Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)
1990-11-21 / 229. szám
1990, november 21., sierdo tij Dunántúli napló 9 Zichy Gyula és a pápaság kapcsolata Az európai civilizáció hagyományos értékeinek védelmezője Az egykori Pius Gimnáiium, mo a JPTE Tanárképző Karának épülete. A jövő év augusztusában Magyarországra látogat II. János Pál pápa és felkeresi Pécset is. A város életében emlékezetes esemény lesz. Felvetődik a gondolat: vajon a múltban Pécs városának volt-e szorosabb kapcsolata személyen vagy intézményen keresztül a Vatikánnal? Én most csak egy személyre szeretném a figyelmet felhívni, Zichy Gyula pécsi püspökre. Zichy Gyula gr. a Fejér ■megyei Nagylángon született 1871-ben. Középiskolai tanulmányait Székesfehérváron és Kalksburg ban, a jezsuiták kollégiumában végezte. 1895-ben szentelték pappá. Egy évig Budakeszin káplán. Püspöke 1896-ban Rómába küldte az „Academia Dei Nobili Ecc- lestici" intézetbe, hogy tanulmányait gazdagítsa és készüljön doktorátusára, amit 1900- ban a Szent Gergely Egyetemen meg is szerzett. Kiváló lelki és szellemi tulajdonságairól XIII. Leó pápa is tudomást szerzett, s maga mellé rendelte szolgálattevő kamarásnak. A nagy szociális pápa legbensőbb munkatársává vált, szeretetével tüntette ki és vatikáni sétái alkalmával leikébe véste, hogy az emberiség lelki és társadalmi ■békéje sokban attól függ, miként szolgálja az egyház a dolgozók érdekeit. XIII. Leó halála után X. Pius pápa mellett is két évig teljesített belső kamarási szolgálatot. Ebből a vatikáni méltóságból emelte ki X. Pius, mikor püspökké nevezte ki és a pécsi egyházmegye élére állította. Ő maga szentelte püspökké 1905. december 21- én a Sixtusi kápolnában. Zichy Gyula 1906. február 7- én foglalta el Pécsett, a ipüspöki széket. Ma úgy tekinthetünk rá, mint ■olyan vatikáni küldöttre, aki Jkét pápa szellemének hatása nyomán kezdte meg főpósz- tori működését. Székfoglalásá- <nak első percétől dédelgetett álma volt, hogy internátust alapít, elsősorban a szegénysorsú tanítók tehetséges gyermekeinek elhelyezésére, és ezt a jezsuitákra bízza. Később ez egy nagyszabású tervvé módosult: gimnáziumot, internátust és rendházot építeni, a Bécs melletti Kalksburgi kollégium mintájára. Az elgondolásnak sok ellenvéleményt kellett legyőznie. A legnagyobb akadályt a magyarországi jezsuita rendfönök ellenállása okozta, aki örömmel vette a jezsuita kollégium tervét, de azt Budapesten szerette volna látni, már a helyet is kinézte részére, Pécsről hallani sem akart. A püspök azonban ragaszkodott egyházmegyéjéhez és Pécshez. E kilátástalan helyzetben Zichy püspök a pápához fordult és kérte se- gítséaét, ami nem is maradt el. X. Pius pápa a jezsuita rend általános rendfőnökének kifeiezte azon óhaját, hoqy a kolléaium Pécsett épüljön fel. A pápa óhaja parancs volt. 1912. őszén megkezdődött a tanítás az új gimnázium első osztályában az ideiglenes otthont. biztosító József utcai bérházban. 1913 őszén Zichy oüspök Rómába ment hivatalos látogatásra, magával vitte az intézet akkori tanári karát és bennlakó növendékeit ábrázoló csoportkéDet. és átadta X. Pius náoának, aki meqhatódó örömmel szemlélte és sajátkezűién írta rá áldó sorait, visszaküldve azt az intézetnek örök emlékére és díszére. 1913. tavaszán megkezdődött és a következő év októberében befeíeződött a nagyszabású építkezés a Makár utca 88. sz. alatti telken. Az épület homlokzatára felkerült a felirat: „PIUS-ALAPITVÁNYI IÉZUS-TARSASÁGI KÁT. FŐGIMNÁZIUM”. 1925-ben Zichy püspök zarándoklatot vezetett az örök városba piusi növendékek és szülők részvételével. Közöttük volt a kollégium 40 tagú fúvós zenekara. XI. Pius pápa kihallgatáson fogadta a piusi zarándokokat. Ezalatt a pápai lakosztály előtt a damasusi udvarban állt fel a zenekar és magyar számokat adott elő. A pápa a második emeleti ablakból tekintett le és hall- gattd a zenét, és ismételten áldást osztott. XI. Pius pápa később is kifejezte rokonszenvét a Pius-in- tézet iránt, mert az épülő templom főoltárának díszére rarrarai márványból készült Jézus Szíve szobrot ajándékozott. Zichy Gyula 20 évig állt a pécsi egyházmegye élén. 1925- ben kalocsai érsekké nevezte ki a pápa. Kétségtelen a Pius volt a legnagyobb alkotása, de ezen kívül még számtalan létesítmény az ő kezdeményezésére jött létre, így: az Eme- rikánum fiúinternátus, a Dunántúli Nyomda, a Dunántúl című napilap. Egyházmegyéjében a lelki élet fellendítésén kívül számtalan új és helyreállított templom, nővérotthon, szociális létesítmény fűződik nevéhez. Az Erzsébet Tudományegyetem pécsi elhelyezéséhez segítséget nyújtott, a Klimó-féle egyházmegyei ■könyvtárt engedte át az egyetemi könyvtárnak. Távozásakor a törvényhatósági bizottság o város díszpolaórává választotta. Eay év múlva a Makár utcának a Kismakár utcától nyugatra eső szakaszát róla nevezték el. Zichy Gyula Kalocsán hunyt el 1942-ben. Hegedűs László Részvény a munkavállalóknak A magyar Munkavállalói Részvényvásárlási Program kidolgozására kapott megbízást a Rész-Vétel Alapítvány a Munkaügyi Minisztériumtól. A kiindulási alap az, hogy az állami tulajdon lebontási folyamatából nem szabad kihagyni a munkavállalókat sem. ,Az MRP célja éppen az, hogy a dolgozók ne kisemmizettjei és elszenvedői legyenek az amúgy is bizalmatlanul szemlélt privatizációnak, hanem a részvényeken keresztüli résztulajdonlás- sal, egyszerre válva alkalmazottá és tulajdonossá, érdekeltek legyenek a társaság profitjának növelésében is. A már megalkotott egzisztencia-hitel és privatizációs hitel konstrukció mellett a m u nka vá I la lói részvé nyvá sá rl á - si program jelentené a széles körű privatizáció harmadik elemét. Az MRP-progrom terve várhatóan november közepére készül el. Az anyagot kormányzati belső egyeztetések után az Érdekegyeztető Tanács, majd a Parlament elé terjesztik, remélve, hogy még az idén döntés születik, biztosítva azokat a törvényes kereteket, amelyek alapján a program elindulhat. A tárca képviselője szerint az állami tulajdonnak k'b. mintegy tíz százaléka kerülhetne így dolgozói tulajdonba. Ha nem lenne a témához túlságosan is profán, akár Woody Allen filmjétől is kölcsönözhettük volna az ismertetés címét valahogy ekép- pen átfogalmazva: Amit tudni szeretnél az Európa Tanácsról, de nem merted soha megkérdezni, mert féltél, hogy netán -műveletlenné': tartanak. Pedig a jelen helyzetre tökéletesen illene ez a cím. Amióta csak szóba került, hogy Magyarország is tagja lehet az Európa Tanácsnak, nyilatkozatok, politikai elemzések tömkelegé jelent meg a sajtóban erről a nemzetközi szervezetről, ám valójában még ma sem ismert a szélesebb közvéleményben. A sajtóban .minduntalan szembeköszönnek ilyen megnevezések: Európa Tanács,^Európa Parlament, Európai Közösségek. Olykor nem is a megfelelő helyen szerepelnek - ezzel is növelve a több hasonló hangzású megnevezés miatti fogalomzavart, amelynek tisztázásához nem politikai méltatás, hanem a nemzetközi iogban jártas szakértő kell. A „mi micsoda és milyen feladatokat lát el” bonyolult kérdéskörben való eligazodáshoz dr. B ruhács János, nemzetközi jogász, a JPTE Jogtudományi Karának docense és dékánja vállalta a szakértő kalauz szerepét. A vele folytatott beszélgetés lényegét foglaljuk most ösz- sze. 1948 óta amely a tagállamok állama, illetve kormányfőinek összejövetelét jelenti az Egységes Európai Akta formulája szerint. Az Európai Közösségek egy másik szervét, az Európai Parlamentet is gyakran összetévesztik az Európa Tanáccsal. A hibát annál is inkább könnyű elkövetni, mert mind az Európa Tanácsnak, mind az Európa Parlamentnek egyaránt Strasbourg a székhelye, sőt ugyanabban az épületben is működik mind a kettő: az Európa Palotában. A laikusok esetleg háborgó lelkiismeretének megnyugtatására mindenekelőtt le kell szögezni: a fogalom- zavart számos megtévesztő elem táplálja. Tisztázására különféle nemzetközi szervezeteket, illetve e nemzetközi szervezetek egyes szerveit kell egymástól elhatárolni. Időrendi sorrendben első az Európa Tanács, amelyet 1948- ban alapítottak a nyugateurópai államok, s amelynek november 6. óta Magyarország is tagja. Az Európa Tanács mind feladatkörében, mind felépítésében hagyományos nemzetközi szervezetnek felel meg: az államok együttműködését szervezi. Az Európa Tanáccsal gyakran összetévesztik a másik nemzetközi szervezetet, a mostani nevén Európai Közösségeket, amely három nemzetközi szervezet fokozatos összeolvadásából jött létre: az 1951-ben alapított Szén- és Acélközösségből, az 1957-ben létrehozott és Közös Piac néven korábban gyakrabban emlegetett Európai Gazdasági Közösségből, valamint az EURATOM- ból. Az Európai Közösségek feladataiban és felépítésében már eltér a szokásos nemzetközi szervezetektől: nemzetek feletti szervezetté nőtte ki magát. Ez a folyamat 1991. január 1-jétől döntő szakaszba ér: ekkor lép életbe az Egységes Európai Akta, amely a kezdeti hat, s immár tizenkét tagállam gazdasági és egyéb integrációját tovább erősíti. Az Európai Gazdasági Közösségeknek több más szerve mellett van egy, olyan is, amelynek elnevezése magyar nyelven gyakorta félreértések, téves azonosítások forrása az Európai Tanács, Áz európai civilizáció' értékei Az Európa Tanács - mivel ennek mór tagjai lettünk - részletesebb bemutatást érdemel. Több mint 40 éve azért hozták létre, hogy az európai civilizáció hagyományos értékeit védelmezze, s ezek keretében valósítsa meg a nemzetközi együttműködést. Két területet kizártak az együttműködés köréből: a katonai és a gazdasági együttműködést, mivel ezeknek más, saját szervezetei léteznek. Ilyen a NATO és a hozzá alárendelten ma is működő Nyugat-európai Unió, illetve a Közös Piac, a mai nevén Európai Gazdasági Közösségek. Minden más egyéb terület az Európa Tanács feladatkörébe tartozik, s ezeken belül is kiemelt központi helyet lógtál el az emberi jogok nemzetközi védelmének biztosítása. Az Európa Tanácsba való csatlakozás feltétele is az, hogy a felvételt kérelmező állam az emberi jogi egyezményeket elfogadja és saját alkotmányos szabályai szerint ratifikálja. Amennyiben egy tagállamban olyan belpolitikai fordulat következik be, amely révén totalitárius, diktatórikus jellegű rezsim jut uralomra, akkor ennek az államnak tagságát erre az időre felfüggesztik, vagy akár ki is zárják a tagállamot. Például Spanyolország és Portugália csak a diktatúra bukása után csatlakozhatott az Európa Tanácshoz, Görögország tagságát pedig a katonai diktatúra idején felfüggesztették. Az Európa Tanács szervezeti felépítése viszonylag egyszerű, bár működése ennél jóval bonyolultabb. Három szerve: a Tanácskozó Gyűlés, a Miniszteri Bizottság és Titkárság. A Tanácskozó Gyűlésen a tagállamok parlamentjei által delegált képviselők vesznek részt, velünk együtt immár 24 ország parlamentjének delegációja. A küldöttségek összetétele általában tükrözi a pártok közötti parlamenti arányokat. A Tanácskozó Gyűlés csak ajánlásokat hoz, amelyekhez nem fűződik jogi kötelező erő, de egy-egy ajánlás erkölcsi, politikai súlya nem lebecsülendő. A másik szerv, a Miniszteri Bizottság - mint a neve is mutatja - a tagállamok kormányainak képviselőiből áfl. Rendszerint külügyminiszteri képviseletről van szó. A Miniszteri Bizottság hozza meg a döntéseket és fogadja el azokat az egyezményeket, amelyeket hivatalosan is az Európa Tanács égisze alott létrejött egyezményeknek neveznek. A harmadik szerv, a Titkárság az adminisztrációval foglalkozik és segíti a legkülönfélébb területeket átfogó bizottságok munkáját. A bizottságok dolgozzák ki a tervezeteket, amelyekről állást foglal a Tanácskozó Gyűlés, s amelyekről végül is a Miniszteri Bizottság dönt, elfogadva az egyezmény szövegét. Ez a döntés azonban nem kötelez egyetlen tagállamot sem, mindaddig, amíg saját alkotmányos szabályai szerint nem ratifikálja a szerződést. Áz emberi jogok Az Európa Tanács több, mint 40 éves fennállása alatt közel 150 nemzetközi szerződést dolgozott ki és fogadott el. Nincs olyan jogi követelmény, hogy minden tagállam minden szerződéshez csatlakozzon. De van egy minimális követelmény, amit már korábban is említettünk: az emberi jogokról szóló egyezményeket tagsági feltételként kell elfogadni. Az emberi jogok nemzetközi védelméről ez idáig két egyezmény született az Európa Tanács égisze alatt. Mindkettőt több hozzájuk kapcsolt jegyzőkönyv bővítette, fejlesztette tovább. Az első az 1950-ben aláirt Római szerződés, amely o klasszikus emberi jogokról, a szabadság és politikai jogokról rendelkezik. Ennek az egyezménynek a betartása az Európa Tanács egyik legfontosabb feladata. Megvalósítására első fórumként az Emberi Jogok Európai Bizottsága hivatott: ellenőrzi az emberi jogok, az egyezményben vállalt kötelezettségek tiszteletben tartását. Az emberi jogok megsértéséről a bizottság „hivatalból" is tudomást szerezhet, felhívhatja rá a figyelmét egy tagállam, de ilyen panasszal természetes és jogi személyek is fordulhatnak a bizottsághoz. Ha a panaszról bebizonyosodik, hogy megalapozott, akkor a bizottság javaslatot tesz az ügy megoldására. Ezt a javaslatot vaqy elfogadják, vagy sem. Ha nem fogadja el áz az állam, amelyiket bepanaszoltak, akkor két lehetőség van. Vagy a bizottság, vagy bármely tagállam az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhat, s akkor ez a fórum dönt. Az Emberi Jogok Európai. Bírósága azonban csak azokkal az államokkal szemben hozhat döntést, amelyek az Emberi Jogok Európai Egyezményének elfogadásakor egyben e bíróság joghatóságát is eleve elfogadták. A másik emberi iogi egyezmény a? Európai Szociális Charta, amely a gaz- rlasáqi, kulturális és szociális jogokról szól. Ezt 1961- ben Torinóban írták alá. Ez az egyezmény a jogokat jóval rugalmasabban fogalmazza meg, mint a politikai és szabadságjogokról szóló, hiszen a aazdasáai, kulturális, szociális joqok érvényesíthetőségének feltételeit ritkán lehet egyik napról a másikra egy szerződés elfogadásával és betartásával megteremteni. Nem is alakult ki olyan szigorú ellen:> őrzési mechanizmus, mint a politikai és szabadságjogokról szóló egyezmény esetében. A szociális Charta az idők folyamán 11 jegyzőkönyvvel bőült. Ezek közül néhányat - de nem az ösz- szeset - az Európa Tanácsi Tagság feltételeként el kell fogadnia a belépni szándékozónak. D. I. MM m m JM > ~ jjf^TL CmMff Cr 3?Cf f öiiCItS B
