Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)

1990-10-25 / 202. szám

1990. október 25., csütörtök uj Dunantüli napló 9 Baranyai országgyűlési képviselők az Értelmiségi Klubban Mi foglalkoztatja őket és mennyiért? Baranyában megválasztott országgyűlési (képviselők voltak az Értelmiségi Klub vendégei. Az alábbi összeállításunk a lapunk által legérdekesebbnek tartott témák, kérdések és válaszok szer­kesztett változata. A fórum résztvevői: Biró Ferenc (MDF), Pap András (MDF), Ráday Mihály (SZDSZ) és Bretter Zoltán (SZDSZ) voltak. A műsort Kovács Zoltán, a rádió pécsi stúdiójának ri­portere vezette. Politikai látlelet 1990. október 14-e óta- a két egyéni körzet ki­vételével (19-es és 22-es)- ismert a pécsi önkor­mányzati képviselőtestület összetétele. A választás két fordulója egyértelmű­en megmutatta, hogy vá­rosunk lakosságának ke­vesebb, mint 1/3-a érdek­lődik úgy a politika iránt, hogy aktívan részt vegyen a helyi hatalom kialakításában. A társadalom korábbi berendezkedését egy olyan struktúra jellemezte, amely egyik szinten túl­politizált volt - azaz az élet minden kérdését a párt befolyása alá akar­ták vonni, az alattvaló oldaláról azonban depoli- tizáltság alakult ki, hiszen nem voltak meg a tény­leges érdekérvényesítési lehetőségek. A bekövetkezett rend­szerváltás ezen a helyze­ten nyilvánvalóan még nem tudott változtatni. Pécsett, akárcsak a töb­bi nagyvárosban, elsősor­iban a pártok által támo­gatott jelölteknek volt esélye a képviselőtestület­ibe kerülni. A listás választás ered­ménye — a két forduló adatait összevetve - ha­I sonló arányokat tükröz: a 24 képviselői hely meg­osztásában (9 hely a kor­mánykoalícióé, 7 a FIDESZ-é, 5 az SZDSZ-é, 2 az MSZP-é és 1 az MSZMP-é). A leadott szavazatok arányait figyelembe véve a második fordulóban nőtt a FIDESZ-re, a Zöldkörre (itt számszerű emelkedés is volt) és a kormány­koalícióra szavazók ará­nya, kissé csökkent az SZDSZ, az MSZP, az MSZMP és a VOSZ és a Kulturális Kamara támo­gatottsága, s jelentősen visszaesett az MSZDP, az Esély Kerekasztal Egyesü­let és a Független Ci­gánylista. Jelentős változás az egyéni körzetekben követ­kezett be. Az első forduló után a kormánykoalíció pártjainak jelöltje vezetett a 3., 4., 6., 9., 10., 13., 15., 18., 20. és 24. körzet­ben, míg az SZDSZ-FI- DESZ-jelölt az 1., 2., 5., 12., 14., 16., 17., 21., 23., 25. körzetekben. A második forduló ugyanúgy a vezető pár­tok erősödését hozta, mint a márciusi választá­soknál. De amíg ott az MDF aratott, most Pé­csett a liberális pártok képviselői szerezték meg a legtöbb mandátumot. Ennek egyik oka, hogy két körzetben a FIDESZ és az SZDSZ megállapodott sa­ját jelöltjük kölcsönös visszaléptetésében. így a liberális pártok szerezték meg az 1., 4., 5., 10., 11., 12., 14., 15., 16., 17., 20., 21., 23., 24., 25. körzetek képviseletét, míg a kor­mánykoalíció a 2., 3., 6., 7., 8., 9., 13., 18. körzet­ben győzött. A 19-es és 22-es kör­zetben, ahol a második fordulóra október 28-ón kerül sor a liberális pár­tok jelöltjei jelentősen ve­zetnek. Ha a város térképére nézünk, láthatjuk, hogy a kormánykoalíció elsősor­ban a belvárosban és a családi házas övezetek­ben ért el sikereket, mig a liberális ellenzék a la­kótelepeken bizonyult vonzónak. Remélhető, hogy a par­lament gyorsan dönt azokról a fontos törvé­nyekről, amelyek az új ön- kormányzati képviselőtes­tület autonóm működésé­hez szükségesek. Laczkóné dr. Tuka Ágnes Kovács Zoltán: - A plená­ris ülések a tévé nyilvánossá­ga előtt zajlanak, a bizottsági munkáról viszont elég keve­set tudunk. Mivel valamennyi jelenlévő képviselő valamely bizottság tagja, kérem, rövi­den mondják el az ott folyó munka lényegét és legfonto­sabb benyomásaikat. Pap András (MDF): - Az első, igen érdekes kérdés azt hiszem az, hogy miként kerül be valaki egy bizottságba. Magam a külügyi munkacso­port tagja vagyok, s mint minden bizottságban, itt is a parlamenti arányoknak meg­felelő az összetétel. Hogy mi­ért a külügyiben dolgozom? A válasz egyszerű: nálunk mindenki felírhatta egy pa­pírra, melyik bizottságban kí­ván ténykedni, s miután a bi­zottságba jelentkezők önma­guk között titkos szavazással eldöntötték, hogy ki kerüljön be a bizottságba, összeállt a 23 fő. K. Z.: - A bizottsági mun­ka anyagilag kinek mennyit jelent? P. A. - A képviselői tiszte- letdijnak, ha jól tudom, 40 százalékát pluszban. K. Z.: - Ráday Mihályt im­már nemcsak a televízióból ismerjük, hanem a környezet- védelmi bizottság alelnöke- ként is. Ráday Mihály (SZDSZ): - Az országgyűlés elképzeléseiben eleinte a környezetvédelmi bi­zottság létrehozása nem sze­repelt, s ha nem szerényte­lenség, elmondom, volt valami szerepem a „kitalálásában". S ami jó dolog, nálunk a pártszempontok egyáltalán nem határozzák meg a sza­vazások végeredményét -, aminek tulajdonképpen a környezetvédelemben értelme sem lenne. K. Z.: - Biró Ferenc, mielőtt megválasztották volna, Pécsvá- radon volt orvos. Érdekelne, hogy az egy évvel ezelőtti fi­zetéséhez képest most mennyit keres. A másik kérdésem: képviselői munkája mellett mennyi ideje marad o bete­gekre? Dr. Biró Ferenc (MDF): . — Nagyon nehezen lehet a gyó­gyítást és a képviselői mun­kát összeegyeztetni. Pécsvá- radon jelenleg állandó helyet­tesem van, de azért hetente - mindenféle térítés nélkül -, egyszer rendelek a körzetem­ben. Ügy érzem, ez egy orvos számára nem a legjobb meg­oldás, de az MDF-ben 26 or­vos képviselő is van, így a problémával nem állok egye­dül. A másik dolog: az egészségügyi bizottságban - amennyire lehet — megpróbá­lom kiélni szakmaszeretetemet. Az anyagiak? Megválasztásom előtt bruttó fizetésem 17 800 forint, volt, és erre még kö­rülbelül úgy ennek ötven szá­zaléka jött, mint paraszolven­cia. A jelenlegi nettó fizeté­sem 20 ezer forint, amihez a bizottsági munkáért még hoz­zájön 7 ezer forint, úgyhogy a jelenlegi keresetem, körül­belül 10 százalékkal többr ha a leadott mellékállásomból származó és jelenleg kieső pénzt is beleszámolom, előző fizetésembe. K. Z.: - A bizottsági mun­ka során szóba jött-e a pa­raszolvencia témaköre? B. F.: — Igen, a munka leg­elején szerepelt a téma, de mivel jó néhány törvény még nincs meg, úgy döntöttünk, ezek megalkotása után térünk csak vissza rá. K. Z.: — Bretter Zoltán a sajtóbizottság tagja. Annak­idején a reformkommunista új­ságírók, mint például Mester Ákos vagy Győri Béla, azt kérdezték Grósz Károlytól: „Tetszik-e szeretni a sajtót?" Nos, Bretter úr: tetszik-e sze­retni a sajtót? Bretter Zoltán (SZDSZ): - Először is: a sajtót nem én csinálom - szeresse az, aki csinálja. A sajtó önálló ha­talmi ágazat, melynek meg­vannak a maga törvényei, s az, hogy nékem mi a vélemé­nyem róla, azt hiszem, nem igazán érdekes. Sokszor elé­gedett vagyok és sokszor nem ... A bizottságban egyéb­ként olyan emberek vannak, ■mint Csurka István vagy az SZDSZ-ből Haraszti Miklós, s eddig munkánkat jórészt a sajtóprivatizációs kérdések határozták meg. A bizottsági tagok véleménye sok kérdés­ben igen élesen különbözik. Ráday Mihály: — Annyiban vitatkoznék Zolival, hogy én nem szeretem „a” sajtó - kife­jezést. A sajtóban rendkívül sokféle ember dolgozik, úgy­hogy a sajtóról, mint „a" saj­tóról „való nyilatkozást” a kormánytól éppúgy nehezen tűröm, mint a barátaimtól. Pap András: - Az előbb, amikor a bizottságok felállá­sáról szóltam, úgy láttam, jó néhányon megrökönyödtek itt, a teremben. Egyet ne felejt­senek el: a Darlament laiku­sokból felálló testület, elvileg tehát az is előfordulhatna, hogy, ha egyetlen jogászt sem választana be a parla­mentbe az ország, akkor a jogi bizottságban nem lenne joghoz értő ember. Ráday Mihály: - Kossuth óta kiderült, hogy az ügyvé­dek jól beszélnek, így hát be is kerülnek a parlamentbe . . . Biró Ferenc: - Mint mond­tam, az MDF frakciójában 26 orvos foglal helyet, de az egészségügyi bizottságba csak kilencen kerülhettünk be. Egy klubtag kérdése: - A Zöld Kör tagja vagyok, s Rá­day Mihályt, mivel a környe­zetvédelmi bizottság alelnöke, most mint tiszteletbeli „zöldet” is köszöntőm . . . R. M.: — ...a fülem régóta az . . . Klubtag: — . . . szóval a kér­désem: az osztrák zöldektől olyan információt kaptunk, csak a magyarok hozzáállá­sán múlik, hogy mi nem tu­dunk kedvezményt kapni a bős-nagymarosi kártérítés kap­csán. Ellentétben a szlovákok­kal, akik egy erőmű leállítá­sával a bécsi kormánytól köny- nyítéseket csikartak ki. R. M.: — Bős—Nagymaros kérdéséről rengeteg szó esik a bizottságon belül. A szemé­lyes véleményem, hogy a bi­zottságnak nem szabad be­leszólnia a kormány tárgyalá­saiba, hiszen a felelősség rjem a miénk. Egyébként a bősi kérdésben a szlovákiai ma­gyarság, mint nemzetiség ér­dekeit is nézni kell, tárgya­lási pozícióink tehát koránt­sem erősek . . . Kérdés: — önöket Baranyá­ban választották meg. Miként tudják képviselni körzetük ér­dekeit a parlamentben? Bretter Zoltán: — Az IMS- ügy kapcsán úgy próbáltam „lobbyzni”, hogy a Bajcsy- laktanyát a honvédelmi tárca ne kótyavetyélje el úgy, hogy Pécs város érdekeit figyelmen kívül hagyja. Biró Ferenc: — A megyei Gazdasági Kamara kérésére próbáltam a kormányra hatást gyakorolni akkor, amikor a depressziós övezetként Bara­nyának ítélt 500 millióból 350- et a költségvetés visszavett, mondván, nem megfelelően használják fel a pénzeket. Sajnos, sikertelenül . . . Meg­nyugtattak viszont, hogy az Egzisztencia Alap kárpótolni fogja a baranyaiakat is. Kor­mánypárti képviselőként eavébként valóban kevésbé látványosan tudjuk képviselni választóink érdekeit —, de az eredményesséqben, azt hiszem, legalább olyan jól. Ráday Mihály: - Igen, hát az biztos, hogy az interpellá­ció nem a kormányoárti kép­viselők dolga. Magam más­különben listán megválasztott képviselő vagyok, s meg kell mondanom, ebben a választá­si szisztémában a listás kép­viselők esetén nem megyei képviselőkre szavaztak, azok, akik a listára szavaztak -, hanem pártokra. Ezt lehet, hogy udvariatlansáq itt ki­mondani de én valóban így gondolom. Mindemellett kész vagyok lobbyzni, ha önök a témát tisztességesen előkészí­tik —, másképp ugyanis nem lehet. Pap András: — Amennyiben adódik egy olyan állami nagyberuházás, amelyet Ba­ranyába lehet hozni, azonnal lobbyzni kell. Vagy például: a külügyi bizottság tagjaként feladatomnak érzem, hogy minél több külképviseleti embert Pécsre hozzanak. A napokban volt az MDF-nél például az angol nagykövet, s ez a sajtóból valahogy kima­radt . . . Ráday Mihály: - Elnézést kérek, az, hogy az angol nagykövet az MDF-nél járt, az nem a sajtó ügye. Ha az MDF-nek lenne eav saját na­pilapja, abban biztos lehozták volna .. . Egyébként az a vé­leményem, hogy az, hogy a sajtó mit ír le, az a megfele­lő újságoknál lévő megfelelő embereknek dolga . . . (A fórum további részében a világkiállítás, a földtörvény és több más, igen fontos kér­dés is szóba került.) Lélek a torony alatt „A TORONY ALATT"...I ­mindenki által értett, közked­velt fordulat volt valamikor Pécsett. A torony: a városháza tor­nya. Egy módosodó polgár­város emelte, hogy méltóan fejezze ki a város polgárai­nak erejét, tekintélyét, hogy büszkén hirdesse öntudatát. Már a középkorban is to­rony állt azon a helyen. Ugyanott legutoljára vagy har­madik-negyedikként, 1907- ben épült a jelenlegi. A „to­rony alatt” kitétel által a vá­ros önkormányzatát jelölték, a polgármestert, a főjegyzőt, a városi közélet igazgatását; tá- gabb értelemben pedig a tö­vében élők közösségét. Ennek a városnak már az ókorban is népes polgársága volt. A mediterrán táj, a nap­sütés, a szőlőművelésre alkal­mas déli lankák virágzó kul­túrát teremtettek az antik szá­zadokban, amikor a „mens Sa­na in corpore sano", a testi és lelki egészség harmonikus egysége volt az ember-lét jel­szóként is megfogalmazott eszménye. Ez a háttér a kerete első igazán európai rangú alko­tónk, a reneszánsz Janus Pan­nonius pécsi tartózkodásának. A reneszánsz fedezte fel iga­zán a természet értékeit és te­remtette meg az újkori polgár öntudatát - nálunk, itt, Pé­csett is. KORÁBBI SZELLEMI RANG­JÁT a török idők után ez a város többé soha nem tudta visszaszerezni. Értékei csiszo­lódtak, fejlődve formálódtak ugyan, de a XX. században, főként a század második felé­iben mind a biológiai, mind a szellemi környezet fokozatos elsivárosodásnak indult. A teljesitmény-etikávó ala­kult egykori polgárerény, a te­vékenység, a szorgalom addig hajszolta a „fejlődés” déli­bábját, amíg az ember világ­szerte kitermelte már a jövő generációk nyersanyagkincsét is, megmérgezte a levegőt, megfertőzte a talajt és a vi­zeket, visszafordíthatatlan fo­lyamatokat indítva el, már- már felélte a bioszférát. A mediterrán táj flórája, faunája is megritkult, véde­lemre szorul. A testi egészsé­get biztosító környezet lehe­tőségeinek beszűkülése mellett a lélek egészségének lehető­ségei is megrendültek. A túl­hajszolt életek, a vibráló, rán- gatódzó, szorongásos életérzé­sek, a lehangoló közérzetet su­gárzó lakótelepek az egykori Sopianae mai utódjában is pusztítanak. A teljesítmény bűvölete az „önmegvalósítás” csalóka esz­ményét földhözragadt önzéssé, nyílt agresszivitássá torzította, amelyik sarlatán érvekkel, tal­mi álértékekkel igyekszik tö­rekvéseit igazolni. Eluralkodott az erőszak-kultusz, az erkölcsi' gátlástalanság, és lélekmér­gező, az igazi értékeket egy­más ellen kijátszó szembe­állítások, hamis alternatívák, tudatos torzítások jelentek meg. Okkal félthető miattuk a vá­ros a biológiai és szellemi kör­nyezet kiüresedésétől, és fér­hetőek polgárai a mentális értékek elhanyagolódása miatt a lelki elsivárosodástól. Hi­szen országszerte padlóra ke­rült a kultúra, a kulturális környezetszennyezés pedig ro­Szerkesztette: Pauska Zs. hamosan terjed, leginkább éppen a perifériára szorult néprétegek körében. Olyan erő azonban, amelyik hatásosan tiltakozna és lépne fel ellene, nincs jelen a porondon. EZÉRT IGEN FONTOS, hogy a környezetvédő mozgalom magára vállalja a kulturális, a szellemi környezetvédelem, az elhanyagolt mentális faktor felkarolásának feladatát is, hogy megelőzhessük a lélek- mérgezés minden formáját, ihogy elkerülhessük a teljesít­mény-etika és a szolgálat­etika ügyének hamis, önző célok érdekében történő min­denfajta szembeállítását vagy /kisajátítását, és a „torony alatt" újra megjelenő polgári önkormányzat a testi és lelki egészség egysége által fém­jelzett harmonikus emberség polgári, humanista örökségé­nek folytatója legyen a Janus Pannoniusra oly gyakran hivat­kozó városunkban. Dr. Olasz István Képünkön: Bíró Ferenc, Pap András, Ráday Mihály, Bretter Zoltán. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents