Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)

1990-09-08 / 156. szám

1990. szeptember 6., szombat űi Dunántúli napló 7 Elkészült a rendŐrségrél szóló törvény koncepciója A jogbiztonság köz­bizonytalanságot szül? ■■I ■ ", .1 ■ « ■ Ml.­A Belügyminisztériumban elkészült a rendőrségről szóló törvény koncepciója, amely - előkészítői szándéka szerint, első olvasatban - még az őszön a Parlament elé kerül. De miért is olyan fontos ez a törvény? S vajon lehet-e törvény­nyel szabályozni a rendőrség, tehát a közrendvédelem és a bűnüldözés szakembereinek tevékenységét? Egyebek között erről beszélgettünk dr. Szikinger Istvánnal, a Belügyminisz­térium rendőrségi és határőrizeti főosztályának vezetőjével. Keverés a keverékkel Miért nem ötvenesét? Szennyeznek így is, úgy is! Növényvédelmi tanácsadó Szőlő­orbánc A csapadékhiány miatt a talajban élő és károsí­tó cserebogárpajor, vala­mint a pattanóbogarak lárvája, a drótféreg a ta­lajfelszín 1-5 centiméte­res rétegében található. A talajban élő kártevők el­len ősszel a szőlő, vagy gyümölcstelepítésre szánt területeken ajánlatos vé­dekezni. Az ősszel elvetendő nö­vényeknél nagyobb mérvű bagolylepke kártételre számíthatunk. A bagoly­lepkék lárvái arról ismer­hetők fel, hogy érintésre összegömbölyödnek és egy darabig úgy maradnak. A szőlőorbánc kártétele gyakran összetéveszthető a víz- és tápanyaghiány, perzselés, vagy vegyszer által okozott károsodással. A szőlőorbánc által ká­rosodott levelek a vörös bort adó fajtáknál lilósra, a fehér bort adó fajtáknál sárgára színeződnek, majd lehullanak. A júniusi kár­tételnél az alsó négy-öt levél károsodik, az au­gusztusi szőlőorbánc vi­szont egyes tőkéknél tel­jes levélelszíneződést és levélhullást idéz elő. A fertőzött tőkéken a szőlő és a vesszők nem érnek be. A károsított tőkék 20-25 százaléka kipusz­tul, illetve rendkívül le­gyengül. A szőlőorbánc ellen rendszerint hatástalanok azok a szerek, amelyeket a szőlőperonoszpóra ellen használunk, ezért a be­tegség akadálytalanul, járványszerűen károsíthat. Szüret után a fertőzött levelek megsemmisítése, a talajba való mélyebb leforgatása, valamint a réztartalmú szerek őszi permetezésével a károsí­tás mérsékelhető. A szőlőt és a gyümölcs­fákat a szüret után is ajánlatos védeni, ameny- nyiben nagyobb mérvű betegséget, vagy kártevőt észlelünk. A jövő évi ki: induló, kezdő kártétel az az áttelelt betegség és kártevőmennyiségtől függ. Dr. Frank József- Mindenekelőtt tisztázzuk: miért kell nekünk rendőrségi törvény?- A rendőrség tevékenysé­ge alapvető állampolgári jo­gokat érint, egy jogállamban tehát fel sem vetődhet a kér­dés, hogy kell-e vagy sem. Magától értetődő, hogy egy országnak van büntető tör­vénykönyve, büntetőeljárási törvénye és van egy olyan tör­vény is, amelyik a rendőrség és az állampolgárok kapcso­latrendszerét, egymással szem­beni jogait és kötelezettségeit szabályozza. Mint jogász eh­hez már csak „mellékesen" te­szem hozzá, hogy a módosí­tott alkotmány előírjo ennek a törvénynek a megalkotását számunkra.- Milyennek kell lennie a jó rendőrségi törvénynek, egyáltalán létezik jó törvény, lehet olyat alkotni, amelyik az állampolgároknak és a rend­őröknek egyaránt meglelel? A rendőr és az állampolgár viszonya- A rendőrségi törvénynek a lehető legegyértelműbben meg kell határoznia, hogy a rendőr és az állampolgár ta­lálkozásakor, például egy rendőri intézkedés során, ki­nek mihez van joga. Mit te­het a rendőr, azaz, mit köte­les tudomásul venni az állam­polgár. s milyen esetekben él­het panasszal a vele szem­ben intézkedő; s az ilyen ese­tekben milyen fórumokhoz for­dulhat. Ami a kérdés második ré­szét illeti, nos, itt mindenek­előtt azt kell tisztázni, milyen feladatokat adunk a rendőr­ségnek. Azt, hogy tartassa be a jogszabályokat, vagy azt, hogy biztosítsa a 'közrendet. Ha ez utóbbi mellett döntünk, akkor reménytelen a jogi sza­bályozós. A körbiztonság fenn­tartása ugyanis számos nem jogi elemet is magában fog­lal. Szabad-e például park­ban éjszakázni? Ha a törvény nem tiltja, akkor szabad. S ha ez így van, akkor hiá­ba nyugtalanítják a környék lakóit a közeli parkban alvó csövesek, a rendőrnek nincs joga fellépni az érdekükben. Arról van tehát szó, hogy a jogszabályok betartását fel­adatul kapó rendőrnek a jog­sértő magatartást kell korlá­toznia. A törvény hatályba lé­pését követően - feltéve per­sze, hogy a Parlament is emellett a megoldás mellett dönt - az emberek majd azt fogják tapasztalni, hogy lesz­nek olyan helyzetek, amikora rendőr nem avatkozhat be, nem csinálhat semmit, vagy legalábbis azt nem teheti, amit ők elvárnak tőle. Nem küldheti el a parkban alvó csöveseket pusztán azért, hogy elejét vegye egy esetleges, te­hát csak a környékbeliek által feltételezett későbbi rendbon­tásnak.- A törvény tehát egyfelől növeli az állampolgárok jog- biztonságát azáltal, hogy alkot­mányos keretek közé szoritja a rendőrséget, ellenőrizhetővé teszi a tevékenységét, másfe­lől viszont közbizonytalanságot szül. Vagy nem erről van szó? A növekvő bűnözés és az új törvény- Ha nem is ennyire sarko­san, de lényegében erről van szó. Azt ugyanis látni kell, hogy a jog általános érvényű szabályokat igyekszik megfo­galmazni, míg az élet egyedi, nem egyszer különös helyzete­ket teremt. Igenis lesznek olyan szituációk, amelyek rendőri eszközökkel egyszerűen kezelhetetlenek. Kézenfekvő lenne persze azt mondani, hogy akkor kapja feladatul a rendőrség általában a köz- biztonság fenntartását. Ez esetben azonban automatiku­san lemondanánk a rendőr­ség jogi ellenőrzésének lehe­tőségéről. Hiszen ha nincsenek szabályok, melyekhez a rend­őrnek igazodnia kell, nehéz el­lenőrizni, hogy szabályosan, törvényesen intézkedett-e vagy sem.- Sok szó esik mostanában a növekvő bűnözésről, s egy­ben a rendőrség tehetetlensé­géről. S nem kevesen vélik úg'> - a testületen belül és kivül egyaránt —, hogy a készülő törvény csak tovább korlátozza a rendőrség moz­gásszabadságát.- Számtalan példát, fejlett demokráciák rendőrségeiről készített felmérést lehetne hoz­ni annak bizonyítására, hogy ha a rendőrségnek szabad ke­zet adunk, még nem tettünk semmit a bűnözés visszaszorí­tására. Mindig konkrét ese­tekben, konkrét bűncselekmé­nyek körében ezeket a világ minden rendőrsége alkalmaz­za; a szervezett bűnözés, a csempészek, különösen a ká- bitószercsempészek ellen ezek nélkülözhetetlen eszközök. De arra semmi szükség, hogy általában kijelentsük: a rend­őrség minden további nélkül betekinthet a bankszámlákba és lehallgathatja a telefono­kat. A fegyverhasználat joga- A készülő törvény tehát lehetővé teszi az elléle eszkö­zök használatát?- Lehetőséget kell teremte­ni rá, de csak bizonyos, a törvényben meghatározott bűn- cselekmények esetén és szi­gorú engedélyezési, ellenőrzési garanciák mellett.- Elméletileg ma is van le­hetőség - az ön által említett leltételek mellett - bűnözők telefonjainak lehallgatására. Csakhogy a bürokrácia mal­mai lassan őrölnek, s előfor­dult, hogy mire megkapták a nyomozók az engedélyt, már késő.- Nyilván a törvénynek le­hetőséget kell teremtenie ar­ra, hogy halaszthatatlan ese­tekben felsőbb szintű rendőri vezető is kiadhassa az enge­délyt. Azzal a megkötéssel persze, hogy aztán haladék­talanul be kell szereznie az engedélyt az illetékesektől, s ha nem kapja meg, az addig elkészült anyagot meg kell semmisíteni, s ebből követke­zően, soha, sehol nem hivat­kozhat rá a nyomozó hatóság.- Gyakran vitatott kérdés a rendőrök legyverhasználata, hogy az adott helyzetben jo­gos volt-e lőni, gumibotot alkalmazni az intézkedés köz­ben . . .- A lőfegyverhasználat mai szabályozása tökéletes példa arra, hogyan nem szabad sza­bályozni valamit. Végül is ma a lőfegyver használatát ahhoz köti a rendelet, hogy az adott cselekményért hány évi sza­badságvesztés váfható. Már­pedig ez nevetséges, hiszen egy-egy éles helyzetben senki­től sem várható el, hogy a Btk. szakaszait mérlegelje. Egyszerű kategóriákat kell felállítani, olyanokat, amelyek szélsőséges helyzetekben is pontosan értelmezhetők. Ilye­nek az „életveszély", a „jogos védelem", a „közvetlen köz- veszély".- A koncepcióból mikorra lesz törvény?- Mi szeretnénk még szep­temberben a Parlament elé terjeszteni a rendőrségről szóló törvény szabályozási koncep­cióját. Kétharmados törvény­ről van ugyanis szó, célszerű tehát, ha első olvasatban ma­gát a koncepciót vitatják meg a honatyák. Fekete Gy. Attila A trabantokat és Wartbur­gokat gyártó cégek prospek­tusai, sőt használati, karban­tartási utasításai is azt ajánl­ják, hogy a gépkocsitulajdo­nosok 1:50-es benzinkeveréket használjanak. Ezzel szemben az autószerelők szerint jobb a motor kenése, s ezáltal hosz- szabb az élettartama, ha 1 :40-es keverékkel autózunk. Hogy a gyáriaknak vagy a szerelőknek van-e igazuk, ne­héz lenne eldönteni. De úgy tűnik, e kérdést megoldja az élet, vagy hogy konkrétabb legyek, az üzemanyagokat forgalmazó vállalatok. Ugya­nis több olvasónk észrevéte­lezte, hogy a benzinkutaknál egyre inkább csak 40-es ke­veréket tudnak vásárolni, így ha akarnának sem tudnának tenni autójuk környezetszeny- nyezésének csökkentéséért. Mi a helyzet ezzel kapcso­latban? Gerencsér Ferenc, a Shell— Interag Rt. pécsi vezetője sze­rint úgy alakult a vásárlási szokás, hogy az 1 :40-es keve­réket kéri a kétüteműekkel autózók zöme. Az elmúlt idő­szakban a Shell korszerűsítet­te az üzemanyagtöltő állomá­sok kútoszlopait. Ennek ered­ményeként a keverékeket ki­szolgáló oszlopok mindhárom pécsi töltőállomáson elektroni­kus, digitális kijelzésűek let­tek. Ezeket azonban csak egy arányszámra lehet beállítani — tehát arra nincs lehetőség, mint a mechanikus arányvál­tásoknál, hogy akár minden tankolásnál más arónyértékre váltsanak. S éppen azért, mert a járművezetők döntő többsége 1:40-es keveréket tankol, ezeket az oszlopokat is erre az arányszámra állítot­ták be. Ennek ellenére ha va­lakinek olyan igénye van, hogy ötvenes vagy barminc- hármas keveréket akar vásá­rolni, erre is lehetősége van. Ebben az esetben a benzin­kutas „összemixeli" a kívánt keveréket, például ezért is tartanak Shell 2T olajat. A konkurenciától Dukits Lászlót, az Áfor Baranya Megyei üzemigazgatóságának vezetőjét kérdeztem meg. Egy­re inkább a negyvenes keve­réket árulják, aminek az az oka, hogy eddig NDK-beli Vaka típusú kútoszlopok 'mű­ködtek az Afornál, amiket fokozatosan lecserélnek. Az év végéig várhatóan vala­mennyi baranyai töltőállomá­sukon csehszlovák ADAST tí­pusú kútoszlopokat szerelnek fel a keverékeknél, ezeket pe­dig csak 40-es arányszámra lehet beállítani. Egyébként Dukits László is hozzátette, ha valakinek más keverékre van szüksége, a benzinkutaknál zokszó nélkül kikeverik a kí­vánt értéket. Az üzemigazgató kiszámol­ta, hogy az 1:40-esnél mind­össze két centiliterrel több olaj van a benzinben, mintáz 1 :50-esnél. Tehát a levegő- szennyezés nem sokkal na­gyobb. Persze, balgaság lenne azon vitatkozni, hogy a két­üteműek ártanak-e a környe­zetnek. Sajnos, nagyon is, de hogy ezt miképpen lehet csökkenteni, az már imás kér­dés. Mindenesetre a fő hang­súlyt nem a keverékarányokra kellene helyezni, hanem a motort elhagyó gáz szűrésére. Roszprim Nándor Szervezetten részt venni a nagyvilág gazdaságában Üzleti központ Pécsett? A projekt a vállalkozások és cégek névjegykártyája Tőkecsalogató ajánlkozások Vojon lesz-e és mikor vállalkozásfejlesztő üzletköz­pont Baranyában? E kér­dés nem költői, már csak azért sem, mert a minap újjászerveződött Novindel Rt. már a nevében is hir­deti e tevékenységet, s egy­re jobban magára talál, ugyanakkor a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara is teljes gőzzel szervezi a pécsi ke­reskedelmi központot. Mit céloz meg oz egyik és mit o másik? Lényegében mindkettő ugyanazt: a megyében (sőt, a régióban) igyekeznek olyan átfogó gazdasági szolgáltatást nyújtani a magán- és társas, o leendő és már működő vállalkozóknak és cégeknek, mely magában foglal szinte mindenféle tevékenységet o vállalkozási formo kidolgozá­sától a különféle támogatások­kal kapcsolatos pályázatok szakszerű elkészítéséig, a kül­kereskedelmi tevékenységtől az információs és egyéb szolgál­tatásokig. Manapság annyit hallani a pr jektekről, melyek nélkülöz­hetetlen feltételei annak, hogy ajánlati szinten, azaz ajánl­kozóként kijuthassunk egyálta­lán külföldre, hisz a határain­kon túlról várható működő tő­ke nélkül még csak elképzel­ni is nehéz a gazdasági ne­kilendülést. A cégek és vál­lalkozók „névjegykártyája" a projekt, mely csak akkor ér valamit, ha a leendő külföldi partner kívánalmainak megfe­lelő módon és mélységig tar­talmazza az ajánlattevő, a valamiféle fejlesztési segítsé­get váró hazai cég legfonto­sabb jellemzőit (mit tud, mit gyárt, mit szeretne, mire len­ne képes és ahhoz milyen se­gítséget venne igénybe stb.) Egy-egy ilyen projekt elkészí­tése nem kis dolog és ehhez nélkülözhetetlen a szakértő cég, mint például a Novin­del. A kész ajánlkozásokat ki kell juttatni mind több kül­földi kamarához, vállalkozás- szervező, befektető és egyéb céghez, abban a reményben, hogy hátha eljut általuk olyan potenciális partnerhez is a projekt, aki fantáziát lát a dologban. Tehát: a kiajánl- kozás még nem üzlet, csak az üzlet lehetősége . . . Az ötlettől az üzletig együtt - tűzte zászlajára a Novin­del, mely a minap küldött Nyugat-Európa számos kama-- rájának, és más hasonló olyan szervezetének 21 projektet, mellyel már élő a kapcsola­ta. Ezekben van baranyai ajánlat háromcsillagos szállo­dára, szállodára és gyógyüdü­lőre, kastélyprogramra, öntödei profilbővítésre, magánkórház­ra... Csupa olyan konkrét el­képzelés, melyek megvalósít­hatatlanok a külföldi tőkés társ nélkül. A Novindel tehát már lé­pett, s remélhetően konkrét üzletkötések is születnek a bábáskodásával. Az viszont tény, hogy önmaga nem tud minden információs csatornát, tehát potenciális lehetőséget kiaknázni. Már csak emiatt is jó lenne, - állítják a szak­emberek -, ha több jólfelké­szült és minden szakmai igényt kielégíteni képes ha­sonló cég is beállna ebbe a sorba. A kamarai szervezés alatt álló pécsi üzletközpont viszont az esetlegességet szeretné ki­zárni és állandósítani kíván­ja az információs és kapcso­latrendszert a nagyvilággal. Nem nagyratörő elképzelés ez? Semmiképp sem az, hisz- ha csak közvetett módon is- kapcsolatot alakít ki a vi­lágkereskedelmi Központtal, a World Trade Centerrel (WTC). A New York i központú WTC már a világ több mint 150 ál­lamában megközelítően 220 taggal működik. E világszer­vezetnek tagja a Magyar Gazdasági Kamara is, mely a WTC Budapestet működteti. Ehhez fog rövidesen kapcso­lódni a most megalakítás alatt álló pécsi kereskedelmi központ a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara szervezé­sében és koordinálásában. Egyelőre tehát legfonto­sabb, hogy mielőbb megva­lósítható legyen a pécsi ke­reskedelmi központ. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a tanácsadói, ügynöki, külkeres­kedelmi, illetőleg a bármilyen gazdasági tevékenységet foly­tató vállalkozások, cégek és szervezetek csatlakozása e mindenképp előnyöket ígérő kezdeményezéshez. A Dél-du­nántúli Gazdasági Kamara te­hát várja a jelentkezőket a pécsi üzleti központ életre hí­vásához. Murányi László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents