Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-20 / 228. szám

8 aj Dunántúlt napló 1990. november 20., kedd 0 Átképzési központ lesz-e a pécsi 508-as? Györiványi Sándor munka­ügyi miniszter, a pécsi láto­gatását befejező sajtótájékoz- tatóján megemlítette; o pé­csi 508. Számú Ipari Szak­munkásképző Intézetben tett látogatása meggyőzte őt ar­ról,. hogy az intézmény képes a munkanélküliek . szakmai átképzésére, ha ahhoz meg­kapják a szükséges támoga­tást Ennek - ha megvalósul - örülhetünk. Hisz a legolcsóbb es ieghatékqnyabb képzési és átképzési lehetőséget mégis­csak egy már meglévő, és elismerést kiváltó oktatási bá­zisra alapozva lehet megva­lósítani. De mit is takar az o szükséges támogatás? - kér­deztük Móricz Ottót, -a pécsi 508. Számú Ipari Szakmunkás­képző Intézet igazgatóját.’ *- Jelenleg negyven szak­mára vagyunk kötelezettek, «bbői harmincötöt tanítunk. Az ezerhétszáz nappali tago­zatos tanulónkból 180 a szakközépiskolás, és van még háromszáz levelező hallga­tónk. Szakközépiskolai szinten elektroműszereszeket képe­zünk, de a most átadott és rövidesen remélhetően mű­szerekkel is felszerelt oktató­bázisunk szeptemberi belépé­sével megkezdhetjük ugyan­csak szakközépiskolai szinten a számítástechnikái müsze részképzést is.- Önök vallalpák az át­képzési központ szerepét. Mindezt mire alapozzák?- Az tény, hogy a jelenlegi helyzetben se pénz, se ki­kristályosodott elképzelés nincs se a szak-, se az át­képzésre, eleve arra nincs, és fölöslegesnek is tűnne, hogy ilyen célból külön és újonnan iétrehozott átképzési centru­mokat alakítsanak ki. Jelen­leg is folynak különféle vál­lalkozási formákban át- és szakképzések, de mivel ezek­be is zömében mi dolgozunk be, így ezt fölösleges áttétel­nek lehet tekinteni. Tehát legkezenfekvább, hogy az iiyen oktatást olyan iskola mellé kell rendelni, mely amúgy is erre hivatott. Tagja vagyok az átképzési központ munkáját szervező tanácsadó testületnek, így nyugodt szív­vel ajánlhattam ezt a legol­csóbb es legeredmenyesebb- nek tűnő megoldást a többi nasonio tanintézet neveben is. Ehhez adott a tantestület, adottak a létesítmények, az iskolai felszerelések, a hiány­zó feltételeket együttműködési lehetőségeink revén biztosít­hatnánk vállalatokkal, -más iskolákkal.- Az 508-asnak konkrétan milyen támogatásra lenne szüksége, hogy pécsi-baranyai átképzési központtá is vál­thasson?- Az iskolánk epületere rá - kellene húzni a harmadik emeletet, kellene kollégium, a tanműhely kapacitásának nö­velése is elengedhetetlen, és biztosítani kell a mindenkor szükséges felszerelést. Dióhéj­ban ennyire- lenne szükségünk, hogy kezdhessünk. Számítása­ink szerint folyamatoson ket-_ százas létszám képzésére vállalkozhatunk a betanító jellegű hathetestől az új szakmát adó másfél éves tan­folyamokig, ha a szükséges feltételeket megteremtik szá­munkra. Mindez mennyibe kerül­ne?- Az iskola mellé telepíté­se így csak egynegyedébe kerülne . egy .^zöldmezős" megoldáshoz képest,- és akár már holnap indítható is len­ne. Az emeletráéoítésre már ióváhagyott kiviteli terveink vannak, ez tavalyi áron 40 millióba került volna. .Ha az önkormányzat és a munkaüqvi kormányzat is tómoaatia, akár már jövőre el kezdhető, rá­adásul ezzel véalea meaold- hato lenne az épület tetőszi­getelési gondia.- lo, de ezek szerint ú/ kollégiumot is kellene épiteni o bentlakásos képzésben résztvevők miatt?- Miért kellene? Ha ismét lakhatóvá tehető a Nevelési Központ kollégiuma, akkor oda visszaköltözhetnek az ideiglenesen o MÉV-szálláp üzemelő kollégium lakói, a helyükbe viszont átköltözhet­nek a volt Bajcsy laktanyá­ban kialakított kollégium di­ákjai. Mi szívesen üzemeltet­nénk a Bajcsy-kollégiumot a felnőtt képzésre és a megma­radó helyet felkínálhatjuk a város középiskolásainak. A tanműhelyi kapacitást különö­sen a szolgáltatóipari jellegre gondolva bővíthetjük dz isko­lai vállalkozásaink bevételei­ből, természetesen az önkor­mányzat és a munkaügyi tárca támogatását sem- nélkü­lözve. A mindenkor szükséges felszerelések beszerzését is hasonló módon tudnánk biz­tosítani.- Ki állná o képzési költ­ségeket?- A képzés valamilyen for­mában önköltséges lenne, így lényegében önfenntartóvá válik az iskolánk. A költsége­ket a munkaügyi kormányzat, az önkormányzat vagy vala­milyen szerve, a képzést-átkép zest igénylő vállalat, de ala­nyi jogon maga a dolgozó vagy a munkanélküli is áll­hatná, ha van ró pénze. Sürget az idő. Lepni kell. mielőbb. Úgy velem, nemcsak a re­latív olcsósága dönt egyér­telműen a fentebb vázolt megoldás mellett. Egyre több az elhelyezked­ni képtelen és szakma nélküli pályakezdő, s mind több me­gyénkben is a fölöslegessé vált szakmával rendelkező munkanélküli. Murányi László Ritka dolog manapsag, Hogy a szegénységnek ereje wan a méltósághoz Arcok egy iskolából lába - jóadag rizseshússol kí­nálták a tarkovirágos da- maszttal borított asztaloknál. S, hogy elfogadtam, mindenki­ről most már csak jót írhatok A csinos, szőke matematika­technika szakos igazgatóhe­lyettes nő az asztalfiókból a lyukasztót, majd a kalapá­csot is kiemeli. Koppanva nyugszanak el az asztalon. ,,Magam is megtanultam az esztergálást” - mondja (_//- richné Ország Mária, moso­lyában egy kis bocsánatkérés­sel, szabod-e ezzel kérkednie. „És nemcsak szerszámokat tudtunk venni mindenkinek, de látja, van köszörűgépünk is.” Ritka dolog manapság, hogy a szegénységnek ereje von a méltósághoz. De persze a sze génység nyomában járó mu- szój-szerénységet mégse dicső­íthetem, mert félrehallható-fél- remagyarázható manapság, különösen egy olyan iskolá­ban, ahol csak a dombhajlat s nem a költségvetés nyújt védelmet, és ahol most olaj­kályhákkal készülnek a télre Mert alapvetőbbnek érzem eb­ben a pedagógiai, ha akarom emberi megfontolást, vagy akár egy szerencsésen össze­kovácsolódó közösség ösztönö­sen kialakult következetessé­gét. Ezért is hihetem el, hogy a kevésből is ügyesen gazdál­kodik Várszegi Györgynó, hogy a 6500 kötetes iskolakönyvtár, amelynek dr. Szakács Sándor tanár úr a gazdája, megújul évről évre és utóbb videoka zetta-tárral bővült, innen néz­ve érthető, miért nem is azt tartják fontosnak emliteni, hogy biológia-, sőt rajz-szertáruk sincs, hanem hogy fizika- es kémia szertáruk egyáltalán von. Látogatásomkor is volt fon­tosabb teendő a fontolgatás nál — a pedagógusok a nyol­cadikosok teadélutánjára ké­szültek . . . B. R.- .... és amikor bemegyek a varosba a feleségemmel, a Budai Vámnál mór jól látni a • . ... szmogot — vonja össze karjat a mellén V okó János. Hajo ezüstszürke ugyan, nyugalma és kedélye azonban nemcsak a valamennyiünkön múló éve­ké, hiszen ötvenes éveinek még csak az elején jár. Nem is csak o kissé köpcös, ciklo- tim alkatáé, inkább a tájé, emitt a Rücker-aknához tar­tozó bónyászhazak fehérlő foltjaié, délnyugatról a mu- romi lankák felől. érkező lan­gyos szeleke, az iskolaudvar körül art álló akácoké, geszte­nyefáké, ahol a lombok kö­ze naponta gyerekek hangja költözik, és ahol Vokó János elpihentetheti a szemét az ősz rozsdájától megszínesedő dQmboldalon. Helybéli, somogyi születésű, magyar—történelem—rajz sza­kon szerzett diplomát, es más­fél évtizede igazgatója a kis nyolcosztályos, városszéli isko­lának. Kér, hogy Hámori Ist­vánná már nyugdíjas igazga­tóhelyettest - Etát - ne fe­lejtsem említeni, vele együtt igyekeztek a kis iskola sorsát felkarolni. Meglódul az emlé­kezet, a kardoskodás a torna­terem kialakításáért, amely hosszú évek óta folyik („két mérnök a napokban kijött, hogy megvizsgálja a régeb bi, de jó állapotban lévő, et re szánt épületszómyat”), s említhettek mindjárt azt is, hogyan teremtett barátságot a kényszer a Doktor Sándor Művelődési Otthonnal: az in tézmény somogyi művelődési Testnevelesi óra az iskola udvarán Proksza László felvételei aprócska helyiségbe is, ahol a Blizzard és Elan márkájú sílécek várják a téli hótaka­rót, és. .egyszeriben magától értetődőnek tetszik, miért nyer nek meg majd minden olim­piai ötpróba-, szán-, sí- és terepfutó versenyt a kis so­mogyi iskola diákjai, milyen lélektani alapokat, nyugalmat ad ez a „gyönyörű sziget — ahogyan az igazgató fogalmaz- ahol az iskola persze, az atéltika mellett eredményes kispályás foci- és asztalitenisz szakosztállyal is büszkélkedhet. Ennél is jaéldaértékűbb ennek az életmódnak a következmé­nye. „Évek múlnak el, hogy nem büntetünk, nincs alkohol, nincs kábítószer és nincs ci­garetta” - mondják a „sze­gény Somogybán” tanító pe­dagógusok. Van viszont hazias ebéd a menzán, Hencsei Ist­vánodnak és kolléganőjének főztje, e sorok íróját például- aki csak váratlan kíván csiskodóként toppant az isko­Felkészülés közben házát is használhatják erre a célra. Az itteni épület bővíté­se, az emeletráépités az „öreg- iskolába” majd a művelődési házba rekedt alsós osztályok közül végre az elsősöket is befogadhatná. , —• Tornateremnek egyébként itt van ez is — tárja szét a karját és mutat körbe Popp Dezső, az iskola testnevelő tanára legalább ilyen széles és barna mosollyal, mintha magához is akarná ölelni a világot. Aztán bekukkantunk egy orvosi repdelöböl nyíló A vasasi iskola könyvtarában A hires Medugorjei kereszt Etlinger János felvetele Csodatevő falu lugosxläuiaban Gyógyulás, hit, nyugalom Medugorje. Kis falu Jugo­szlávia déli részén, hegyek között megbúvó Ferences egy házközség. Hat tanú — akik akkor még gyerekek voltak - eskü alatt állítja, hogy 1981 június 24-én megjelent itt ne­kik „Gospo", a Szúzanyo. A gyerekek azóta felnőttek, de a mára naponta tízezrével odaözönlő zarándok tapasz­talatai szerint ma is minden nap egy meghatározott idő­pontban találkoznak Máriá­val, aki üzeneteket küld álta­luk a világnak és a helyi plébániának. Van, aki hisz ebben, vannak, akik csak 'kí­váncsiskodni mennek Medu- gorjeba, a tudósok pedig magyarázat nélkül egyenesen elutasítják o „csodát”. Tény azonban, hogy a le­gendának köszönhetően eb­ben oz apró kis faluban minden ember tud mosolyog­ni, a türelem és a segítő­készség természetes számuk­ra A mai világban már ez is egy csoda. A zarándokoknak a krizse- váci hegyre kell felkapaszkod­niuk az ott felállított kereszt­hez. Az úton hatalmas köve­ket kell megmászniuk, veszé­lyes ösvényeken kerülgetniük. A terep egyre nehezebb lesz fölfelé de még egy olyan eset nem fordult elő, hogy akár súlyos szívbeteg is ne tette volna meg végig a ke­reszthez vezető utat. Renge­teg a fiatal, főként USA-ból és Japánból, akik legtöbbje visszajár ide. S nemcsak . a rejtélyes gyógyulások, vagy a látnokok által tolmácsolt Szűzanya-üzenetek miatt. A medugorjei béke, egymás iránt mutatott szeretet hosszú hetekre, hónapokra feltölti őket nyugalommal, amire ma­napság mindenkinek nagy szüksége lehet. Sokan közülük nem is tud­nak Medugorje létezéséről. A kisebb utazási irodák éppen csak össze tudnak állitani egy buszra való embert. Ha már egyszer nagyobb utazásra szánjuk el magunkat, hát be­vásárolunk Bécsben, Mün­chenben vagy egy nap alatt végigrohanunk Velencén. Me- dugorjeba semmi nem csábít­ja a turistákat. Csak egy el­mondhatatlan élmény és a hazahozott békesség. P. V.

Next

/
Thumbnails
Contents