Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-14 / 222. szám

1990. november 14., szerda aj Dunántúlt napló 9 Ucallallcozcasolc — Üzlet Fiatal Vállalkozók Kamarája A Pécsi Fiatal Vállalkozók Kamarája alapító közgyűlésé­re hívnak a szervezők minden fiatal vállalkozót, gazdasági szakembert, egyetemistát és minden olyan fiatalt, aki egyetért a JCI (Nemzetközi Ifjúsági Kamara) eszmei lé­nyegével. A JCI világméretű' menedzser és vállalkozásfej­lesztő szervezetnek tagja a Magyar Ifjúsági Kamara, mely a hazánkban már tevékeny­kedő 9 városi fiatalok kama­ráját tömöríti. Az alapító köz­gyűlést november 28-án 16 órakor a Dél-dunántúli Gaz­dasági Kamara székházában (Pécs, Bem u. 24.) tartják. Vállalkozói igazolvány Ez év áprilisától, a vállal­kozói törvény életbelépésétől Pécs város területén eddig 2126 vállalkozói igazolványt adtak ki. A törvény értelmé­ben a korábban kiváltott kis­ipari működési engedélyek, iparigazolványok és magánke­reskedői igazolványok tovább­ra is érvényben vannak, Így tehát az ilyen engedéllyel és igazolvánnyal rendelkezők is lényegében már vállalkozónak tekinthetők. Vállalkozói igazolvány ala­nyi jogon jár, illetve kérhető minden olyan tevékenységre, mely nem szerepel a tilalmi listán. Megszerzéséhez állan­dó lakóhely és érvényes ható­sági erkölcsi bizonyítvány be-, mutatása szükséges. A vállal­kozói igazolvány a szék-, il­letőleg a telephely szerinti helyi önkormányzati szervnél kérhető, azaz váltható ki. Pályázat­nyertesek A Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány induló vál­lalkozásokat segítő pályáza­tát 1990. október 2-ia elnyer­ték baranyai listája (a meg­ítélhető maximális összeg 200 ezer forint): Komanovic s István, Pécs 200 ezer; Országos Gazda­szövetkezet villányi csoportja 150 ezer; Multimix Kit. 150 ezer; Szentel László, Pécs, 100 ezer; Iliász István, Pécs, 50 ezer és Ázsió Bt., Mohács, 50 ezer forint. Rovatszerkesztő: MURÁNYI LÁSZLÓ A vállalkozói iroda számítógépterme Bemutatjuk A vállalkozó PMMF Azt nem kell magyarázni, hogy Baranya, a régió, sőt az ország műszaki értelmisége számára mit jelent, mit adhat a pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola? Sajnos, az is közismert, hogy a PMMF sem tudja jobban megfizetni szak­embereit az országos átlagnál - és ez sem sok. Tehát, hogy megtarthassa szakembereit a pécsi műszaki főiskola, s hogy ők se szakadjanak el az élettől, ezzel az anyainté­zetükkel kötődéssel még plusz- tevékenységgel többletbevétel­hez is jussanak, a PMMF-en ez év elejétől életre hívták a Vállalkozói Irodát és a Po­litechnika Kft.-t.- Mit is jelent ez a vállal­kozói szellem? - kérdeztük Ka­cséra Gyulát, a PMMF főtitká­rát, aki egyben az iroda ve­zetője és a kft. ügyvezetője. — Nálunk az alaptevékeny­ség a tudományos munka és az oktatás, a szellemi kapaci­tásunkból adódóan e két fő­területünk melléktevékenysé­geként a vállalkozás. Koráb­ban is voltak eseti megbízatá­saink, de nem vállalkozásjel­legű elszámolással, ami lénye­gesen eayszerűbb — mondja Kucsera Gyula. A PMMF profiljába az épí­tő, az építész, a gépész és a villamosmérnöki területek mel­lett a számítógéptechnika, a pedagógia és nyelvészet (ide­gen nyelvek), valamint a bajai karukkal a vizgazdálkodás tar­tozik. így, ezen területeken be­lül tervezést, műszaki fejlesz­tést, prototípusgyártást (gene­rálkivitelezőként vagy alvál­lalkozókat foglalkoztatva) és szakértői tevékenységet vál­lalhatnak. E vállalkozási tevékenységük főbb formáiba tartozik a tudo­mányos-szellemi kapacitás ér­tékesítése. Ez lehet mérnöki K-j-F (kutatásfejlesztés) tevé­kenység, de lehet a már emli- lett tervezés, prototípus-elő­állítás, szakértés, akár bíró­ságnak is. Az ilyen munka bevételt hoz a főiskolának és a szakembernek, akinek ez egyben mérnöki praxist szinten tartó és továbbfejlesztő gya­korlóterep is. Ugyanakkor hasz­nosítják az oktatási szabad szellemi kapacitást is. Bár a szaküzemmérnökképzés önma­gában még nem vállalkozás ugyan, de ezek mellett szer­veznek specialista és szakirá­nyú képzőtanfolyamokat. A technikai lehetőségek értéke­léséről sem mondhatnak le, így akár vállalkozásként ve­hetik számba a számítástech­nikai eszközökkel, a gyártó­vagy műszereken végzett tevé­kenységet, de a kollégiumi fé­rőhelyek hasznosítása is vas­tagon a vállalkozási körükbe tartozik. Hogy milyen külső megbíza­tást vállal a főiskolai Vállal­kozói Iroda, és melyiket a Po­litechnika Kft., azt bizottság dönti el, aszerint, hogy melyik munka elvégzése hogyan ked­vezőbb. Erre az évre már mintegy 30 millió forint értékű megbízatásuk van. Ezzei jól jár a főiskola, hisz a bevéte­lek 20-30 százalékát kapja meg, ugyanakkor így, ezzel a többletbevételt jelentő plusz- megbizatással még inkább magához tudja kötni a szak­embereit és ezzel az intéz­mény presztízsét is országosan növeli, ugyanakkor a vállalko­zásban résztvevő szakemberek is jól járnak.- Jó lenne, ha a pécsi mű­szakiak körénk tömörülnének, hisz ez a lehetőség mindenki számára nyitott. Gyorsabbak és általában olcsóbbak is- va­gyunk másoknál - mondotta Kucsera Gyula. Kamarai börze Keres ~ kinél ügynöki szolgáltatásait ajánlja német cég az alábbi területeken: import szervezése, információ- szerzés, tanácsadás, vám­ügyek intézése, piackuta­tás. Grazi cég sürgősen keresi az alábbi terméke­ket: rostos ivóié negyed, fél és 1 literes műanyag kiszerelésben; textíliák, cipők, alsóneműk, cigaret­ta, étkezési olaj (répa, napraforgó, olíva stb.) 1 és 2 literes csomago­lásban. Lekvárkészítő fran­cia cég importálna korai gyümölcsöt. Bolzanói (Olaszország) keres üze­met gépi feldolgozáshoz: automata és preciziós esz- tergálásra. fémek vagy félkésztermékek, tavábbfel- dolgozására, fröccsöntött műanyag részekre és nyo­mással történő formálás­ra. Olasz szilikongyártó üzem keres együttműködő partnert a termelői és a fogyasztói szektorban. Olasz cég bőráruk eladá­sára keres képviselőt vagy képviselő szervet. Német cég konyhabútorainak ér­tékesítésére keres impor­tőrt, de elemeket is szál­lítanak. Német cég keres magyar partnert speciális porpaszta és folyékony építőanyagainak magyar- országi értékesítésére, esetleg együttműködési lehetőségről is tárgyalna. A Quelle áruházlánc keres olyan magyar gyártókat, akik a Quelle katalógus­ban szereplő termékeket, és főként a kerti kisfahá­zat, a kerti bútort és textilárukat gyártanák. (Érdeklődni- a Dél-du­nántúli Gazdasági Ka­maránál lehet: Pécs, Bem u. 24., telefon: 10-878). A szeptemberi ál latszámlálás előzetes eredményei A Központi Statisztikai Hi­vatal által végrehajtott, 1990. szeptember 30-i reprezentatív állatszámlálás előzetes ada­tai szerint az országban a sertések száma több, a szar­vasmarha-, a juh- és a tyúk­félék állománya kevesebb, mint egy évvel azelőtt. A szarvasmarha-állomány 1 614 000 darab volt,' 49 ezer­rel (2,9 százalékkal) kevesebb az egy évvel korábbinál és ez az elmúlt 10 év legalacso­nyabb szeptemberi értéke. A csökkenés a vállalati szférá­ban következett be, ahol az állomány négyötöde van. - A kistermelők 18 ezer darabbal, 6,3 százalékkal növelték álla­taik számát. A 635 000 tehén tízezerrel kevesebb ’ az előző évinél. A tehénállomány kö­zel egynegyed részét tartó kistermelőknél az állatok szá­ma nem változott, a vállala­toknál 2 százalékkal. ezen 'belül a termelőszövetkezetek­Ellentétes trend ■riél 2,7 százalékkal csökkent. A sertések száma szeptem­ber végén meghaladta a 9,5 milliót, ami 488 ezerrel (5,4 százalékkal) több az egy évvel ezelőttinél. A sertésállomány 53 százaléka volt kistermelők gazdaságában, ahol egy év alatt 474 000 darabbal, több mint 10 százalékkal növeke­dett- a sertések száma. A vál­lalatoknál lévő állomány lé­nyegében azonos a tavaly szeptember végi szinttel. A sertést tartó kistermelők közel fele 1—2 sertést tart (csak saját vágásra), negyed­része 3—5 sertést, és szintén negyedrész körüli a 6—50 ser­tést tartók, aránya. Az 50-nél több sertést tartók aránya nem éri el az egy százalékot sem. Az anyakocák száma ösz- szességében 675 000 volt, 30 ezerrel (4,7 százalékkal) több, mint egy évvel korábban, fzen belül az anyakoca-állo­mány 57 százalékát tartó kis­termelők 11 százalékkal nö­velték, a vállalatok 3 száza­lékkal csökkentették • állataik számát. A nagyüzemek juhállománya a korábbi évekhez hasonlóan tovább csökkent. Szeptember végén a juhok száma 1 168000 volt, az egy évvel azelőttihez képest 157 ezerrel (11,8 szá­zalékkal) kevesebb. A nagy­üzemekben — mind az állami vállalatoknál, mind a szövet­kezeteknél — évek óta tartó állománycsökkenés mellett a 'kistermelőknél 1987 óta ismét némi állománygyarapodás ta­pasztalható, ez azonban csak mérsékli az országos juhállo­mány fogyatkozását. Az anya­juhok száma az év kökben megfigyelt nagyüzemekben szeptember végén 858 000 volt, egy év alatt 72 ezerrel. 8 százalékkal csökkent. A tyúkfélék száma körülbe­lül 59 millió, az egy évvel korábbinál 4 millióval (6,7 százalékkal) kevesebb. A tojó­tyúkok állománya, a kisterme­lőknél tartott állatok számá­nak növekedése miatt, ösz- szességében 156 ezerrel (0,7 százalékkal) meghaladta az előző évit, és szeptember vé­gén kereken 23 milliót tett ki. Kérdéses-e még a földkérdés? Nyilatkozik az FM politikai államtitkára, Sárossy László A termőföld tulajdonjogá­nak rendezéséről szóló tör­vényjavaslatot a kormány no­vember 30-ig terjessze az Or­szággyűlés elé - a honatyák 168 igen, 93 nem szavazattal, 42 tartózkodás mellett dön­töttek így az Országgyűlés november 5-i ülésén. A Föld­művelésügyi Minisztériumban Sárossy Lászlótól, a politikai államtitkártól kérdeztem meg, hogyan is áll e hónapokon át országosan vitatott, a la: pókban fő helyen ismertetett, majd egy jó ideje „szünetel­tetett" földkérdés.- Mennyiben befolyásolja a Zsiros Géza előterjesztése nyo­mán született országgyűlési határozat a minisztérium tör- vényelőkészitési munkáját?- Nem változtat ez a mi­nisztérium munkáján, mert az előterjesztéstől függetlenül az alkotmánybírósági határozatot követően, amikor is egy me­rőben .új helyzet állt elő, fo­lyamatosan a pártok politikai síkon egyeztetnek és termé­szetesen a két illetékes mi­nisztérium, a földművelésügyi és az igazságügyi az Alkot­mánybíróság határozatának tu­domásulvételével dolgozik a törvénytervezeten.- Ami igazán furcsa az az, hogy az előző stádiumban, nyáron, hetente közkézen fo­rogtak a különböző löldtör- vényváltozatok. Azóta viszont semmi sem szivárgott ki a készülő új tervezetről. Miért ez a titkolózás?- Nincs titok, csak még egyszerűen nincs meg a poli­tikai konszenzus és egy tör­vényalkotásnál bizonyos sarok­pontokat tisztázni kell!- A vitatott pont az 1947- es tulajdonviszonyok kiindulás­ként kezelése?- A kormánykoalíció három pártjának, illetve szerintem valamennyi parlamenti párt­nak megegyezésre kellene jut­nia, hogy mi az a keret, ami­ben Magyarországon 1990- ben a földtulajdon kérdéseivel foglalkozni lehet. Folyik a pártközi egyeztetés, de meg- eayezés még nem született. Én a magam részéről, és nem mint a Magyar Demokrata Fórum tagja, hanem mint a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, azon az állás­ponton vagyok — a jövő hé­ten a jogi főosztállyal meg­beszélem -, hogy a jogi lehe­tőségeknek megfelelő törvény- tervezetet készítsenek el! Nincs rá mód, hogy továbbra is egy helyben topogjunk!- Magyarul arról van szó, hogy a privatizáció, a repriva­tizáció, a kártalanítás ne ke­veredjen össze?- Azon vitatkozni és medi­tálni, hogy az Alkotmánybíró­ság határozata jó vagy nem jó, csak üresjárat lehet. Nem tudok foglalkozni azzal, hogy a szövetkezeti tulajdont törvé­nyesnek vagy törvénytelennek kell elismerni, mert ebben nem én, és nem is o pártok, hanem az Alkotmánybíróság határozott. Ezt tudomásul kell venni, és ennek alapján lehet a kérdéssel foglalkozni. Nyil­vánvalóan a politikai döntést valójában nem az úgyneve­zett pártszakértőknek, hanem a pártvezetőknek kell meg­hozniuk. Nagyon remélem, hogy erre rövid időn belül sor kerül. Teljesen egyértelmű, hogy olyan törvényt ' kell elő­terjeszteni, ami nem alkot­mányellenes I- Konkrétan ez mit jelent? Azaz, kié lesz a löld?- A Földművelésügyi _Minisz- tériumnak egyetlen álláspont­ja lehet: tudomásul veszi a jogi kereteket, ezen belül le­het mozogni, Vagyis: adva van egy földterület, ez jelen­leg is a szövetkezeti tagok nevén van, és ez a szövetke­zeti földek egyharmada. En­nek nem kell a tulajdonviszo­nyait rendezni, ez létező tu­lajdon. Van egy másik terü­let: ez az úgynevezett meg­vágott szövetkezeti közös tu­lajdonban lévő földterület. Ezek felosztását az Alkot­mánybíróság határozatának megfelelő módon lehet végre­hajtani, azaz a szövetkezeti közgyűlés jogosult a közös va­gyon felosztásában. Nyilván ez az a konstrukció, amit tör­vénybe lehet iktatni. Hogy a szövetkezeti közgyűlés határo­zata szerint kinek fognak föl­de' adni, az szerintem nem törvény által szabályozandó xérdés. Viszont fontosnak tartom, hogy a földtulajdon rendezé­sével egyidőben a szövetke­zeti törvény is megújításra kerüljön, azaz e kérdésben is világos legyen, hogy milyen jogkörrel, hatáskörrel rendel­kezik a közgyűlés, a szövet­kezeti tagság. A szövetkezeti földet tehát a tagság, a köz­gyűlés fogja nevesíteni. Van még egy kategória: az állami tulajdonú földek. Ezek privatizációjának szabályait kell a most készülő törvény­ben lefektetni. S itt hangsú­lyozni kell a privatizáció szót, mert az alkotmánybírósági határozat emellett szól. Ter­mészetesen a mindenki által elismert sérelmeket, igazság­talanságot szenvedett em­bereket valamilyen módon kárpótolni kell, de ez külön téma, erre egy kárpótlási törvény hivatott. Bár el tudom képzelni, és nem idegen tőlem az a gondolat, hogy a föld- tulajdon rendezésének a tör­vényében egyúttal a korábbi földtulajdonosok, igazságtala­nul a tulajdonuktól megfosztott emberek kárpótlásáról is va­lamilyen rendelkezés szülessen. Ennek gondolom meglesz a technikája földtulajdont iga­zoló el'ismervények, bonok formájában. Ez már költség- vetési téma is, és számos egyéb összefüggése is lesz.- Akik nem szövetkezeti ta­gok, de löldet akarnak mű­velni, azok eszerint bérlet vagy vétel útján juthatnak földhöz.- A földtulajdon rendezé­sének ékkor van értelme, ha a földpiac is megteremtődik. A tulajdon adható-vehető, aki gazdálkodni akar, az a föld­piacon a kínálattól függően vásárolhat;- Vezethet-e a kormány­koalíció széteséséhez a föld­kérdésben meglévő vélemény- különbség?- Már .'ég szétesett volna a koalíció szerintem, ha egyet­len téma, a földtulajdon ren­dezése tartotta volna össze. Ennek a kormánykoalíciónak vannak olyan közös eszmei gyökerei, amelyek sokkal szi­lárdabbak annál, semmint hogy ilyen kérdés miatt szét­hullana a koalíció. L. Cs. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents