Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)
1990-09-01 / 149. szám
6 új Dunántúli napló 1990. szeptember 1., szombat litcaről utcára Új bankház a belvárosban 'Befejezés előtt a pécsi új banképület a Kossuth Lajos utcában Fotó: Proksza László F ordul az autóbusz a város felé, s ilyenkor nap mint nap látom a gyermekhadat a túloldalon, ahol a pirosnál megáll a Harkány felől jövő járművek sora. Meglódul a gyerekhad, belőlük majd minden kocsira jut egy, és bőszült sietséggel esnek neki a 'kocsik ablakainak, a tisztának éppúgy, mint a po rra I belépettnek. Kéretlenül, persze. Az autósaik pedig — kell, nem kell, tetszik, nem tetszik — hagyják és — fizetnek. Ki-ki a vénmérséklete szerint. Lehet, az erre jövőknek már be is kell ikalkulól- niok az itt adandó baksist a gépkocsi egyre emelkedő fenntartási költségeibe. Veszélyes „‘mesterségre” vállalkoztak a gyerekek, épségüket kockáztatják a né- sány forintért. Rá vannak szorulva? — kérdeztem volna habozás nélkül még pár éve. Ma nem kérdezem, kijelentem. Rá vannak szorulva. Elbizonytalanodom. Hátha mégsem rászorultságból, hanem inkább vagányságból teszik, a zsebpénz kiegészítése végett?... Megkérdezem tehát: nem lehetne kevésbé életveszélyes módját találni a pénzkeresetnek? Nem, én nem arra gondolok, hanem a tisztességes módra. * Néhány Ihét óta egy kis plakátocska bosszant fel, valahányszor elmegyek egy-egy példánya mellett. Nem a közölt információval van bajom, csupán egyetlen szavával. Aminek az Írásmódja éppoly makacsul tartja magát, mint szóban (és sajnos újabban már írásban is, mint legutóbb szóvótettem) a „Szo- tiáné". A jeles építészről van szó, aki egykoron megújította a pécsi székesegyházat, aki számtalan nagyszerű építészeti alkotással gazdagította hazánkat, s akinek a nevét két pécsi oktatási intézmény is viseli. Igen. Pollack Mihályról van szó. Nincs félreértés: Pollackról. És nem Pollach- ról, amint a plakáton olvastam, és olvashatni gyakran másutt is. Pedig megérdemelné Pollack, hogy jól tudjuk a nevét. ír A jeles pécsi közintézménytől ölelt ún. dísztéren vezet át az utóm. Mit is látok? Előbb felemlíteném, hogy egyszer már elgondolkodtam e rovatban azon, hogy vajon miért nem tudnak egy ilyen kiemelt helyen olyan aszfalt- burkolatot csinálni, amelyről nem olvasható le hosszú évek múltán is, hogy mely ponton volt a sörszünet, az ebédidő, a műszakvég, esetleg az anyagra várakozás. Mert ezeken a helyeken különböző irányokba fordultán ott vannak azok a bizonyos „elvágások". Az ember azt hihetne, ihogy a felületbe applikált kőlapmintázatok olyan célt is szolgálnak, ihogy az általuk lehatárolt területrészeken egységes és megszakítatlan legyen a felület. iDe- hát ehhez szervezésre lenne szükség, az pedig szemlátomást nincs. Viszont az van - és ez az, amit láttam —, hogy a „telepitett” hézagokban mindenütt dúsan, a nagy szárazság ellenére iharagoszölden terem a gaz. Hát így van ez, kérem . . . * v A Kossuth Lajos utcában a 21-es számú házat beállványozták. E íházról Madas a neves könyvében 1695-ből keltezi az első fellelt adatot. Egy egyemeletes és egy földszintes ház tulajdonoso Mel- bis Pál volt. Fontos az az évszám: kilenc évvel vagyunk a város török alóli felszabadulása után. Nagy a valószínűsége tehát annak, ihogy a ház középkori alapokra épült, s talán a felmenő falakban is ott rejtőzik a pécsi középkor egy szeletkéje. Ez irányban vallatja most a házat a falkutató régész, Sonkoly Károly, s e tevékenység az előfutára egy újabb belvárosi ház korhű megújulásának, amire már oly sok szép példa van éppen itt a Kossuth Lajos utcában. Ezek láttán az ember már elhiszi: a sokáig csak szavakban létezett belvárosi rehabilitáció Íme a valóságban lis létezik. De miért említem most ezt a tervezett felújítást? Nos, vagy két éve egy tudományos előadás kapcsán közöltünk egy századforduló körüli képet e házról, ami merőben más épületet mutatott a mostaninál. A régiről ugyanis minden díszt — nem egyedi eset!- eltávolítottak. Vajon visszanyeri-e azt a képét a ház, vagy ha a középkori múlt indokolja, ahhoz igaziták-e? A ház legfeltűnőbb jellegzetessége azonban az, hogy azon található a néhány megmaradt többévszázados ívelt kapukeret egyike, ami mögött ma kirakat és üzlet van. Vajon elképzelhető-e, hogy a kapukeret ismét kapubejárat kerete gyanánt szolgáljon? * A magyar bankvilág kezd olyan színes lenni, mint hajdanán, a nagy államosítás előtt. A régi bankáknak megvolt a magúk székháza, egymással versengtek azok dí- szességével, pompázatosságá- val, aminek a legfőbb célja — gondolom — az ügyfél bizalmának a megnyerése lehetett. Nyilván nagyobb bizalommal fordult az ügyfél a gazdagságot mutató, ezzel a pénzzel való jó gazdálkodást sugalló pénzintézethez, ahol minden csillogott, villogott, nemes anyagokból készült a berendezés, a falakat meny- nyezetig faragott faburkolat díszítette. Nem véletlen, hogy a régi bankok jórésze belsőépítészeti remékmű volt. És ezek többségét — sajnos — szétverték, s csupán néhány hírmondó maradt, ezeknek a csodájára lehet járni ma is. A „poraiból megélemedett" bankszakma eddig kevéssel dicsekedhetett, a sokszínű pénzvilág feltámasztása mellett kevés ideje és energiája maradt a pénz díszes szentélyeinek a megteremtésére. Pécsett most készül el az első új bankház, a Magyar Hitelbank Rt. otthona a Kossuth Lajos utcában, vagyis a Nagy Flórián utca 1—3. sz. telken. Tiszteletreméltó küllemű épület, kiválóan illeszkedik a megújuló Kossuth Lajos utca képébe, a tervező — Köves Autók között d harkányi úton Fotó: Proksza László Emil Ybl-díjas építész utolsó munkája ez, amit András fia fejezett be - érdeme, hogy belülről sakkal nagyobbnak hat, mint kívülről, azaz az aránylag kis területen, a magasság kötöttsége mellett is mindent el tudott helyezni. Igényes munkatársakat, iparművészeket vett maga mellé — Soós Klára 'belsőépítész. Kertészti Ágnes üvegművész, Bicsár Vendel ötvösművész. Illa Gyula szobrász, Honti Márta textilművész, Detki Rita kertépítő (mert a falatnyi udvaron még kert is van) és Lehoczky János, a pécsi La- jos-arannyal ékesített díszkapu készítője —, s e közös munkából az Építőipari Szövetkezet kivitelezésében született meg az új bankház. Nem hivalkodó, de az alkalmazott nemes anyagok itt is elérik a kellő hatást. Bizalmat keltenek. Hársfai István Az Antall-k ormány első 100 napja A Magyar Köztársaság Miniszter- elnökségének Sajtóirodája pénteken eljuttatta az MTI-4iez a kormány első 100 napjának r&vi-d áttekintését. A szabad választásokkal Magyarországon nem kormányváltozás, hanem rendszerváltozás történt. Történelmi feladat, hogy az elnyomó és általános leromlást okozó államot polgárainak boldogulást adó hazává építsük át. Példátlan nehézségeink ellenére biztató, hogy törekvéseink egybeesnek a nemzet ébredő tettvágyával és a környező országokban, sőt az egész világon zajló folyamatokkal. A koalíciós kormány az első időszakra hármas célt tűzött maga elé. El akarta végezni a kormányzati irányítás szervezeti, működési rendjének átalakítását; a nemzetközi kapcsolatok új alapokra helyezését, továbbá a gazdasági válság csillapítását és a vállalkozások élénkítését. I. I. Békés átmenettel új demokratikus kormányzat. A kormányzati munka folyamatos és hatékony működésének fenntartása mellett végre kellett hajtani azokat a szervezeti és személyi változásokat, amelyek képessé teszik az államigazgatást arra, hogy hitelesen és hatékonyan vigye végbe a politikai és gazdasági rendszerváltozást. Az új kormányzati struktúra létrehozása érdekében tett legjelentősebb lépések: Az ország kormányozhatóságának érdekében a koalíciós pártok az ellenzékkel együttműködve úgy módosították az alkotmányt, hogy csak azoknak a kérdéseiknek az eldöntéséhez kelljen kétharmados többség, amelyeknek a demokrácia szempontjából garanciális jelentőségük van. Az így letisztult jogi helyzetben az Országgyűlés megválasztotta a Magyar Köztársaság elnökét. Átalakult a kormány szeikezete: megszűnt néhány —, a régi rendszert szimbolizáló —, minisztérium és főhatóság, például az Országos Tervhivatal, a miniszterelnökhelyettesi beosztások stb., és a kor feladataihoz igazodó minisztériumok szerveződtek. Elkészültek a minisztériumok új hatáskörének megállapításához szükséges, törvénymódosító javaslatok. A minisztériumok irányítása új alapokra került a felelős miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, valamint a helyettes államtitkárok kinevezésével. A tárca nélküli miniszterek és a miniszterelnökséghez tartozó államtitkárok lehetővé teszik az ijgyek gyors, rugalmas kezelését és a tárcákhoz nem tartozó 'ügyek kormányszintű kezelését, így például a parlamenti képviselethez nem kellő mértékben jutott kisebbségek érdekvédelmét. A Belügyminisztérium a cégi rendőrminisztériumból a közigazgatás minisztériumává alakult át. A biztonsági szolgálatok közvetlen felügyelete kikerült a miniszterelnök alól, és megkezdődött az alapos átszervezésük. Folyik a honvédség átépítése, csökkent a létszám és a polgárság óhajával egyetértésben, a sorkatonai szolgálat ideje. Egyúttal hatékonyabbá vált a kiképzés és erősödött a katonák és tisztek nemzeti kötődése, megszűnt a politikai tiszt, a komisszár intézménye. A zajos politikai viták ellenére, a kormányzatnak sikerült elérnie, hogy szeptember 30-án, megtörténhessék a valóban demokratikus helyi önkormányzatok megválasztása, és ezzel befejeződhessék a politikai rendszerváltozás. Természetesen a változás csak akkor lehet hiteles, ha együtt jár szükséges mértékű személycserékkel is. Jelenleg 132 helyettes államtitkárnál magasabb rangú köztisztviselője van az országnak, közülük 38-an viseltek az előző kormány alatt vezető hivatalt, 94-en teljesen újak. A kormányzat az oktatást a válságból való kitörési pontnak tekinti, ámde a szükséges intézkedések —, valóban hatékony iskolarendszer kidolgozása, új szellemű pedagógusképzés, új tankönyvek írása, pénzügyi alapok előteremtése, stb. — 100 nap alatt nem hozhatóak meg. A munkanélküliség súlyos gondja nyomasztja a kormányzatot is. Készül a szociális háló, megtörtént a minimálbér meghatározása, folyik a foglalkoztatási alap fel töltése. A kormány véglegesen leállította a nagymarosi építkezést, nem vett részt a bősi műveletekben, és szilárdan eltökélt nemzeti kincsünk, természeti erőforrásaink védelmében. Nem csehszlovák bel- ügynek, hanem nemzetközi kérdésnek tekinti a bősi építkezést. Tisztázza az egyházak működéséhez szükséges vagyontárgyak visz- szaadásának elveit, ami távolról sem jelenti az összes volt egyházi tulajdon visszaállítását. II. Új külpolitikai orientáció. A kormányzatnak a külpolitika új elveinek megállapításánál egymásnak ellentmondó szempontokat kellett mérlegelnie. Miközben megszüntette a korábbi egyoldalúságokat, helyreállítva az ország függetlenségét és szuverenitását, kiépítette az ország jövője szempontjából meghatározó nyugat- európai és közös piaci kapcsolatokat, úgy járt el, hogy ne veszélyeztesse a Szovjetunióval megkötött csapatkivonási egyezmény végrehajtását és az új európai biztonsági rendszer kialakítását célzó tárgyalásokat. A kormány a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének moszkvai ülésén egyértelműen kifejezésre juttatta Magyarország kilépési szándékát a katonai szervezetből, hangsúlyozva azt, hogy ezen döntésünk nem irányul egyetlen VSZ-tagország ellen sem, és kifejezte hosszú távú politikai és gazdasági érdekeltségünket a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatokban. Az új magyar kormány minőségileg más alapokra helyezte a vezető nyugat-európai hatalmakkal, kormányokkal fennálló kapcsolatot. Ezt segítette, hogy a kormánykoalíció pártjai ugyanazoknak a nemzetközi pártszövetségeknek a tagjai, mint a legtöbb nyugat-európai kormányzó párt. Nyilvánvalóan a közös eszmei alapok és politikai nézetek az együttműködés más szintjeit nyitják meg Magyarország számára a gazdasági vagy éppen a biztonságpolitikai együttműködés területén. A kormányfő brüsszeli tárgyalása során memorandumot nyújtott át az EGK soros elnökének, ami reális lehetőséget nyújt,, hogy kétoldalú társulási szerződés jöjjön létre 1992 elején a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség között. Ez a szerződés, valamint az EFTA-val aláirt szándéknyilatkozat szerint megkötendő szerződések kedvező feltételeket teremtenek az európai gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolódásunkhoz. Magyar kormányfő elsőként tett hivatalos látogatást a N/^TO szék- házában. A kelet-európai államok közül elsőként jeleztük, hogy a NATO mellett diplomáciai összekötőirodát nyitunk. A magyar kormány 48 órán belül csatlakozott az Irak ellen elrendelt Biztonsági Tanács szankciókhoz. A nyugat-európai országok fogadókészségét jelzi, hogy az elmúlt hónapokban tíz ország szüntette meg a vízumkötelezettséget polgárainkkal szemben. A kormány megkülönböztetett figyelmet szentel a szomszéd országokhoz fűződő viszony folyamatos javításának. Az ötoldali (Ausztria, Olaszország, Csehszlovákia, Jugoszlávia — Szlovénia, Horvátország —, Magyarország) együttműködés keretében máris gyakorlati eredményeket értünk el a közös infrastruktúra-fejlesztési és környezetvédelmi programokban. Szembe kell néznünk a KGST-ál- lomok válságából eredő súlyos problémákkal is. A KGST-kereskede- lem radikális csökkenése és az iraki gazdasági embargó súlyos terheket jelent gazdaságunknak. A gazdasági gyorsprogram keretében megkezdődött a magántulajdonra épülő piacgazdaságot kialakító folyamatok beindítása. Ahhoz, hogy a jövő év elején fordulatot lehessen elérni, a piacgazdaságra történő áttérésben, több téren már az idén haladást kell elérni. A Kárpótlási Hivatal fölállításával orvosolni kívánja az „állam" által okozott sebeket, de tudja, hogy teljes igazságtételre lehetőség sem anyagi, sem jogi értelemben nincs. A munkanélküliség valóban növekvő, de az állami szektor gyors fogyását még alapvetően ellensúlyozni tudja a magánszektor bővülése. Részben az a kormány politikája, hogy minden eszközzel erősíti a magánvállalkozást, a vegyesvállalatokat, a pénzintézeteket és minden új vállalkozást — részben pedig az ennek ellenére minden bizonnyal növekvő munkanélküliséget egy szociális védőhálóval csillapítja. Feltöltjük a Foglalkoztatási Alapot, és kialakítjuk a védőháló többi elemét is. A szegénység a legkeserübb örökséget és kockázatot jelenti az új kormánynak. A legszegényebb csoport életszínvonala ugyan nem romlik, de a középrétegekből nagyobb csoportoknak vezet lefele a jövedelem-pozíciója. A tömeges szegénységet egy új népjóléti programmal próbáljuk megelőzni. Mindenekelőtt a nyugdíjasok és a több .szempontból hátrányos helyzetű csoportok további leszakadását fogjuk szociálpolitikai eszközökkel megállítani. A vállalkozásélénkítő eszközök arra lesznek képesek, hogy a kereső szegények munkahelyet, jobban fizető és biztosabb munkahelyet találjanak. A pénzügyi fegyelem helyreállítása érdekében a kormány programot dolgozott ki a sorbanállá- sok kezelésére, így megkezdte clearing-körök szervezését több kereskedelmi bank bevonásával, a sorbanállás megfigyelését, a legnagyobb adósok listájának összeállítását, új típusú váltó bevezetésével kapcsolatos jogszabály kidolgozását, Állami Leszámítoló Intézet felállítását stb. Mintegy 100 vállalat működik tartósan veszteségesen, ebből mintegy 40—50 vállalat tartozik a legnagyobb sorbán- álló vállalatok közé. Augusztusban elindult az első 7 vállalat elleni felszámolási eljárás, amelyet szeptemberben újabb csődeljárási csomag követ. A kormány a privatizációs folyamat több éves időszaka alatt is köteles gondoskodni arról, hogy az egyelőre állami tulajdonban maradó vállalatok nyugodt körülmények között termelhessenek. Fenntartja azt a szándékát, hogy a fennmaradó állami vállalatoknál a vállalati tanács, vagy közgyűlés által történő irányítási rendszert megszünteti. Ennek a rendelkezés(Folytatás az 1. oldalról) veti a ház szavazógépezete, akár a plénumon, akár a bizottságokban is hangzik az el. Akad nem egy szocialista párti képviselő, aki alig vesz részt a frakció munkájában, s Horn Gyula név szerint is említette dr. Ormos Máriát, akit alig-alig látni a Parlamentben, vagy Nyers Rezsőt, aki még nem vett részt a vitában, azaz nem szólalt fel egyszer sem. Hozzátette: holnap - vasárnap — a Szocialista Párt vezetősége többek között erről is szót vált azon az ülésen, ahol a párt sorait kívánják rendezni, s valószínűleg több képviselőtől megkérdik majd, nem óhajtja-e mandátumát átadni másnak? Nem a száz nap elteltének oká'n, de keményen bírálta a kormányt a Szocialista Párt elnöke. Leszögezte: egyetlen kormány sem tudott volna még kétszer száz nap alatt többet tenni, de bizonyos tendenciák arra utalnak, hogy egyre több dilettantizmussal és hozzá- nemértéssel vetetik észre magukat. Bírálta a kormány dzsentroid törekvéseit, azokat nek a kizárólagos célja az volt, hogy az átmeneti időre is lehetővé váljék az elmúlt rendszerben politikai megfontolásból kinevezett gazdasági vezetők lecserélése. A kormány összeállította azoknak a vállalatoknak a körét, amelyek az utóbbi 3 évben társasági halmazzá alakultak át, megtartva egy kislétszámú állami vagyonközpontot, és felkérte az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsát, hogy indítsa meg e vállalati kör állam- igazgatási irányítás alá vonását és állami befektető társasági formába való átalakítását. Szeptemberben a kormány nyilvánosságra hozza a gazdaság állapotát hitelesen elemző teljes körű jelentését (Fehér Könyv), valamint a 3 éves kormányprogramot. A Magyar Köztársaság Miniszterelnökségének Sajtóirodája a lépéseit, melyeket a piac- gazdaság megteremtése felé tesz, s bizonyos külpolitikai megnyilvánulásait, hangsúlyozva: időnként teljesen felesleges, kétértelmű, szomszédainkat irritáló nyilatkozatokkal veteti észre magát. Az igaz, hogy kapcsolatainkat új alapokra kell helyezni, de a jószomszédi viszony kiépítése — megőrzése mellett. Végül a baloldal megosztottsága került terítékre. Horn Gyula hangsúlyozta, bár igaz az, hogy a Szocialista Párt olyan lesz, amivé a tagság teszi, szükséges bizonyos nemzetközi pártkapcsolatok kiépítése is a valódi talpra álláshoz. Kijelentette: folynak a kapcsolatfelvétel munkálatai például a Német Szocialista Párttal. A hazai baloldalról megemlítette, hogy addig a Magyarországi Szociáldemokrata Párttal nincs értelme a párbeszédnek, amíg hangos belviszályokkal küzd, az MSZMP jelenlegi vezetésével- Thürmer Gyula nyilatkozatait nem tudják elfoqadni - pedig nem fognak szóba állni. K. F. A párt olyan lesz, amilyenné tesszük
