Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)

1990-10-31 / 208. szám

2 aj Dunántúlt napló 1990. október 31., szerda Egyszeri nyugdíjkiegészítés 4000 Ft, 3200 Ft, 2400 Ft, - differenciáltan (Folytatás az J. oldalról) szólalós lehetőségét, mert a házelnök az előző napon, már nem adott szót. Fodor István úgy vélekedett, hogy Szabad György az Al­kotmánybírósághoz fordulhat állampolgárként, országgyűlési képviselőként, de házelnökként semmiképp. E formainak tűnő kérdésen túl arra is rámu­tatott, hogy az érdekegyeztető tárgyalások sikeres lezárásával a kormány magától értetődő­nek tartotta -, s ilyen értelmű nyilatkozatot is tett -, hogy nem kiván semmiféle eljárást kezdeményezni a megmozdulás résztvevőivel szemben. Éppen ezért megfontolásra ajánlotta, hogy a Parlament ne tanúsít­son a 'kormány szándékával és nyilatkozatával ellentétes ma­gatartást. Arra kérte Szabad Györgyöt: mielőtt az Alkot­mánybírósághoz fordul, kérje ki a Ház véleményét. Szabad György a kritikára azzal válaszolt, hogy magánál az Országgyűlésnél vagy va­lamely parlamenti bizottságnál fogja kezdeményezni: fordul­janak az Alkotmánybírósághoz. Szándéka az, hogy az Alkot­mánybíróság értelmezze, te­gye egyértelművé az alkot­mány vonatkozó paragrafusait, illetve a gyülekezési jogról szóló törvény rendelkezéseit. Lépése mögött azonban sem­miféle, retorzióra lehetőséget adó szándék nincs. Az egyre terebélyesedő vi­tában Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy bár a polgári engedetlenség önmagában jogszerűtlen, eleve törvény- sértő, azt az emberek lelki­ismeretükre hallgatva, tudato­san hajtják végre, vállalva a következményeket is. Ezért — 'hangoztatta —, a polgári en­gedetlenség nem jogértelmezé­si kérdés. így talán nem len­ne szerencsés, ha valamennyi állampolgár szabad döntésére vonatkozó morális kérdésekben az Alkotmánybíróság hoz jog­értelmező határozatot. A Ház munkájába ismét „visszacsempészett" konfrontá- ciós hangulat csak erősödött a társadalombiztosítási költség­vetés-módosítás folytatódó ál­talános vitájában. Helyenként a hisztéria határait súroló re­akciókat váltott ki a kormány- koalíció pártjainak képviselői­ből a Szocialista Párt szak­értőinek érvelése, miszerint nagyobb arányú nyugdíjkom­penzációra van lehetőség, hi­szen a tervezettnél nagyobb arányú bérkiáramlás nyomán a társadalombiztosítás bevéte­lei is szükségszerűen növeked­nek. Az eltérő számadatok fel­sorakoztatásával megvívott szó­csatákból kitűnt, hogy a kon­szenzus kialakítását nagy mér­tékben hátráltatja a megbíz­ható, megközelítően pontos adatszolgáltatás hiánya. Az elmérgesedni látszó vitát érez­hetően lecsillapította Antall József megjelenése és felszó­lalása. Antall József felszólalása A kormányfő mindenekelőtt arra a közös felelősségre utalt, amely kormánypártokat és el­lenzéket egybefűz. A magyar- országi békés átalakulásért vállalt együttmunkálkodás arra kötelezi a politikai erőket, hogy - bármely oldalon állja­nak is -, megteremtsék az al­kotmányos kormányzás és a parlamentáris rendszer műkö­désének feltételeit. Antall József hangsúlyozta, hogy a válság tanulságokkal szolgált minden párt, a Par­lament és a kormány, továbbá azoknak az érdekképviseleti szerveknek a számára, ame­lyek eddig egymás 'legitimitá­sát vonták kétségbe, most azonban egymással egyetér­tésben ültek tárgyalóasztalhoz. Ez pedig azt jelenti, hogy a kormánynak már van partnere. Antall József úgy ítélte meg : véget ért egy korszak a par­lamenti pártok viszonyában. Erre figyelemmel felajánlotta: a politikai élet meghatározó erői közös erőfeszítéssel keres­sék a krízisből kivezető utat, s a magyar társadalom minden tagja előtt tegyék világossá, mi vár az országra. Ennek kap­Parlamenti létszám 10 órakor, a tegnapi ülés kezdetén 235 képvi­selő nyomta meg a gom­bot a létszám megállapí­tásakor. - 151 szavazóké­szülék érintetlen maradt. Majd elkezdődött a moz­gás: ki-be járkálás. A sajtópáholyból egyre több üres helyet lehetett látni, miközben az ország lakos­ságának egynegyedét érin­tő kérdés volt napirenden (a nyugdijak kiegészíté­se). Aztán fél 12-kor az Országgyűlés elnökének bejelentését követően — miszerint 12-től a minisz­terelnök is itt lesz az ülé­sen - nagy nyüzsgés tá­madt: szemmel láthatóan hirtelen sokan lettek a kéoviselők. A miniszterel­nöki beszéd után újra kezdett kiürülni a terem, Szabad Gvörgy házelnök 12.47-kor felkérte a segí­tőket, hogy hívják be a kint tartózkodókat, és fi- qyelmeztette a képviselő­ket, hoqy üqyeljenek a szavazóképességre, s kö­zölte. hogy 13 órakor egyébként is ebédszünet lesz. A 12.50-es szavazás­nál már 305-en jelezték véleményüket, s egyben je­lenlétüket. Rá 10 percre már csak 264-en ... csőn leszögezte: az ország valós helyzetéről mindent a közvélemény elé fog tárni, méq akkor is, ha ez esetleg a kormány bukását idézné elő. Ha a többséq úqy gondolja — folytatta a qondolatmenetet —, hogy személy szerint alkalmat­lan a kormányzásra, akkor tá­vozni foq posztjától. Ám, ha úgy ítélik meq, hogy a kor­mány képes ellátni tisztét, ak­kor - alapvető kérdésekben nemzeti egységet alkotva — tartsák fenn az orszáq alkot­mányos kereteit annak érde­kében, hogy ne veszítsék el sem az ország, sem a magyar nép bizalmát. Antall József arra kérte az ellenzéket: ha úgy gondolják, hogy túlvannak a legitimációs problémákon, akkor keressék meg együtt a közös utat. El­jött ugyanis az ideje annak, hogy az elkövetkezendő egy­két évben, ha viták közepette is, de a pártpolitikai szem­pontok háttérbe szoritásával kivezessék az országot válsá­gos helyzetéből. A kormányfő felszólalása után némileg gördülékenyeb­ben folytatódott a társadalom- biztosítás költségvetés módosí­tásának tárgyalása. A tör­vényhozás nagy szótöbbséggel a szociális bizottság kompro­misszumos javaslatait hagyta jóvá, amelyek lényege, hogy a kormány elképzeléseivel szemben differenciált összegű nyugdíjkiegészítést folyósít a társadalombiztosítás. Ennek megfelelően az Országgyűlés döntése nyomán még az idén egyszeri nyugdíjkiegészítést kapnak mindazok, akiknek nyugdíja nem haladja meg a 13 ezer 800 forintot. A diffe­renciált szétosztás elve szerint az egyszeri kiegészítés összege az 5 ezer forint alatti nyugdí­jak esetében 4 ezer forint, az 5001 és 8000 forint közötti nyugdíjaknál 3200 forint. A 8001 és 13 800 forint közötti nyugdíjjal rendelkezők pedig 2400 forintos egyszeri kiegé­szítésben részesülnek. A törvényhozás a kifizeté­seknek megfelelően módosítot­ta a Társadalombiztosítási Alap idei költségvetését is. Eszerint a most elfogadott egy­szeri kifizetések nyomán 10 milliárd 620 millió forinttal nö­vekednek a társadalombiztosí­tás kiadásai. Remények sze­rint a kiadás növekményét fe­dezhetik a terven felüli bérki­áramlás nyomán, várhatóan a társadalombiztosítás kosszá iá­ba is bővebben csordogáló befizetések. További hatalmas tartalék az a mintegy 12 mil­liárdos hátralék, amellyel a vállalatok tartoznak a társa­dalombiztosításnak. Ennek be­hajtására elhangzott az a ja­vaslat, hogy hathatósabban kezdeményezzék a legnagyobb adósok ellen a felszámolási el­járást. Ezután a társadalombiztosí­tásról szóló 1975. évi II. tör­vény módosításáról szóló tör­vényjavaslat megtárgyalására tértek át a képviselők. Első­ként Surján László népjóléti miniszter ismertette a kormány előterjesztését. Megvilágította, hogy a törvénymódosításra azért van szükség, mert az Al­kotmánybíróság alkotmányelle­nesnek minősítette, és október 30-i hatállyal megsemmisítette a törvény végrehajtására vo­natkozó miniszteri rendeletnek egy kitételét, (gy szabályozat­lanná vált a táppénzki fife - tés, s a táppénzszabályokra épülő más keresetpótló ellátá­sok - köztük a terhességi és gyermekágyi segély, a gyed, a baleseti táppénz - területe. E joghézagot szünteti meg és szabályozza törvényi szinten a kormány javaslata. Kis Gyula a szociális bizott­ság elnökeként kijelentette: támogatják az előterjesztett törvényjavaslatot, bizonyos pon­tosításokkal. Módosító indítvá­nyuk szerint ugyanis a táp­pénz összegét nem a kereső­képtelenség első napját meg­előző naptári évben elért ke­reset napi átlaga szerint kel­lene megállapítani, miként a kormány szándékozik tenni, hanem a betegség első nap­iát közvetlenül megelőző 12 hónapban elért, leqalább 20 napi kereset napi átlaga alap­ján. Mindez elejét venné an­nak, hogy — az időközbeni Infláció miatt - kedvezőtle­nebb helyzetbe kerüljenek az év véaén táppénzre menők az év eleién megbeteqedetteknél. Az általános vitában felszó­laló Baloqh Gábor (KDNP) úav vélekedett: bár a kor­mány által előterjesztett iavas- lat valóban nem veszi fiaye- lembe az infláció mértékét, s a iövőben e tekintetben vál­toztatásra szorul, mégis azt kellene elfoaadni. A szociális bizottsáq indít­ványának életbe lépése — a rendelkezések visszamenő ha­tályú alkalmazása miatt - ugyanis maga után vonja az utóbbi öt esztendő több mil­liós táppénzes esetének a fe­lülvizsgálatát — erre pedig nin­csen kapacitás. Solt Ottilia SZDSZ-es képviselő ezzel szem­ben a szociális bizottság ja­vaslata mellett érvelt. Hiszen a kormány tervezetéből adódó­an az inflációs veszteség a beteget büntetné; ez pedig mindenképp elkerülendő. Az elhangzottakra reagálva Kis Gyula beszámolt arról: az Országos Társadalombiztosítási Főiqazgatósáq szakemberei, akik együttműködtek a bizott­sági javaslat kidolgozásában, jelzésük szerint vállalják a táppénzes esetek felülvizsgá­lásával iáró többletmunkát. Ami egyébként, mivel más te­rületeken csökkenne tevékeny- séaük, nem lenne annyira meg­terhelő. A törvényjavaslat általános vitájának bezárása után dél­után interpellációk és kérdé­sek meghallgatásával folytatta munkáját az Országgyűlés. Interpellációk Az Országgyűlés munkájá­ban bevezetett új gyakorlat­nak megfelelően délután két órát szentelték az interpellá­ciókra és kérdésekre. Az interpellációk sorában Kőrösfői László (MSZP), a magyar sport működőképessé­gének megőrzése érdekében tette fel kérdéseit a művelő­dési és közoktatási miniszter­nek. Például azt firtatta: mi­korra várható döntés a ma­gyar sport számára kért gyors seqélyről? Hogyan fordulhat elő az, hogy az Országgyűlés sport-albizottsága által kidol­gozott tervezetet a minisztéri­um a kormány döntése elle­nére nem terjeszti a kormány elé? Nem volna-e szükség ar­ra, hogy a sport az állami költségvetés önálló fejezetévé váliék? Nem lenne-e indokolt önálló pénzalap meateremté- se, s az, hoqy a sportfoga­dásból származó nyereség eb­be a központi pénzalapba ke­rüljön? Nem bővíthetné-e ezt a nemzeti sportalapot a tá'- sadalombiztosítás bevételeinek egy vanv két százaléka? Andráslalvy Bertalan műve­lődési és közoktatási minisz­ter válaszában leszöaezte: a tárca nem tekinti másodren­dűnek a sportot, a testedzést. A kormány szándéka az, hoay egy egészséqes, edzett, fizi­kailag is jól felkészült, továb­bá művelt, a kultúra értékei iránt foqékony nemzedék fel­nevelésének feltételeiről gon­doskodjék. Rövid távon azon­ban csak a sportélet még meqlévő értékeinek megőrzé­sére törekedhetett. Hangsú­lyozta: a tárca szükséaesnek tartja a maavar sport önálló pénzalapjának megteremtését Kezdeményezni foaia nemzeti sportalap létesítését, amelyet ayarapítanának a gazdálkodó szervek, vállalkozók adóked­vezménnyel ösztönzött befizeté­sei, a szerencsejátékokból, a sportfogadásból származó be­vételek. Tárgvalni lehet arról, hoay ide kerüliön a társada­lombiztosítási bevételek egy része is. A miniszter kitért arra: a tárca az idén a sportintézmé­nyek fenntartására 30,5 mil­lió forintot pótlólagos előirány­zatként, további 10 millió fo­rintot egyéb tartalékokból biz­tosított. Ahhoz azonban, hogy a sport ezt az évet átélje, ösz- szesen 70 millió forintra van szükség. A hiányzó 30 milliót a tárca minden forrásának igénybevételével teremtette elő. A miniszter egyetértett azzal, hogy a sportot az álla­im! költségvetésnek is finan­szíroznia kell. A választ az in­A keretbe tördelt tudósí­tásokat L. Csépányi Kata­lin irta. „Mi a múlt id5 }ele? A két t. Es jövőre mi lesz? . . .? A két I, azaz Antall." Ez a vicc pár hó* napja kering, igaz, most már né­mi módosítással. Ez a miniszter- elnök már nem az a miniszterel­nök, aki magabiztosan nyilatko­zott, nem egyszer fölényesen vá­laszolt. A miniszterelnök tegnapi parlomenti beszédét és az egész egyórás jelenlétét egy szó jel­lemezte, az alázat, ö maga is kimondta azt, amit valószínűleg kevesen hallottak még tőle: „szolgálok". Igen, a magatartá­sán ez látszott valóban. Az MDF- re tavaszra szavazatokat adók, akikre oly gyakran hivatkoznak a kormány tagjai, éppen e szolgá­latot várják el — joggal. Es el­várja az ország népe is. A szol­gálatot és az igazmondást. Ezt érzi a miniszterelnök is, ugyanis rendkívül nyugodt hangon ilyen mondatokat közölt: „Mindent meg fogunk mondani, még akkor is, ha belebukunk . . . Ha a többség úgy gondolja, hogy alkalmatlan vagyok a miniszterelnökségre, ak­kor el fogok menni . . ." Á népjólétért Két és fél millió nyugdíjast érint a parlament tegnapi dönté­se. Surján László népjóléti mi­nisztert az egyszeri szociális jut­tatásról szóló határozathozatalt követően bírtam szóra: — On, mint kormánytag, a nyugdíjasok egyszeri támogatásá­ra 2400 forintot indítványozott dif­ferenciálás nélkül. Mint népjólé­ti miniszter, örül-e annak, hogy többet kapnak a nyugdíjasok, mint amennyi a kormány előter­jesztésében szerepelt? — Természetesen örülök a dön­tésnek. A 2400 forintot azért ter­jesztettük elő, mert ennél na­gyobb kockázatot parlamenti ál­lásfoglalás nélkül a kormány nem vállalhatott.- ön a szive mélyén mennyi pénztámogatást adna a nyugdí­jasoknak?- A mostaninál is többet. Az MSZP-s javaslatot is elfogadtam volna, viszont a realitások tala­ján kell maradni. Egyetértek az­zal a differenciálással, ami most megvalósult: a szegényeket ma jobban kell támogatni, mint a magasabb nyugdíjjal rendelkező­ket. — A különböző nyugdíjúak kö­zött önök is tehettek volna kü­lönbséget! — Mi az 5000 forintos nyugdíj- határig havi 300 forintot már ad­tunk, ez fél évre vetítve 1800 fo­rint, ha ehhez adjuk a 2400-at, akkor a kormány által ajánlott az 5000 forint alattiaknak 4200 forint. — Mint miniszter, mi izgatja mostanában a legjobban, mi miatt nem tud aludni? — Azokat a törvényhozási fel­adatokat kell sürgősen megolda­ni, amelyek nélkül a társadalom- biztosítás és az egészségbiztosítás nem lesz működőképes. — És a szegénység? — Ebben benne van az is: a nyugdijkérdés, a táppénzkérdés is. Ha ezek rendben mennek, akkor marad szociális támogatási erő a szegények számára. terpelláló képviselő és az Or- szágqyűlés egyaránt elfogad­ta. Oláh Sándor kisgazdapárti képviselő az alkotmányból, az Alkotmánybíróság földtörvény­tervezettel kapcsolatos hatá­rozatából, valamint a nemzeti megújhodási programból idéz­ve úgy ítélte meg, hogy azok a reprivatizáció kérdésében ellentmondásosak. Véleménye szerint csak egy tisztességes rendező elv létezik, nevezete­sen: az elbírálható igénnyel jelentkező volt tula jdonost ter­mészetben kell kártalanítani államosított vagyonáért. Balsai István rámutatott, hogy az érvényben lévő jog­szabályok kategorikusan tilt­ják a pornográf termékek for­galmazását; igaz, a rendelke­zések a jelek szerint nem tűn­nek hatékonynak. Ezért kor­szerűsítik az idevágó jogsza­bályokat. A szükséges törvény- tervezetek előkészítését a mi­nisztériumban már megkezd­ték. Fodor András Attila MDF-es képviselő eredetileg az „SZDSZ- különítmény garázdálkodása tárgyában” kívánt a belügy­miniszterhez fordulni; a kér­dés feltevésétől azonban el­állt. A képviselői kérdések után az Országgyűlés megkezdte a társadalombiztosítósról szóló törvény módosítására benyúj­tott törvényjavaslat részletes vitáját. Balogh Gábor (KDNP) ismételten rámutatott, hogy amennyiben elfogadják a szo­ciális bizottság módosító in­dítványát, és a munkaadókat visszamenőleg kötelezik a táppénzes esetek felülvizsgá­latára; túlságosan nagy ter­het rónak rájuk. Solt Ottilia (SZDSZ) pedig újólag figyel­meztetett arra, hogy újra sür­gős döntést várnáik a képvi­selőktől, mert amennyiben késlekednek, másnaptól jog­szabály híján már nem tudják a táppénzeket folyósítani. Surján László miniszter a vitát lezáró válaszában ki­emelte, hogy pillanatnyilag a kormány javaslatában látja a kérdést minden tekintetben rendező megoldást. Kétségte­len tény, ismerte, el, hogy az inflációs ráta ily* módon a táppénzre terhelődik. Kérte azonban a honatyákat: vegyék figyelembe, hogy a táppénz — amely nem lehet kevesebb a kereset 65 százalékánál — nem adózik. Ily módon a kereset „visszapótlása” végeredmény­ben magasabb a 65 száza­léknál. Az Orszáqgyűlés végül sza­vazással elutasította a szociá­lis bizottság módosító indítvá­nyát, és a kormány által be­nyújtott törvényjavaslatot tel­jes egészében elfogadva mó­dosította a társadalombiztosí­tásról szóló 1975. évi II. tör­vényt. A döntéssel végső so­ron nem tartalmában, hanem jogi formájában változtattak az eredeti szabályokon. A jog­hézagot megszüntető törvény­módosítás október 31-től, szer­dától lép életbe. Az Országgyűlés kedd este ellenszavazat nélkül határoza­tot hozott Magyarország csat­lakozásáról az Európa Tanács alapszabályához, illetve az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeiről szóló Álta­lános Egyezményhez. Ugyan­ezen határozat részeként a törvényhozás dönt az Európai Emberi Jogi Egyezmény alá­írásáról is. E történelmi jelen­tőségű aktusokra az Európa Tanács miniszteri bizottságá­nak november 6-i római ülé­sén kerül sor. A törvényhozás az ország- gyűlési határozat meghozata­lával, röviddel este 6 óra előtt befejezte munkáját. (MTI) ■---------------■ *---------------. A ntall József köszöneté Antall József miniszterelnök köszönetét mond a külföldről és itthonról hozzá érkezett sok száz levélben és táviratban ki­fejezett jókívánságért. „Erőt merítek belőlük, nem­csak gyógyulásomhoz, hanem a szükséges nemzeti megegye­zés elősegítéséhez. (Köszönöm a törekvéseinkkel eddig is ro­konszenvezek sorait, és külön örömömre szolgálnak az ellen­zék táborából érkező jókíván­ságok.” : Lapzárta' Irak titkos helyre telepítette a kulcsfontosságú hadiipari üzemeket - köztük a vegyi fegyvereket gyár­tó üzemek berendezését egy eset­leges támadástól tartva — közölte kedden Londonban egy kurd ellen­zéki csoport. Közben folyik Kuvait módszeres kifosztása: szemtanúk je­lentése szerint az irakiak megkezd­ték Al-Ahmadi kuvaiti kikötő beren­dezéseinek leszerelését és elszállí­tását. A francia kormány kedden határozott hangú tiltakozást intézett Irakhoz amiatt, hogy kuvaiti diplo­máciai képviselete bezárására kény­szerült — jelentette Kis Csaba, az MTI párizsi tudósítója. A nagykö­vetségen eddig szolgálatot teljesítő személyzet, amely az iraki megszál­lás óta nem tudta ellátni felada­tát, hétfő éjjel tért .vissza Párizsba a francia túszokat szállító repülő­géppel, életfeltételeik ugyanis nem voltak már biztosítva. Nagy választékkal várja Önt VÁRNAGY ATTILA szucsmester Pécs, Jókai u. 4. szám alatti szűcs üzletében Ajánlata: szőrmebundák, szőrme divatsapkák, gallérok, boák. Férfi irhasapkák, férfi-női irha- és bőrkesztyűk. * Darabos irhatáblák autóüléshuzatnak, irhamellények - színes szőrmetáblák faliszőnyegnek, báránybőrők (7«ooyj Antal! - múlt időben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents