Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)

1990-10-13 / 191. szám

IO oj Dunántúli napló 1990. október 13., siombat Több millió forintos érték a kézben: a Canon EOS 1. fényképezőgép és 1,8/200-as autofóku- A Leica gépeket mindenki kipróbálhatta működés közben szos teleobjektív Vízmentes tok, amellyel akár harminc méter mélységig is merülhet az operatőr A hagyományos labortechnika már visszavonulóban van, át­adja helyét az elektronikának Gorbacsov fotója a POLARO­ID kiállításán is népszerű A Sony kamerát működés köz' ben is ki lehetett próbálni A világ minden szegletéből felvonulnak itt gyártók és for­galmazók, akiknek termékei bármi féle módon kapcsolat­ba hozhatók a fotózással, vagy a képrögzítéssel. A legnagyobb érdeklődés a videógyártók kiállítását kí­sérte, alig lehetett odaférni a bemutató pultokhoz. Minden cég standján ott voltak a maroknyinál alig nagyobb vi­deó — 8-as rendszerű Kam — Corderek. Egyes cégek, mint például a Sony, ezekbe az apró készülékekbe is beépítet­te már új rezgéskiegyenlítő rendszerét. Ez az elmés kis szerkezet megszünteti a kéz remegéséből adódó képmoz­gásokat, így akár zötyögő autóból is olyan felvételeket készíthetünk, mint ha a kame­rát állványra helyeztük volna. Elektromos úton rögzíti a képet, de mégsem videókame­ra. Ez az új KODAK képlemez, melyet Photo CD. néven mu­tattak be. Maga a felfedezés nem új, azonban az eddig* ilyen módon készített képek (fotók) meglehetősen rossz mi­nőségűek voltak. Az új KO­DAK Photo CD azonban már igazi kihívást jelent a fotó- nyersanyag gyáraknak, hiszen a mágneslemezre rögzített ké­pet nem kell előhívni, a felvé­tel elkészítése után azonnal megjeleníthető a televízió képernyőjén, és speciális nyomtató segítségével akár ki is nyomtatható. A lemezről a kép később le is törölhető, vagy természetesen tetszőleges ideig tárolható. Lehetséges, hogy ez a jövő útja a fo­tográfiában? A technikai érdekességek mellett természetesen az „igazi fotóval” is találkozha­tunk, az összekötő folyosókat a világ legnevesebb fotómű­vészeinek képeivel díszítették. A nyersanyagoknál a feke­te-fehér mezőnyben továbbra is az Ilford uralja az első he­lyet, a Kodak ismét bemutat­ta T-MAX 3200 ASA érzé­kenységű filmjét. A színes fil­mek között a legérzékenyebb a FUJI 1600 ASA-s diája és szintén kiváló minőségű a merőben új, kristályszerkezetű nyersanyag, a FUJI—Velvia film. A nálunk is jól ismert Orwo gyár is végre újdonsággal rukkolt ki, az Orwocolor PR- 100-as filmmel, amelynek emulziójában alkalmazott lap­kristályokat a világ vezető fo­tóanyaggyárai már 5-6 éve használnak. Az új film ka­zettájára már a DX-kód is rákerült, amelynek itt gya­korlati jelentősége igen ke­vés, mivel a film csak egy­fajta 21 DIN-es, és 36 koc­kás változatban készül. Ha nem is a legnagyobb nyers- anyaggyártó cégek között, de A távol-keleti vendégek is érdeklődnek a Minolta kézbeillő kis kamerája után kiállított a váci Forte gyár is, bemutatták változtatható gro- dációjú POLYGRADE fotópa­pírjukat. S végül a fényképezőgépek. Kezdjük a német ipar reme­keivel, elsőként is az 1928 óta gyártott ROLLEIFLEX-szel. Az alaptípust kisebb változtatá­sokkal ma is gyártják, de a termelés nagy részét a 6X6- os méretre dolgozó, egyaknás, tükörreflexes gépek jelentik, de készül kisfilmes ROLLEI is. Igazán látványos, a kisfilmes fényképezés kezdetét jelentő LEICA standja. A különböző típusú gépekből félszáznál is többet kézbe vehetnek az ér­deklődők. A legsikeresebb modell, a teljesen zajtalanul működő, kabátzsebben is el­férő M-6-os gép, amelynek •az árát később egy kölni ke­reskedésben megtudhattuk: motorral együtt 4900 márka, vagyis 250 000 forint. A japán gyárak nagy ré­sze az amatőrök táborát bom­bázza termékeivel. Szinte min­den gyár elkészítette újgene­rációs kompakt kameráját, amelyek teljesen automaták, a fényérték állításától az élessé­gig, mindent a gép végez el. Ilyen többek között a YASHI- CA Samuraj és az OLYMPOS IS—1000-es gép. A profifotósok kegyeiért ver­senyez a NIKON F—4-es, és a CANON EOS-1-es kamerája. Ezek az első olyan gépek, amelyekben a profiigényeknek megfelelő autofocusos rend­szert sikerült beépíteni. A NI­KON a teljes megbízhatóság­ra, a CANON a szolgáltatások bővítésére helyezte a hang­súlyt. A verseny állása dön­tetlen. Ezeket a gépeket és kiegészítőiket, például a CA­NON 1,8/200-as autofocusos teleöbjektívét kézbe véve már milliomosnak érezhetjük ma­gunkat. Ugyancsak profiknak készül a 6X6-OS képméretre dolgozó, svéd gyártmányú HASSEL- BLAD kamera, melynek kiállí­tásán filmbetöltési gyorsasági versenyt rendeznek, melynek fő díja a cég egy 200 000 fo­rint értékű fényképezőgépe. Már valósággal kevereg a fejünk a lótnivalóáradattól, de a kiállítás zárása előtt még van időnk néhány pillantást vetni METZ-cég új, harmincas kulcsszámú kicsi, s a japán SUNPACK 64-es, nagy vaku- jára, a HOYA gyár különböző színmódosító és trükkszűrője, a HAMA fotós táskáira, a TAMRAC praktikus és divatos fotós mellényeire, majd beju­tásunkhoz hasonlóan ismét fél órát bolyongunk, hogy megtaláljuk az autónkhoz ve­zető kijáratot. Az élmények feldolgozásá­hoz nyilván több napra lesz szükségünk, az új gépeket, és nyersanyagokat csak egy pil­lanatra érezhettük testközel­ben. Egyre többször jön elő a szó a KODAK képlemezéről. Egy kicsit mindenki tart tő­le, 'hogy a fotózás elveszti ré­gi varázsát. De lehet, hogy a következő PhotoKinán két év múlva már csak mágnesle­mezre dolgozó gépeket lá­tunk, és a hagyományos film, és fotópapír végleg a múze­umba költözik? Läufer László­Szundi György Ízelítő a profi fotósoknak készülő Hasselblad gépek kiállításáról A nálunk is jól ismert Chinon gyár bemutatóján egész nap show-műsor szórakoztatta az érdeklődőket PhotoKina *90 Látogatóban a világ legnagyobb fotócikk-kiállításán Kölnben

Next

/
Thumbnails
Contents