Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)
1990-11-15 / 223. szám
1990. november 15., csütörtök új Dunántúli napló ' 7 Ki irányítsa az erdőgazdaságot? Sző sem volt puccsröl A korszerű gazdálkodás feltételei írhattunk volna hosszabb időszakot is, Steiner Lászlóval, a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vállalati tanácsának (vt) elnökével, azonban október 15-én, éppen a hónap közepén beszélgettünk. Ami pedig a hosszabb időszakot illeti: visz- szamehetnénk akár egészen múlt év novemberéig. Előre pedig . . . Nos, ezt nem lehet tudni. Felesleges a vt? 1989 novemberére azért utaltunk, mert e hó végén erősítette meg pozíciójában a korábbi vezérigazgatót a vt. Ezt követő volt az a rendelkezés, amelyik szerint 1990. szeptember 15-ig új vállalati tanácsot kell alakítani, illetve minden vállalatigazgatót ez év szeptember 30-ig „mérlegre kell tenni". Az előbbi eredményeként a MEFAG-nál olyan testület jött létre, amelyik 49 százalékában volt azonos az előzővel, bár a vt létszáma a korábbi 33-ról 35-re emelkedett. A „maidnemúj" vt szeptember 14-én hozta meg döntését: a volt vezérigazgatót felmentette. A vállalat szervezeti és működési szabályzatának megfelelően átmeneti időre helyettesét bízták meg a vezetői teendők ellátásával. Ezen a bizonyos szeptember 14-i vállalati tanácsi ülésen a még hivatalában lévő vezér- igazgató megerősítésére az előterjesztő Steiner László volt. Amikor mondanivalójával végzett -, amely szerint továbbra is Csanádi Béla maradjon a cég élén — észrevétel, ellen- vélemény nem volt. A szavazás eredménye ennek tükrében meglepő: vt-tagoknak csak 29 százaléka szavazott a megerősítés mellett. Vagyis kétharmaduk ellene volt. A szavazás természetesen titkos volt, indoklás utána se pro, se kontra nem hangzott el, de a felmentett vezérigazgató sem tartott rá igényt, illetve — mondja Steiner László -a felügyeleti szervektől, a minisztériumtól sem kértek „háttér- magyarázatot". Mégis tűnhet olybá, mintha valamiféle puccs eredménye lenne a döntés. Erről azonban - véli a vt elnöke - szó sem lehet.- A türelmetlenség az oka és a magyarázata a felmentésnek. A földtörvény - ami a mi működésünknek is az egyik sarkalatos pontja - elhúzódásával hozható összefüggésbe, amennyiben a vt a döntésével szeretett volna a dolgok elébe menni. Ugyancsak a türelmetlenség szülője — mondja Steiner László -, hogy az Országos Erdészeti Egyesület közvetlen államigazgatási irányítás alatt szeretné tudni az erdőgazdaságot, ami közvetve a vállalati tanácsok feleslegességét mondja ki. A vt tehát döntött: az alig egy évvel korábban megerősített vezérigazgatónak mennie kell, vezesse a céget egy megbízott igazgató átmeneti ideig. Ám végleges irányítóra mielőbb szükség von. A megoldás: pályázat útján betölteni a megüresedett széket. Hi a korszerű? Október 2-án már össze is ült a testület, más napirendi pontot nem is tárgyalt, mint a pályázati kiírást. Ennek megfogalmazója ugyancsak a vt elnöke volt. A vt a szövegre Fakitermelés Komló határában rábólintott, két változtatás mellett: az első változat szerint a munkakör betöltésének egyik feltétele a legalább 15 éves és jelenleg is fennálló erdőgazdálkodási gyakorlat, illetve legalább 10 éves, ezenbelül az utolsó 5 évben erdőgazda- dasági vállalati gyakorlat. Ezt finomította tehát a vállalati tanács, s a 15 helyett 10, a másik feltételnél 10 helyett 8 évet kötött ki. Ha a két feltételt összevonjuk, a végeredmény: 10 éves erdőgazdálkodási gyakorlatból a második 5 év vezetői pozíció. Ez azért érdekes így, mert rögtön leszűkül a kör, méghozzá kevés személyre. S miután a vt-elnök szerint elsősorban belső pályázók közül kerülhet majd ki az új vezér- igazgató, akkor lényegében a cégnél saját maguknak írták ki a pályázatot. Van még egy érdekes feltétel: a vezérigazgató legfontosabb feladatai között említik a felsorolásban az erdők korszerű kezelését is. De mi a korszerű? — tettük fel a kérdést Steiner Lászlónak. — A privatizálást értettük alatta. Ennek módját, kereteit, egyáltalában: miként lesz, még nem tudjuk, mert feltétele a föld-, erdő- és vadászati törvény hatályba lépése. Ebből tehát az következik, hogy a pályázatot megnyerő vezérigazgatón a korszerű erdőgazdálkodást nem lehet számonkérni, mert ki tudhatja egyelőre, hogy „mi van az alagútban" ... Felvetődik ugyanakkor ennek egy másik oldala is: a privatizáció mindenképpen a bőrén érinti a cég dolgozóit, munka- és életkörülményeit. Vagyis az új vezetés egyik első feladata egy, a munkahelyek számát közvetlenül érintő döntés lehet. Steiner László a bizalomra és a reményre hivatkozik, ami ezt az ellentmondást feloldhatja. Hozzáteszi azt is: néhány kezdeti lépést a privatizáció irányába már most megtettek, amennyiben a munkaeszközök egy részét dolgozóik tulajdonába adták. Például a stihl-fűrészeket. Hogy ezekután kiktől várnak pályázatot? — Elsősorban a saját és a társ-erdőgazdaságok dolgozóitól. — Miután a vezetői gárda egy része hivatalból tagja a vállalati tanácsnak, a potenciális vezérigazgatók is ott ülnek a testületben.- Ez egy feltételezés, s ilyen szinten igaz. De mi szeretnénk, ha az új vezérigazgató olyan lenne, aki nem a szék elfoglalása után kezdené el tanulni a gyakorlati erdőgazdálkodási munkát. így a pályázati kiírásban valóban meghúzódik egy önös érdek, ám a cég javát szolgálandó. Arra a kérdésre, min keresztül mérik majd az új vezető munkáját, azt a választ kaptuk: az eredményesség a fő mutató. Az eredményesség pe- dia a pénzügyi egyensúlyt takarja. Vita nem volt- Csakhogy akkor még nem beszéltünk magáról az erdőről. Pénzt lehet belőle csinálni, de esetleg nem marad fa ...- A szakmai kérdésekbe nem megyek bele — válaszolta a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vállalati tanácsának elnöke. A megbízott vezérigazgatóhoz irányított bennünket: ott kérdezzünk az erdőről, a nyereségről, a pénzügyi egyensúlyról, a korszerűségről, a szerkezetváltásról, a fafajta-politikáról, vagyis a szakmai kérdésekről. Megkérdeztük, kik bírálják majd el a november 15-ig beadható pályázatokat?- Héttagú bizottság, tagjai: lén, mint a vt elnöke, a személyzeti vezető, a minisztérium képviselője, két dolgozói küldött, két erdészeti igazgató. Az első három tag hivatalból került a bizottságba, a (másik négyre a vt elnökhelyettese tett javaslatot. Vita nem volt. M. A. A Paraszt Szövetség szervezésében Gazdálkodók értekezlete Pécsett A megalakulása óta eltelt viszonylag rövid időszak alatt érzékelhetően megnőtt az őszinte érdeklődés a Magyar Panaszt Szövetség programja és tevékenysége iránt. Ez természetes is, hiszen ebben a ma még szinte áttekinthetetlenül kusza gazdasági helyzetben a mező- gazdasági vállalkozók, a magángazdálkodók stb. pozíciója is nagyon nehéz, mdjdhogynem kilátástalan. Sajnos, érdemi döntésékre, a parasztságot a jelenlegi nehéz helyzetéből kimozdító, alapjaiban segítő és támogató megoldásokra még nem ikerült sor. Szövetségünk úgy véli, hogy gondjaink megoldásának és problémáink kezelésének szinte egyedüli letéteményese ma egy átfogó programmal rendelkező, gondosan szervezett érdekszövetség — a Magyar Paraszt Szövetség - kell legyen, amely a mesterségesen szétforgácsolt parasztságot új egységbe tömörítve, gondjai enyhítését és problémái megoldását felvállalja, s ilyen értelemben lép fel és jár el minden arra illetékes fórumon. Céljai elérésében természetesen a mögötte és érdekei védelmére felsorakozó parasztság cselekvő támogatására számit. Elodázhatatlannak tartjuk a földkérdés törvényes megoldását. Ezzel kapcsolatos természetszerűleg az esélyegyenlőtlenség megszüntetésének, a jelenleg hatályos adó- és vámszabályok és a vállalkozásokat ma még gúzsba kötő jogszabályok mielőbbi megváltoztatásának az igénye is. A hőn óhajtott „Európához tartozásunk" más gondolkodásmódot követel tőlünk gazdasági vonatkozásban is, ahol mind az egyéni, mind a különböző érdekek alapján szerveződött kisgazdaságoknak, de a valódi szövetkezés alapján létrehozandó mezőgazdasági vállalkozásoknak is meghatározó szerep jut. A nyugat-európai, egyéni tulajdonra alapozott mezőgazdaságban a termőföldnek, mint a termelés alapvető eszközének, reális értéke van (pl. Ausztriában 200- 400 ezer schilüng/ha), ahol a termelésben bevált és elfogadott a kvótarendszer,' ahol a termelő-feldolgozókereskedő jól felfogott érdekből nemcsak a'ma, de a holnap érdekében is együtt gondolkodik. Létérdekünk átvenni, ill. meghonosítani ezt vagy az ehhez hasonló gazdasági modellt. A közös jövőnk iránt érzett felelősségünk tudatában szervezzük meg november 17-re a gazdálkodók stb. megyei értekezletét, számítva minden érdeklődő megjelenésére, építő szándékú hozzászólására, javaslatára, felvetéseire és elvi támogatására. A feltett kérdésekre a földművelésügyi miniszter, valamint a Magyar Paraszt Szövetség meghívott vezetői és az élelmiszergazdaság megyei képviselői adnak majd választ, s egyben tájékoztatnak bennünket a magyar mezőgazdaság jelenlegi és jövőbeni várható helyzetéről. A kivezető utat csak közös akarattal, együttgondolkodással, megfogalmazott céljainkhoz rendelt eszközrendszerrel találjuk meg. Az értekezlet helye a MESZÖV-székhóz tanácskozó- terme (Pécs, Bem u. 5. sz., a Konzum Áruház épületében, I. emelet). Kezdete: nov. 17-én 10.00 órakor. Dr. Esküdt Béla A garázsos fiúk Pécsett, a Melinda utcai park most az ősz ezer színében pompázik. Ugyanilyen változatos a park melletti garózsnegyed élete, főként az itt zenélő fiatalok révén, akik már csaknem 15 amatőr zenekart alapítottak. A zenész csoportok a garázsokban próbálnak. Három éve szerveződnek a zenész közösségek, Nagy Ferót választva példaképül. A példakép Garázs című könyr véből ezek a kis zenészek vásárolták a legtöbbet megyénkben. A környékbeliek aztán azzal a váddal jöttek, hogy szipóznak a garázsokban muzsikáló gyerekek. Ez az állítás alaptalannak bizonyult. Nem ezek a kezdő zenész ifjak romboltak legutóbb a parkban, amikor csaknem 60 000 forintos kór keletkezett. A qáncsoskodá- sak megszűntek, a lakók megbékéltek a garázsos fiúikkal, akik nemrég leglelkesebb alapítói lettek megyénk első amatőr zenész klubjának, amely a pécsi Ifjúsági Házban működik. A klubban a garázsnegyedbéli fiatalságot nyolc zenés társaság képviseli, így a Sce/f, Wolf, Sphynx, Carnal Carnage, Deszant, M. A. Skins, Hyperdol, Dórnál. Kilépni akarnak a garázsajtók mögül, zenélni a nyilvánosság előtt. Cs. J. Nem szüntetik meg a vokányi idősek napközijét Egy fedél alatt a jegyzőséggel? A hír, amit hallottam, így hangzott: megszűnik az új- petrei gondozási központ, a vokányi 'idősek napközijébe predig a jegyzőség költözik. Mi lesz akkor az idősekkel? A vokányi idősek napközijét a hetvenes évek közepén alakították ki egy volt családi házból. A nyolcvanas évek derekáin teljesen az övék lett az épület, amit 600 000 forintért korszerűsítették. A 20 személyes otthonban évek óta 12—18 között mozgott a bejelentkezettek száma. Két évvel ezelőtt szervezték meg a gondozási központot, amely a székhelyközséghez, Újpetréhez tartozóan dolgozik.de helyileg a vokányi napköziben működik. Ide tartozik az újpetrei, vokányi, kiskassai, pécsdeve- cseri, peterdi, kistótfalui idősek házi szociális gondozása, a szociális étkeztetés, a napközi, valamint a peterdi és a kiskassai családi főzőhely működtetése. Jelenleg 4 főállású gondozónő és a gondozási központvezető látja el ezeket a teendőket. A hat település 3200 lakosából 450 a 65 éven felüliek száma. Közülük — a napközi tagokon kívül — 15—20-an részesülnek a házi szociális gondozás valamilyen formájában. Az önkormányzatok megalakulásával alapvetően megváltozik a helyzet. Minden település maga dönti el, hogy milyen humán szolgáltatásokat akar és képes fenntartani. A több község szociális feladatkörét felölelő gondozási központra a jövőben nem tartanak igényt. — Nálunk például jelenleg egy olyan idős ember sincs, akit gondozni kellene, de mi nem válunk meg attól a szociális gondozónőtől, aki helybeli, s innét járt a többi településre — mondja Jávorka Csaba újpetrei polgármester. — Bármikor konkrétan, rendszeresen szükség lehet rá, de addig is az lesz a feladata, hogy látogassa a falu időseit, szervezzen nékik programokat, jelezze, hogy kinél milyen gondokat lát. — Mi pedig nem akarjuk megszüntetni az idősek napközijét — folytatja Konstanczer Antal vokányi polgármester. — Valóban helyet keresünk a jegyzőségnek, s gazdasági meg fontol ásókból az idősek napközijének épülete látszik erre legalkalmasabbnak. Egy épületben lennének. Szóba (jött az az épület is, ahol a volt elöljáróság működött és ahol a könyvtár, házasságikötő terem van, de itt nincs mosdó és mellékhelyiségek, rögön költeni kellene rá. Ha lesz megfelelő pályázónk és föláll a jegyzőség, úgy az épület Utcafront felé eső részét - az idősek által jelenleg használt helyiségeket — kapná meg. Az idősek napközije az épület másik — kétségtelenül kisebb részébe költözne. Oda, ahol most a nem használt pihenőszoba és a vezető irodája van. .Ha pedig nem lesz jegyzőnk, úgy az újpetrei körjegyzőséghez csatlakoznánk, s itt 'helyi ügyintézés lehetőségét teremtenénk meg. Ehhez elég lenne a két kisebb helyiség és akkor az idősek maradnának a mostani helyükön. Vokányban délután 3 órakor már zárt ajtók fogadnak az idősek napközijében. A gondozási központ vezetője Schönberger ferencné, a közelben lakik, percek alatt ideér. Rövid, de pattogós szóváltás zajlik közte és Konstanczer Antal között, melynek lényege, hogy hányán veszik igénybe a napközit. A polgármester nem vitatja, hogy ebédre 10—12-en összejönnek. A létszám azért figyelemre méltó, mert ha át kell költözniük az időseiknek, akkor a két helyiség szűkös lesz az ebédeltetéshez. — Azok az idősek, akik ide járnak, szeretnék, ha a napközi megmaradna, ha nem kellene visszalépni — mondja a vezetőnő. — Igaz, hogy tavasztól őszig, amíg a kertben, a ház körül mozogni lehet, addig nem töltik itt a napot. Van, aki még napszámba is eljár, pedig elmúlt hetvenéves. De ez a ház a biztos találkozóhelyük, különösen télen, amikor otthon egész nap fűteni kellene. Hogy mi lesz a vokányi idősek napközijének sorsa, ma még nem tudni. A polgár- mester a nehéz döntések közé sorolja a még nyitott kérdést, s mint matematikatanár hozzáteszi: ez egy többismeretlenes egyenlet, de megoldható. Az ismert, hogy ennek az épületnek az éves fenntartási, mőködtetési költsége 7—800 000 forint. A megoldás ipedig csak akkor lehet jó, ha figyelembe veszik, hogy sorsokról döntenek. T. É.
