Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)
1990-09-01 / 149. szám
IO aj Dunántúli napló 1990. szeptember 1., szómból Keszthelyről jő hírek keltek szárnyra „Tekintetében ott van a béke” Beszélgetős a NobebdíJ Bizottság tagjával Alfred Nobel svéd kémikus, a dinamit föltalálójo végrendeletében, kb. 50 millió koronára rúgó vagyonának kamatjairól úgy intézkedett, hogy az összeg öt részre osztva, évenként jutalom- díjként adassék olyan kiválóságoknak, akik valami maradandót alkottak fizikában, kémiában, orvostudományban és irodalomban, illetve nagy erőfeszítéseket tettek a békéért. A dijat minden évben december 10-én, a tudós halálának évfordulóján adják át Stockholmban. Csodás Ciklámen önálló nemesítő intézetet tartanak fenn.- A mi élelmezésünkben mekkora szerepe van a burgonyának?- A 'biológiailag szükséges burgonyafogyasztás 'hetven- nyolcvan 'kilogramm lenne évente személyenként. Nyugaton ekörül mozog. Támogatásokkal, egyebeikkel igyekszenek ezt tartani.- Miért csak most léptek ki a piacra a Ciklámennel?- Pór éve csak a termelőknek állt volna érdekükben, hogy egy Ijófajta megjelenjen. Oe itt senki sem törődött az árutermelőkkel. Magyarországon egy öncélú vetőmag-szamég o Ciklámennél is szebb. Hat másik fajtánk angol fajtakísérletben vesz részt. A fajtalistára vételi esélyeink nem rosszák!- A Ciklámen külföldön is - hódíthat? — Nyugat felé nem, mert ott nem kedvelik a rózsahéjú fajtát. De az jó 'lenne, ha a Szovjetunióba bekerülne, mert az óriási piac: hétmillió hektár burgonyára nincs náluk biológiai alap! Ráadásul o Cikláment gyökérrontó fonálférges talajba is el lehet ültetni, mert ennek is ellenáll, sőt kipusztítja a nematódát. Ukrajna talajai nagyrészt ne- matódafertőzöttek. Csehszlovákiában és Jugoszláviáiban már Táptalajokon az új burgonyafajták Horváth Barna felvételei porító rendszer működ'ik, s az a néhány üzem megtalálja a számítását. A ‘jelenlegi újjáalakulás! időszakban fogékonyabb a gazdaság, ezért jelentkezünk most a Ciklámennel .. . — Milyen a Ciklámen?- Nagyon szép. Ha virágzik, olyan, mint egy virágoskert. A virág színe miatt kapta a Ciklámen nevet. A gumó 'héja is sötét rózsaszínű, sima, belül fehér húsú. Peruiból, a burgonya őshazájából származó vad fajokból nemesítettük, ezért virusellenólló.- Az osztálynak volt már eredményes nemesítése? — A Ciklámenen kívül még két fajtánk túl van a minősítésen, az Őszi rózsa és a Sarolta. Azért a Ciklámennel indultunk, mert ez jól megkülönböztethető a holland fajtáktól, tehát hamar kiderül, hogy valóban mit tud. Magyar fajtaminősitésen további hét fajtánk van, úgy tűnik, jövőre ismét elfogadnak egyet, ez kísérleti termelésben van a Ciklámen. — Végül is a Ciklámen több mint húsz év óta az első sikeresnek Ígérkező magyar fajta? — Igen. A nagyközönség a hónap végén nyíló mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon, az OMÉK-en ismerkedhet meg a Ciklámennel, meg lehet majd kóstolni a Ciklámenből készült burgonya- szirmot, és venni is lehet a kábái termelőszövetkezet által termelt, Hajdúkincs márkanévvel forgalmazott, válogatott, osztályozott, kemény kartondobozba csomagolt burgonyából. Ez utóbbi ötlettel már a 'belvárosi extraüzleteket célozzuk. Kiváncsiak vagyunk a fogadtatásra. A világon mindenhol Így megy be a burgonya a nagyvárosokba: tisztán, dobozolton. — Az önök intézetének milyen a hire a világban? — Nem rossz. Háromévenként rendezik meg a burgoHorváth Sándor, a burgonya- kutatási osztály vezetője nyakutaták konferenciáját, sok a személyes ismerős. A legutóbbi — idén júliusban Skóciáiban tartott - konferencián nem tudtam részt venni, mert a minisztériumnak nem volt pénze, a. saját kutatási keret terhére mehettünk volna, csak olyan szegények vagyunk, egy részvétel pedig hatvan—nyolcvanezer forintba került, inkább úgy 'határoztunk, megvesszük a konferenciakönyvet . . . Külföldről sokan vállalták volna a költségtérítést, de nem koldulunk. Az intézet udvarán burgonyakombájn állt. öt nyugateurópai cég összeállt arra, hogy a farmergazdasági burgonyatermesztést legépesitse. A farmerkombájnt, valamint egy vetőgépet ettől a német- holland vállalkozástól kapta az intézet. Cserébe mindössze annyit kértek a gépeket adók, hogy szakmai reklámként használhassák: a kombájnt és a vetögépet a Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetem burgonya- kutatási osztálya berni nősítette. Arra a kérdésemre, hogy ha nem kapták volna a gépeket, hogyan vetnék-szednék a burgonyát, rövid választ kaptam: kézzel... Mig a kombájn mellett elmélkedtünk a keszthelyiek külföldi megitélte- téséről, begördült egy pótkocsis teherautó, telis-tele Ciklámennel. — Jó ránézni? — Jó hát! Nekünk négymillió forintot kell kitermelnünk Ciklámenből, hogy meglegyen az osztály működési pénze. Ugyanis amit az intézet támogatásként kap, azt az összeget öt éve állapították meg, azóta egyharmadát éri. Ahogy ez az érték fogy, úgy kell mind többet előállítani saját fajtafenntartásból. Ez nem is rossz: rákényszeríti az intézetet arra, hogy kilépjen a kutatás burkából . . . L. Cs. K. Tanulj, gyerek! - De hogyan? Ingemar Stahl, közgazdász- professzor, aki a Stockholmi Egyetemen tanít, tagja a No- bel-dijat odaítélő bizottságnak. Vele készült az alábbi interjú.- Hogyan választanak ki egy-egy embert, hisz rengeteg érdemes tudós működik a világban?- Valóban, rengeteg kiváló szakember van Washingtontól Moszkváig, Stockholmtól Johannesburgig, de mégis kevés olyan, akiknek a munkássága alapvetően befolyásolná a tudomány vagy az irodalom további alakulását. Manapság persze már nehezebb olyan látványos felfedezéseket elérni, mint amilyeneket annak idején Röntgen, Marconi, Curie vagy Pavlov tett, hisz a tudomány rendkívül bonyolult és szerteágazó lett. De épp ezért a nagy elődök nyomán továbbhaladva, minden kis részfelfedezés is felmérhetetlenül sokat jelenthet, arról a háttérről nem is beszélve, hogy mennyivel több energia, munka, tanulás kell napjainkban oz ilyesmihez, mint régebben. És természetesen pénz. Mig száz éve házi laboratóriumokban is lehetett jelentős eredményeket elérni, ma elképesztő anyagi bázis szükségeltetik a minimális előrelépéshez, de még a puszta szintentartáshoz is. Ezért aztán meg is billent egy kissé a díjazottak mérlege nemzetiségük szerint, mert mig a 60-as évek közepéig jobbára európai tudósok kapták a Nobel-dijat, az ütóbbi 20—25 évben majdnem minden jelentős eredményt az Egyesült Államokban, illetve még újabbon Japánban értek el. Maga a kiválasztás jelöléssel történik. Jelölőlapokat küldünk ki az egyes szakágak 80-100 legjelesebb képviselőjének, aztán az ö ajánlataik olapján alakul ki oz a 8—10 fős mezőny, akik komolyan számba jöhetnek.- Ez nagyon körültekintőnek hangzik, mégis úgy tűnik, visszatekintve, hogy például az irodalmi dij esetében néha nem jál ítéltek: olyanok kaplegfőbb törekvése minden szülőnek és pedagógusnak hogy a gyermekek minél jobb eredményeket érjenek el a ta nulásban. Az otthoni eredme nyes munkának azonban több feltétele van. Az alapvetőek <özé tartozik a nyugodt, de us családi légkör. Idegesítő zaklatott környezetben nehéz Ivárni a gyermektől a rendes tanulást. Az eredményesség szempontjából legalább ennyi- e jelentős oz a szemlélet is, amely a tanulás fontossága -ál kapcsolatban uralkodik a saládban. Fontos továbbá, hogy a gyet mek rendszeresen tanuljon otthon, de az sem mellékes, hogy mikor tanul és mennyit A hosszú és fárasztó iskolai nap •után nem helyes azonnal megkezdeni o munkát. Kell egy kis kikapcsolódás: játék, mozgás, szívesen vállalt önkéntes tevékenység (hőbb', barkácsolás, zenehallgatás), amely más jellegű, mint az istak dijat, akikről ma már semmit sem tudunk, pl. Mommsen, Björnson, Heyse, mások viszont, akik valóban megérdemelték volna, mint Proust, nem.- Szinte közhely, hogy a jó irodalomról úgy ötven évvel a megírása után derül ki, hogy tényleg jó-e, megállja-e a helyét az időben. Az írónak azonban nincs ilyen hosszú élete, sajnos. A bizottságnak azt kell mérlegelnie, hogy az adott pillanatban ki látszik a legihletettebbnek, örökérvényűnek és eszerint dönt. Természetes, hogy akkor még nem lehet megmondani egy regényről vagy költői életműről, hogy egyszer majd a világ minden iskolájában kötelező olvasmány lesz-e vagy sem, mig egy Fleming vagy Ein- tein esetében rögtön nyilvánvaló lett, hogy művük azontúl már hozzátartozik az emberiség kultúrájához. Mindamellett, ha megnézi, ott van a Nobel-díjasok sorában Maeterlinck, Thomas Mann, T. S. Eliot, Joyce, Faulkner — szóval szerintem kevés olyan XX. századi nagyság van, aki kimaradt volna.- És mi a helyzet az ún. Béke Nobel-dijjal? Gondolom, itt a „legrázósabb" a helyzet...- Nézze, a politika csak politika marad. Tele taktikázással, ilyen vagy olyan szeny- nyes ügyletekkel. Ezt a dijat hivatalosan ugyan nem mi adjuk, de azért van belelátásunk a dolgokba. Én nem mondom, Ihogy el kéne törölni, de a magam részéről nem adnám ki aktív politikusnak, mint ahogy azt sokszor, pl, Szadat és Begin vagy Walesa esetében tették. Nem egyszer bebizonyosodott már, hogy a béke érdekében tett cselekedetek nagyon rossz irányba tudnak fordulni. Calcuttái Teréz anya, látja, ő volt a jó választás. Ha valaki ránéz az arcára, a tekintetében ott van a béke. Ezt politikusokról ritkábbnál ritkábban lehet csak elmondani. kólái tanulás. Egy-másfél órás kikapcsolódás után azonban hozzá kell kezdeni a tanuláshoz, nem szabad azt a késő esti órákra hagyni Vannak ugyan hívei az esti tanulásnak (nagyobb a csend, a lefekvés után jobban megmarad a tanulóban a tanult lecke), de mégsem volna helyes ezt szokássá tenni. A kisgyerek ugyanis nagyon elfárad estére, olyankor nehezebben tanul, és gyakran nem tud utána elaludni. Mert hat az ún. perszeveráció, a félálomban való továbbtanulás törvé-. nye. Akaratlanul a lecke jár az eszében. S a késő estébe nyúló tanulás után megrövidül az alvási idő. Pedig így is sokszor 2—3 órával alszanak kevesebbet a gyermekek, mint amennyi szükséges volna a ötven éve háromszor annyi burgonyát ettek Magyarországon, mint most: az akkori személyenkénti fogyasztás évi százötven kilogramm volt, jelenleg alig ötven. Az Amerikai Egyesült Álla- mökban erelőtt húsz éve rohamosan csökkenni kezdett a burgonyafogyasztás. Az állam óriási propagandával és a feldolgozás serkentésével megál- litottc a folyamatot. Ma már a burgonya nyolcvan szzóza- lékát vagy pürépor vagy elősütött, fagyasztott hasábburgonya, vagy chips (hidegen fogyasztható, sós, sütött rágcsálnivaló), vagy egyéb konyha-, illetve étkezéskész formában lehet megvásárolni. Nemrégiben Keszthelyről is jó ’hírek 'keltek szárnyra. * Dr. Horváth Sándor, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem burgonya'kutatási osztályának vezetője egy történetet mond el.- Az Egyesült Államokban diákok elvállalták, hogy három hónapokon keresztül semmi mást nem esznék, csak bur- gonyakészitményt folyadékként kizárólag vizet isznak. A három hónap elteltével semmiféle hiánybetegség nem jelentkezett. Majd összekapcsolták a burgonyáét napi néhány deciliter tejjel. A kísérlet egy éve alatt a vállalkozó diákok szervezetében mindenféle vitaminból, ásványi anyagból optimum volt. Mondjon még egy 'hasonló táplálékot, amin ennyi ideig el lehet élni! Amerikában meg egymás után épülnek a cbips-üzemek. A burgonyaszirmot többnyire 'hámozás nélkül készítik el, csupán mossák, dörzsölik a héjat, mert rájöttek arra, hogy a ihéj háromszor—ötször bio- aktívabb, mint a búzakorpa. Nekünk is csak Így szabadna sütni, mindjárt nem lenne any- nyi emésztési és bélbetegségben szenvedő. Aki megszokta az izét héjastól, annak utána üresnek tűnik hómozottan!- Ez a fogyasztói oldal, önök, a kutatók, új fajták létrehozói a másik oldal. Oe van egy közbenső réteg: a termelőké.- A vetőanyag eddig korlátot szabott a termelésnek. Ma az ország burgonya-vetésterületének harminc—negyven százalékára jut csak elfogadható minőségű vetőgumó, a többire még közepes minőségű sem. A burgonya hektáronkénti termésátlaga ezért tizennyolc tonna. Az általunk nemesített új fajta, a Ciklámen törzselitje három évig garantáltan adja a harminc fölötti tonnát.- Burgonyanemesitéssel csak önök foglalkoznak az országban?- A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem keretein belül működő burgonyakutatási osztály az állam 'kutatóintézete. Más országokban, ahol nagyobb téma a burgonya, ott fejlődésükhöz. Ezért másnap az iskolában fáradtak lesznek, nem tudnak megfelelően li- gyelni, nem értik meg a tanultakat, és nem tudnak mire támaszkodni az otthoni tanulásban. Ebből az ördögi körből azután nehéz kilépni. Arra a kérdésre, hogy menynyit tanuljon otthon a gyermek, elég nehéz választ adni, tán azt: amennyi szükséges az eredményekhez. Általában kisebb iskolás, napközis tanuló esetében az ajánlott idő napi fél vagy egy óra, a nagyobbaknál legföljebb 2-3 óra. Ez az iskolai órákkal együtt így is annyi, mint a felnőtt átlagos munkaideje. Vitatott kérdés, hogy hangosan vagy csendben tanuljon-e a gyermek. Pszichológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a szöveg hangos olvasása esetén jobb a tanulás eredménye. Mégsem javasolható a hangosan tanulás több okbó1. Ugyanis, ha napközis vagy kollégista lesz majd a kisdiák, ott nem tudják neki biztosítani a hangos tanuláshoz a külön helyiséget, s ha már felnőttként dolgozik, ott is inkább csendben, mások zavarása nélkül végzendő munkára van szükség. Bizonyos tantárgyak — idegen nyelv, ének vagy magyarból a vers tanulása - esetén azonban szükséges a hangos tanulás. És jó, ha a lecke ellenőrzése, felmondása is hangosan történik, mert a mai iskolában különösen nagy szükség van a gyermekek beszédkészségének a fejlesztésre. Sok az írásbeli, a teszt, a feladatlap, kevés a beszélgetés, a szóbeli közié.,, az élő szó. Az otthoni tanulás legfőbb elve az értelmes tanulás legyen! Bármilyen életkorú tanulóról van is szó, ne mechanikusan tanuljon, ne magoljon! Iskolában és otthon szoktassuk rá, hogy amit olvas, tanul, azt értse meg, így a szavak jelentését, a szabályok, törvények lényegét fogja fel. Ha a tankönyv, munkafüzet elolvasása után nem érti meg a feladatot, akkor nézze meg az előbbi leckéket. Keresse meg lexikonból, más könyvből vagy forduljon segítségért a szülőhöz, a pedagógushoz, de ne tanuljon értelmetlenül. Ezzel nem az olykor szükséges szó szerinti tanulás ellen szólunk, hiszen egy törvényt, szabályt nem mindig lehet a saját szavainkkal elmondani pontosan vagy a verset is betű szerint, pontosan keil megtanulni. A szó szerinti tanulás esetén is alapfeltétel a megértés, a tanuló értse meg a szöveget, s utána ismételje többször, pontosan. Ajánlatos azonban korán, már az első osztályokban elkezdeni a saját szavakkal, kifejezésekkel való fogalmazást, felelést. Még egy -eszélyröl szólunk. A jobb tanulóknál, a gyo'S felfogóképességűeknél gyakran előfordul, hogy már egyszeri elolvasás után úgy érzik, hogy ők már tudják a leckét. Ám ez többnyire nem elég, mert nem lesz így tartós az ismeret. A tapasztalatok szerint a két-három elolvasást követően, a felmondás Után válhat szilárddá a tanítási anyag, és erre később is támaszkodhat a tanuló. Dr. Szeléndi Gábor főiskolai tanár
