Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)

1990-09-22 / 170. szám

© új Dunántúli napló 1990. szeptember 22., szombat Vállalkozó orvosok Az első több profilú magán- rendelő Pécsett Ahol a rendelőben nincs hosszú várakozás Meg kell újulni az egész­ségügynek! - halljuk mind­egyre a különböző szintű nyilatkozatokat. Arról is sok okos fejtegetést hallhatunk, mit kellene tenni sürgősen, ám alig történik valami. Az ágazat saját tehetetlenségi nyomatékétől és a pénzte­lenségtől vergődik. A holt­pontról a kimozdulást -, miként a gazdasági élet egyéb területein —, itt is a privatizáció indíthatja meg. Ez hozhat olyan új színfol­tot, olyan új szolgáltatási formát, ami lépéskényszert provokálhat a megcsontoso­dott struktúra számára. Pécsett három orvos el­határozta, hogy —kft.-be tö­mörülve rendelőt nyit. Ma­gánrendelők eddig is vol­tak, ám hogy ez mennyiben más -, egészen más -, azt mondja el a legilletékesebb, a kft. egyik alapítója dr. Szálkái István bőrgyógyász (pécsi Honvéd Kórház).- A Bio-Medico Kft. több lábon álló vállalkozás, amely egy liftszerelői, egy gombatermesztői és egy egészségügyi részből áll. Ennek az összetételnek na­gyon praktikus okai van­nak. Nékürrk szükségünk volt támogatásra ahhoz, hogy indulni tudjunk.- A kft. egészségügyi ré­szét három orvos, egy pszichiáter, egy reumatoló- gus és eqy bőrgyógyász al­kotják. Joggal tették fel többen nekünk a kérdést, miért pont ez a három o'- vosi szakma társult! Az embrió fejlődése során kü­lönböző sejtcsoportok ala­kulnak ki és ezekből a kü­lönböző sejtcsoportokból lesznek a különböző szervek, szövetek. Az idegrendszer, a bőr és a tápcsatorna ugyan­abból a sejtcsoportból fej­lődik. És pont ez a hórom szerv, illetve szervrendszer az, amivel az ember -, bár nagyon különböző mó­don -, de a külvilággal kapcsolatban van. Mindenki előtt ismert, hogy vannak neurotikus eredetű tápcsa­torna betegségek és több bőrbetegségnél egyértelmű az összefüggés a tünetek megjelenése és a beteg feszült idegállapota között. Továbbá a tartósan neuro­tikusok között gyakori a mozgászervi panasszal is rendelkező beteg. Tulajdonképpen azt sze­retnénk, az lenne jó, ho a betegekkel még a feszült­ségek kezdetén, a betegség -egészség állapot határán tudnánk velük találkozni, akkor, amikor a feszültsé­geik még csak kezdeti funk­cionális zavarokban jelentkez­nek, a betegség még nem alakult ki. Mi az úgynevezett beteg- felvételnél, vagyis a beteg­gel való első találkozásko mindhárman jelen vagyunk. Ez tulajdonképpen egyfajta 'konzílium mindjárt az ele­jén, a diagnózis felállítása­kor. A különböző szakember, különböző szempontok sze­rint tudja értékelni a tüne­teket, és a terápiát is kö­zösen beszéljük meg. A te­rápiában nagy mértékben a természetgyógyászat azon elemeit szeretnénk alkal­mazni, amelyet orvosilag is elfogadhatónak tartunk. Mi­nél kevesebb gyógyszert szeretnénk alkalmazni,- hi­szen még a legjobb gyógy­szernek is van nem kívána­tos mellékhatása. Alkalmazzuk többek fi­zott az akupunktúrát és si­került olyan lézerparkot beszerezni, amivel speciá­lis kezeléseket nyújthatunk. Van Hélium—Neon lézer és infravörös lézerünk is. Új­donság, hogy olyan tarto­zékokat sikerült beszerezni hozzá, amivel testüregekbe is be tudunk hatolni. Ha­tásosan alkalmazható pél­dául aranyérnél, krónikus prosztata gyulladó soknál, olyan gyomorpanaszoknál, amikor kezdődő nyálkahár­tya erózióról van szó, kró­nikus homlok- és arcüreg­gyulladásnál. Irodalmi ada­tok szólnak arról, hoqy kez­deti stádiumban lévő ishe- miás szívbetegség jobb eredménnyel gyógyítható, mint gyógyszerrel. Nagy va­lószínűséggel a lézernek egyfajta bio-stimulátor ha­tása érvényesül ezekben az esetekben. Nálunk a rendelőben nincs hosszú várakozás, pon­tos időbeosztással, előjegy­zéssel dolgozunk, s úgy ál­lapítjuk meg az időt, hogy egy-egy beteggel legyen időnk nyugodtan, alaposan, foglalkozni, beszélgetni. Hisz a bizalom, a szemé­lyes kapcsolat az orvossal ugyancsak fontos tényező a gyógyuláshoz. (A magánren­delő címe: Pécs, Kossuth L. u. 75.). Tel.: 22-331. Sarok Zs. Különösen az áruházak körüli tömegben jó vigyázni a kézitáskákra, zsebekre. , Fotó: Läufer László Pécs belvárosának egyik sö­rözőjében, a legnagyobb lelki nyugalommal terítettem zakó­mat székem háttámlájára. Tá­vozáskor vettem észre, hiá­nyoznak az irataim. Már kezdtem beletörődni okmánya­im elvesztésébe, amikor egy idős úr - akinek azóta is há­lával tartozom -, telefonált, hogy a Mecsek-kapu környé­kén, egy víznyelő mellett ta­lált egy fekete irattárcát. . . Hiánytalanul minden megvolt benne, még a négylevelű ló­here is. Még szerencse, hogy a pénzt nem itt tartom -, ve­lem rossz boltot csináltak a zsebesek. Pécsett, a belváros a zselé­sek paradicsoma. Szívesen dolgoznak a Kossuth téren, a Bem utcában, a Széchenyi té­ren, Kossuth Lajos utcában és a Konzum környékén. A Bem utcai árkádok alatt, a két fő­bejárat környékén, és a buszmegállóban állandó a nyüzsgés. Néha meglökik az embert, elsodorják. Egy-egy pillanatra kiürül a tér, de nemsokára újra megtelik já­rókelőkkel, turistákkal. Itt fel­találták az örökmozgót: állan­dó a jövés-menés. Pontosabban, mégsem ro­han mindenki . . . Megállásra, nézelődésre nem gondol sen­ki. A Bem utca túlsó oldalán, a halbolt mellől jó kilátás nyílik az áruház sarkára. In­nen szemlélve, az eseménye­ket, a kép hirtelen megválto­zik. Egy bőszoknyás cigány­csoport tűnik fel a lépcsőn, öten—hatan, vagy ki tudja, hányán lehetnek. Körülvesznek egy magányos jugoszláv férfit a gyalogátkelő mellett. A kö­vetkező pillanatban már csak annyit látni, hogy valami tár­gyat adogatnak egymásnak, s mire a sokadik kézbe ér az a valami, addigra már bizton­ságos távolra kerültek a tett színhelyétől. A pénztárca gaz­dája észre sem vette, csak a legközelebbi vásárláskor, a fizetésnél nem találja sem a pénzét, sem az iratait. Olyan ez, mintha egy filmet nézne az ember. Alig hogy az egyik Zsebbe vágó kezek A speciális lámpafénynél világítottak az ujjak — A vegyi tolvajcsapda a zsebesek réme csoport eltűnik, máris jön a következő. Mesteri ügyesség­gel, egy válltáskát emelnek le. Mire az áldozat észbe kap, már nincs sehol a bizonyí­ték . . . ügyesen, gyorsan és pon­tosan végrehajtott műveletek ezek, egy csapat mesteri össz- játéka. Nehéz helyzetben van a rendőrség a felderítést és a bizonyítási eljárást illetőéi egyaránt. Ezt támasztják alá Jelenszky Márton főhadnagy, a belvárosi rendőrállomás pa­rancsnoka bűnügyi helyettesé­nek szavai is. — Az első nehézség mind­járt ott jelentkezik, hogy a sértett nem látja, nem figyeli meg az elkövetőket és sok esetben csak később veszi észre az iratok és a pénz eltűnését. A feljélentés tanúk és személyleírós nélkül szinte semmit sem ér a nyomozás szempontjából. Egyetlen elin­dulási nyom van, az ismert bűnözői körön belül megin­dítjuk a vizsgálatot. Tovább nehezíti feladatunkat, hogy az esetek 99 százalékában jól szervezett csoportokban tevé­kenykednek a zsebtolvajok, pillanatok alatt továbbadják egymásnak az eltulajdonított tárgyakat, nehéz megtalálni a tárgyi bizonyítékot. Sokszor a tanúk is csak a mozdulatot látják, s mire intézkedés tör­ténik, már nincs az elköve­tőnél az eltulajdonított tárgy. Hiába van elkövető, ha nincs tárgyi bizonyíték. A jogszabály lehetőséget ad vegyi tolvajcsapda alkal­mazására. Egy irattárcát és né­mi pénzt különleges vegyszer­rel itatnak át, amit zsebre tesz a csapdagazda. Ezután már semmi dolga nincs, csak „felelőtlenül” és figyelmetle­nül sétálgatni az utcán, illet­ve figyelni és várni az elkö­vetők akcióját. Természetesen nyomozók is szép számmal vannak a környéken, akik fi­gyelik a csapdagazda mindén lépését. A könnyelműen kiló­gó pénztárca mindig meg­hozza a maga gyümölcsét. A tettesek természetesen tagad­nak, még akkor is, ha meg­van a tárgyi bizonyiték. Ekkor kerül elő a kémia: egy spe­ciális lámpával megvilágítják a gyanúsítottak kezét. Ha megfogták a vegyszerrel át­itatott pénzt vagy a tárcát, kezük a fény hatására világí­tani kezd. Ez olyan perdöntő bizonyíték, ami alól nem lehet kibújni. A vegyszer egyébként addig a kézen marad, amig a bőr le nem kopik.- A dolog nehézsége, hogy ezzel csak egyetlen egy bűn- cselekményt tudunk bizonyíta­ni, azt ahol a tolvajcsapdát lenyúlták. Hiába ismerjük az elkövetőket, nem tudjuk bizo­nyítani a többi esetet. A ház­kutatások nem vezetnek ered­ményre, mert a személyes ira­tokat, illetve ä pénztárcát el­dobják. Nem egy akció során személyi okmányok tucatjait leltük meg a Konzum Áruház környéki kukákban. Meglepően kevésnek tűnik a rendőrség által Pécsett fel­derített zsebtolvajlások száma. Az esetek 25-30 százaléká­ban tudják rábizonyítani az elkövetőkre az elkövetést. Or­szágos viszonylatban azonban nem is olyan rossz ez az arány. A bíróságnak nem elegendő a feltételezett bűnözői kör is­merete. Bizonyítékok kellenek.- A zsebtolvajlás nem azt jelenti, hogy közvetlenül vala­kinek a zsebéből veszik ki a pénzt vagy egyéb tárgyakat - tájékoztat dr. Krémer Lász­ló, a Pécsi Városi Bíróság bí­rája -, hanem a közvetlen testi környezetéből, ami lehet az illető táskája, a ruhája vagy a zsebe. Nem minősül zsebtolvajlásnak viszont, ha például a 20-30 méterre" lévő fogasról lopják el valakinek a kabátját. A zsebtolvajlás útján elkövetett lopás minden esetben bűncselekménynek mi­nősül. A társadalomra való fo­kozott veszélyességet minden esetben súlyosbító körülmény­ként veszi figyelembe a bíró­ság, zsebtolvajlás útján elkö­vetett lopás alternativ bünte­tési tétele: két évig terjedő szabadságvesztés, szigorított javitó-nevelő munka, javító- nevelő munka, vagy pénzbün­tetés. A zsebtolvajlást csak a rendőrség és a bíróság nem tudja felszámolni. Hiába vár­na az állampolgár egyre több felderített esetet, súlyosabb­nál súlyosabb ítéleteket, ha erre a jogszabály nem ad lehetőséget. Hiába ver fel nagy port néhány zsebes el­kopása, majd rövid időn be­lüli szabadon engedése. A felderített esetek többségében mindössze néhány ezer forint az elkövetési érték, amelynek alapján nem szabható ki példás ítélet. Egyelőre egyet­len kézenfekvő megoldás kí­nálkozik: mindenki vigyázzon jobban a táskájára, pénztár­cájára. Néhány hete sűrűbben látni rendőrjárőrt a Konzum Áru­házban és környékén. Mintha a rendőrök puszta jelenléte is visszatartó erő lenne a zse­besek számára, némiképpen csökkent a zsebtolvajlások száma. Vagy jobban vigyázunk az értékeinkre? . . . Hajdú Zsolt Profilban DR. VÉTEK LAJOS, a PMMF oktatási főigazgató­helyettese Huszonnegyedik éve tanít o műszaki főiskolán, illetve an- nok jogelődjén is oktatott dr. Vétek Lajos gépészmérnök. Docens, és a legutóbbi főis­kolai tanácsülés óta oktatá­si főigazgató-helyettes. Szak­területe először a klasszikus gépészet volt, síkraszállt az üzemfenntartó szaküzem-mér- nökképzés bevezetéséért. A nyolcvanas évek közepén kez­dett számítástechnikával fog­lalkozni, s egyetemi doktori értekezését is ipari mérések­ből, számítógépes modellezé­sekből készítette. Olyan oktatás számára az ideális, amely emeli a főisko­la rangját, versenyképes embe­reket bocsát ki és nem nyom­ja háttérbe a hallgatók, a szakemberképzés érdekvédel­mét. A főiskola autonómiáját őrző, de eladható tantervek készítését tartja fontosnak, amelyek nem sanyargatják, hanem gazdagítják a hallgató­kat. Sajnos, a tankönyv, a jegyzetírás nincs sem anyagi­lag, sem erkölcsileg elismer­ve. Arra törekszik, hogy fo­lyóiratokból, külföldi tanulmá­nyokból készült gyorsanyagok­kal tudjanak fogódzót adni a hallgatóknak. Szeretne lendí­teni a kollégium és a diák­sport helyzetén is. DR. SCHNEIDERNÉ MERKEL MAGDOLNA, a Látássérült Gyerekek Reha­bilitációs Központjának veze­tője Jugoszláviában, a Zombor melletti Ószivácon született, két és féléves volt, amikor a háború következtében Pécsre, a nagyszülőkhöz költöztek. Aztán a család Baranya kü­lönböző településein élt. Édes­apja gyógyszerész, őt követték a munkahelyein. így iskoláit Vajszlón, Siklóson végezte, majd 1960-ban a komlói, ak­kor Kun Béla Gimnáziumban érettségizett. Hat évig a mecsekjánosi csecsemőotthonban dolgozott, majd huszonkét éven át a Megyei Kórházban, - pénzügyi és számviteli osztályvezető volt felsőfokú államháztartási szak­mai képesítéssel. Nemcsak a munkahelyén ke­resztül kötődik az egészség­ügyhöz — férje orvos —, gyógypedagógus édesanyja révén közelről ismeri a fogya­tékos gyerekek problémáit. Tisztelettel szól dr. Sebes­tyén Ibolya gyermekszemész és Pulai Mária, a rehabilitációs központ gazdasági vezetőjének kitartó munkájáról, amelynek eredményeképpen mindössze fél év alatt elkészült a har­minchárom gyermeket foglal­koztató intézmény. KALANYOS FERENC, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének megyei elnöke Mecseknádasdon született 1946-ban, kilencgyermekes csa­ládban. Az általános iskolát Pécsett, a Hősök terén fejezte be, majd az erdőgazdaságnál dolgozott napszámosként. Mindössze 16 éves volt, ami­kor István-aknán, napszinti csillésként alkalmazták, 18 éve­sen pedig lement a bányába. 23 éves, amikor a Mátraaljai Szénbányák György-aknai ki­rendeltségén először segéd­munkás, majd o mestervizsga után gépkezelő. 1978-tól dol­gozik a Pannon Volánnál, autóbuszvezető. öt fiúgyermek édesapja és egy kislány nevelőapja. A gyerekek közül négyen tehet­séges zeneiskolások. öt éve, amikor az Orszá­gos Cigány Tanács megala­kult, Pécsett is létrehozták a városi, majd a megyei szerve­zetét. Mindkettőben vezető posztokra választották. Két éve a szövetség alelnöke és me­gyei elnöke. Tavasz óta ügy­félszolgálati irodát nyitottak a pécsi Geisler Eta utcában. Olyan szociális hálót szeretne, amely segítséget nyújt nem­csak a cigány embereknek, hanem a hátrányos helyzetű­eknek is a szociális ellátás­ban, a továbbképzésben és a munkahelyteremtésben. SZEMAN ISTVÁN, az UDSZ rehabilitált dolgozók rétegszakszervezetének titkára Ózdi születésű 35 éves fia­talember. Gyermekéveit a ko­hászvárosban töltötte, miután családja Pécsre költözött, ipa­ri iskoláit már a baranyai me­gyeszékhelyen végezte. Édes­apja a Mecseki Ércbányászati Vállalattól ment nyugdíjba, így választotta a fiú is ezt o szakmát. Családjával Szentlő- rincen él. 1973-tól dolgozott a Mecse­ki Szénbányáknál, mint csil­lés. öt év után ment ót a MÉV-hez, ahol végigjárta a vájvégen dolgozók ranglétrá­ját, de balesete miatt és egészsége romlása miatt, szak­vezető vájárként rehabilitál­ták. Ezt követően néhány évig fürdőkezelő volt a vállalatnál. 1988-ban, a rehabilitált dolgo­zók rétegszervezetének megala­kulásakor a szervezet titkárá­vá választották. Azóta képvi­seli minden fórumon a reha­bilitáltok érdekeit, síkra száll erkölcsi és anyagi elismerésü­kért. A ma már 1200 egész­ségkárosultat számláló szerve­zet élén mielőbb szeretné el­érni, hogy a bányászati kere­setkiegészítést járadékként kap­ják a rehabilitáltak. Gáldonyi Magdolna- Kaszás Endre Sixes svtcslijrS iratok f i4€&<i$|ttS ex IctxfcNilMsit ^..i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents