Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)
1990-10-21 / 199. szám
1990. október 21., vasárnap aj Dunántúli napló 5 Bank a Citrom utcában (Folytatás az 1, oldalról) latort, hogy irt nem kell majd több helyen sorba állni, százezer forintig egy ügyintéző foglalkozik a betétet elhelyezni kívánóval (összesen öt ilyen ügyintéző lesz, plusz a főpénztár). A bank dolgozói állva tárgyalnak a kliensekkel, majd oldalt lépve mennek a számítógéphez, és azonnali adatfeldolgozást végeznek. A főpénztárnál egy japán gyártmányú jegybankszámláló gyorsítja a imunkát, a valutavétel is gépesített (ez utóbbi tevékenységet november 1-jétől kezdik meg). Akirendeltség dolgozói szerdán reggel hét órától várják az ügyfeleket, s az első héten Konferencia Bonyhádon Völgységi német népviselet Győréről, a bonyhádi múzeumban Holnap az Üj VDN-ben ÁLOMAUTÓK ÉS TRABANT-PAPILLON A BNV TERÜLETÉN Svéd-magyar vegyesvállalatot alapított a pécsi Garancia ♦ VÁNDORÚTON A LÁBASFEJÜEK Hétfőtől Pécsett látható hazánk legnagyobb magán ősmaradvány-gyűjteménye ♦ LEGOLAND A BARANYAI DOMBOKON Az ötlet megszületett, vállalkozók kerestetnek ♦ ELFOGTÁK A MELINDA UTCAI VANDÁLOKAT Tizenöt-húsz fős fiatalkorú banda hónapok óta rongálta a parkot HÁZHOZ JÖ A TEJES A FRISS TEHÉNTEJJEL Újra éled egy régi szolgáltatás, a piacozás sajátos formája ♦ KISBOLYGÓVAL ÜTKÖZIK 1992-BEN A FOLD A csillagászok nyugalomra intenek ♦ PAPAI SZENTMISE ÉS A PÉCS DÉLI ELKERÜLŐ ÚT Vasúti és közúti fejlesztések Dél-Dunántúlon ♦ KI LŐTT SIKLÓSON, AZ ABC PRESSZÓ ELŐTT? Tagad az előzetesben lévő jugoszláv férfi. Levél a börtönből szerkesztőségünkbe: „Hallgattassék meg a másik fél is ..." Á Völgység két évszázada A Kapos és a Sió-Sárvíz völgye közé zárt dombvidék naponta tizenkét órán át tartanak nyitva. A takarékossági világnapig, október 31-ig minden betételhelyező kisebb értékű ajándékot kap, a tízezer forint feletti új betétesek zsákbamacska-ajándékhoz és tombolajegyhez jutnak. (Természetesen a bankba betérőnek a legnagyobb ajándék a gyors ügyintézés, valamint a vállalkozói számlák után járó tizennégy százalékos kamat!) Az új pécsi kirendeltséget átadó Hengl Jánostól, a Mohácsi Takarékszövetkezet elnökétől tudtam meg tegnap, hogy tizenhárom kirendeltségük közül a pécsi a második helyen áll forgalmával (százhúszmillió betét, száznegyvenhárommillió hitel). L. Cs. K. a ház Bórtfai Sándorné jelezte: minden előzetes bejelentés nélkül a napokban megkezdték a pécsi, Móra Ferenc utca 48-ban a tetőtér építését, ■miközben a lakók megnyugtató elhelyezését, illetve □ munka idejére a zavartalan bentlakásukat sem biztosította a PIK. Tegnap esett az eső, meglett a „munka” eredménye. beáznak a lakások. A lakók azt a tanácsot kapták a PIK-nél, hogy kérvényezzék, halasszák el a munkát tavaszra. Ez rendben lenne, de addig mi lesz a megkezdett tetőmunkával, a rendetlenséggel, a veszélybe került fűtéssel és a beázással? a baranyai hegyhát folytatát- sáiban. A Völgység földrajzi meghatározása még nem mond sokat erről a térségről, melynek Tolna megyében Bonyhád a központja. Ott nyílt meg a Völgység Múzeum is, mely köré kutatóműhely szerveződött, s munkájúik nyomán egyre pontosabban rajzolódik ki e térség gazdasági és agrártörténete, politikai mozgalmai, kulturális élete. A XVIII. században németek települték a Völgységbe, s ettől kezdődően különösen felvirágzott az ott élők helyzete. Európai jelentőségre tett szert mezőgazdaságúk és állattenyésztésük, meghonosodott a német típusú farmergazdaság. E tájról indult többék között a modern népi mozgalom, a Bauernbund. Az I. világháború befejezéséig Tolnáiban a kisipar volt a döntő, míg a háború után megjelentek a modern gépek, s mire elértek a II. világháborúig, Tolna jelentős iparral rendelkezett. A gyárak egy részét felhasználta a hadiipar is. Például a selyemgyárban készítették az ejtőernyőgyártáshoz szükséges anyagot, a zománcgyárban repülőalkatrészek formálódtak. A II. világháború után a gyáraik egy része tönkrement, munkaoélküliA Sásdon működő honismereti szakkör szombaton ünnepelte fennállása harmincadik évfordulóját. A jeles alkalomra a kör alkalmi újságot jelentetett meg „Baranyai Hegység lépett föl. Nem véletlen, hogy Tolnából származtak az első vándarmunkásolk is. Bonyhádon, a Vörösmarty Mihály Művelődési Központban szombaton kezdődött az a kétnapos konferencia, mely a Völgység két évszázadát tárgyalja a németek 'betelepítésétől a második világháborúig. A konferenciára elmentek a térség kutatói, akik a nyitó előadások után gazdaságtörténeti és politikatörténeti szekciókban hallgatják meg a tudományos beszáimolókat. A kutatók közül többen helybeliek vagy a tájhoz szorosan kötődőek. Ahogyan dr. Kolta László bonyhádi tanár és helytörténeti kutató, a konferencia egyik elnöke megfogalmazta köszöntőjében: remek alkalom nyílik e két nap alatt arra, hogy kollektív bölcsességtől gazdagodjanak. De nemcsak a résztvevők juthatnak újabb ismeretek birtokába, mert amint a konferencia másik elnöke, dr. Szita László, a Baranya Megyei Levéltár igazgatója elmondta, a konferencián elhangzó 27 előadást meg is jelentetik. A kötet létrehozásához csakúgy, mint a konferencia megszervezéséhez, számos támogatót kerestek és találtak, akik szintén szívügyüknek tekintik, hogy eme értékes 'fejezetekkel bővüljön hazai történetírásunk. B. A. háti Hírnök” címmel, és kiállítást nyitott a nagyközségi művelődési központban. A tárlat naponta 9—16 óráig tekinthető meg. A Zöldek javaslatai A Magyarországi Zöld Párt állásfoglalása: A kormány működésének immár negyedik hónapjában mind nagyobb aggodalommal figyeljük az ország környezeti romlását, természeti értékeinek folyamatos megsemmisülését, az élővilág módszeres, tudatos és kegyetlen pusztítását. E negatív tendenciák oka egyfelől a fogyasztói társadalomra jellemző szemlélet a társadalmi bizonytalansággal párosulva, valamint az átgandolt, hatékony és korszerű jogszabályok és szankciók hiánya. A Magyarországi Zöld Párt augusztus 30-án írásban is benyújtotta javaslatait a környezetvédelmi miniszter felhívásának eleget téve. E javaslatok lényege röviden a következő: 1. Az élettér — habitat —, illetve biotop, ökoszisztéma és bioszféra prioritását úgy kell biztosítani, hogy a termelő és fogyasztói ágazatok ennek megfelelő fontosságú és súlyú feladatokat irányozzanak elő. 2. A környezet nemzeti kincs, amelynek megőrzése állampolgári jog és kötelesség. Védelmét, mint a társadalom megvédését, csak egy valamennyi ágazat felett álló, a parlamentnek alárendelt és felelős, koordináló-ellenőrző főhatóság képes hatékonyan ellátni, a felelősség ide-oda tologatása nélkül. 3. A főhatóság — vagy kormánybizottság — önálló jogszabályozás alapján, a helyhatósági önrendelkezésre, társadalmi, mozgalmi és szakértői bázisra épülve lássa el szervezői, irányítói, ellenőri feladatát. 4. A környezet védelmét, a természet megóvását, az élővilág, illetve az állatok jogainak tiszteletben tartását biztosító jogszabályokat külön-külön, önállóan kell megalkotni és szankcionálni. 5. A törvények rögzítsenek egyértelmű irányelveket, tartalmazzák a korszerű nemzetközi előírásokat és ajánlásokat vegyék figyelembe a hazai sajátosságokat. A paragrafusokban foglaltak indokolják meg a törvény előírásainak etikai, gazdasági, társadalmi és politikai szükségességét. Amennyiben jelen állásfoglalás alapelvei érvényre jutnak a koncepciókban és törvénytervezetekben, úgy a Magyarországi Zöld Párt szakértői további konkrét javaslatokkal támogatják a részletes kimunkálást. Ellenkező esetben kénytelenek leszünk beérni az ellenzéki bíráló szerepkörével. Baranyai Hegyháti Hírnök Az ünnepség résztvevői nemzetiszinű szalagot kötnek fel az orr kéntes tűzoltóegyesület zászlójára Zászlószentelés, emléktábla-avatás Tűzoltó-centenárium Pécsváradon A jövőben reménykedő hittel ünnepük Pécsváradon az önkéntes tűzoltóegyesület megalakulásának 100 éves évfordulóját. A jövőben reménykedve, mert kitűnt az ünnepségsorozat tegnapi nyitányakor —, amikor a volt városháza falán emléktáblát avattak, s megnyitották a Művelődési Házban az „önkéntes Tűzoltó és önsegélyező Egylet" múltját bemutató kiállítást —, hogy az évszázados múlt egyúttal erő is. Olyan erő, amely egy- egy település biztonságát szülheti, ám ez mellett. -, s talán legalább ilyen fontossággal —, a közösségkovácsolás kovásza lehet, hisz — olvassuk a centenáriumra megjelent kiadványban — „Sok nagyszülő él még ma is Pécsváradon, aki szeretettel emlékezik ezekre a mindenkit megmozgató eseményekre." Legendás tűz- oltóbálakra, lampionos tisztelgésekre, zászlószentelésre gondolt — többek között — a szerző. Ma délelőtt fél 9-kor ismét lesz a katolikus templomban zászlószentelés, az esemény- sorozat azonban már 8 órakor kezdetét veszi a helyi önkéntes tűzoltók fúvósegyüttesének zenés ébresztőjével. Az ünnepi közgyűlés a vár dísztermében 10 óra 30-kor kezdődik, délután pedig — 14 órától —, az állami tűzoltók tartanak látványos bemutatót a sportpályán. A hagyományokhoz híven felélednek a már említett legendás bálok ■is: este 8 órától lesz a tűzoltóbál a várban. m. a. Nincs szakmai ösztönzés Területi gyors- és gépíróverseny Pécsett A főnök tükre a titkárnő levele Évről évre egyre kevesebben vesznek részt a gyors- és gép- iróversenyeken. Ezt tapasztalhattuk tegnap a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége pécsi csoportja által megrendezett területi gépíró- és gyorsíró versenyen is. Nincsenek szponzorok, a munkahelyeken nem támogatják a titkárnők, gépírók szakmai megmérettetését, ezért inkább nem is vesznek részt a versenyeken. A távolmaradás érdektelenséget szül, ezáltal a rendezvények nem tölthetik be feladatukat, a teljesítmények felmérését és elismerését. Pedig a főnök, illetve a munkahely tükre lehet egy-egy hivatalos levél, emlékeztető vagy meghívó is . . . A gyorsírásnál csak egyetlen hangot hallani, a diktálóét. Tíz percig olvassa a szöveget, egyre fokozódó sebességgel. Az első percben 160 szótagot, a másodikban 180-at, az utolsóban 340-et. Szinte alig lehet megérteni a mondanivalót, olyan gyors a tempó. — Gyorsírásból csak diákok neveztek a versenyre — panaszkodik Marosy Lászlóné, a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola tanára -, ez is bizonyítja, hogy a munkahelyeken nem becsülik, nem ismerik fel a gyorsírás hasznosságát. Közvetlenül a gépbe diktálnak a munkahelyek vezetői, nem használják ki a gyorsírás adta lehetőségeket. Úgy látszik, az idő még nem számít. Pedig egy jó titkárnő nemcsak mechanikusan ír és gépel, hanem együtt dolgozik, együtt gondolkodik a főnökével. — Túlkínálat van a megyében gyors- és gépírókból, azonban eddig senki nem maradt munka nélkül —, veszi ót a szót Radnóti Adél, a Kodály Zoltán Gimnázium tanára —, ma már nincsenek kézzel írott levelek, statisztikák, kimutatások, kérvények, stb., mindent le kell gépelni. Azonban a fizetések messzemenően nincsenek összhangban az elvégzett munkával. A legtöbb ■munkahelyen még a jelentkezők bizonyítványát sem nézik meg, egy a lényeg, tudjon valamennyire gépelni. Az már nem fontos, hogy ismerik-e az iratok, jegyzőkönyvek formáját, felépítését, a címzést. Nem számít, hogy egy tanfolyama, illetve alap- vagy középfokú végzettsége van-e, gyakorlatilag nem tesznek különbséget. A gyorsíró iskolában például csak az alapokat tanulják meg a diákok, egy-egy tanfolyamon kevés a gyakorlási lehetőséq és az elméleti oktatás, míg a Radnótiban, vagy a Kodály gimnáziumban ezekből a tárgyakból érettségiznek is. Nincs igény a minőségi munkára! A verseny végeredménye: abszolút első lett Gyurasics Éva, megyei tanács. Elektronikus írógép kategóriában első lett Gyurasics Éva, elektromos írógépen első Illés Tiborné, Nevelési Központ, junior kategóriában első Gyenis Piroska, TAKE, ifjúsági első Marcsik Andrea, Füszért, a szakközép- iskolák IV. osztályosai közül első Vincze Zita, Komló, harmadik osztályosok közül első Csongrádi Ágnes, Radnóti gimnáziumok közül első lett, Serényi Györgyi, Kodály, míg a gyorsírást Lovas Ágnes, Radnóti nyerte. H. Zs.
