Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)
1990-10-22 / 200. szám
Koszorúzás Los Angelesben (Folytatás az 1. oldalról) Szörényi Éva Mórái Sándor költeményét tolmácsolta, majd Antall József mondott beszédet. A kormányfő végül a Magyar Köztársaság új címerével ajándékozta meg Los Angeles magyarságát, hangoztatva: immár nem emigrációról, hanem nyugati magyarságról beszélhetünk, amely a távolság ellenére a nemzet része és segítője. Antall József és kísérete közép-európai idő szerint az éjjeli órákban Los Angelesből repülőgépen hazaindult. Antall József miniszterelnök vasárnap kora délután hazaérkezett hivatalos egyesült államokbeli körútjáról. * A kormányfő megérkezése után a Ferihegyi repülőtéren röviden válaszolt a megjelent újsáqírók kérdéseire. Elmondta, hogy mostani tengerentúli útjával még szorosabbá váltak a magyar—amerikai kapcsolatok, amelyek eddig is nagyon szívélyesen alakultak. Kézzel fogható eredmény, hogy az Egyesült Államok segítséget ígért Magyarország esetleges rendkívüli nehézségeinek leküzdésére. Ilyen jellegű támogatás a magyar aszálykárok enyhítéséhez nyújtandó pénzügyi támogatás, de ide tartozik az energiagondok ügye is. A beszélgetésben részt vevő Jeszenszky Géza külügyminiszter hozzáfűzte, hogy az energiaproblémák kérdése más országokkal folytatott tárgyalásokon is felmerült, s ezek alapián megállapítható: Magyarország minden bgrátia érdekelt abbgn, hogy g magyar gazdaság ne kerüljön kritikus helyzetbe emiatt. Megemlékezések, ünnepélyek (Folytatás az 1. oldalról) a városlakókat a kulturális központba. Szekszárdon az ünnepi közgyűlés a városháza dísztermében lesz 10 órakor, 16-tól ökumenikus istentisztelet a belvárosi templomban, negyed hattól ünnepség a Béla király téren. Tamásiban, a római katolikus templom kertjében közös megemlékezést tartank a pártok a tavaly felállított kopjafánál. Bonyhádon 9-től gyászmise a katolikus templomban, majd emléktáblaavatás és zászlószentelés. Vendel-napi búcsú A hozzátartozók helyeznek el virágokat az óbányai templom falán lévő emléktáblánál Márvány tábla az óbányai templom falán Emlékműavatás Személyben Bensőséges hangulatú ünnepségen II. világháborús emlékművet avattak vasárnap délután a 400 lakosú baranyai kisközségben, Személyben. A lakosság pénzadományaiból vásárolt anyagból Vukovics Gábor, a falu sírkőfaragó mestere készítette azt az emlékművet, melyet Személy főterén, az I. világháborús emlékművel szemben állítottak fel. A falu halottaiért tartott szentmisét követően körmenettel érkeztek a hívek a főtérre, s miután csatlakoztak a már ott várakozókhoz, a Himnusz hangjaival vette kezdetét a megemlékezés. Dani Béla polgármester szavai szerint, ha gondolatban is, de az emlékmű felavatásával végre hazatérhettek szeretteikhez Személy II. világháborús áldozatai, annak ellenére, hogy testük idegen földben nyugszik.- Legyen ez a hely jelképes nyughelyük — mondotta ünnepi beszédében, — mint ahogy azé a három emberé is (nevüket a 14 világháborús áldozat neve mellett szintén őrzi a kőtábla), akik az ötvenes évek politikai rendszerének estek áldozatul. A polgármester megemlékezését követően Kóbia Helmut, a falu plébánosa szólt az egybegyűltekhez, s szentelte fel a leleplezett emlékművet. A gyülekezetben jól kivehető volt az a kis csoport, mely a férjüket, közeli hozzátartozójukat haza hiába váró idős asszonyokból állt. Az ő köny- nyeik a kőtábla faragott neveknél is hitelesebbnek hatottak. B. N. Óbánya kis templomának faláról 45 évig hiányzott egy márványtábla. Kapujának egyik oldalán kőbe véste az emlékezet a falu első világháborúban elesett katonáinak nevét, 11 nevet, a másik oldal tegnapig üresen maradt: a második világháborúban elesettek, örökre eltűntek nevét mindmáig nem őrizhette meg így 0 kegyelet. A még kétszáz lelket sem számláló német ajkú település lakóinak jégi óhaja és törekvése teljesült tegnap délelőtt az óbányai hagyományos Vendel-napi búcsú keretében: szintmisével, gyászszertartással emlékünnepséggel felavatták a templom falán a régóta hiányzó márványtáblát, amelyen húsz név szerepel. A második világháború óbányai áldozatai közül a legfiatalabbat 18 éves korában, a legidősebbet 43 évesen ragadta el szerettei köréből az öldöklő vihar, amelynek akaratukon kívül részesei lettek. Többek között ez utóbbi félmondatot fejtette ki bővebben, érzékletesen az emléktábla felszentelésekor mondott beszédében Appel Vendel mecseknádasdi plébános Az emléktáblát Dani Ferenc, a község polgármestere leplezte le, s az első koszorút is polgármesteri hivatal képviselői helyezték el a táblánál. Majd az elesettek hozzátartozóinak koszorúi, virágcsokrai borították el a templom falát. A hagyományosan kétnapos óbányai búcsú délelőttje a kegyeletes megemlékezésé volt, amelyen a község egész lakossága részt vett, s jelen volt dr. Wekler Ferenc ország- gyűlési képviselőjük is. Az este már a mulatság ideje volt, a bálé, a mai délelőtt pedig a tréfás vetélkedésé, a kakasütés versenyéé. D. I. Az ünnepi istentisztelet után körmenetet tartottak a községben Magyar szabadságharcosok első világtalálkozója Vasárnap megkezdődött a magyar szabadságharcosok első világtalálkozója. A hazánkban élő és a külföldi emigrációba kényszerült egykori harcosok első ízben emlékeznek együtt az 1956-os forradalomra. A Magyar Politikai Foglyok Szövetségének meghívására a világ sok országából érkeztek a hajdani bajtársak, Nyugat-Európából csakúgy, mint a tengerentúlról. Többségük most térhetett haza először 34 évi távoliét után. A hazalátogatók között van az Egyesült Állomokban élő Pongrácz Gergely, a Corvin közi harcok egykori parancsnoka, Balogh Ernő, az egyesült államokbeli Magyar S zaba d sá gha re os o k Szövetségének egyik vezetője, úgyszintén Sujánszky Jenő, Kiss Rezső, Németh István, a franciaországi, Oltványi László és Piffkó András, az NSZK-beli szabadságharcosok szervezetének vezetői. A találkozón részt vesznek szomszédos or- szágokbeli küldöttségek is, köztük a litván delegáció és a román politikai foglyok szervezetének képviselői. A háromnapos eseménysorozatot vasárnap délután a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában, Nagy Imre és mártírtársainak sírjánál tartott ökumenikus intestisztelet nyitotta meg. Ekkor avatták fel az itt elhelyezett haranglábat. Hétfőn a találkozó résztvevői felkeresik az 1956os harcok színtereit, és megkoszorúzzák a Corvin közben, a Kilián laktanyánál levő emléktáblát, a Széna téri kopjafákat. Ez alkalommal avatják fel a Royal Szálló falánál elhelyezett emléktáblát is. A Budapest Sportcsarnokban október 23-án nagygyűlésen, több tízezren emlékeznek a 34 évvel ezelőtti szabadságharcra és a mártírokra. Ezután a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren tartanak fáklyás megemlékezést. íll Jellasich szobra Zágrábban A kard az Adriára bök Volt némi rosszmájúság is abban a karikatúrában, amit a Vjesniik rajzolója a nyáron elkövetett: forgatta a leendő Jellasich-szobrot a papíron, azzal a kérdéssel, hogy vajon merre mutasson az egykori horvát bán kardja. Ugyanis egykor — Tito elnök gesztus- értékű szoborszanálása előtt — az a bizonyos penge Budapest felé bökött. Valamikor, 1947-48 táján, amikor még a szocialista tábor lépéseit igazgatta, szerte keleten omlottak a nemkívánatos múlt emlékei, nevet változtattak az utcák, közintézmények, kisöprődtek a bur- zsoá csökevények. így került fészerbe a horvát nemzeti hős, Jellasich bán szobra is, akit ugyebár valamelyest megdorgál a magyar Történelem, de aki nemcsak Budapest felé bökött, hanem időnként Bécs felé is, kihasználva 1848 Európájának, s főleq Habsburg- uralkodóháznak pillanatnyi zavarát. S biztosított ezzel relatív és átmeneti függetlenséget Zágrábnak és a horvátoknak. Egyébként költő is volt. Most újra áll a szobra Zágrábban; születésének napján — október 16. —, annak alkalmával állították újra szomszédaink, megfelelő külsőségek közepette, nagy ünnepség keretében. (Aki a horvát 'tv-t látta, annak biztosan feltűnt.) Nem a régi helyére került a szobor, hiszen azt „bölcs előrelátással” beépítették, hanem a Republika térre, a városháza elé. S így a Révai-lexikonban olvasható sorok; „. .. kivont karddai Magyarország leié mutató szobrot emeltek neki Zágrábban . . .", már csak historikai szempontból figyelemre méltóak. Jel la - sidh ma dél felé tekint, ha pontos akarok lenni, egy nép- művészeti boltra és egy dol- lórboltra, s ha végig bal lógunk a kardhegy irányában, az Adriára jutunk. De félre a rosszmájúsággal — mely az illetékesség határát súrolja —, az ominózus kérdésre, melyet a Vjesnik karikaturistája fölvetett, gondolva a belgrádi ellentétekre is (!) — horvát barátaink nagyszerűen megválaszoltak. Kozma Ferenc „Alulírott, Luka Valentic jugoszláv állampolgár, a pécsi büntetésvégrehajtási intézet előzetes fogva tartottja, nyilatkozni szeretnék az Új Dunántúli Naplóban. Ügyemmel kapcsolatban számos sajtótermékben jelent meg cikk, de mind a nyomozó hatóság egyoldalú közlése és beállítása alapján. Kérem, tegyék lehetővé, hogy hallgattassék meg a másik fél , Mivel a „Hallgattassék meg a másik fél is" az újságírói etika egyik alapvető szabálya, természetesen felkerestük Luka Valenticet. Látogatásunk előtt a Baranya Megyei Rendőr-fő- ikapitányság vizsgálati osztályán elmondták. Hogy az előzetes letartóztatásban lévő Valentic bizonyára tagadni fogja tettét, ártatlanságát akarja bizonyítani. Megvan a maga kitalált története, s valószínűleg — mint azt már többször megtette — a rendőrség fenyegetésétől sem riad vissza. Vélhetően Hivatkozni fog alvilági kapcsolataira, a baráti körében mozgó „kemény fiúkra” is. Hogy a rendőrségnek vagy ■Luka Va lentiének van-e igaza, annak eldöntése nem lelhet az újságíró feladata. Az alapos, minden szempontot és •minden tanúvallomást figyelembe vevő végső döntés a bíróság dolga. Mindenesetre a gyanúsított érdekes, esetenként elgondolkodtató történetet adott elő. Az olvasóra tartozik, hogy hiszi-e, vágyjál kitalált mesének tartja az általa elmondottakat. A nyomozati anyag szerint ez év március 10-én, a hajnali órákban két magyar állampolgár, H. T. és Ny. I. között nézeteltérés támadt a siklósi ABC-presszó diszkójában. A vitát a presszó előtt akarták tisztázni, melynek „megtekintésére” többen is kimentek a presszó előterébe. Verekedés helyett végül is kibékültek, ám amikor H. T. visszafelé indult a presszóba, az onnan érkező Luka Valentic őt ököllel arcul ütötte. Az ütéstől megszédült, a jugoszláv felé indult, aki ekkor elővette 9 milliméteres Porabellum típusú pisztolyát, s először a betonba, majd a továbbra is felé közeledő H. T. lábába lőtt. Mivel a lövedék a comb főütőerét is roncsolta, Luka Valenticnek életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt kell felelnie a bíróság előtt. Emellett lőszerrel és lőfegyverrel való visszaéléssel, valamint egy február 23-án (ugyancsak az ABC-presszó előtt) leját2vasömapi Ki lőtt Siklóson az ABC-presszó előtt? Tagad az előzetesben lévő jugoszláv férfi - Levél a börtönből szerkesztőségünkbe: ,,Hallgattassék meg a másik fél is...” szódott verekedés következményeként súlyos testi sértés bűntette miatt. — Határozottan kijelentem, meg is esküdhetek rá, hogy nem én lőttem azon az éjszakán — mondotta a kisportolt testalkatú, rövid hajú, erős arcélű, 29 éves fiatalember beszélgetésünk kezdetekor. — A sértett is azt vallotta első kihallgatásakor, hogy nem tudja, ki lőtt rá. — A rendőrségi anyagok szerint több tanú is határozottan állítja, hogy ön lőtt. — A tanúk csak azt állítják, vagyis csak azt láthatták, hogy pisztoly van nálam. — Tehát mégis volt pisztolya? — Igen, de az csakegygáz- pisztoly volt, és el sem sütöttem. önvédelemből tartottam a támadólag felém közeledő H. T. felé. Minthogy megütni is önvédelemből ütöttem meg. Azt gondoltam, rám támad, amikor határozottan megindult felém. Ha pedig valóban én lőttem volna, méghozzá az említett 9 milliméteres Para- bellumimal, akkor a tanúknak a torkolattüzet is látniuk kellett volna, valamint azt, hogy a lövéskor a nagy kaliberű fegyver „felvágja” a kezemet. Ezt pedig nem láthatták. Pedig valaki lőtt azon a hajnalon. Ezt bizonyítja H. T.' súlyos sérülése és a helyszínen talált 9 mm-es töltényhüvely és egy még nem használt lőszer. De hol van a másik lövésből eredő hüvely? Valentic szerint azt nem találták meg. Mint ahogy a Parabelíumot sem. Igaz, nem került elő Valentic állítólagos gázpisztolya sem. Azt mondta, hogy a történtek után félt, hogy bajiba keveredik, ezért eldribta a gázpisztolyt. — Akkor ki lőtt? — A lövés után láttam a helyszínről elfutni egy' férfit, kezében pisztollyal. Ismerem is őt, de mivel több hamis papírral is rendelkezik, nem tudom, hogy a Darko Milojevic az igazi neve-e. Látta őt elfutni egy szintén jugoszláv állampolgárságú nő is. Koronatanú lehetne a bírósági tárgyaláson, mint ahogy az akkor még az ABC-ben énekesnőként fellépő barátnőm is. Ha mennénék beszélni. Ha el mernének jönni a tárgyalásra. Akkor biztosan szabadlábra helyeznének. — Mit kezdene a szabadság goi? Mihez fogna? — Itt maradnák Magyarországon, hogy megtaláljam az igazi tettest. Darkót egyébként az NSZK-ban élő édesanyám és élettársam bérelte fel, küldte utánam, hogy megvédjen engem, mert nem sokkal az eset előtt többen késsel támadtak rám Siklóson. A testvérem egyébként csak a beleegyezésemre vár, hogy bosszút álljon az ügyemet vizsgáló rendőrön, s mindenkin, aki ártott nekem. Nem olyan nép sa rja vagyunk, amelyik bosszú nélkül eltűrné, hogy igazságtalanul büntessék. Balog Nándor Luka Volentií vágás utáni forradást mutat vállán, szúrás nyomát has* tájékán, ütések utáni forradást a lején. Hogy belül mi van a fejében, azt szeretnék tudni sokan. Ügyét november 6-án és 7-én tárgyalják reggel fél 9-től a Pécsi Városi Bíróságon. (Köszönet Ivanecz Tibor előzetes fogva tartottnak, aki tolmácsként segítette beszélgetésünket.)
