Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)

1990-10-13 / 191. szám

1990. október 27., szombat uj Dunántúlt napló 7 Miért nem égett el a lepedő? Pyrostop Napjainkban már annyi csuda dolog van, hogy illetlenség bármin is cso­dálkozni. Nem .fogott tü­zet a lepedő — na, bumm, akkor mi van? A tűz azonban van olyan régi „ellenfél", hogy a tőle való félelmünk változatlan ma­radjon. Van persze valós oka is e meg-megújuló ijedelemnek: a baranyai statisztikák szerint roha­moson nő a tűzeseték száma. És már-már szaj- kózásszerűen teszünk pon­tot e jelenség végére: többen halnak meg a lángok között, a füstben, sérülnek örökre, s men­nek veszendőbe mind na­gyobb értékek. A tied, az övé, az enyém, mienk. Van a megyében egy szervezet, a Tűzbiztonsági Tanács, amelynek egyik alapvető feladata a haté­kony közreműködés — megfelelő propaganda ki­fejtésével - a tüzek meg­előzésében. Ezt a szerve­zetet komoly összeggel tá­mogatja a Pyrostop Láng- mentesítő Kft. A cég az égéskésleltetést, láng­mentesítést szolgáló ter­mékeket forgalmaz. Ezek köréiben olyan anyagokat is piacra hoznak, amelyek egy része még a szakem­berek előtt sem ismert. A Pyrostop néhányszor már megjelent Baranyá­ban. Különböző rendez­vényeken igyekezték meg­mutatni: milyen hatásfok­kal védi meg az embere­ket, anyagi értékeket mindaz, amit a tűzmeg­előzés, az égés késlelte­tése érdekében termeltet­nek vagy hoznak be nyu­gatról. Ezeken a bemuta­tókon láthatták az érdek­lődők azt a bizonyos, spe­ciális anyaggal átitatott lepedőt is — tűzelfojtó ta­karó a precíz neve —, amely egyszerűen fittyet hányt a több száz fokos lángoknak .. . Erről eszünkbe juthat akár a színház is. Jelesül: amikor a tűzmegelőzést szolgálandó bizonyos jele­netekben nem engedélye­zik mondjuk a fáklya használatát. Vagy — s ez már veszélyesebb — vala­mitől lángra ikop a füg­göny. Pánik, egymást ta­posó menekülés - ismert a híradásokból. A Pyro­stop pedig magabiztos nyugalommal ígér: „Szín­házi díszletek lángmente­sítése". Vagy a hőségben megolvadt, a falon, a mennyezetről csörgő, majd meggyulladó festék . . . „Égéskésleltető és láng- mentes festékek". Hogy ez is üzlet? Egy­értelműen. Rengeteg tra­gédia megelőzése érdeké­ben. A szakemberek - s nemcsak a tűzoltók, de a vétkesek is — a megmond­hatói : miközben szigorú előírások szabályozzák a tűzbiztonsági rendelkezé­sek betartását, micsoda mulasztásokat követnek el beruházók, kivitelezők, eszközök és anyagok hasz­nálói. De ne menjünk olyan „magosra". Ma­radjunk csak a gépkocsi­nál: bátran meg léhet saccolni, hogy töredékük­ben van ott mondjuk az elakadásjelző mellett a ké­zi tűzoltókészülék. Ugyan­akkor egyre-másra égnek el az autók az ország­utakon, a parkolókban .. . A Pyrostop pedig azt mondta: ha ekkora a hézag a piacon — és o fejekben -, akkor a su­gárcsőtől a tűzvédelmi nyomtatványokig, a mun­kavédelmi tábláktól a szakmai szövegek hiteles fordításáig, a tűzelfojtó takarótól a tűzcsapig min­dennel, ami a tragédiák és a károk megelőzését szolgálja, be kell tömni ezt a hézagot. Mintaüzle- tüket most nyitották meg Pécsett, a Tüzér utcáiban. M. A. Mennyit ér a forint? Konvertibilitás ? Ha egy kicsit is figyelünk a valuták fekete árfolyamára, ak­kor az a benyomásunk keletkezhet, hogy erősödik a forint a nyugati pénzekhez képest. Sokakban - és nemcsak a laiku­sokban - ez a tendencia nagy reményeket keltett, s többen úgy tartják, hogy ez már a forint konvertibilitásának irányába tett egyik első lépés. A hivatalos és a fekete árfolyam közeledé­séről, illetve a forint konvertibilitásának feltételeiről kérdeztük Bácskai Tamás professzort, a Budapesti Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem tanárát, a neves pénzügyi szakértőt: Jelentősen emelkedett a mosó- és tisztítószerek ára is Fotó: Horváth Norbert Az árat emelő ár Bizonytalan tényező az energia A gyártók a vásárlókra hárítják a terheket A Központi Statisztikai Hiva­tal adatai szerint idén szep­temberig csaknem egyharmad- annyival többet fizettünk a boltok kasszájába, mint az el­múlt év első nyolc hónapjá­ban. Különösen elszomorító, hogy legnagyobb mértékben azoknak a fogyasztási cikkek­nek az árai emelkedtek, ame­lyeket napi szükségleteink ki­elégítésére feltétlenül meg kell vásárolnunk. Élelmiszerek, tisztálkodási cikkek, mosósze­rek. Ugyan a pénztárcánk nem lesz vastagabb tőle, mégsem lehet teljesen felesleges, ha tudjuk, hogy miért fizetünk töb­bet. Válogatás nélkül sorra véve néhány árait emelő, illet­ve későbbiekben drágítani szándékozó céget, valamelyest tisztább lehet a kép. Dacára az országosan emel­kedő mosószeráraknak, az el­múlt időszakban nem drágul­tak a Tiszai Vegyi Művek nép­szerű Tomi mosóporai. Az elő­állítás többletköltségeit a gyár egyedül a három kilogrammos Minna esetében volt kénytelen áthárítani a kereskedelmen ke­resztül a vásárlókra. A tervek szerint, ha a költségek alaku­lása engedi, idén már nem emelnek a Tisza-parti vegyi üzemben. Jövőre azonban biz­tosan. Ez utóbbit illetően hasonló állásponton van a kozmetikai cikkeket, babaápolási és mo­sogató szereket előállító Caola gyár vezetése is. Itt az idei két áremelést a forint kétszeri leértékelésével — a gyár im­port alapanyagokkal is dolgo­zik —, valamint a járulékos költségek (energia, csomagoló­anyag) növekedésével magya­rázták. A tisztálkodó szerekhez ha­sonlóan nem hiányozhat a ház­tartásokból a cukor sem. A Kaposvári Cukorgyár a többi előállítóval egyetemben ta­vasszal a cukorrépa alap- anyagárának 30 százalékos emelkedése, valamint az év eleji energia- és. csomagoló­anyag drágulás miptt volt kénytelen emelni termékének árát. Ugyanezekkel az indo­kokkal októberben újabb ár­emelést jelentettek be a hazai gyártók. A kaposváriak hiába akarták megtartani a régi árat, ugyanis a kereskedelem azo­nos emelt összegért forgal­mazta -a somogyi olcsó cukrot a többivel. Az egyenlő esélyek biztosítására tehát nem ma­radt más mód, mint a novem­ber 1-jei árkövetés. Csak re­ménykedhetünk benne, hogy idén már nem lesz drágább a fehér édesség. Ami pedig a jövő évi cukorárat illeti, az nagymértékben az idei cukor­répatermés feldolgozásának költségviszonyaitól függ. En­nek becslésére ma még senki nem vállalkozik. Megint más a helyzet a zöldség-gyümölcsfélék eseté­ben, ahol a magas árak egy­értelműen az aszály rovására írhatók. A gyengébb hozamok nem a cél-, hanem a kister­melők kertjeiben voltak szem- betűnőek, és a hiány miatt erősödő piaci kereslet törvény­szerűen az árak emelkedését eredményezte. Az ilyen formán rendkívül magas nyersanyag- árak természetesen a mirelit termékek áraiban is jelentkez­tek. A Bajai Mélyhűtő Gyár például a közelmúltban 5—50 százalékkal drágította termé­keit. Mint vezetői mondják, to­vábbi emelést - lévén az üzem nagy energiafelhasználó - idén már csak újabb energia- áremelés kényszeríthet ki. Nem emelte és a tervek sze­rint idén már nem is emeli legtöbb termékének árát a pé­csi Möbiusz Húsipari Vállalat. Ez a piaci magatartás azon­ban a magas energia- és cso­magolóanyag árak miatt egy­értelműen a vállalat eredmé­nyének rovására megy. A hús­félék, felvágottak áremelését mindenképpen el akarják ke­rülni. Az ezt befolyásoló leg­nagyobb veszélytől, ■ az alap­anyag árának emelkedésétől a szakemberek szerint egyelőre nem kell félni. Az áraikat emelő cégeket lehetne tovább sorolni akár vég nélkül és vigasztalanul. Már ennyi gyártónál is szem­betűnő azonban, hogy a drá­gulást csaknem minden eset­ben egy korábbi áremelés idézte elő. Ezek között is első helyen áll az ENERGIA, ami különböző mértékben ugyan, de minden esetben befolyá­solja az előállítók költségeit. Az energia órának alakulása központi kategória. Bőd Péter Ákos ipari miniszter miskolci beszéde óta azonban nyílt ti­tok, hogy a közeljövőben ezen a téren is újabb drágulással kell számolnunk. Az Árhivatal­tól kapott információ szerint valóban előkészületben van egy energia-áremelési terve­zet. Mértékéről, időpontjáról, arról, hogy kiket milyen mély­ségben érint, a kormány dönt majd. A fentiek ismeretében, hatásaira gondolva nem sok jóban reménykedhetünk. K. E.- A hivatalos és a fekete árfolyam közeledésének főleg szezonális oka van. A turista- idényben -, főleg nyáron - a valuták kínálata bővül, s mi­vel a magyar lakosságnak nincs korlátlan mennyiségű fo­rintja a vásárlásra, ezért a fekete árfolyam is csökkent. Egyébként a véleményem az, hogy a feketepiaci árfolyam soha nincs olyan szoros kap­csolatban a gazdaság teljesí­tőképességéből adódó árfo­lyammal, mint például egy konvertibilis valuta 'bankközi jegyzése. Gondoljunk arra, hogy a feketepiacon az el­adók -, főleg addig, amíg attól kellett tartaniuk, hogy elkapják és üldözik őket - kockázati prémiumot is fel­számítottak. Ez a kockázati té­nyező azonban mára lényege­sen csökkent, hiszen a rend­őrök általában nyugodtan né­zik, hogyan váltják a valutát a nepperek. A magyar államipol­gárok egyébként nem nagy mennyiségben, nem üzleti be­fektetésre vásárolnak valutát, hanem mintegy a turistaellát­mány kiegészítésére. így a vásárlás többnyire csak eset­leges. Ez a tényező is lenyom­ja a feketepiaci árakat.- ön szerint mennyire erős valuta jelenleg a forint? — A forint Kelet-Európábán viszonylag erős valuta, ez azonban csak annyit jelent, hogy a „vakok között a fél- szemű”. Nyugaton nehezen fogadják el a forintot.- Mennyiben korlátozzák a jelenlegi jogszabályok az. ál­lampolgárokat abban, hogy valutába fektessék pénzüket? — A mai ellentmondásos jogszabályok következtében azok a magyar állampolgárok, akik megtehetik, valutában tartják pénzüket. A devizakó­dex ugyanis jelenleg tiltja a valutaszerzést, ugyanakkor bárki, jogcím nélkül elhelyez­het pénzt devizaszámlán. Ilyen körülmények között a valuta iránti keresletet csak az ha­tárolja le, hogy mennyi a fo­rintmegtakarítás, illetve ebből mennyit szánnak valutavásár­lásra. Az a véleményem, hogy ki lehet számítani, mennyi a már felhalmozott, illetve folyamatos forint megtakarítás, amelyről feltételezni lehet, hogy külföldi valuta iránti keresletet jelent. A valutavál­tást pedig valamivel maga­sabb árfolyamon, mint a hi­vatalos, a magyar bankrend­szeren keresztül lehetne le­bonyolítani. persze csak egy­értelmű jogszabályok mellett. — Milyen feltételei vannak, hogy a lakosság számára a korlátlan valutaeladás a ban­kokon keresztül valósuljon meg?- Először is radikálisam ja­vulnia kell a belföldi ellátás­nak saját termelésű áruiból is. mert ha túl sok árut kell de­vizáért behozni, illetve az áruk jelentős részét idehaza is csak kemény valutáért tudom meg­venni, akkor lényegesen na­gyobb a valuta iránti kereslet. Másodszor lehetetlen dolog, hogy egy magyar árut olcsób­ban kapjak meg külföldön még akkor is, ha valutát féke- tén —, tehát felárral — veszem meg, mint itthon. Harmadszor olyan megtakarítási formákat kell kialakítani, amelyek egyenértékűek a valutabefek­tetésekkel.- Mikorra valósulhatnak meg ezek a leltételek ha­zánkban?- A nem konvertibilis, erő­sen inflálódó forint mellett fennmaradnak a kevésbé ha­tékony gazdálkodók. Csakhogy a gazdaságtalanul termelőket ezután is mi, fogyasztók tart­juk el, ami hosszabb távon tarthatatlan. Egyáltalán neim biztos ugyanis, hogy nem ol­csóbb egy olyan segélyrend­szer, amely biztosítja a mi­nimális megélhetést, mint a ráfizetéses vállalatok fenntar­tása. A népszerűtlen intézke­désekre nehezen szánja rá magát a vezetés, pedig „mi­nél korábban nyeljük le ezt, a békát, annál nagyobb re­mény van a kibontakozásra”.- Mennyi idő múlva lehet konvertibilis a forint?- A konvertibilitás bank­technika i la g nem okozhat problémát. Kérdés, hogy a kormányzat megteszi-e a szük­séges lépéseket, amelyek át­menetileg sajnos magasabb árszínvonalat, nagyobb mun­kanélküliséggel járnak. Mert mi is a konvertibilitás? Azt 'jelenti, hogy egy ország bel­földi termelője az egész világ odairányuló exportversenyébe bekapcsolódik. Ezt a ver­senyt csak vámok korlátozzák, ám ezek a vámok sem le­hetnek nagyon magasak. A nem konvertibilitás tehát egy kereskedelempolitikai intézke­dés, amely legvadabb, leg­durvább formája a protekcio­nizmusnak a belföldi termelő érdekében. Abszurd helyzet Magyarországon, hogy a ter­melőknek 3 féle piacra kell termelniük. Ezt kell tehát megszüntetni, és csak a világ­piaci árakhoz igazodni. Ez azonban átmeneti nehézsé­gekkel jár. összefoglalóan tehát a konvertibilis forint megteremtése nem idő, ha­nem kormányzati elhatározás kérdése. Szabó Béla Az étterem kerthelyiségében rég használt műanyag pohara'' poros székek fogadják a kíváncsiskodót Fotó: Horváth Norbe>, Lepusztult sziget > Füst, kosz, részeg bódulat a Kazinczy étteremben Soba, Benetton, Dixie, és egyre több jó színvonalú butik éri egymást Pécsett, a Kossuth Lajos utcában. Csak eqy ki­csit kell azokban letérrti a „sárga útról", a srintén újon­nan emelt lakóépületek és üz­letek között szembú ntóan tű­nik elő a Kazinczy étterem csőié, viharvert cégére. Talán egy éve történhetett, hogy az éttermet a környéken lakók sorozatos panaszának és követelésének engedve bezá­ratta a Mecsekvidéki Vendég­látó Vállalat. Aztán ki tudja, hogyan, s miért, a rossz hírű 'helyiséget végül újra megnyi­tották, s ha időszakosan is, de üzemeltetik. Csütörtökönként már este ihat óra tájiban gyülekeznek a nem kizárólag a blues ked­véért érkezők. Letelepszenek az üzletek előtti lépcsőkre, elő­kerülnek az üvegek, hogy unott- ságukat mielőbb részeg jókedv váltsa fel. Fél kilenc, kilenc tájban változik a kép: az ut­cán már szinte tömeg verő­dött össze, az egyik szemközti bolt sarkában fiatal lány ök- lendezik, ragasztószag, a lép­csőkön elterülő szakadt ifjak, üvegcserepek és csikkek tájba illő „csendélete”. Időnként be is lép egyik­másikuk az étterem épületébe. Ott kitört üvegű lengőajtó, mocskos, repedezett fal, min­den higiéniát mellőző WC és kosz fogadja őket. Ha pedig valaki a zenére élőben is kí­váncsi, némi belépő leszurko- lása után a tömény füstbe érkezik. A füstből időnként előtűnő alakok többsége azon­ban viselkedése és kinézete alapján, úgy tűnik, valóban a 'blues kedvéért jött 'ide. ölnek, hallgatják a zenét, esetleg sö­röznek és megpróbálják ki­kerülni a zenére nem is fi­gyelő duhajokat. Nehéz vi­szont a zavaró körülményeket kiszűrni és csak a bluesra koncentrálni a Kazinczy álla­potai közt. A blues zenének sok ra­jongója van - nem is ok nél­kül -, akik szívesen és minél gyakrabban szeretnék hallgat­ni kedvenc számaikat, kedvenc zenekaraikat. De mint ők is mondták, nekik sem mindegy, milyen körülmények között te­hetik ezt. A má'r ismertetett helyzet, a Kazinczy légköre nagyon sok igénytelen, csak berúgni vagy szipózni vágyó fiatalt vonz ide. Ezt bizonyít­ják a blues-kocsma utáni állapotok is az üzletek előtt. A blues zenét szeretők több­ségét viszont éppen ez taszít­ja és készteti arra, hogy el­kerülje a Kazinczy környékét. Közismert, hogy az amatőr zenekaroknak nincs pénzük, talán nem is tudnának szín­vonalasabb termet kibérelni. Ez esetben - vagy éppen ezért - a Kazinczy étterem szerződéses vezetőjének kel­lene megteremtenie a meg­felelő körülményeket. Balog Istvánt egy álló hétig keres­tük a legkülönbözőbb idő­pontokiban, hogy megtudjuk a véleményét, esetleges terveit erre vonatkozólag, de mind­hiába. A Mecsekvidéki Ven­déglátó Vállalatnál sem tud­tak segíteni, mert mint mond­ták, őket csak feljelentés ese­tén értesítik. A Kazinczy ét­terem vezetőjével kötött szer­ződés 1991. február 29-én le­jár. Remélhetőleg addig ja­vul a helyzet mind a blues- kocsmát, mind az ebben idő­ben az étterem előtti közbiz­tonságot illetően. Pataki V.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents