Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)
1990-10-25 / 202. szám
1990. október 25., csütörtök uj Dunantüli napló 9 Baranyai országgyűlési képviselők az Értelmiségi Klubban Mi foglalkoztatja őket és mennyiért? Baranyában megválasztott országgyűlési (képviselők voltak az Értelmiségi Klub vendégei. Az alábbi összeállításunk a lapunk által legérdekesebbnek tartott témák, kérdések és válaszok szerkesztett változata. A fórum résztvevői: Biró Ferenc (MDF), Pap András (MDF), Ráday Mihály (SZDSZ) és Bretter Zoltán (SZDSZ) voltak. A műsort Kovács Zoltán, a rádió pécsi stúdiójának riportere vezette. Politikai látlelet 1990. október 14-e óta- a két egyéni körzet kivételével (19-es és 22-es)- ismert a pécsi önkormányzati képviselőtestület összetétele. A választás két fordulója egyértelműen megmutatta, hogy városunk lakosságának kevesebb, mint 1/3-a érdeklődik úgy a politika iránt, hogy aktívan részt vegyen a helyi hatalom kialakításában. A társadalom korábbi berendezkedését egy olyan struktúra jellemezte, amely egyik szinten túlpolitizált volt - azaz az élet minden kérdését a párt befolyása alá akarták vonni, az alattvaló oldaláról azonban depoli- tizáltság alakult ki, hiszen nem voltak meg a tényleges érdekérvényesítési lehetőségek. A bekövetkezett rendszerváltás ezen a helyzeten nyilvánvalóan még nem tudott változtatni. Pécsett, akárcsak a többi nagyvárosban, elsősoriban a pártok által támogatott jelölteknek volt esélye a képviselőtestületibe kerülni. A listás választás eredménye — a két forduló adatait összevetve - haI sonló arányokat tükröz: a 24 képviselői hely megosztásában (9 hely a kormánykoalícióé, 7 a FIDESZ-é, 5 az SZDSZ-é, 2 az MSZP-é és 1 az MSZMP-é). A leadott szavazatok arányait figyelembe véve a második fordulóban nőtt a FIDESZ-re, a Zöldkörre (itt számszerű emelkedés is volt) és a kormánykoalícióra szavazók aránya, kissé csökkent az SZDSZ, az MSZP, az MSZMP és a VOSZ és a Kulturális Kamara támogatottsága, s jelentősen visszaesett az MSZDP, az Esély Kerekasztal Egyesület és a Független Cigánylista. Jelentős változás az egyéni körzetekben következett be. Az első forduló után a kormánykoalíció pártjainak jelöltje vezetett a 3., 4., 6., 9., 10., 13., 15., 18., 20. és 24. körzetben, míg az SZDSZ-FI- DESZ-jelölt az 1., 2., 5., 12., 14., 16., 17., 21., 23., 25. körzetekben. A második forduló ugyanúgy a vezető pártok erősödését hozta, mint a márciusi választásoknál. De amíg ott az MDF aratott, most Pécsett a liberális pártok képviselői szerezték meg a legtöbb mandátumot. Ennek egyik oka, hogy két körzetben a FIDESZ és az SZDSZ megállapodott saját jelöltjük kölcsönös visszaléptetésében. így a liberális pártok szerezték meg az 1., 4., 5., 10., 11., 12., 14., 15., 16., 17., 20., 21., 23., 24., 25. körzetek képviseletét, míg a kormánykoalíció a 2., 3., 6., 7., 8., 9., 13., 18. körzetben győzött. A 19-es és 22-es körzetben, ahol a második fordulóra október 28-ón kerül sor a liberális pártok jelöltjei jelentősen vezetnek. Ha a város térképére nézünk, láthatjuk, hogy a kormánykoalíció elsősorban a belvárosban és a családi házas övezetekben ért el sikereket, mig a liberális ellenzék a lakótelepeken bizonyult vonzónak. Remélhető, hogy a parlament gyorsan dönt azokról a fontos törvényekről, amelyek az új ön- kormányzati képviselőtestület autonóm működéséhez szükségesek. Laczkóné dr. Tuka Ágnes Kovács Zoltán: - A plenáris ülések a tévé nyilvánossága előtt zajlanak, a bizottsági munkáról viszont elég keveset tudunk. Mivel valamennyi jelenlévő képviselő valamely bizottság tagja, kérem, röviden mondják el az ott folyó munka lényegét és legfontosabb benyomásaikat. Pap András (MDF): - Az első, igen érdekes kérdés azt hiszem az, hogy miként kerül be valaki egy bizottságba. Magam a külügyi munkacsoport tagja vagyok, s mint minden bizottságban, itt is a parlamenti arányoknak megfelelő az összetétel. Hogy miért a külügyiben dolgozom? A válasz egyszerű: nálunk mindenki felírhatta egy papírra, melyik bizottságban kíván ténykedni, s miután a bizottságba jelentkezők önmaguk között titkos szavazással eldöntötték, hogy ki kerüljön be a bizottságba, összeállt a 23 fő. K. Z.: - A bizottsági munka anyagilag kinek mennyit jelent? P. A. - A képviselői tiszte- letdijnak, ha jól tudom, 40 százalékát pluszban. K. Z.: - Ráday Mihályt immár nemcsak a televízióból ismerjük, hanem a környezet- védelmi bizottság alelnöke- ként is. Ráday Mihály (SZDSZ): - Az országgyűlés elképzeléseiben eleinte a környezetvédelmi bizottság létrehozása nem szerepelt, s ha nem szerénytelenség, elmondom, volt valami szerepem a „kitalálásában". S ami jó dolog, nálunk a pártszempontok egyáltalán nem határozzák meg a szavazások végeredményét -, aminek tulajdonképpen a környezetvédelemben értelme sem lenne. K. Z.: - Biró Ferenc, mielőtt megválasztották volna, Pécsvá- radon volt orvos. Érdekelne, hogy az egy évvel ezelőtti fizetéséhez képest most mennyit keres. A másik kérdésem: képviselői munkája mellett mennyi ideje marad o betegekre? Dr. Biró Ferenc (MDF): . — Nagyon nehezen lehet a gyógyítást és a képviselői munkát összeegyeztetni. Pécsvá- radon jelenleg állandó helyettesem van, de azért hetente - mindenféle térítés nélkül -, egyszer rendelek a körzetemben. Ügy érzem, ez egy orvos számára nem a legjobb megoldás, de az MDF-ben 26 orvos képviselő is van, így a problémával nem állok egyedül. A másik dolog: az egészségügyi bizottságban - amennyire lehet — megpróbálom kiélni szakmaszeretetemet. Az anyagiak? Megválasztásom előtt bruttó fizetésem 17 800 forint, volt, és erre még körülbelül úgy ennek ötven százaléka jött, mint paraszolvencia. A jelenlegi nettó fizetésem 20 ezer forint, amihez a bizottsági munkáért még hozzájön 7 ezer forint, úgyhogy a jelenlegi keresetem, körülbelül 10 százalékkal többr ha a leadott mellékállásomból származó és jelenleg kieső pénzt is beleszámolom, előző fizetésembe. K. Z.: - A bizottsági munka során szóba jött-e a paraszolvencia témaköre? B. F.: — Igen, a munka legelején szerepelt a téma, de mivel jó néhány törvény még nincs meg, úgy döntöttünk, ezek megalkotása után térünk csak vissza rá. K. Z.: — Bretter Zoltán a sajtóbizottság tagja. Annakidején a reformkommunista újságírók, mint például Mester Ákos vagy Győri Béla, azt kérdezték Grósz Károlytól: „Tetszik-e szeretni a sajtót?" Nos, Bretter úr: tetszik-e szeretni a sajtót? Bretter Zoltán (SZDSZ): - Először is: a sajtót nem én csinálom - szeresse az, aki csinálja. A sajtó önálló hatalmi ágazat, melynek megvannak a maga törvényei, s az, hogy nékem mi a véleményem róla, azt hiszem, nem igazán érdekes. Sokszor elégedett vagyok és sokszor nem ... A bizottságban egyébként olyan emberek vannak, ■mint Csurka István vagy az SZDSZ-ből Haraszti Miklós, s eddig munkánkat jórészt a sajtóprivatizációs kérdések határozták meg. A bizottsági tagok véleménye sok kérdésben igen élesen különbözik. Ráday Mihály: — Annyiban vitatkoznék Zolival, hogy én nem szeretem „a” sajtó - kifejezést. A sajtóban rendkívül sokféle ember dolgozik, úgyhogy a sajtóról, mint „a" sajtóról „való nyilatkozást” a kormánytól éppúgy nehezen tűröm, mint a barátaimtól. Pap András: - Az előbb, amikor a bizottságok felállásáról szóltam, úgy láttam, jó néhányon megrökönyödtek itt, a teremben. Egyet ne felejtsenek el: a Darlament laikusokból felálló testület, elvileg tehát az is előfordulhatna, hogy, ha egyetlen jogászt sem választana be a parlamentbe az ország, akkor a jogi bizottságban nem lenne joghoz értő ember. Ráday Mihály: - Kossuth óta kiderült, hogy az ügyvédek jól beszélnek, így hát be is kerülnek a parlamentbe . . . Biró Ferenc: - Mint mondtam, az MDF frakciójában 26 orvos foglal helyet, de az egészségügyi bizottságba csak kilencen kerülhettünk be. Egy klubtag kérdése: - A Zöld Kör tagja vagyok, s Ráday Mihályt, mivel a környezetvédelmi bizottság alelnöke, most mint tiszteletbeli „zöldet” is köszöntőm . . . R. M.: — ...a fülem régóta az . . . Klubtag: — . . . szóval a kérdésem: az osztrák zöldektől olyan információt kaptunk, csak a magyarok hozzáállásán múlik, hogy mi nem tudunk kedvezményt kapni a bős-nagymarosi kártérítés kapcsán. Ellentétben a szlovákokkal, akik egy erőmű leállításával a bécsi kormánytól köny- nyítéseket csikartak ki. R. M.: — Bős—Nagymaros kérdéséről rengeteg szó esik a bizottságon belül. A személyes véleményem, hogy a bizottságnak nem szabad beleszólnia a kormány tárgyalásaiba, hiszen a felelősség rjem a miénk. Egyébként a bősi kérdésben a szlovákiai magyarság, mint nemzetiség érdekeit is nézni kell, tárgyalási pozícióink tehát korántsem erősek . . . Kérdés: — önöket Baranyában választották meg. Miként tudják képviselni körzetük érdekeit a parlamentben? Bretter Zoltán: — Az IMS- ügy kapcsán úgy próbáltam „lobbyzni”, hogy a Bajcsy- laktanyát a honvédelmi tárca ne kótyavetyélje el úgy, hogy Pécs város érdekeit figyelmen kívül hagyja. Biró Ferenc: — A megyei Gazdasági Kamara kérésére próbáltam a kormányra hatást gyakorolni akkor, amikor a depressziós övezetként Baranyának ítélt 500 millióból 350- et a költségvetés visszavett, mondván, nem megfelelően használják fel a pénzeket. Sajnos, sikertelenül . . . Megnyugtattak viszont, hogy az Egzisztencia Alap kárpótolni fogja a baranyaiakat is. Kormánypárti képviselőként eavébként valóban kevésbé látványosan tudjuk képviselni választóink érdekeit —, de az eredményesséqben, azt hiszem, legalább olyan jól. Ráday Mihály: - Igen, hát az biztos, hogy az interpelláció nem a kormányoárti képviselők dolga. Magam máskülönben listán megválasztott képviselő vagyok, s meg kell mondanom, ebben a választási szisztémában a listás képviselők esetén nem megyei képviselőkre szavaztak, azok, akik a listára szavaztak -, hanem pártokra. Ezt lehet, hogy udvariatlansáq itt kimondani de én valóban így gondolom. Mindemellett kész vagyok lobbyzni, ha önök a témát tisztességesen előkészítik —, másképp ugyanis nem lehet. Pap András: — Amennyiben adódik egy olyan állami nagyberuházás, amelyet Baranyába lehet hozni, azonnal lobbyzni kell. Vagy például: a külügyi bizottság tagjaként feladatomnak érzem, hogy minél több külképviseleti embert Pécsre hozzanak. A napokban volt az MDF-nél például az angol nagykövet, s ez a sajtóból valahogy kimaradt . . . Ráday Mihály: - Elnézést kérek, az, hogy az angol nagykövet az MDF-nél járt, az nem a sajtó ügye. Ha az MDF-nek lenne eav saját napilapja, abban biztos lehozták volna .. . Egyébként az a véleményem, hogy az, hogy a sajtó mit ír le, az a megfelelő újságoknál lévő megfelelő embereknek dolga . . . (A fórum további részében a világkiállítás, a földtörvény és több más, igen fontos kérdés is szóba került.) Lélek a torony alatt „A TORONY ALATT"...I mindenki által értett, közkedvelt fordulat volt valamikor Pécsett. A torony: a városháza tornya. Egy módosodó polgárváros emelte, hogy méltóan fejezze ki a város polgárainak erejét, tekintélyét, hogy büszkén hirdesse öntudatát. Már a középkorban is torony állt azon a helyen. Ugyanott legutoljára vagy harmadik-negyedikként, 1907- ben épült a jelenlegi. A „torony alatt” kitétel által a város önkormányzatát jelölték, a polgármestert, a főjegyzőt, a városi közélet igazgatását; tá- gabb értelemben pedig a tövében élők közösségét. Ennek a városnak már az ókorban is népes polgársága volt. A mediterrán táj, a napsütés, a szőlőművelésre alkalmas déli lankák virágzó kultúrát teremtettek az antik századokban, amikor a „mens Sana in corpore sano", a testi és lelki egészség harmonikus egysége volt az ember-lét jelszóként is megfogalmazott eszménye. Ez a háttér a kerete első igazán európai rangú alkotónk, a reneszánsz Janus Pannonius pécsi tartózkodásának. A reneszánsz fedezte fel igazán a természet értékeit és teremtette meg az újkori polgár öntudatát - nálunk, itt, Pécsett is. KORÁBBI SZELLEMI RANGJÁT a török idők után ez a város többé soha nem tudta visszaszerezni. Értékei csiszolódtak, fejlődve formálódtak ugyan, de a XX. században, főként a század második feléiben mind a biológiai, mind a szellemi környezet fokozatos elsivárosodásnak indult. A teljesitmény-etikávó alakult egykori polgárerény, a tevékenység, a szorgalom addig hajszolta a „fejlődés” délibábját, amíg az ember világszerte kitermelte már a jövő generációk nyersanyagkincsét is, megmérgezte a levegőt, megfertőzte a talajt és a vizeket, visszafordíthatatlan folyamatokat indítva el, már- már felélte a bioszférát. A mediterrán táj flórája, faunája is megritkult, védelemre szorul. A testi egészséget biztosító környezet lehetőségeinek beszűkülése mellett a lélek egészségének lehetőségei is megrendültek. A túlhajszolt életek, a vibráló, rán- gatódzó, szorongásos életérzések, a lehangoló közérzetet sugárzó lakótelepek az egykori Sopianae mai utódjában is pusztítanak. A teljesítmény bűvölete az „önmegvalósítás” csalóka eszményét földhözragadt önzéssé, nyílt agresszivitássá torzította, amelyik sarlatán érvekkel, talmi álértékekkel igyekszik törekvéseit igazolni. Eluralkodott az erőszak-kultusz, az erkölcsi' gátlástalanság, és lélekmérgező, az igazi értékeket egymás ellen kijátszó szembeállítások, hamis alternatívák, tudatos torzítások jelentek meg. Okkal félthető miattuk a város a biológiai és szellemi környezet kiüresedésétől, és férhetőek polgárai a mentális értékek elhanyagolódása miatt a lelki elsivárosodástól. Hiszen országszerte padlóra került a kultúra, a kulturális környezetszennyezés pedig roSzerkesztette: Pauska Zs. hamosan terjed, leginkább éppen a perifériára szorult néprétegek körében. Olyan erő azonban, amelyik hatásosan tiltakozna és lépne fel ellene, nincs jelen a porondon. EZÉRT IGEN FONTOS, hogy a környezetvédő mozgalom magára vállalja a kulturális, a szellemi környezetvédelem, az elhanyagolt mentális faktor felkarolásának feladatát is, hogy megelőzhessük a lélek- mérgezés minden formáját, ihogy elkerülhessük a teljesítmény-etika és a szolgálatetika ügyének hamis, önző célok érdekében történő mindenfajta szembeállítását vagy /kisajátítását, és a „torony alatt" újra megjelenő polgári önkormányzat a testi és lelki egészség egysége által fémjelzett harmonikus emberség polgári, humanista örökségének folytatója legyen a Janus Pannoniusra oly gyakran hivatkozó városunkban. Dr. Olasz István Képünkön: Bíró Ferenc, Pap András, Ráday Mihály, Bretter Zoltán. *