Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)

1990-10-21 / 199. szám

Ö aj Dunántúlt napló 1990. október 21., vasárnap Polgármesterré választott tanácselnökök Emberekre, teljesítményre, s nem pártokra szavaztak Minden korábbi prognózist feledve a politológiai elem­zések szerint hovatovább már az sem minősül váratlan­nak, hogy független jelöltként annyi volt községi tanács­elnököt választottak polgármesterré. Például Sásdon, Pécs- váradon és Sellyén is. A helyhatósági választáso­kat követő napokban beszél­gettünk velük: milyen érzé­sekkel, milyen első gondola­tokkal fogadták a választás eredményét, minek tulajdo­nítják személyes sikerüket, mik lesznek az első teen­dőik a képviselőtestülettel együtt, milyen tanulságokat szűrtek le maguknak a vá­lasztás kimeneteléből, s ki- vónnak-e változtatni eddigi munkamódszerükön, munka­stílusukon? Kovács Sándorné, Sásd polgármestere:- A többi jelölt mellett pártok korteskedtek és vitáz­tak, én egyedül maradtam. S mégis megnyertem a vá­lasztást. Naayon köszönöm községünk lakosságának ezt a bizalmat. Erre mindig em­lékezni fogok, s az eddigi­nél is nagyobb erőbedobás­sal csak azért is megmuta­tom, hogy nem választottak rosszul. Ebbe a nagyobb erőbedobásba azt is bele­kalkulálom, . hogy mint nő­nek, ahogy eddig, úgy ez­után is kétszeresen kell bi­zonyítanom, hogy a teljesít­ményemet elismerjék. Boldog vagyok, hogy a (okosság mellettem volt. S annak is nagyon örülök, hooy* nálunk nem pártokra, hanem embe­rekre, a megismerés alap­ján szavaztak. A képviselő- testületbe nagyon jó és fia­tal csapat jött össze. Leg­fontosabb feladatomnak tar­tom: olyan kapcsolatot ta­láljunk egymással, hogy Sásd érdekében eredménye­sen tudjunk együtt dolgozni. A törvényben előírtnál jóval többet szeretnék velük talál­kozni, hogy a döntések előtt kölcsönösen formálhassuk egymás véleményét, a jobb megoldást keresve. Szeret­ném a képviselőtestület tag­jait minél több információ­val felvértezni a folyó ügyek­ről, .hogy döntésképes hely­zetben legyenek, amikorra eldől, mi lesz az országos céltámogatás, milyen lehet jövő évi gazdálkodásunk fő váza. Addig is számba kell vennünk az önkormányzati vagyont, s fel kell mérni a lehetőségeket, szükséglete­ket, melyik vagyontárggyal mit tehetünk. Úgy érzem, új­raválasztásommal a lakosság megerősítette azt a nyitott községpolitikát, amit eddig is igyekeztem megvalósítani. Kakas Sándor, Pécsvárad polgármestere:- Ami a megválasztáso­mat illeti: én bíztam az em­berekben. Talán utólagosan is elbizakodottságnak hang­zik, de nem pakoltam eJőre össze az íróasztalomban. Bíz­tam abban, hogy a választó- polgárok az elmúlt öt év munkáját és eredményét, megvalósult, illetve megvaló­sulás előtt álló elképzelései­ket személyemhez is kötik. Látják a feldúlt utcákon, hogy folyik a gázvezeték építése, amelynek jövőre kell befejeződnie. Tudják, hogy a szennyvíz egy része még nincs a csatornára kötve, hogy a Duna-vízvezeték von- zataként biztonsáaos tározó- kapacitást kell kiépíteni, s hogy még nincs telefonunk. Úgy gondolom, azért adták rám a voksukat, mert úgy láthatták eddig, hogy mű­szaki képzettségemet, isme­retségi körömet jól kamatoz­tattam Pécsvárad fejleszté­séért, s ilyen vezetést kíván­nak a jövőben is. A képvi­selőtestülettel az lesz az el­ső teendőnk, hogy fizető- képességünk megőrzésére hozzunk intézkedéseket fo­lyamatban lévő beruházá­saink befejezése érdekében. Szeretném, ha minél hama­rabb összeállítanánk egy rövid és egy hosszabb távú programot a fejlesztési pén­zek felosztására, az intéz­ményeink működtetésére vo­natkozóan. A gáz és a víz miatt lehetőségeink eléggé behatároltak. Munkamódszeremen külö­nösképpen nem kívánok vál­toztatni: egyéniségemet így fogadták el a községben. Szeretnék a képviselőtestü­letre támaszkodni, határoza­tainak érvényt szerezni. Nórántné dr. Hajós Klára, Sellye polgármestere:- A választások előtt köz­vetlenül úgy kényszerültem fogalmazni, hogy Sellyén a választások tétje nem az: ki lesz a polgármester és a képviselőtestületi tagok, ha^ nem az, hogy az értelem és a tények legyőzik-e az alan­tas emberi indulatokat, egyé­ni érdeksérelmeket. Úgy éreztem, nemcsak én mére­tek meg, de a szülőfalum is vizsgázik, megfelelően tud- ja-e értékelni az elmúlt öt évet. Mondtam ezt azért is, mert a választások előtt rendkívül aljas eszközöket is felhasználtak lejáratásomra. Szülőfalum óriási fölénnyel választott meg polgármester-' nek, s erre én nem tudok elérzékenyülés nélkül gon­dolni. Az elkövetkezendő idő­szakban a legfontosabb fel­adatnak tartom, hogy kiala­kítsuk a képviselőtestület de­mokratikus működési mecha­nizmusát, s a demokratikus működés az egész falu éle­tére kiható mechanizmusát. A lehető legrövidebb időn belül szeretném, ha össze­állítanánk egy. rövid távú, s a négy év legfontosabb fel­adatairól szóló programot. Személy szerint kérek min­den testületi tagot, hogy ír­ja le véleményét erről. Kép­viselőtestületünk egyébként nagyon szerencsés összetéte­lű. Alkalmas arra, hogy egyes tagok képzettségük, érdeklődési körük szerint mintegy reszortokat vállalja­nak a feladatok komplexu­mából. A másik elképzelésem, hogy egy hónapon belül je­lentessünk meg újságot, amelyben a képviselőtestü­leti ülésekről tájékoztatnánk a lakosságot: ki miben dön­tött, mi volt a véleménye. Korábbi munkám óriási hi­bájának tartom, hogy azt hittem: elég csak dolgozni. Nem elég: mindenről meg­felelően informálni kell a közösséget. Dunai Imre Kíisefob ételadagok, szűkösebb választék ...... ............................................................. • ...... ............................................................-............... S zegényedő szociális otthonok Kikopnak a ruházatból, ágyneműből - Elmaradtak a felújítások, javítások Féltek ettől az esztendőtől a szociális otthonok. Már az év elején úgy látták, hogy ke­vés lesz az a pénz, amiből gazdálkodniuk kell. A legtöbb intézmény ugyanis — az ár­emelkedések kompenzálására - a tavalyi költségvetésénél 10-12 százalékkal kapott töb­bet, holott az infláció nagy­sága már az év elején meg­haladta ezt a mértéket. Több pécsi, baranyai otthonban ér­deklődve arra kerestünk vá­laszt, mennyire volt megalapo­zott az év eleji aggodalom?-A * Általános tapasztalat, hogy az áremelkedések miatt jelen­tősen megnőttek az otthonok élelmezési és működési kiadá­sai, s hogy másra, például ru­ha, ágynemű vásárlására már nem maradt elég pénzük. El­maradtak a korszerűsítések, javítások. Bár jelenleg egyet­len szociális otthon lakóit sem fenyegeti az ellátatlanság, a visszalépés mindenütt érzékel­hető, s a megemelkedett víz-, áramdíjak mellett az év hátra­lévő. időszakában a fűtési költ­ségek is nyomasztják őket. Somberekén nem tudnak sü­teményt, gyümölcsöt adni az ebédhez, a főételeket pedig rendszeresen szójával dúsít­ják. Mohácson, a Gólya és az Eötvös utcai szociális otthon­ban már nem adnak a regge­lire zsemlét, vagy kiflit, mini vajat,, mini lekvárt. Megszűnt az a lehetőség, hogy az idő­sek ezeket begyűjtve akkor egyék meg napközben, amikor megéheznek. Kenyér van, s akinek nem volt elég a reg­geli, kérhet vajas, lekváros ke­nyeret. Az otthon dolgozói lek­várt főztek be, savanyúságot, befőttet tettek el télre, ám így is túllépték már az étkezési keretet. Mozsgón szeptember végére elfogyott az egész éves étkeztetési pénz, az év végéig még 1 000 000 forintra lenne szükségük. Ez az intézmény a fiatalkorú, nem foglalkoztatha­tó, súlyosan értelmi fogyatéko­sok otthona. A maximális gon­dozási díj itt 1470 forint egy hónapra, ugyanakkor csak az egy főre eső étkeztetési költ­ség 1800 forint havonta. Je­lenleg a pénzek átcsoportosí­tásával oldják meg az étkez­tetést, ami azt jelenti, hogy nem tudnak ruhát, textíliát vá­sárolni, illetve agyonmosott, itt-ott foltozott holmiban jár­nak a lakók, akiknek koráb­ban az intézet vásárolta meg a ruhaneműt. Az étkezési költ­séghiányt - támogatást kérve - jelezték a szigetvári tanács­nak. A máriagyűdi otthon is hó­napról hónapra létezik. Ez a vegetálás is csak annak kö­szönhető, hogy a jelzéseik nyo­mán a siklósi tanács végre­hajtó bizottsága júniusban egy külön bizottsággal megvizsgál­tatta a helyzetüket, s a tények d'lapján havi 300 000 forint ki­egészítést adott számukra. Am ebből a pénzből sem telik már arra, hogy a korábban meg­vett, tavasz óta az udvaron álló mosógépet, centrifugát, szárítót beszereltessék. Ebben az otthonban külön gond, hogy egyre dinamikusabban nő azok száma, akik semmi­lyen jövedelemmel nem ren­delkeznek, s így nemhogy fi­zetni nem tudnak az ellá­tásért - jelenleg 2070 forint a havi maximális térítési díj az időskorúak szociális otthonai­ban hanem még az intéz­mény ad nekik havonta pénzt, édességre, cigarettára. A má­riagyűdi otthonban jelenleg az összes lakó negyven szá­zaléka jövedelemre és tar­tásra kötelezhető hozzátartozó nélküli, s közülük többen nem nyugdíjkorúak. A pécsi szociális otthonok szinte mindegyikére jellemző a zsúfoltság, az egyre növekvő sorban állás az elhelyezésért, ugyanakkor az elszegényedés, amit tetéznek az energia ár­emelések, és amelyek kiegyen­lítésére egyelőre nem ígér tá­mogatást senki. A Xavér úti intézmény eleve hárommilliós hiánnyal indult ez évben, ha így csordogál a pénzügyi támogatás, jövőre 15 milliós hiány veszélyezteti az otthon és a hozzákapcso­lódó 14 napközi működését. Idén úgy jönnek ki a pénzből, hogy minden forintkiadásra nagyon vigyáznak, a ruhafé­lékből, ma már csak a beteg­ingre, pelenkára telik. Az élel­miszeradagok egyre szeré­nyebbek, korábban három fo­gásból válogathattak a nap­köziben, most az olcsóbból kétfogásos választékra telik. Szomorú, ha így megy, elma­rad az időseknek az uzsonna. Megdöbbentő, hogy a Tüzér utcai szociális otthon hiába vár arra a 320 000 forintra, amivel a TRITEX tartozik neki, pedig minden fillérre haladék­talanul szüksége lenne. Csak az energia áremelések miatt 2 152 000 a többletkiadósa, és várja a tanács negyedik ne- qyedévi 8 milliós támogatását is. Itt sem vásárolhatnak mór textíliát, amit lehet toldoznak, foltoznak, és az élelmiszerada­gok kényszerűen zsugorodnak. Az Alkotmány utcai otthon­ban szintén sok-sok lemondás­ról beszélnek. Túl vannak már a megengedhető javítási költ­ségkereten, épületrenoválásra, berendezések szépítésére, már itt sem igen mernek gondolni. Kellene az energia ártámoga­tás, de nem ígéri senki. A Malomvölgyi úti a legfia­talabb intézmény Pécsett és Baranyában. Ez most előny, és szerencse, mert kevesebbet kell a házra költeni, de azt már hiába mondják minden lehetséges fórumon, hogy a költségvetésüknél nem vették figyelembe az egymillióra rúgó kötelező szervizköltségeket, amit így abból kell kigazdál­kodni, amit az idősekre for­díthatnának. Spóroltak itt is egész esztendőben készülve az év végi pénzhiányra, a na­pokban kiszámolták, kihúzzák az év végéig szűkösen, de hó­végén leszaladnak a konyhába megnézni, nem lehet-e a sza­lámiszeletelő gépet még vé­konyabbra állítani. Valamennyi baranyai szo­ciális otthonban elmondták, tudják, hogy a tél beállta előtt számítani kell a gyors segít­ségre, mert sok magára ma­radt idősnek szüksége lesz a melegre, kenyérre, de képtele­nek tovább növelni az amúgy is egyre lehetetlenebb zsúfolt­ságot. Amit szintén megfogalmaz­tak a felelős vezetők: nyúlja­nak már hozzá a térítési dí­jakhoz, mert égbekiáltóak az aránytalanságok a befizetett és az elköltött összegek kö­zött, és előfordul, hogy a pénz gyűlik, de nem tudják ott fel­használni, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. Komoly gon­dot okoz a szociális gondozók képtelenül alacsony bérezése, és egyre nehezebb a munka, egyre mostohábbak a körül­mények . . . A közelmúltban 22 500 000 forintot adott tovább a megye az önkormányzatoknak, a fel­nőtt és gyermekvédelmi szo­ciális kiadásoknál is erőtelje­sen mutatkozó hiányok pótlá­sára, elsősorban segélyekre, ápolási díjra, közgyógyellátás­ra, étkeztetésre. A szociális otthonok ebből a pénzből te­hát csak akkor kaphatnak, ha a működésük kerül . veszélybe. Szociális kiadásokra 3 000 000 forint „vésztartaléka" maradt a megyének. Gáldonyi M. - Török É. Felszólítás helyett a gázszerelő jött Feledékeny fogyasztók? ötszázért visszakötik Egy szombati napon felhív­ta szerkesztőségünket egy iz­gatott férfi, és felháborodástól akadozó hangon a következő­ket mesélte: reggel beállított hozzájuk egy nagydarab fér­fi. mondván, hogy ő kikap­csolószerelő, ' a Gázszolgáltató Vállalattól jött. Vagy fizetnek neki azonnal háromezer-egy- néhányszáz forintot, amivel tartoznak, vagy leköti a gáz­órát. A panaszos nem értette a dolgot. Tudomása szerint rendesen fizették a számlát. Előfordulhat pérsze, hogy el­felejtették, de egyetlen felszó­lítást sem kaptak. Szombat reggel kitől kérjen pénzt? Ho­va menjen reklamálni hétvé­gén? A felesége ideges lett: Tudja mit, kösse le — mond­ta. Úgy is lett. Hozzá kell tenni, hogy a fürdőszoba, konyha, fűtés — minden gáz­ról működik. A lakásban hár­man laknak: a panaszos, a felesége és hatéves kisfiúk: — hogyan fürdessem meg este a gyereket? — kérdezte véqül. Panaszosunk ügye kedden rendeződött. Kérésükre egyez­tették az irodai számlákat az övékkel. Háromra más össze­get fizettek be, innen adó­dott a különbség. A tartozás­ról nem kaptak értesítést. Be­fizették az elmaradást, - és az ahavi számlát - 150 fo­rintot. Délután visszakötötték az órájukat, ötszáz forintért. A kiszállás költségeit ugyanis a fogyasztó köteles megtéríte­ni. — Nem lett volna embersé­gesebb és olcsóbb előbb egy felszólítást küldeni? — kér­deztem Tischler Tiborné gáz­értékesítési csoportvezetőt. — Bizonyára embersége­sebb lett volna. - Elhallgat, tűnődik, hol is kezdje. — Meg kell kapnunk a pénzünket. Több, mint 1,5 millió forint kintlevőségünk van. A lekötés a leggyorsabb és leghatáso­sabb módszerünk. Felszólítást nem küldünk mindenkinek. Akitől többször visszahozzák a számlát, az amúgy is értesül a tartozásáról, mert a díjbe­szedő otthagyja az értesítőt. 40 ezer fogyasztó között csú­szik be hiba. Úgy gondolom azonban, annyira elfoglalt nem lehet valaki, hogy há­romszor más összeget adjon föl. Különben a kikapcsoló szerelőnek is be lehet fizetni a tartozást, pénztárbizonylatra. Ha beszedi a pénzt, az neki is jobban megéri anyagilag, mintha leköti az órát. Hogy mi történt azon a szombaton, arról őt is meg kellene kér­dezni. — Kaptunk olyan bejelentést is, hogy valakinek indokolat­lanul többet számoltak.- Túlszámlálós abban az esetben fordulhat elő, mikor a díjbeszedő nem tudja le­olvasni a mérőt, és átlagol. A fogyasztó köteles bemon­dani az óra állását, ha nem jut be hozzájuk a leolvasó, és máris elkerülhető a félreér­tés. — Előfordult-e az, hogy hó­nap közepén emelték a dí­jat, és visszamenőleg a teljes hónapra fizettették, mint aho­gyan azt egy másik reklamáló állította? — Nem. Áremelés legutóbb augusztus 1-jével volt. Ez any- nyit jelent gyakorlatilag, hogy az október 1. utáni leolvasá­sokat számlázzuk magasabb áron. Megkérdeztük a szerelőt. T. A. szerint a hölgy ideges volt, minősíthetetlen hangon be szélt vele, és ő nem bízott benne, hogy ha haladékot ad, később befizetik. Hogy miér* szombaton ment? Mert hét közben nehéz őket megtalálni, mindketten' dolgoznak. Sz. Lelovics Ilona A pécsi Xavér utcai szociális otthonban. Fotó: Proksza László

Next

/
Thumbnails
Contents