Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)

1990-10-17 / 195. szám

8 üj Dunántúli napló 1990. október 17., szerda Útban a jogállamiság felé Ez év tavaszától a kato- j nai ügyészségek feladatkö- | rének egy részét ún. ügyé- I szí nyomozóhivatalok lát- J jók el. Az átszervezés cél­ja az elfogulatlan, törvé­nyes eljárás szervezeti ga- § rantálása. Az eddigi ta­pasztalatokról és az átszer­vezés jelenlegi helyzetéről kérdeztük dr. Takács Sán- j dór megyei főügyészhelyet- j test, a Kaposvári ügyészsé- j gi Nyomozó Hivatal veze­I tőjét. — Szervezetünk alapjaitaz | 1989. évi 46. törvény hozta ; létre. A törvény melléklete ; határozza meg azokat a bűncselekményeket, ame- i lyek ügyében tartandó nyo­mozás az ügyészség kizáró­lagos hatáskörébe tartozik. I 1990. március 1-jétől szű- j kült a katonai ügyészi szer­vek feladata. Ezentúl hatás­körünkbe tartoznak a rend­őrök által elkövetett bűn­cselekmények, az igazság­szolgáltatásban dolgozók (bírák, ügyészek, ügyészségi nyomozók és az ügyvédek) által elkövetett hivatali visz- szaélések kivizsgálása. A tör­vény szerint egyéni mentes- j séget élvezők (pl. ország- gyűlési képviselők) által es sérelmükre elkövetett bizo­nyos bűncselekmények, va­lamint az igazságszolgálta- s tás elleni bűncselekmények (hamis vád, hamis tanúzás). A Kaposvári ügyészségi Nyomozó Hivatal illetékes­sége négy megyét, Baranya, Somogy, Zala és Tolna me­gyéket érint. A hivatal a székhely szerinti főügyész­nek alárendelten működik. A közvetlen szakmai irányítást a hivatal vezetésével meg­bízott főügyészhelyettes lát­ja el. Jelenleg Baranya és Zala megyében működnek kirendeltségek, a Tolna me­gyei kirendeltség felállítása folyamatban van. A feladat végrehajtása a jelenleginél szélesebb, technikailag is felszereltebb szervezet fel­építését kívánja meg. Ma még nem rendelkezünk a megfelelő személyi és tár­gyi feltételekkel, ezért mun­kánkban a rendőrség és más nyomozó hatóságok előzetes intézkedéseire, se­gítségére szükségünk van. Murtkánk során gyakran találkoztunk a rendőrök sé­relmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűn­tettével. Döntő többségben erősen ittas személyekkel szembeni intézkedés során következett be ilyen szituá­ció. Sok esetben az intéz­kedési mód megválasztása, az intézkedés végrehajtásá­nak módja hatott közre ab­ban, hogy a szembenállás felmerült az állampolgár ré­széről. A rendőrök részéről több esetben elhangzott, hogy a sérelmükre elköve­tett ilyen jellegű bűncselek­mények kapcsán nem kap­ják meg a kellő jogvédel­met. Erre az a válaszunk, hogy amennyiben a közre­hatás megállapítható az intézkedő rendőr részéről, a bíróság joggal ejti el a bűncselekmény elkövetésé­nek vádját. E bűncselekmény-kategó ria mellett jelentős szám­ban fordul elő az igazság­szolgáltatás elleni bűncse­lekmény, ezen belül is a hamis vád és a hatóság félrevezetésének vétsége. Igen gyakori a valótlan ál­lampolgári bejelentés. G. Gy. Kapaszkodókat! Az Esély—Kerékasztal a helyhatósági választások előtt létrejött, Pécsett működő szövetség, amelybe a külön­böző, segítő szándékkal ala­kult egyesületek tartoznak. Így az Ifjúságért Egyesület, a Roaul Wallenberg Egyesü­let Pécsi Csoportja, a SZETA (Szegényeket Támogató Alap) Pécsi Csoportja, a Külváros Kulturális Egyesület, a MLA- DOST Egyesület, a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület és a Mcgfar Ci­gányok Demokratikus Szö­vetségének Baranya Megyei Szervezete. Szándékuk, hogy fórumot teremtsenek minden olyan közösségnek, amely részt kí­ván venni a városi szociál­politika alakításában, egy­ben felajánlva segítségüket az önkormányzatnak a szo­ciálpolitikai program kidol- aozásóhoz és megvalósításá­hoz. Egy jól működő városi szociális támogató rendszer létrehozásának előfeltétele a stabil gazdaság. A szociális védelem, az alapvető felté­teleket biztosító rendszer ki­alakításának megkezdése azonban véleményük szerint nem a jövő, a 'holnap, ha­nem a ma feladata. Azért, mert Pécsett is ezrek élnek, akiik most szorulnak támo­gatásra, védelemre, akik most élnek a létminimum alatt. Több pontba foglalva meg is fogalmazták, milyen szodiálpolitika’i elképzeléseik vannak. . Fontosnak tartják, hogy a szociális munka szerves ré­sze legyen a szegénygon­dozás. Olyan szegénygondo­zási központokat szeretnének llétrehozni, amelyek az adott városrészben élő érintettek számára könnyen elérhetők és amelyek a gondozás sok­féle lehetőségét - segélye­zéstől az ingyenkonyhán át a lelki gondozásig, a kép­zésig — együtt nyújtják. Az Ifjúságért Egyesület gondozásában most készül egy olyan városi szociális „térkép", amelyen hozzáve­tőleges pontossággal szere­pelnek a különböző korú és különböző okok alapján ve- szélyeztetettek, köztük a fia­talkorú drogosok, iskolake­rülők, a felnőtt munkanélkü­liek, a hajléktalanok. Ez a térkép kiindulási alap lehet a fehér foltok megszünteté­séhez, elsősorban a keleti, meszesi városrész szociális szolgáltató rendszerének ki­alakításához. Napjainkban már nemcsak a hagyományos, az állam által létrehozott intézmények vesznek részt a szociális munkában. Épp ezért szük­séges lenne, hogy az állami intézmények mellett az ön- kormányzat azokat a szerve­zeteket, magánkezdeménye­zéseket is támogassa, ame­lyek részt akarnak venni a helyi szociális munkában. Végül, de nem utolsósorban azt javasolják, hogy az ön- 1 kormányzat még a lakás- ( 'koncepciójának kialakítása | előtt mérje fel a szociális és | szükséglakások, a rendelke- § zésre álló üres lakások szó- | mát, s ezek kiutalásában egyetlen kritérium, a rászo- \ rultság legyen a meghatá­rozó. Információik szerint ugyanis jó néhány olyan üres — szanálásra váró - lakás van a városban, ame­lyet azért tettek lakhatatlan­ná - ajtók, ablakok kiszedé- ' sével —, hogy az illegális la- jj kásfoglolók be ne költözze- p nek. T. É. OMÉK-dij: egy hétvége Hosszúhetényben Ha belépsz Hosszúhetény­ben, a Kossuth Lajos utca 21. számú, kívülről semmitmondó ház hajdanában a telt sze­kereket az udvarban dohogó malomhoz átengedő tágas kapualjába, kénytelen leszel megállni: mintha varázsos kéz­zel odacsöppentették volna, picinyke park látványa fo­gad, örökzöldekkel, időtálló öreg diófával, üde gyepfolttal, pihenést, ellazulást ígérő ker­ti bútorokkal. Ebben a csöpp­nyi békében - nem dobog már a malom sem, azt meg-' menteni semmiképpen sem si­került —, a jóízű falusi csend­ben és a gonddal megte­remtett tisztaság láttán min­den bizonnyal felsóhajtasz: ha nekem ilyen lenne! Vagy az jut eszedbe, mily jó volna itt néhány napot eltölteni . . . A nagynéni annak idején mintha a jövőt építette vol­na. Pedig „csak” ahhoz ra­gaszkodott, hogy itt, a Kossuth Lajos utcai családi fé­szekben, mert eljött idős ko­ra, a saját megőrzött bútorai­val, de még volt szobája ut­cai ablakaival és ajtajával is rendezzék be lakrészét. Azután néni meghalt, a bútorok évekig porosodtak a szobá­ban, mígnem Lovig lánosné elérkezettnek látta az időt, hogy régi álmát megvalósít­sa: a barátságos arcú és gazdag környezetű Hosszúhe­tényben a falusi turizmus ke­retében vendégeket fogadjon. Nem volt könnyű, pénz kel­lett hozzá, a fürdőszoba ki­alakításához, a szoba rend­betételéhez, a bútorok - mi­csoda szép bútorok! - felújí­A hosszúhetényi Kossuth utca 21. vendégszobája lyabér, Regenye, Hosszúhe- tény, Kővágószőlős szerepelt a Mecsek Tourist ajánlatában, az IBUSZ-nál ezt Weimann Antalné csoportvezető még ki­egészíti Somberekkel, Boldog­asszonyfával és Himesházá­A hosszúhetényi főutca „Ha külországban egészséges területen egy kis tó, üdülésre al­kalmas völgy, liget van, a tulaj­donos község szép szállodát épít, vidékre édesgeti a dúsan költe­kező idegeneket." (A falusi ven­déglátás mestersége. Sági Ernő Miklós pályamunkája. A Magyar Királyi Balatoni Intéző Bizottság kiadása, 1934.)- Ami most van — mondja Varga Éva, a Mecsek Tourist falusi-tanya si vendéglátással foglalkozó csoportvezetője -, szinte a semmivel egyenlő . . . Idén ráadásul megcsappant a megyénkben az üdülésnek ezt a formáját választók száma, elsősorban az NDK-ból érke­zettek elmaradása miatt. Ho­lott a mi falvainkban, környe­zetünkben- - sok helyütt párat­lanul szép környezetükben - rendkívül gazdag lehetőségek bújnak meg, s a falusi ide­genforgalom karakteresen szí­nesítené a kínálatot. Ha kife­jezetten erre a célra és éppen a fellendítés érdekében ren­delkezésre állna egy kedvez­ményes hitelforrás, sokkal töb­ben vállalkoznának arra, hogy a vendégfogadás feltételeinek megteremtésére házukat alkal­massá tegyék.- Melyek ezek a feltéte­lek?- Tiszta szoba, szép ágy­nemű, fürdőszoba, szívélyes magatartás.- Mindössze? És az ellátás?- Ha végignézi a kataló­gust, bizonyára feltűnik: szin­te senki sem vállalkozik az étkeztetésre. Ennek sok oka lehet, pedig nagyon érdemes. lenne. Ma már a Köjál nem korlátozza, s az árakat a tulajdonos, a vendégfogadó határozhatja meg. „A külföldiek költekezése, or­szágunkban ide-oda utazgatása, szórakozása, nyaralása, pihenése pénzt hoz a házhoz. Az idege­nek fizető vendégül fogadása ilyképpen nagymértékben pótolja kivitelünk elmaradását ... A ven­dég ugyanis nem ingyen akar nálunk lenni. Mindent jó pén­zért megfizet: a lakást, az élel­met, a fáradságunkat." (S. E. M.) tásához, de ahhoz is, hogy a témában — falusi-tanyasi vendéglátás — rendezett föld­vári fórumra utazzon, tapasz­talatokat gyűjteni Ausztriába. — Itt, Hosszúhetényben, ré­gen elfogadott gyakorlat volt a fizetővendégek fogadása. Sokaknak jelentett többletfor­rást a megélhetéshez. A mai helyzetben nagyon meggon­dolják az emberek, vállalkoz- zanok-e ró. De ahoqy körbe- érdeklődtem, úgy tűnik, len­nének : — Önöknek megérte? — Mi idén kezdtük, ez volt az első szezonunk. Azt sze­rettem volna, ha a körülmé­nyek megteremtése érdekében beruházott pénzünk megtérül. Ha innen nézem: mindenkép­pen megérte. A pénz mellett azonban nagyon sokat dol­goztunk magunk is, hogy a környezet kellemes, a szoba barátságos legyen. Varga Éva segített tanácsaival, a nvár tapasztalatai alapján, azt hi­szem, nyugodtan mondhatom: iái érzik nálunk magukat a vendégeink. „A szobák magyaros berende­zésére is qondot fordítsunk. A városi, különösen a külföldi ven­déget a tulipóntos láda, a ma- gyáros réqi bútor, fiókos asztal, tornyos áay, pohárszék, fali tá­lasok. viráqos ablakok, sarokpad­ka, a háziszőnveq, a házi szőttes, a magyar terítő, a takácsszőtte füqqöny, abrosz, cifra vánkoshéj jobban érdekli, mint az ócska vásári, idegen ízlés szerint össze­tákolt ..módos sifonér”, a bécsi rongy és a különféle bazárok­ban vásárolt limlom.*1 (S. E. M.) A már említett katalógus­ban az ország minden részé­ből jeleznek falusi vendégvá­ró házakat. Baranyából sajná­latosan keveset. Ebben az év­ben Bükkösd, Magyaregregy, Homorúd, Pécsvárad, Bodo­Proksza László felvételei val. A külföldre is eljutó, az idegenforgalmi irodákban azonban nem lelhető kataló­gusban Pécs, Sellye, Rege­nye, Mórágy, Palotabozsok, Szőkéd, Bikái, Bisse, Boly, Ko- zármisleny, Magyarszék és ter­mészetesen Hosszúhetény sze­repel - ám döntően csak egy- egy házzal. A somogyi Szen­nában tizennyolc család vál­lalkozott vendégfogadásra. A baranyai katalóguskínálatban nem olvasható például Me- cseknádasd, Ófalu, Ibafa, Villány, Zengővárkony neve, hogy csak néhány „ékszerfa­lut” említsünk. Ami pedig a meghirdetett lehetőségek igénybevételét il­leti: egész évi vendégfogadás­ra rendkívül kevesen vállal­koznak, Himesházát — hallot­tuk az IBUSZ-tól — senki sem igényelte, a Mecsek Touris- ton keresztül forgalmazott szobák most valamennyi üres - így a hivatal ez évi bruttó forgalma a falusi turizmusból mindössze 400 000 forint kö­rül van. Ez persze nem csak a for­galom, de az árak függvénye is. Ma az ár egy éjszakára egy szobáért átlag 320 fo­rint, ami Varga Éva szerint olcsó, ám Lovig Jánosné azt mondja: még ez is egyre megterhelőbb a magyar pénz- tá rcáknak. „A gazdától senki sem kíván­ja, hogy a legnagyobb dologidő­ben a vendégeivel ingyen, barát­ságból, csupán a hagyományos vendégszeretetből foglalkozzék. A vendéglátás is lehet üzleti vál­lalkozás. A nyaraló, a fürdőven­dég az egyik üzletfél, a gaz­da □ másik ... A vendéget azonban nem szabad kihasználni. Ha több a vendég és kevesebb az áru, a gazda akkor is elégedjen meg a kevesebb haszonnal, mert jobb a sűrűs garas, mint a ritka forint". Márpedig, ha a vendég erszénye az idén nem birja az árakat, akkor a jövőben csakugyan külföldre menekül és bottal üthetjük a nyomát." (S. E. M.) Ami oz árakat illeti, érde­mes lenne kicsit hosszabban gondolkodni a „szokásos ma­gyar módin". Jelesül: vannak a vendéglátók, akik szerző­dést kötnek mondjuk a Me- csek-Touristtal, ennek fejé­ben természetesen az irodát jutalék illeti, mégpedig 15 százalék. Ez azonban nem marad a cégnél mind, mert „az IBUSZ igyekezett ebbe a Mecsek Tourist, kezdeményez­te kínálatba 1986-tól belefoly­ni, éves programfüzetünkbe ezért bevettük árualapként", mondja Weimann Antalné. Ezért a Mecsek Tourist 4 százalékot ad oz IBUSZ-nak. Ha „saját" partnerüknek szer­veznek vendéget, az IBUSZ jutaléka 10 százalék. Ezzel kapcsolatban hallot­tuk az egyik szakembertől: nem is annyira katalógus- kínálat, mint inkább a „száj- propaganda" jelentheti a fa­lusi vendégfoqadás kiterjedé­sét. Ami möqött az van, hogy ha eqy megtapasztalt szállás kitűnő, a vendéglátás szívé­lyes, a környezet vonzó, ezt hallva mások is megnézik, kioróbáliák: milyen is — mond­juk — Lovigéknál egy napsü­tötte hét nyáron, egy hófed­te hétvége télen. Csakhogy - int bennünket a már többször idézett Sáai Ernő Miklós - „. . . ne váll- vonogatással fogadjuk az ide­gent . . .”. mert „minél több alkalmat nyújt valamely köz­ség a kellemes időtöltésre és nemes szórakozásra, annál népszerűbb, keresettebb lesz a közséa. Az ilyen közséa iob­ban mentelik vendégekkel és jobban is gazdagszik.” Arra a kérdésié pedig, hogy kedvezőbb-e a „ülföldi, mint a belföldi vendég, Lovig Jánosné válasza:- Nekem mindegy. A nyá­ron véaiq szarvasi vendége­ink voltak, az alföldi emberek naayon kedvesek, ezért mi az első szezonunkat naavon kel­lemes élményekkel zártuk. Bizonyos, hogy vendéoeik is. Mert az nem véletlen, honv az idei OMÉK eayik dí­ja eqy hétvéqe Lovigéknál. Természetesen ők ajánlották fel, „csak úgy", hallgatva a több mint fél évszázados inte­lemre: „ügyelj mindenre, hogy téged is jószívű embernek lássanak, . . . mert akkor a te körödbe is jobban vonzód­nak.” Egy kis tó, üdülésre alkal­mas völgy, liget, tehát önma­gában nem eléq. S túlzás fe­dezhető fel Sági dörgedel­mében: „Hazafias kötelesség, hogy itthon nyaraljunk! El­vész reánk magyarokra nézve minden fillér, amit e címen idegenben költünk el." Helye­sebben: van ebben egyféle igazság, még ma is — vagy talán ma még inkább. Mészáros Attila Lehef e falun üdülni? • u Sgr Hf Hn«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents