nem mi csináltuk az adósságot, mi a részvényesek, a betétesek pén­zével üzletelünk, tehát nem vállaljuk annak a következmé­nyét, hogy valaki valamikorel- inditott egy programot és a bánya most nem jövedelmező! A tehervállalásból az állam­nak nem szabad kivonulnia. Valamilyen közös megoldást kell találni. A Budapest Bank Rt. a Mecseki Szénbányákat veszteséghitellel nem finanszí­rozza. Magát a bezárást a kormány dönti ei. Azonban a bányászat gazdasági és poli­tikai kérdés is, nem lehet úgy kezelni, mint egy zöldségboltot, ami ha befuccsol fölszámoltat­hatom. Hangsúlyozom: csak gazdasági alapon nem lehet eldönteni még egy szanálás után sem, hogy ha ráfizetéses a bányászat, akkor abba kell hagyni. Ez elképzelhetetlen.- Mint ahogy elképzelhetet­len, mégis valóság a harminc­öt és elölötti százalékú kamat­láb !- Mindenki, a lakosság és a vállalatok, nagy örömmel fogadta, hogy a betéti kamat­lábak emelkednek. Ha újjon- gok azért, hogy betéti kamat­ra lehet huszonhat százalékot kapni, akkor nem várhatom el a húszszázalékos hitelt!- A baj az, hogy már jóval túllépett a termelés jövedel­mezőségén a bankkamat. Vé­giggondolva a folyamatot va­lamikor el kell jönnie egy olyan pillanatnak, amikor meg­áll, majd csökkenni kezd ez a kamatláb. — Igen, de ez együtt kell hogy járjon a betéti kamcftlób csökkenésével. Az egésznek onnan kell majd kiindulnia, hogy olyan jövedelmező ter­melést kell folytatni, hogy ne legyen akkora nagy hitelre szüksége a gazdálkodónak. Ha csökken a kereslet, akkor visz- sza kell menni a kamatlábbal. Ha^senki sem venne fel hitelt, erre a lépésre kényszerülnének a bankok.- Csakhogy egy ennyire elszegényedett és összekuszá- lódott gazdaságban szinte el­képzelhetetlen a hitelmentes működés!- Itt jönnek a régi jelsza­vak: szerkezetváltás, korszerű­sítés, költségcsökkentés.- Vagy egy partnerként be­vont bank. Az is egy megol­dás: nem hitelt veszek lel, ha­nem egy bankkal okos ötlet megvalósítására társulok.- Pont ezt akarom monda­ni. Ha valaki úszódarut gyárt és eddig szocialista piacra adta el, most meg senkinek sem kell az áruja, akkor én hiába adok olcsóbb hitelt. Nem az a baj ekkor, hogy drága a hitel, hanem az, hogy amit termel, nem tudja érté­kesíteni. Tehát mást kell elő­állítania !- ön biztatja a vállalkozó­kat, hogy kopogtasanak a Bu­dapest Banknál, ha van meg­valósítható ötletük, de nincs pénzük?- Persze! De ha a bank nem lát megfelelő biztonságot, akkor nem száll be egyetlen egy üzletbe sem.- Ha előállók egy ötlettel, önök azt megnézik alaposan, számításokat végeznek. Mibe kerül nekem mint ügyiéinek az, hogy ily módon megdol­goztatom a bankot és az sem biztos, hogy üzletet kötünk?- A bank pénzzel kereske­dik. Ha ön bemegy egy ruhá­zati boltba és levetet öt árut és egyet sem vesz meg, . az nem kerül semmibe. Más ké"- dés, ha a kidolgozásba vonja be a bankot a vállalkozó. Van egy tanácsadói szolgáltatás, ezért természetesen fizetni kell.- Hogyan vélekedik arról a közhangulatról, hogy a mai bankrendszert úgy ahogiy van szét kellene robbantani?- Nagy baj lenne. A bank- ellenesség onnan ered, amire ön is rákérdezett, hogy úgy néz ki, nem termelni kell, ha­nem betétben elhelyezni a •pénzt. Ez gazdasági non­szensz. De ez a helyzet. A má­sik: a bankok igaz, hogy ha­talmas nyereséget realizálnak, de ennek nagy része el is megy. A mi bankunknak tavaly 3,8 milliárd forint volt a nye­resége. Ez óriási összeg. De a felét le kellett adózni! A rész­vényeseknek tizenöt százalékot fizettünk a 6,5 milliárdos alap­tőke után. Maradt hétszázmil­lió forint. A hálózatbővítésre sok pénzünk elment: egy új fiók négyzetméterenként átlag­ban nyolcvan-százezer forint­ba kerül berendezve. Ez évben kilenc fiókot nyitottunk. L. Cs. K. A Budapest Bank Rt. mohácsi fiókja Fotó: Proksza László Idegenforgalom az adatok tükrében Az idegenforgalmi főidény szeptemberre lezárul, az év hátralévő részében a vendég- forgalom jóval kisebb az át­lagosnál. Érdemes tehát ilyen­kor áttekinteni, mit hozott eddig az 1990. év e területen. A kereskedelmi szálláshe­lyek a megyében ez év július 31-én 14 356 férőhellyel álltak a szállást igénylő turisták ren­delkezésére. Ennek 19 száza­lékát a szállodák, 2,5-2,5 szá­zalékát a turistaszállásók, il­letve a nyaralóiházak, közel 6 százalékát a panziók, 23 százalékát a kempingek, 47 százalékát a szervezett fizető­vendéglátóhelyek biztosítot­ták. A szálláshelykínálat a vállalkozások élénkülése kö­vetkeztében a megyeszékhe­lyen kívül több helységben javult az utóbbi egy évben. Eddig ellátatlan környezetben nyílt meg Szentlászlón a Hor­gásztanya panzió 16 és a kemping 100 férőhellyel. Szi­getváron a Hotel Kumilla 94, a felújított Domolos Kastély- szálló 52 férőhellyel növelte a turisták rendelkezésére álló ika paci tó sokat, mig Harkány­ban a Siesta Coop Hotel bő­vítette a fogadóképességet. A fenti kapacitásokon kivül magánszálláshelyi engedéllyel július 31-én még több mint 12 700 férőhely működött a megyében, melyek vendégfor­galmára vonatkozóan nincs információnk. Ennek egy szá­zalékát a magánpanziók, 5 százalékát a magánkempin­gek, 94 százalékát az utazási irodákkal kapcsolatban nem álló „nem szervezett" fizető­vendéglátás adta. E szállás­helyeken belül Harkányban 2, Pécsett 3, Szigetváron egy magánpanzió kezdte meg mű­ködését egy esztendő alatt. Tovább csökkent a megyé­ben a szálláshelyet igénylő vendégek száma. Szeptember végéig mintegy 223 000-en vettek igénybe kereskedelmi szálláshelyet, közel 7 száza­lékkal kevesebben, mint égy évvel korábban. Ezen belül a belföldiek száma 15 százalék­kal csökkent, s idén a rubel­elszámolású országokból is az előző évekénél jelentősebb, 36 százalék volt a vendégek számának mérséklődése. _ Ez utóbbi országcsoportba tarto­zók közül — Szovjetunió és Románia kivételével — min­den országból lényegesen ke­vesebben keresték fel a me­gye szálláshelyeit, mint egy évvel előbb. A nem rubelel­számolású országokból ugyan­akkor 21 százalékkal emelke­dett a látogatók száma, ami főként az Egyesült Királyság­ból, a Franciaországból, a Jugoszláviából, az Egyesült Államokból és a Kanadából idelátogatók számának átla­gon felüli növekedésének kö­vetkezménye. A külföldiek közül az egy évvel korábbinál többen vet­tek igénybe szálláshelyet a szállodákban, a nyaralóházak­ban és a kempingekben, míg a belföldiek száma minden szállástípusban csökkent. A megyébe látogatók közel 876 000 vendégéjszakát töltöt­tek a szálláshelyeken, 15 szá­zalékkal kevesebbet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az eltöltött éjszakák száma nem a rubelelszámolású or­szágokból érkezőknél is csu­pán 5 százalékkal emelkedett, míg a belföldieknél 15 száza­lékkal, a rubelelszámolású or­szágokból érkezőknél 41 szá­zalékkal mérséklődött. Az előzőek hatására kedve­zőtlenebb lett az átlagos tar­tózkodási idő is, s az egy évvel korábbi 4,3 éjszakáról 3,9 éjszakára csökkent. Nagy­fokú volt ugyanakkor a me­gyében a szálláshelyet nem igénylő jugoszláv bevásárló- turizmus, mely a kiskereske­delmi forgalmon kívül a kon­vertibilis valutabevételekre is kedvező hatást gyakorolt. Az MNB Baranya Megyei Igaz­gatósága adatai szerint a me­gye valutaváltó helyei által vásárolt konvertibilis valuták íorirytértéke (1,9 milliárd fo­rint) közel ötszöröse volt az egy évvel korábbinak, mely­ben — a nem rubelelszámolá­sú országokból érkezők szá­mának növekedése és a va­luta-leértékelések mellett - e bevá sá rlótu risták na k megható - rozó szerepük van. Pécsiné Nyakacska Mária főelőadó KSH Baranya Megyei Igazgatósága Vállalkozás - Üzlet A megújult Csavarbolt A Baranyaker pécsi Csavar­boltja kénytelen volt átadni a Petőfi utcai üzlethelyiségét a toronyházból kiköltöztetett kispostának, Így az a kény­szerű költözése után április elejétől új helyén, a Rákóczi úti volt tűzoltólaktanyában üzemel. A tágas üzletrészben kiala­kították az árut jobban kel­lető önkiszolgáló-rendszert, s hogy valóban elébe is me­hessenek az igényeknek, egy sor új szállító-gyártó céggel vették fel a kapcsolatot. így jelenleg a kínálatuk választé­kában, mennyiségében is jó­val meghaladja a korábbit. S hogy helyesen döntöttek, azt az is igazolja, hogy — bár megérzik a közületi megren­delések visszaesését — a ko­rábbi havi 2,8 millió forgal­mukkal szemben megújult boltban már egymillió forint­tal többet árusítanak. A korábbi szállítóik közül megtartották a korrekteket. Olyan új partnereket keres­tek, melyek garantálják a minőséget, a mennyiséget, a választékot és a megrendelé­seik teljesítését. Az amerikai­magyar Fastener Kötőelem Kft. a hatlapfejű, 6-20 mm átmérőjű csavarokból és egyéb termékeikből mintegy ötmillió forintos állandó készletet biz­tosít folyamatosan. S mivel profilbővítést is végrehajthat­tak, a Szinkron Kereskedelmi Kft.-től szerzik be a lakás­felszerelési cikkeket. A PE-TA nagykereskedés látja el őket a Pack'san német szerszámok­kal és a Bemer osztrák cég mintegy másfélszáz féle ter­mékével. Mának - élés? Ismerősöm csak dünnyög, amint találkozunk: „A rova­todban havonta lehozod a baranyai céglajstromba vett új vállalkozások neveit. Nem zavar, hogy szinte vala­mennyi kereskedelmi és szolgáltató, s igencsak el­vétve akad köztük termelő profilú?” Mit mondjak, ez már nekem is feltűnt, s gya­nítom is az okát — csillapí­tom, s amikor részletesen kifejtem, hogy szerintem mi minden húzódhat meg emö- gött, megnyugszik. Faggatom vélt igazam hi­tében kereskedelmi vállalko­zást nemrég indított régi cimborámat. „Jól tudod a választ" - nyugtázza kimér­ten. Aztán részletesebben is kifejti véleményét: — Nézd, nem bírtam to­vább a gyűrődést a volt cé­gemnél, a mindenféle leira­tot, félistent, szempontot meg mindent. Volt némi tő­kém és egy zseniálisnak tűnő ötletem. Gondoltam: meg­próbálom a magam bőrére a tizenöt éve űzött kereske­delmi szakmát. Ehhez értek, és véleményem szerint eb­ben van a pénz. Nézd, az egész ország gazdasági sza­bályozói a mának-élést su­gallják, és szinte büntetik (infláció, adók, kamatok, tő­kehiány, elvonások stb.) a hosszú távú tervezést. A ter­melőszféra egyik legalapve­tőbb követelménye a meg­felelő tőkén felül a hosszú távra szóló bizalom. Hogy higgy bátran a jövőben. Te bízol benne? Na látod, te se, én se, a többség se. . . Ez van.- Mint már mondtam, a kereskedelemben gyorsan le­het szakítani, ha van indu­láshoz elegendő tőkéd és azt az életképes ötleteddel jól és gyorsan meg tudod for­gatni. Előnye még, hogy nem mindenki kér vagy ad számlát sem. Érted, ugye? Ha viszont termelésbe fogsz, társat, induló summát is csak nagynehezen találsz, és minden esélyed megvan hozzá, hogy előbb-utóbb szép lassan elbuksz. — Az én szakmámban is nagyon kell ügyelni arra: nehogy nagyon meglóduljon az üzlet, és be ne csava­rodj, hogy még és még és még, mert az már nem fi- zetődik ki. Olyan az, mint ha termelő iparágba fognál. Sose lesz pénzed a holnap ígéretének igézetében, hisz mindig van hozó ölnöd azt a pénzt, amit felélhetnél. Hisz csak egyszer élünk! Ezen a ponton fogott el a méreg. Mert én is, valamennyien csak egyszer élünk. De mi­ből? És egyre rosszabbul. Úgy látszik, a tőkén kivül a fantáziánk is hiányzik, meg a merszünk is. így aztán oly- ként tengetjük napjainkat, mint a kereskedő barátom által meg nem értett, ter­melésbe fogó vállalkozó, aki menthetetlenül optimista, mert a jövőbe tervez. De jó is lenne bizton ter­vezni a jövőnkbe! M. L Terjeszkedik a PE—TA Január elsejétől szétválik a PE—TA családi vállalkozás: Petri Péterné viszi tovább a kertvárosi PE-TA barkácsáru- házat, mig Petri Péter 'magán- vállalkozóként a most megvá­sárolt volt Bivi.mpex-telepet központi telepükké kialakítva inditja a kereskedőháziként a nagykereskedelmi részleget és diszkont áruházát, mely vár­hatóan külföldi tőkéstárssal nyílik. A központi telepen a ■barkácsolók kedvében járva megkezdik tavasszal a MOFA, a FALCO nagytábiás anya­gainak (farost, bútorlapok, rétegelt lemezeik) méretre vá­gását. A Petri Péter vezette PE-TA kereskedőházhoz tarto­zik a már üzemelő Citrom ut­cai üzlet és a vásártéren de­cember elején nyíló üzlet is. Rovatszerkesztő: Murányi László

Next

/
Thumbnails
Contents