Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)

1990-09-09 / 157. szám

EMI^hwb wni scshScii’^b» dci** Pénze van, tőkéje nincs Beszélgetés Kocsis Zoltán zongoraművésszel (Folytatás az 1. oldalról) — Költő vagyok — mit orda* kelne engem o költésiét mago, irtó Jóisef Attila. Egy neves zon- goramüvéss, miért foglalkasik hir­telen ilyen behatóan a kiadással?- Ha arra gondol, hogy mostanában mindennel foglal­kozom, csak a zenével nem, akkor ez nem igaz. Bizonyos esetekben viszont nem lehet nem megszólalni, egyébként is, az ominózus leváltási ügyek későbbi fázisába szálltam be, ezek a dolgok pedig a várt­nál is nagyobb botrányokat kavartak. — Miért? Kocsis Zoltán miatt?- Nem. Itt egészen egysze­rűen arról van szó, hogy a kulturális kormányzat ellentét­be került a zenésztársadalom­nak gyakorlatilag annak a jó­zan részével, amely jobbára apolitikus, és amely azért érte el művészi eredményeit, mert nem volt hajlandó politizálni, művészi eredményre kon­centrált. — Hány évos volt t?77-ben?- 25. Értem, mire céloz. Aláírtam a Charta 77-et ak­koriban . . . Azért, mert a kiált­vány jóval túlmutatott a cseh­szlovákiai belső problémákon. Kompromisszumosnak éreztem, de végső soron igaz volt. I — Visszatérve: agy Kocsis Zol­tán nőm engedhetné meg magá­nak, hogy saját maga szervezze meg produkciói kiadását? — Nem vagyok üzletember, de annyira értek hozzá, hogy indulótőke híján ne kezdjek a dologhoz. — Nincs pénze?- Tőkehátralékról van itt szó. a nemzetközi piacra való bejutás nagyon nehéz. Félre­értések elkerülése végett egyé­ni helyzetem rendezett. A Philips céghez köt évekre elő­re exkluzív szerződés. A Philips csak a kérésemre függesztet­te fel néha az exkluzív szer­ződést, a Hungaroton javára. Viszont még zongora kísérő­ként sem szerepelhetnék más lemeztársaságok kiadásában. Koprodukciónk is volt, például az Edison-díjas Bartók-album, amelyet a fesztiválzenekarral együtt készítettünk, és még so­rolhatnám. A Hungaroton li- cencként is több lemezemet vette át a Philipstől. A tör­téntek után, ismerve az EMI- vel meghiúsult üzletet, a Hungaroton új vezetésének igencsak kapaszkodnia kell. — Kocsis Zoltánnak nincs me­nedzsere?- Hogyne lenne. Pillanat­nyilag a Vigadó-Redoute iro­dánál vagyok, ezen kívül min­den országban impresszáriók segítik a munkámat, ezekért én százalékot fizetek. — A Quint lemezkiadó céghez csatlakozott . . .- Igen, továbbra is Bors Jenővel dolgozom, és nem félek a jövőtől. — Ügy érzem szavaiból, hogy nem valakire harogszik, hanem I volokik mellett akar kiállni to­vábbra is. — így van. Nem haragszom senkire, határozzon a követ­kezőkben is a piac, döntsön a közönség. I — Úgy tudom, két gyereke van és felesége is művész . .. — Igen. Éppen feleségem­mel, Hauser Adrienne-nel ké­szített lemezünk az egyike azoknak, amelyek kiadásáról az új igazgatás dönt... — Az egyik Bartók-mü, a Kék­szakállú szövegkönyvében hét aj­tót nyit ki kedvese előtt a her­ceg . . . — Ha nekem kellene nyit­nom, akkor a művészetfilozó­fiámról, a zenéről mondanék többet. Én ebben élek. Min­denesetre sokkal több ajtó, kapu van, és köztük néhányat csak az tud kinyitni, aki fel­tette rájuk a lakatot. Boriik László Az iráni sah rokona Pécsett kap diplomát fimír titkai Azt mondja, a spionokat az egyetemre is utána küldték Amir Máhmood Araysheed történetének elmondásakor leginkább az arányokra kell vigyáznunk - főként, ho nem akarjuk, hogy a Pécsett, az Orvostudományi Egyetemen szeptember 15-én diplomát kapó iráni fiatalember egy giccses kalandregény vagy egy régmúlt korok királydrámáihoz hasonló „mese" szereplőjévé lépjen elő. Pedig ez utóbbihoz nem is kellene túl sok képze­lőerő, hiszen Amir valóban közeli rokonságban áll egy ál­tala csak II. Rezának nevezett forral, aki nem más, mint a nyolcvanas évek közepén trón­jától megfosztott Mohammed Reza Pahlavi iráni sah fia. Mondom, Amir történetéhez sokféleképpen közelíthetünk. Irán királyi családjának az utóbbi hét évben igencsak mozgalmas életet szánt a sors. S a „jóból" Ámirnak is kijutott. Hallgassuk minderről őt magát:- Az Egyesült Államokban kezdtem orvosi tanulmányai­mat. Amikor Khomeini és em­berei átvették a hatalmat Iránban, haza kellett mennem, s egy ideig a tehéráni Impe­rial Medical Centerben, az ot­tani orvosi egyetemen folytat­hattam a tanulást. De néhány vizsga után a volt királyi csa­láddal fenntartott kapcsola­taim miatt kirúgtak az egye­temről. Szerettem volna el­hagyni az országot, jó ideig viszont nem engedték, egészen addig, míg meg nem vettem egy embert, akinek közvetíté­sével sikerült megkapnom Rafszandzsani úréktól az útle­velemet. Sok pénzembe ke­rült . . . Teheránból Kuvaitba men­tem, ahol '83-tól '84 nyaráig unokatestvéreimnél dolgoztam, hogy o tanulmányaim fedezé­sére félre tudjak tenni némi pénzt. Nem tudom, az iraki bevonulás óta mi lett unoka- testvéreimmel. Féltem őket, nagyon gazdagok. Vagyonuk csak milliárdokban mérhető, ami persze lehet, már nem is az övék . . . Kuvaitban két helyre is lehetőségem volt beadni egyetemi felvételi ké­relmemet, s mindkét helyen fel is vettek volna. Az egyik egy pakisztáni egyetem volt. a másik a pécsi. Sokat gondol­koztam azon, hogy Pakisztán­ba menjek-e, ahol akkoriban a lendszer nagyjából hasonló volt a jelenlegi iráni iszlám fanatikusok rezsimjéhez, vagy válasszam az akkor még kommunista országnak számí­tó Magyarországot? Végül is idejöttem, s nagyon kelleme­sen csalódtam. Sajnos, mivel egyetlen bizonyítványomat sem hozhattam magammal Iránból — s akkor még az angol nyel­vű kurzuson sem volt mago­sabb évfolyam - Pécsett min­dent elölről kellett kezdenem. De utólag visszagondolva azt kell mondanom: nem is baj. Egy orvosnak is jobb, ha vala­mit kétszer alaposan megta­nul, mintha egyszer, felülete­sen, nem?- Családomról nem szeret­nék beszélni, főleg arról nem, milyen rokonságban állok II. Rezával, a jelenleg az USÁ- ban élő új iráni királlyal . . . Ö most az ellenzéki erőket szer­vezi, és jobb az óvatosság. Az itt, Magyarországon eltöltött évek alatt is végig figyeltek, s még csak titkot sem csinál­tak ebből. Afelől sincs kétsé­gem, hogy az egyetemen is van néhány spionja a jelenle­gi iráni rezsimnek . . . Csak egy példa arra, hogy mennyire „szeretnek" engem. Annak idején, amikor a meghosszab­bítás miatt leadtam az útle­velemet a rendőrségen, a pé­csi rendőröknek fel kellett küldeniük azt Pestre, az iráni követségre, ők meg ahelyett, hogy beleütötték volna a pe­csétet, elkobozták, mintegy megfosztva ezzel iráni állam- polgárságomtól. A mai napig is csak egy, az ENSZ közben­járására, a magyar Külügy­minisztériumtól kapott papírral rendelkezem, ami ugyan az utazásra feljogosít, de sokkal többre nem. Mégis, még ezt is nagyon köszönöm azoknak, akik hozzá segítettek.- Azért valamit hadd mond­jak családomról is. Az egyik nagybátyám Iránban a király tanácsadója és legbefolyáso­sabb szenátora volt. Megöl­ték. A szüléimét száműzték, de valahová az ország déli részébe, úgyhogy hét éve nem tudok róluk semmit. New York­ban, Londonban és Párizsban is érdeklődtem utánuk, persze, semmi hír. Azért bizakodó va­gyok, szerintem életben van­nak. Érzem . . . S azt is tudom, nagyon hamar eljön az idő, amikor II. Rezával együtt vissza mehetünk Iránba és se­gíthetünk a szegény embere­ken. Politikus viszont soha nem leszek, ön azt mondja, jó esélyem van arra, hogy adott esetben akár egészség- ügyi miniszter is lehessek Iránban? Igen, ez így van, így lehet. De még egyszer mon­dom: inkább orvosként, mint politikusként akarok segíteni az iráni embereken. Ehhez jobban értek. Ámir Máhmood Aryasheed szeptember 15-én kézhez kap­ja orvosi diplomáját a pécsi egyetemen és elutazik Ma­gyarországról. Hogy hová megy? Titok. Majd jelentke­zik. Biztonsági okokból most még nem mondhatja meg. Ez­zel együtt is, azoknak, akik Magyarországot második ha­zájává tették: mindent szívből köszön. Lelkemre kötötte, ezt mindenképpen írjam meg. Pauska Zsolt Csokoládés zöldborsó és Kubata traktor Gilde sörözőket- nyilriak Budapesten Az ember bármerre jár az OMÉK-on, mindenütt bara­nyaiakkal találkozik. Akár mint kiállítóval, akár mint látogatóval, akár mint mi­niszterrel. Az ágazat első embere agrárúj sági rákkal ta­lálkozott, és honnan merí­tette példáit? Hát persze, hogy szűkebb hazájából, Ba­ranyából. Kór, hogy a ne­gatívumokat is tőlünk idéz­te — hozzátéve, hogy az ő irányítása alatt több tiszt- tességet kíván az ágazat­ban, mint amennyi koráb­ban volt — lásd egy-egy jégkár elintézési módját... Naponta 8—10 sajtótájé­koztatón mutatkoznak be o vállalatok, és ojánlják ma­gukat. Egy japán—magyar vegyesvállalat tájékoztatóján hallottam, hogy megálla­podtak a pécsi Agrokerrel, és rövidesen Kubata trakto­rokat szállítanak a felkelő nap országából, elsősorban a kisebb földterületek mű­veléséhez. Ettek már pattogatott zöldborsót? A Bólyi Mező­gazdasági Kombinát Ilyen­nel kedveskedik a vendé­geknek. Olajban sütik ki, sóval, csokoládéval, kakaó­val és még sok mindennel lehet Ízesíteni. Megkóstol­tam, és olyan érzésem tá­madt, mintha sós mogyorót fogyasztanék. Nekem ízlett, de hogy miként fogadja az ország lakossága, az majd szeptember 24-től válik el, mert egy hónapon keresztül 50 üzletben kóstoltatják a vásárlókkal, és ha kedvező a válasz, akkor a szerződés is megköthető a japán li- cencgazdával. Végül a vásári eszem- iszom utóbbijára térve; nagy sikert aratott az OMÉK-on a pécsi gyártású Gilde sör, a kömlódi halászcsárda az egyik délutánját a hanno­veri folyékony kenyérnek szentelte. A sörgyáriak meg­állapodtak a fővárosiakkal, hogy rövid időn belül há­rom sörözőt nyitnak Buda­pesten, a Gilde jegyében. Rózsa B. Gy. Gyümölcsoltvány-körkép Dél-Dunántúlról ízelítő a dísznövények, díszfák választékából Füstbe ment csemeték Siófokon? Drágább lesz az oltvány, de nem az aszály miatt Ho most, szeptember ele­jén végigtekintünk már most bámuló, rozsdásodó erdein- ken, a gyümölcsfáink aszott le­velein, óhatatlanul azért is izgulunk, hogy miféle aszály­kár érhette a gyümölcsoltvá­nyokat? Lesz-e belőlük ele­gendő, jó minőségű, s milyei áron? Pedig a faiskolákban való­jában nem pusztított az aszály, hiszen ilyen telepeken minden rendelkezésre áll az öntözéshez. S öntöztek is bő­ségesen, ahogy ezt Dél-Du- nántúl két gyümölcsoltvány- előóllító cégétől megtudtuk. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat faiskolájában idén mintegy 60 000 darab gyü- mölcsoltvónyt termesztettek. A választék és a minőség nem romlott az aszály miatt. Őszi­barackból például közel 20 fajtát kínálnak, s a bogyósok kivételével -, ribizke, egres - lesz mindenből elég. Más kérdés, hogy idén az aszály miatti intenzívebb öntözés 15 százalékkal megnövelte az olt­ványok előállítási költségét. Ugyanakkor nem biztos, hogy ez a költségtöbblet érvényesít­hető lesz az árban: a válla­lat kénytelen igazodni a na­gyobb termelők és forgalma­zók által megszabott országos árszínvonalhoz, mindenekelőtt a Kertforg Kft. taggazdasá­gainak áraihoz. Annál is in­kább indokolt ez az alkal­mazkodás, mert az egész ágazatnak várhatóan export­gondjai lesznek a KGST-piac beszűkülése miatt. Egy bel­földi túlkínálat aszály ide, aszály oda —, feltehetőleg le­felé szorítaná az árakat. Eh­hez azonban hozzá kell illesz­tenünk az érem másik olda­lának a képét is: az aszály nagyon sok gyümölcsfát tönk­retett, s ezek őszi pótlása vi­szont óhatatlanul a gyümölcs­oltványok iránti keresletet megnöveli. A Pécsi Kertészeti és Park­építő Vállalat nem tagja a Kertforg Kft-nek, tagja viszont a nálánál jóval nagyobb vo­lumenben termelő és értékesí­tő cég, a Siófoki Állami Gaz­daság Alsótekeresi Faiskolá­ja, amely 650 000 gyümölcsfa- oltványt állít elő, s forgalmaz úgy a hazai, mint a külpia­con. Exportálnak még Skandi­náviába is. Ebben a faiskolá­ban is úgy számolnak, hogy az előállítási költségek az aszály miatt 15 százalékkal növekedtek. Ugyanakkor a gyümölcsoltványórak emelke­désének nem ez lesz az oka, hanem minden más ár koráb­bi emelkedése. Az inflációhoz való órigazodást már tavasz végén elhatározták, s ennek mértéke a tavalyi árszinthez képest mintegy 10 százalék lesz. Tehát, ami tavaly 105- 110 forintba került, azt most 120 forintért kívánják értéke­síteni. Sok fajtát kínálnak: almából és őszibarackból pél­dául 40-40-et. A cégnek egyébként sajátos értékesítési gondjai vannak: úgy tűnik, hogy szó szerint füstbe megy az NDK-bo exportra szánt 130 000 darab csemete a megrendelő valószínű vissza­lépése miatt. Olyan speciális fajtákról van szó, amelyeknek itthon nincs piaca: tehát, ha nem sikerül más külpiacon ér­tékesíteni ezt a 130 000 da­rab csemetét, könnyen meg­lehet, hogy kénytelenek lesz­nek elégetni. A KERTFORG Kft. érdeklő­désünkre közölte: taggazda­ságai és szerződött partnerei idén 5,5-6 millió darab sző­lőoltványt, 3,3—4 millió darab gyümölcsfaoltványt, 8—10 mil­lió darab szamócát, 2-3 millió szedert és egyéb bogyósok közül 1-1,5 millió darabot termeltek. Az elhatározott 10-15 százalékos áremelést csak irányár -, attól a tag­gazdaságok eltérhetnek. Ma­ga a kft is tapasztalja, hogy a korábbi évi 25-40 milliós értékű NDK export idei tel­jesítésével gondok lehetnek, hiszen eddig 10 millió forint értékű üzletet sem tudtak ösz- szehozni. De még bíznak: az üzlet csak szeptember köze­pén indul be igazán. D. I. vasűmapi 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents