Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)
1990-11-03 / 211. szám
1990. november 3., szombat uj Dunántúli napló 7 Szétválás elölt a kesztyűs szövetkezet Külön könnyebb A múltból nem lehet megélni Lesznek győztesek és vesztesek, de egyelőre mindenki jobbat vár A szövetkezet bőrdíszműves . . . A válás mindig nehéz dolog, érzelmileg és anyagilag is megrázó, még akkor is, ha egy szövetkezetről van szó. A Baranya Megyei Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet - nyugodtan mondhatjuk - hajdan jobb napokat látott. Virágkorát a 70-es—80-as években élte, kilencszer volt kiváló szövetkezet, nyeresége még 1987-ben is elérte a 68 millió forintot; a nagyarányú szovjet export mellett jelentős volt a tőkés árbevétel. Ha a siker titkát keressük, az egyik feltehetően a „több lábon állás": a szövetkezet hat telephelyen három profilban (kesztyű, bőrdíszmű, cipőfelsőrész) csaknem ezer embernek adott biztos kenyeret. A másik; a korábbi rendszernek megfelelően a támogatásokhoz volt célszerű - és esetünkben sikerült is - a termelési szerkezetet igazítani. Ily módon ami elveszett a réven, biztosan megtérül a vámon. Ám az idő nem nekik dolgozott: miközben a termelés alig, az önköltség lényegesen nőtt, i s ha nincs a támogatás, a nyereség et is olvadt volna. Aztán jöttek az „új idők", és a támogatási rendszer - a biztos szovjet piaccal együtt - összeomlott. Ha eddig nem, ilyenkor biztosan el kell gondolkodni a „hogyan tovább” kérdésein. A szövetkezet vezetősége seqítséqet is szerzett a gondolkodáshoz: ez év tavaszán tanulmányt készíttetett egy közgazdász szakértői csoporttal. Az eredményt akár megnyugtatónak is érezhették, mivel a szakértők mindenekelőtt a nem termelő létszám magas (egyharmados) arányát kifogásolták. Csak röviden esett szó arról, ami mára a dolgok lényegévé lépett elő: oz eddiqi — támogatáshoz illeszkedő - termelési szerkezetet a piachoz való alkalmazkodásnak kell felváltanio, ami több információt, gyorsabb reagálást, naqyobb ru- galmasságot igényel. A szakértőkből a próféta szólott, de a vezetőség - akkor még - elegendőnek találta, ha meavólik néhány ♦„nem termelő" dolgozójától1. Ám mindez - az először 10. maid úiabb 6%-os béremeléssel együtt - kevésnek bizonyult. Az alacsony (átlagban 7000 forint körülj) bérek miatt eltávoztak a iegiobb szakemberek, és hamarosan a kiválás gondolatával kezdtek foalalkozni egyes részlegek. Olyannyira, hogy - minden lebeszélés, együtt-tartási szándék ellenére - szeptember elején a szétválás mellett döntött a 9 tagú vezetőség. Akkor kerestem meg első Ízben Stettner Jenőt, a szövetkezet elnökét, és Eötvös Miklós műszaki vezetőt. Az elnök - akit tavaly további öt évre megerősítettek pozícióiában - sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt. Szerinte a szétválás nem lenne szükségszerű, és 21 éves elnöki tapasztalataira hivatkozva utalt rá: félő, hogy ily módon az egy- séqek meggyengülnek, sok embert el kell bocsátani, tehát az ügynek nemcsak győztesei lesznek, hanem vesztese/ is. Eötvös Miklós műszaki vezető - aki a „ciDŐsök” élén a kiválást támogatta - azzal érvelt, hogy a szétválást a dolaozók kezdeménvezték, az Jalacsonv keresetek és a magas rezsi miatt, és úay vélte, hoay bár a tiszta profil várhatóan naavobb kockázattal iár. méais számíthatnak eddigi nvuaati vevőikre vaqy bérmunkára. Az említett vezetőséqi ülés után bizottságok alakultak, amelyek feladata a közqyűlés előkészítése volt, a 487 szövetkezeti taqnak és a 110 alkalmazottnak pedia - munkás- qvűléseken - arról kellett nyilatkoznia, melyik részleghez (leendő kisszövetkezethez) kíván tartozni. Októberre tervezték a közgyűlést, már az időpontiát is kitűzték, mégis elmaradt. Mint megtudtam, a vezetők egy része ismét a szövetkezet egy- bentartásával próbálkozott (új vezetéssel), de a dolgozók kitartottak szétválási terveik mellett. A munkahelyi vitákban kinyilvánították különvá- lási szándékúkat, és meghatározták a vagyonmegosztás szempontjait. (Az első félévben már „nevesítették" a vagyon felét, de most újra meg kell tenni.) Úgy döntöttek, hogy nemcsak a tagok, hanem az alkalmazottak is kapják meg a rájuk eső vagyonrészt, méghozzá, a szövetkezetnél eltöltött idővel arányosan. Az elnök, Stettner Jenő szerint még mindig megvoltak az egy üttmaradás feltételei, hiszen a szövetkezet nem veszteséges, az idén is 10 millió forint feletti nyereség várható. Az egyes részlegek önelszámoló formában működhet.. . és szabászrészlege tek volna tovább még két- három évig, és véqül kft.-vé alakulhattak volna (ennek a ioaszabálvi feltételei ma méq hiányoznak). Fennáll annak a veszélye — mondotta —, hogy a nyugati vevőket elbizonytalanítja az új helyzet, a hét kisszövetkezet létreiötte. A műszaki vezető, Eötvös Miklós nem hiszi, hogy életképesek lehettek volna együtt. A termelőüzemek — vezetőikkel eqyütt — szét akarnak válni, és ezt most már véqiq kell csinálni. Lesznek nyertesek és lesznek vesztesek ebben a „játszmában", és az a benyomásom, ezzel a többséq tisztában van, mégis bizakodó. Huszár Lászlóné, a bőrdíszmű részleg csoportvezetője szerint a 90 fős kisszövetkezet biztosan kisebb rezsivel, olcsóbban termel majd, és ezt a nyugati vezető is honorálja. Wágner László cipőfelsőrész-szabász (az ő cégük 60- 65 fős lenne) azt várja, hogy a magasabb bér talán megtartja, sőt, visszahozza a jó szakembereket, a jó minőségű munkával pedig meg tudják tartani a régi vevőket, sőt újakat is tudnak szerezni. Kummer Gyula, a kesztyűs részleg üzemvezetője (a szövetkezeti bizottság elnöke) hasonlóképpen vélekedik. Ök 80 fős létszámra számítanak, és inkább visszavárják a jó szakembereket, mintsem hogy elküldenék őket. Csak attól válnak meg, aki nem vállalja tartósan a magas követelményeket, az alacsony teljesítményt ugyanis egy kis szervezet nem bírja el. Három részleg véleményét ismerhettük meg, de azt hallottam, hasonlóképpen vélekednek a 180 fővel megalakuló mohácsi, az 50 fős fonyódi és a szintén ötvenfős szederkényi részleg dolgozói is. Nem volt könnyű a döntés, és nincs rá garancia, hogy minden a terveik szerint alakul. Ahoqyan mondják, a vesztés lehetősége is „benne van a pakliban”. A ma méa biztosnak látszó „megélünk valahogy” helyett mégis inkább a bizonytalan, de jobbnak íaérkező megélhetést, a megújulást választották. Sóvári Gizella vezete. A nemzetőrök tagtoborzását is ez a szervezet kezdeményezte. A qárda soraiban is egykori politikai foglyok, 56-osok és jóval későbbiek vannak, meg esetleg családtagjaik, valamint ismerőseik. Ruháik egy részét egy katonai bázistól kapták. A támogatók közé tartoznak azoknak az üzleteknek tulajdonosai, akik a bűnözők ellen védelmet kértek tőlük, ám az ilyen szolgáltatás ellenében befolyt 12 000 forintnál jóval többet használtak el saját zsebből benzinre a járőrözéshez. Együttműködnek a Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Egyesülettel és ennek révén a nemzetőrök úgy vélik, hogy együttműködnek a rendőrséggel is. A rendőrhatóság részéről ezt a 'kapcsolatot azonban nem tekintik hivatalosnak, s legfőképpen nem operatív együttműködésnek. Csak tanácsokat, ismertetőket nyújtanak számuk/a, mint bármely más olyan állampolgári összefogásnak, amely a bűnmegelőzést a legális önvédelmi szervezkedéssel kivánia meavalósítani. A nemzetőröknek nincsenek ha- tösáai ioaositvánvaik: csak nzt és annyit tehetnek, mint bármely más államoolaár, ^.ha bűncselekményt próbál megakadályozni. A baranyai nemzetőröket Maayar Nemzetőr Kör néven szellemi, kulturális és sport- mozgalomként jegyezték be május 6-án a Baranya Megyei Bíróság Cégbíróságánál. Szellemi, kulturális és sporttevékenységgel helyiség híján ez ideig keveset foglalkozhattak. Az egyesülési jogról szóló törvényünkben előírt alapszabályukban azonban szerepel egy olyan kitétel is, hogy ha szükség van rájuk, bűnmegelőzési feladatot is teljesítenek. A nemzetőr kör rendező gárdája ennek alapján végzi — az állami, társadalmi rendezvények biztosításán túl — a járőrözést. Feqyverük nincs, hiszen ilyen iellegű szervezetet az eayesülési joq alapján nem lehet létrehozni. Hogy mi a fő céljuk? Talán az, amit az egyséq eskütételekor mondott a parancsnok: folytatni az 1848-as és 1956-os elődök dicső hagyományait. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a dicső elődök szervezetét állami elhatározás hozta létre, a mostani újabbat állampolgári kezdeményezés. De van más is, amire különbségként rá kell mutatni: mind 1848-ban, mind 1956-ban forradalmi helyzet és az ország yédelme inspirálta az önkéntes fegyveres karhatalom létesítését. Az 1848-49-es szabadságharc utáni kiegyezést követően 1868-ban a magyar országgyűlés törvénnyel szüntette meg a nemzetőrséget. Polgárőrséget, önkéntes karhatalmi eavséget hoztak létre az első viláaháború ideién, majd az őszirózsás forradalom után, 1918-ban, később pedig a Tanácsköztársaság bukása után, a román megszállás idején. Mindegyik ideiglenes jellegű volt. Végül 1956 októberében a kormány a nemzetőrséget azzal az elképzeléssel hozta létre, hogy addig marad fenn, amíg az utolsó szovjet katonai egység elhagyja Magyarországot. Ez a feltétel éppen most kezd megvalósulni, amikor megalakult újra az első nemzetőregység. A jelenlegi helyzet a nemzetőrök számára mindenképpen olyan új szituáció, amelyben nem lehet csak az elődök /példája nyomán haladni. Az új nemzetőrség keresi még sajátos, új arculatát, s ehhez eddig még nem túl sok külső segítséget kapott. D. I. Humán szervezők képzése Segítenek szakmát váltani Dinamikus, jól tervezett átképzés A fejlett piacgazdaságú országokban természetes az emberek nagy része számára, hogy aktív életükben többször is keil szakmát változtatniuk. E váltásban jól kiépített munkaügyi szakszolgálat siet segítségükre, amelynek szakembereit egyetemeken, főiskolákon oktatják. Magyarországon eddig nem volt ilyen jellegű szakképzés, jóllehet, az erre való felkészülés már 1983-ban megkezdődött a JPTE TK közművelődési tanszékén. Akkor az Ipari Minisztériumtól kaptak erre megbízást, illetve egy kutatási program keretében fonlaíkoztak e témával. Közben az élet - és a munkaügyi tevékenység jellege — alaposan megváltozott. Amire akkor még aligha gondoltak: szükségessé vált a munka nélkül maradt emberek tömeges átképzése. Ehhez pedig szakemberekre, a munkaügyi szakszolgálat kiépítésére van szükség. Jó hír tehát, hogy végre megindulhatott az ún. humán szervezők egyetemi szintű képzése: október 25-én 65, egyetemet-főiskolót végzett levelező hallgató kezdte meg 3 éves tanulmányait az egyetemi továbbképzés keretében. ■ Ez csak a tervezett kétszintű képzés első lépése — mondja dr. Koltai Dénes, a Felnőttképzési és Közművelődési Tanszék vezetője. Mint megtudtuk, az eqyetemi képzést egy főiskolai szintű képzés előzné meg, amely - szintén a felnőttképzés keretében — munkaügyi szakembereket képezne, s ezután választhatnák az itt végzettek az ún. humán menedzser (szervező) szakot. A képzés németországi modellje adott, ezt kívánják a magyar viszonyokra alkalmazni. A teljes képzési idő ott 3 + 2 év, a tervek szerint ennyi lenne itt is. A modell alkalmazásában és a munkaügyi szakszolgálati képzés megszervezésében a Világbank és az Európai Gazdasági Közösség pénzügyi és szakmai segítséget nyújt Magyarországnak. Az utóbbi Tempus programját a pécsiek már megpályázták (ebben a bristoli egyetem lenne a partnerük), a világbanki pályázat most készül. Pécs számára igen kedvező, hogy itt működik a regionális Munkaügyi Szolgálati Iroda, amely gyakorló intézménye lehet az új szaknak. Ha minden a tervek szerint alakul, a főiskolai képzés 1992 szeptemberében megindulhat. Világszerte erősödik a felnőttoktatás iránti igény, s mi ennek igyekszünk megfelelni - teszi hozzá dr. Koltai Dénes. Azokban az országokban ugyanis, amelyekben gyors szerkezetváltás zajlik, gyakorivá válik a többszöri szakmaváltás, és ebben — az emberek élet- stratégiájának kialakitásá- ban - a dinamikus, jól tervezett átképzés óriási segítséget nyújthat. S. G. A komputeres telepiränyitó rendszer neue: Affakim Izraeli kibuc-technológia Majson Komputer a tehenészetben. Hallottunk már,, róla, hasonló svéd megoldással végzik a Szigetvári Állami Gazdaság görösgali tehenészeti telepén az állomány felügyeletét. De mégsem azonos e kettő: Majs egy merőben új technológia után nyúlt, s ez az izraeli Afakim-kibuc világhírű telepirányító és fejésellenőrző rendszer, melynek próbaüzemét kezdték el a napokban, s mint azt dr. Merger László, a szövetkezet elnöke elmondotta: ragyogóan sikerült a start. Miről is van szó tulajdonképpen? A mai nagyüzemi tehenészet legnagyobb aond- ja, az értékes állatok szemmel tartása egyedenként; kiszűrni a beteget, a jól tejelőt, a peteérés pillanatában az ivar- zókat és így tovább. A tehenész tudja, mikor mit kell tennie. De képtelen arra, hogy naora, órára kész látleletet adjon a több százas tehenészetről, s ez bizony végső soron pazarlás ... A maisi tehenészet maidnem tiszta vonalú Holstein-fríz állomány, a tehenek értéke egyenként 80 000—100 000 forint. Itt már kötelező a nagyobb fiqyelem. Ezt véqzi az a komputeres rendszer, melyet közel 4 millió forintért vásároltak az IKR-termelési rendszer közvetítésével. Dr. Herger László a közelmúltban az Afaklm-kibuc- ban maaa is meaqyőződött a technológia hatékonyságáról. Nálunk iónok mondható az a 6000 literes évi teiátlaq, melv a majsi 290-es állományt iel- 'emzi, de közel hasonló állománnyal — és rosszabb takarmányozási feltételek közepette — az említett kibucban 9000 liter tejet ad évente egy-egy állat. Az ok a gondosabb munkában keresendő jórészt, melyet komputer vezérel. Tudjuk jól: a kibucok lakói rotációban végzik a munkát, közqsségük döntése szellemében, s adott esetben nem - is kimondott tehenészek sürgölődnek a farm körül. Betanított tanáremberek, egyéb szakmák képviselői ugyanúgy - vízvezeték-szerelőtől sofőrig — mint mindent. A rendszer szerint néhány óra alatt meg tudják ■tanulni a tehenészetet; mikor kell etetni, fejni, inszeminálni, elletni, stb. Minden tehén elülső egyik lábán amolyan rádió adó-vevő készülék van fölszerelve, mely egy központi adattárolóval van összekötve, s amikor a tehén beálf a fejő- állásba, a fejő azonnal mindent tud róla. Csak érdekesség: peteérés idején a tehén topog, szaporábban lépked, s ezt azonnal kijelzi a számítógép, s utasít: lehet kezdeni az inszeminálást. A gazdaság szeretné tehenészetét 400-ra fölfuttatni, s az Afakim-technológiát ezért vásárolták. A befektetés másfél-két év alatt megtérül, s biztos garancia van arra, hogy a tejtermelés nő. Átlagban évi 7000 liter fölé szeretnének jutni mielőbb, hiszen véleményük szerint ez az állományban benne van. Dr. Herger László Snegjegyezte: miért, lennénk itt, ha nem tudnánk ezt megvalósítani? Kozma Ferenc
