Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)

1990-09-08 / 156. szám

üj Dunántúli napló 1990. szeptember 8., szombat 6 Becsöngettek... Új tanév elején a beköszöntőket visszatekintéssel szok­ták kezdeni, és statisztikákkal: hány új iskola épült, meny­nyi tantermet adtak át, ezt és amazt felújították... Szóba kerül a tankönyvellátás helyzete is. Nevetséges lenne, ha az idén is hasonlókkal kezdenénk. Valójában a kiindulás 1946 lehetne. A forint bevezeté­sével összekapcsolt bérrendszer, amely a pedagógusok fi­zetését az 1938. évi húsz (!) százalékában állapította meg. Azzal kellene folytatnunk, hogy képesítés nélküli nevelőket állítottak a katedrákra. Utána következhet a körzetesítés, kiváltképpen annak a hetvenes években tetőzött második hulláma, amely a legkisebb falvak alsótagozatos iskoláit is — tanítóikkal együtt — magával sodorta. Szólhatnánk az elhibázott tantervi reformokról, a megváltó tanítási mód­szerekbe vetett gyermeteg hitekről, arról az illúzióról, hogy részenként megújítható a magyar oktatásügy. Ám maradjunk a legfrissebb fejleményeknél! Elvi viták és sok-sok sürgetés után az előző kormány áttért a fejkvótás alapon történő normatív finanszírozásra. Már tavasszal két­ségbeesett segélykiáltások érkeztek főként a mezőgazda- sági vidékekről: a legszikárabb költségvetés szerint is ok­tóberre, novemberre csődbe jutnak az óvodák, általános iskolák. A közvélemény nyomására és zajos egyetértésével meg­szűnt a kötelező oroszoktatás, és elkezdődtek az oroszta­nárok átképzését kísérő anomáliák. Majd következett az új művelődési és közőktotási tárca megegyezése a hitoktatás­ról az egyházak képviselőivel, s annak ingerült fogadtotá- tása, a sajtóviták, majd új egyezség, a második megálla­podás. Eközben az oktatási-nevelési intézmények körül is moz­golódtak a pártok, szervezkedtek a szülők. Minden vala­mirevaló politikai csoportosulás oktatáspolitikai koncepció­val (tervezettel, programmal, tézisekkel) rukkolt elő: való­ságos számháború kezdődött arról, hogy 8+4-es, 4+8-as, 6+6-os legyen-e a magyar iskolaszerkezet. Iskolaszékek születtek, illetve már csirájukban vetélődtek él. Egyik helyen nevelőtestület váltotta le igazgatóját, más helyeken be sem töltötték az igazgatói posztokat. És most jelent meg a sajtóban a Pedagógusok Demokratikus Szak- szervezetének indítványa, miszerint lehetőleg már október­ben az iskolaigazgatókat vessék bizalmi szavazás alá a tantestületek. Mit mond a Művelődési és Közoktatási Minisztérium? Óva int a megalapozatlan döntésektől. Azt mondja: meg kell óvni az iskolákat az ötletszerű intézkedésektől! Vajon nem tudják-e a főhivatalban az illetékesek, hogy a társadalmi változások méhében már rég megérlelődött az egész oktatási rendszer gyökeres megváltoztatásának szükségessége és igénye? Tudják, ám hozzáteszik: az ok­tatási rendszer napi működtetéséhez is hiányoznak a fel­tételek. Ezért most csupán azt ajánlják a minisztériumban: csak olyan változásokat vezessenek be az intézmények, amelyekhez helyben megteremthetők a személyi és a tár­gyi feltételek. A megújulási törekvések még nem álltak össze egy jól megalapozott stratégiai programmá. Az új tanév kezdetén kimunkálatlan a kormányzati és a helyi önkormányzati ok­tatáspolitika, valójában nincs működőképes intézményrend­szer. Új oktatási törvényre lenne szükség. Csakhogy még nincs új oktatási törvény, ezért csuprán rendező elvekre fut­ja. Alapvető elv az, hogy az iskola nem válhat a politikai harcok színterévé. Rendszerváltás ide vagy oda, még ér­vényesek a hatályos jogszabályok. Változtatni lehet, ha a megújítás nem az állami költ­ségvetést terheli. Vállalkozhat az iskola, nyújthat külön szolgáltatást a szülők pénzéből, saját leleményéből. Meg­szűntek azok a korlátok is. amelyek a kötelező óraszámok felhasználósóban kötötték meg az iskolaigazgatók kezét. Az iskolák maguk dönthetnek arról, hogy mit lehet beszá­mítani a pedagógus kötelező óraszámába, mit kell külön díjazni — csak legyen rá az intézménynek pénze. Egyetlen fillérbe sem kerül — egy új rendelkezés módot ad rá, hogy az iskola elismerje a másutt szerzett nyelvtu­dást. Az a középiskolás, aki közép- vagy felsőfokú nyelv­vizsgával rendelkezik, mentesül a tanulás, a vizsga, az érettségi kötelezettsége alól az adott nyelvből. A minisz­térium valamennyi iskolatípusban visszavonta a történelem, a társadalomismeret, a bevezetés a filozófiába tárgyak tanterveit, és megszünteti a szakközépiskolák politikai gaz­daságtan tantárgyát, helyette a közgazdaságtant vezeti be. Sovány a mérleg? Türelem, csak türelem ... Az iskola- rendszert nem lehet szanálni, a gyerekek nem kaphatnak munkanélküli segélyt. Igaz ugyan, hogy a türelem . véges: becsöngetnek, kicsöngetnek. De nem ok nélkül, és nem idő előtt. Miksa Lajos Profilban Horvát Sándor, az Urán­dolgozók Szakszervezeti Szö­vetségének ügyvezető titkára. 1943-ban született a So­mogy megyei Darányban. A középiskola után 1961-ben jött a Mecseki Ércbányászati Vállalathoz. Munka mellett folytatta a tanulmányait, több szakképesítéssel rendelkezik. Az ércdúsító üzemben vegy­ipari szakmunkásként, mun­kaügyi előadóként, majd ugyanezen a vonalon vezető­ként tevékenykedett. • Nős, két fia közül az egyik föld alatti villanyszerelő, a másik pályakezdő elektromű­szerész. 1987 óta a vállalat szak- szervezeti bizottsága közgaz­dasági munkabizottságának a vezetője, 1990 júniusától az Urán Szakszervezeti Szövetség ügyvezető titkára. A gazda­sági beosztást a legnehezebb időszakban, az urántermelés abbahagyásáról szóló kor­mánydöntéssel egy időben cse­rélte fel a társadalmival. Részt vett a Foglalkoztatási Alapból finanszírozott többlet- támogatások' elveinek kidol­gozásában. Az Írországi Glen- cal céggel alapítandó ve­gyesvállalat létrejötte után új szakszervezeti struktúra kiala­kítását tervezi. A markáns, de ugyanakkor korrekt érdekvé­delem híve. Dr. Pados Éva, a Drogköz­pont főorvosa. Nyolcosztályos gimnázium terve a Siklósi úti iskolában Az 1985-ös oktatási törvény deklarálta ugyan a pedagó­gus önállóságot, „biztatta" ugyan reformra, de a gazda­sági kihíváshoz történő alkal­mazkodás, mint a legáltalá­nosabb kényszerítő erő, ko­rántsem hatotta át az okta­tásügy egészét. A diaszpórikus törekvések közt egyre több igyekszik „megelőzni a korát”, azaz meghaladni azt az oktatás­irányítási szerkezetet, amely e törekvések révén is széttöre­dezőben van. Ezek közé tar­tozik Pécsett a Siklósi Úti Ál­talános Iskola „rendszerváltá­sa” a divotból is hangoztatott 4+8-as forma bevezetésének szándékával. A 700 gyerek fogadására épült 24 tanter­mes, korszerű számítástechni­kai s más szaktanteremmel, iskolakönyvtárral, tornacsar­nokkal rendelkező iskolába 1300 kisdiák jár, az itt dolgo­zó hozzávetőleg 100 pedagó­gus egy része egyetemet vég­zett, illetve jelenleg is kiegé­szítőre jár. A fiatal tantestü­let egy éve közös elhatározás­sal döntött a négyosztályból álló elemi iskola és a nyolc- osztályos gimnázium kialakítá­sa mellett, hogy a dokumen­tált elképzelések, az elkészí­tett tanterv már csak az új Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium jóváhagyását várja. Legyen egy a sok közül. — Semmiképpen nem dek­laráljuk, hogy ez volna a jövő iskolatípusa — mondja Mozs- gai Miklós, az iskola igazga­tója -, az a lényeg, hogy mi­nél többféle típus létezzen, gazdag legyen a választék. A nyolcosztályos gimnázium fel­adata egyértelműen a tovább­tanulásra való felkészítés, te­hát szakmai képzéssel nem foglalkozhatunk. — Mi lesz azokkal, akik mégis inkább szakmát válasz­tanak majd, vagy egyszerűen gyenge tanulók? — Nincs értelme ennek az iskolatípusnak és a vele járó tantárgyi struktúrának, ha ez az egész zsákutcás a diák szá­mára. Először is szelektálni kell: terveink szerint két pár­Uj lehetőség Minisztériumi jóváhagyásra várva huzamos első osztállyal indu­lunk az 1990/92-es tanévben, az iskolánk tanulói közülük számításaink szerint legalább egy osztálynyi gyerek megfe­lel majd a kísérleti tanterv követelményeinek, és várunk gyerekeket a város iskolái­ból is. Az alapok perdöntők lehet­nek.- Kísérleti tantervűnk lineá­risan épül. Csaknem egy évet nyerünk már azzal is, hogy amíg a nyolcadikos anyagot nem kell megismételni o gim­sadalommal —, amely körül­veszi őket. Ezek a foglalkozá­sok célunk szerint az empa­tikus, közösségi érzéseket is megalapozhatják. Két „fel­menő” elemi első osztályt szándékozunk indítani a kísér­leti tanterv szerint. Akiknek ez a követelményszint, s így a gimnáziumé is magas, azok számára szeretnénk biztosítani az elemi iskola, a negyedik elvégzése után, hogy a hagyo­mányos, nyolcosztályos iskola ötödikes osztályaként tanul­hassanak tovább. Ez a lehető­A számítástechnika-oktatás a gimnáziumi tantervben is sze­repel. Fotó: Läufer László názium első osztályában - hi­szen egy Hagyományos gim­názium hogyan is ellenőrizhet­né a más, eltérő színvonalú iskolákból érkező, különböző felkészültségű diákjait? Ná­lunk, az ennek megfelelő ne­gyedik, i I Tetve ötödik gimná­ziumi osztály közt nincs törés. A gimnáziumot előkészítő alapképzés perdöntő: az alap­készségek, a helyes beszéd, az olvasás, a számtan — lehető legtökéletesebb megtanításá­ra törekszünk. Ekkor még nincs idegennyelv, mert az a cé­lunk, hogy tanítása — amit a gimnáziumi osztályokban kez­dünk meg - szilárd anyanyel­vi alapokra épüljön. Környe­zetismeret helyett természetis­meretet tanítunk, múzeumba, kirándulni megyünk, néptánc­cal ismerkedünk, énekelünk és rajzolunk. - Azaz játékos ele­mek segítségével ismertetjük meg a gyerekeket azzal a vi­lággal - a természettel, a tár­ség a környékbeli iskolákkal való megállapodástól függ, és az utolsó félévben az új isko­lához alkalmazkodó idegen­nyelvi előkészítést követel. Mi vár a nyolcosztályos gim­názium diákjaira?- A későbbiekben is változ­hat a szándék, dönthet valaki egy szakma mellett, és így to­vább. Ezért mi szeretnénk 12, majd 14 korban is biztosítani az átjárhatóságot, az iskolák között. Tizenkét évesen még térhessen vissza a hagyomá­nyos nyolcosztályos iskolába, majdpedig 14 évesen — ami­kor egyébként nyelvből és kommunikációból, irodalomból, történelemből és matematiká­ból vizsgát tesz -, a negyedik gimnáziumot, a hagyományos­hoz hasonló „nyolcadikat” fe­jezi be - ismét több lehető­ség közt választhasson. Ná­lunk tizenhat évesen ismét szi­gorú vizsgán mérettetik meg a diák a tervezetünk szerint, ami tulajdonképpen egy B-ti- pusú alapérettséginek felel meg, majd ezután elsősorban azokra a tantárgyakra kon­centrálhat az elkövetkező két évben, amely a célba vett egyetemi, főiskolai szaknak, szakágnak megfelel. Szeret­nénk lehetővé tenni, hogy ki­ki szellemi fejlődésének üte­me, felkészültsége szerint érett­ségizhessen hamarabb is.- Úgy tűnik számomra, hogy ez a forma nem kínál mód­szertani . különlegességeket, de diákoknak annál többször kell vizsgázniuk.- Sok más közt Homonnay Botondné, dr. Kaposiné Ta- káts Laura, Harag Józsefné, Hangné Békési Zsuzsa, Sza- kály János, Villányi Zoltán kol­légáim odaadó munkájával egy új tantárgyi szerkezetet és szigorú vizsgarendszert dol­goztunk ki. A kialakulóban lé­vő érettségi vizsgarendszerhez természetesen alkalmazkodunk majd. A megfelelő módszerek is nagyon fontosak, de ennek az iskolatípusnak többek közt az a nagy előnye, hogy 14 évesen nem következik be a gyerek tanulmányaiban törés, és a folytonosságot azzal is szeretnénk biztosítani, hogy az alaptantárgyakat lehetőleg ugyanaz a pedagógus oktassa hat—nyolc éven ót, és megnő az osztályfőnök szerepe, fele­lőssége is. Véleményünk az. hogy vizsgákra, tanulással já­ró erőfeszítésre szükség van - mint mindennek, a felké­szültségnek is a kemény mun­ka az alapja.- A szülők hogyan fogadták a 4+8-as forma hírét?- Nem ismerik és nem is ismerhetik még minden rész­letében, és az elitképzés vád­ja is elhangzik, azonban a te­hetséges gyerekeknek ezt a le­hetőséget biztosítani kell. A városi tanács fenntartói nyi­latkozatot tett, a megyei pe­dagógiai intézet is támogatja munkánkat, de az eredetileg is középiskolának épült iskola megalapítása -, amelynek a falai közt az országos prog­ramhoz kapcsolódó számítás- technikai képzés folyik - az önkormányzat feladata lesz. Szeretnénk megnyugtatni a szülőket — a hagyományos, nyolcosztályos iskolában ta­nulók is itt fejezik be tanul­mányaikat. Bóka Róbert Orvosi pályáját Pécsett, a Gyermekklinikán kezdte. Ott szerzett szakorvosi képesítést, majd osztályvezető tanársegé­di beosztását körzeti gyermek- orvosi munkára cserélte fel. Négy évig csoportvezető fő­orvos volt. 1981 óta megyei anya-, nő-, gyermek- és ifjú­ságvédelmi főorvos. Részt vett az átfogó megyei egészségügyi koncepció kidol­gozásában és végrehajtásá­ban. 1987-ben a Megyei Ta­nács egészségügyi osztályve­zető-helyettese lett, hosszabb ideig ellátta a megyei főor­vosi feladatkört. Július 1-jétől a Gyermek- kórház alkalmazottjaként a megyei drog-program szerve­zését és koordinálását végző főorvosnak nevezték ki. Férje az orvostudomány doktora, egyetemi docens, fia pályakezdő kórházi főorvos. De Blasio Antonio, az Egészségügyi Világszervezet pécsi irodájának vezetője. 1955-ben született Pécsett. Orosz—angol szakos tanári diplomáját 1978-ban kapta meg. 1979 és 1983 között egyéni levelezőiként végezte el az angol szakot a szegedi József Attila Tudományegye­temen. Nős, két gyermek édesap­ja­Angol szakos tanárként egykori iskolájába, a Nagy Lajos Gimnáziumba tért vissza. Néhány év után a TIT nyelv­iskola vezetője lett. Részt vett az Egészségügyi Világszerve­zet 1986-ban indított Egész­séges Városok mozgalom pé­csi előkészítésében. Az Egész­ségügyi Világszervezet Euró­pai Irodája minden résztvevő tagváros számára ajánlotta független programirodák lét­rehozását, Pécsett őt bízták meg a feladattal. Gótdonyi Magdolna- Kaszás Endre Ősz# nyelvtanfolyamok Hét nyelven A JPTE Idegen Nyelvi Tit­kársága szeptember 17-től indítja őszi nyelvtanfolyama­it. Németből, angolból, oroszból, franciából, olasz­ból, spanyolból és horvát- szerbből várják a jelentke­zőket a középhaladó, haladó valamint a közép- és felső­fokú állami nyelvvizsgára fel­készítő csoportokba. Tovább­fejlesztett programmal an­golból, németből és oroszból szerveznek relaxációs kezdő nyelvkurzusokat, melyet a közgazdasági szaknyelvet el­sajátítani szándékozóknak is ajánlanak. Az egyetemi nyelvszakro készülő III—IV. osztályos gimnazisták szá­mára felvételi előkészítő tan­folyamok, továbbá egyetemi hallgatók közreműködésével, kezdő kurzusok indítása is szerepel a most kezdődő tanfolyam programjában. A magasabb óraszámú tanfo­lyamok esetén részletfizetési lehetőséget biztosítanak. A szeptember közepén kezdődő nyelvtanfolyamokra a JPTE Idegen Nyelvi Tit­kárságán (Pécs, Ifjúság útja 6. magasföldszint 216.) szep­tember 13-ig fogadnak el jelentkezéseket. További rész­letek iránt a 14-714-es tele­fonon lehet érdeklődni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents