Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)

1990-09-18 / 166. szám

2 üj Dunántúlt napló 1990. szeptember 18., kedd Unfall József befejezte olaszországi látogatását Miniszterelnökünk sajtóértekezlete - Látogatás II. János Pál pápánál „Magyarország és Olaszor­szág között teljes az egyet­értés a nemzetközi kérdések­ben. beleértve az öböl-válság «megítélését, de a magyar kor­mány nem szándékozik kato­nai egységeket küldeni a tér­ségbe a válság megoldását célzó nemzetközi összefogás keretében" - jelentette ki hét­főn Antall József miniszter- elnök, aki olaszországi kor­mányfői látogatása végén a •római magyar nagykövetségen tartott nemzetközi sajtóérte­kezleten foglalta össze láto­gatása eredményeit. A miniszterelnök elégedet­ten nyilatkozott «mind a «ma­gyar—olasz kétoldalú kapcso­latokat, mind ipedig az euró­pai együttműködést illetően. E két terület alkotta — han­goztatta — olaszországi meg­beszélései fő témáit. Az európai és nemzetközi kérdésekről szólva Antall Jó­zsef ismét megerősítette, hogy a kormány kiegyensúlyozott nemzetközi kapcsolatokra tö­rekszik, s ezen belül igen nagy jelentőséget tulajdonít az Olaszországhoz fűződő kapcsolatoknak, amelyek év­százados történelmi előzmé­nyekre és közös szellemi és politikai ideálokra támaszkod­hatnak, gazdaságilag pedig A Szó beszed nyik című fjú- sági folyóirat legújabb szá­mában egy magát megnevez­ni nem kívánó ezredes olyan, a KGB belső ügyeire vonat­kozó, botrányos, leleplező in­formációkat közöl, amelyek nyíltságukat tekintve messze túlmutatnak Oleg Kalugin nyugalmazott tábornok lelep­lezésein. Az egyik felderítő alakulat­nál szolgálatot teljesítő fel­derítő beszámol a szervezet­ben uralkodó korrupcióról, pénzügyi és jogi ellenőr zet- lenségről és a munkatársak által elkövetett hivatali vissza­élésekről. Ezeken túlmenően eddig ismeretlen adatokat hoz nyilvánosságra a KGB jelen­legi elnökéről, Vlagyimir Krjucskovról, aki a kinevezése előtti parlamenti meghallga­A „Hegyháti” ÁFÉSZ Sásd, Dózsa Gy. u. 34. szakirányú végzettséggel JOGTANÁCSOST felvesz részmunkaidőben, heti 3 napra (Bérezés: megegyezés szerint. Jelentkezni az ügyvezető igazgatónál lehet a 72/75-634-es telefonszámon -------------------------------------------------iáiáii. kö lcsönösen előnyösek lehet­nek. „Olaszország nem töltött be eddig olyan helyet nem­zetközi kapcsolatrendszerünk­ben, mint amilyen indokolt lenne, és ez nem jó” - mond­ta. - M«iutón e félévben az olasz kormány tölti be a so­ros elnökséget az Európai (Kö­zösség vezető szerveiben, a Giulio Andreotti ^ .miniszterel­nökkel folytatott megbeszélé­sen rögzítették, hogy mielőbb megkezdődnek az előzetes, úgynevezett feltáró megbeszé­lések az EGK-vol kötendő kü­lönleges társulási megállapo­dás kidolgozására, úgy, hogy ez 1992. január 1-jétől életbe lépih essen. Az öböl-válsággal kapcso­latban mindkét kormány ha­tározottan elítéli az agresz- sziót, és nem tartja megen­gedhetőnek, hogy egy függet­len államat (Kuvaitot) eltün­tessenek a térképről. „Elsők között csatlakoztunk, elvi és politikai okokból, az ENSZ- ben elhatározott kereskedelmi embargóhoz, noha ebből sú­lyos anyagi hátrányaink szár­maznak, mintegy íélmil'liárd dollár nagyságrendben” - je­lentette ki Antall József. „Nem szándékozunk azonban kato­nai egységeket küldeni a tér­ségbe, noha kérdés formájá­ban puhatolózó felvetés tör­táson hivatásos felderítőnek mondta magát, pedig az igaz­ság az, hogy karrierjét a tit­kosszolgálatok egykori főnöké­hez, Jurij Andropovhoz fűződő baráti kapcsolatainak köszön­heti. A Novosztyi értesülései sze­rint az ismeretlen ezredes in­terjúja felkeltette az illetékes hivatal figyelmét, méghozzá már a cikk megjelenése előtt. A titkosszolgálatok ugyanis értesítették a hivatalt a Cikk előkészületeiről. A KGB egyébként nem vonja kétség­be, hogy az interjút' adó lé­tező személy, azt is sejti, me­lyik osztályon dolgozhat, ar­ról azonban még nem tudott a sajtóosztály, hogy a KGB kíván-e hivatalos választ ad­ni a közleményre. Thürmer Gyula Baranyában! Az MSZMP megyei koordinációs bizottsága választási nagygyűlést rendez 1990. szeptember 18-án kedden, 16 órai kezdettel Pécsett a Ságvári Endre Művelődési Ház színháztermében és 18,30-kor Komlón a Városi Színházteremben tént ennek érdekében olasz részről és mások részéről is, miután az esetleges magyar részvétel a nemzetközi össze­fogásban igen nagy politikai jelentőséggel bírna. Olaszországgal a magyar «kormányzat igyekszik hamaro­san valamilyen külpolitikai egyeztető «mechanizmust kiala­kítani — mondta még el a mi­niszterelnök. A kétoldalú kapcsolatokról szólva Antall József hangoz­tatta, hogy megbeszélésein sürgette az olasz beruházáso­kat és a vegyes vállalkozá­sokat Magyarországon. Az JRI állami vagyonkezelővel'kü­lön megállapodás született ar­ra nézve, hogy a magyar gaz­dasági vezetés jobban megis­merkedjék azokkal a mód­szerekkel és szervezeti meg­oldásokkal, amelyek révén Olaszországban kiterjedt álla­mi szektor «működik mai piaci körülmények között magas ha­tékonysággal. A miniszterel­nök hozzátette azonban, hogy a kormány a minél gyorsabb privatizáció híve, s az IRI sze­repet kíván játszani a magyar vállalatok privatizálásában is. Húsz magyar vállalatot hir­detnek meg, 1 milliárd dol­lár értékben az Állami Va­gyonügynökségen keresztül Magyarországon ma az Egyesült Államoknak a leg­nagyobb a tekintélye, ez a legnépszerűbb ország, amely­nek barátságára szükségünk van - hangoztatta Göncz Ár­pád vasárnap, a Virginiai ál­lambeli Monticelloban, Tho­mas Jefferson egykori házá­ban. A magyar államfő az amerikai alkotmány egyik megalkotójának otthonában, az állam neves jogászaival, történészeivel nyilvános esz­mecserén vett részt, amelyen kérdésekre válaszolva kifej­tette: miközben Magyarország az egységes Európa részének tekinti magát, s annak közös ügyéhez van mivel hozzájá­rulnia, nagy szüksége van az Egyesült Államok barátságára is. Míg Nyugat-Európában ta­pasztalhatók Amerika-ellenes érzelmek, Közép-Kelet-Európó­A moszkvaiak úgy döntöttek vasárnap, hogy elegük van a kormányukból. Tették ezt a csaknem üres boltok előtt sok­szor órákig hiába ácsorgó, fá­sult emberek újjáéledő el­szántságával, a kellemetlen, szitáló esőben. Különös de­monstráció volt az, ami vasár­nap délután zajlott le Moszk­vában. Nenn is mindennapos dolog, hogy egy város polgár- mestere személyesen vesz részt egy tüntetés szervezésében, sőt céljainak propagálásában. Gavril Popov, Moszkva pol­gármestere, a briliáns elmé­jű tudós, az egyik legtekinté­lyesebb és legnépszerűbb re­former a szovjet televízió szombat esti híradójában sze­mélyesen agitált a siker érde­kében. A tv képernyőjén, csak­úgy, mint a vasárnapi tünte­tés első felszólalójaként arra figyelmeztette az embereket, hogy a szétbullófélben lévő birodalommonstrum utolsó esé­lye a piac, a már alig műkö­dő gazdaság gyorsított ütemű újjászervezése. magánkézbe adásra, külföldi befektetőknek is. Az IRI Kelet- Magyarországon kockázati tő­ketársaságot létesít infrastruk­turális és vállalati beruházá­sokra. Felmerült olasz részvé­tel koncessziós formában (a még ez évben elfogadandó koncessziós törvény nyomán) autópályák építésében, a Bu- dapest-Trieszt vasútvonal kor­szerűsítésében, a távközlés fej­lesztésében és a világkiállítás előkészítésében. Eredményes együttműködés alakulhat ki - hangoztatta vé­gül a kormányfő - kulturális téren (olasz nyelvoktatás, egyetemi tanárok cseréje, se­gítség adatbank létesítéséhez), továbbá a helyi önkormányza­tok, így Róma és Budapest között a közigazgatási gya­korlat és tapasztalat átadá­sával olasz részről. Antall József miniszterelnö­köt hétfőn Castelgandolfóba'n, a pápák nyári lakhelyén ma- gánkihallgatáson fogadta II. János Pál pópa. Az Albanói-tó fölé maga­sodó XVII. századi palota elé pontban 11 órakor gördült a kormányfőt szállító kocsisor. A palota udvarán felsorakozott svájci gárdisták és a pápai protokollfőnök, Montuzzi cím­zetes érsek fogadták a ven­ban, így hazánkban, erről nincs szó, az amerikai nép szellemi, műszaki kultúrája rendkívül népszerű. - E barát­ság nagy felelősséget jelent az Egyesült Államok számára is, hangsúlyozta Göncz Ár­pád. A három —, háro«m és fél millió, a szomszéd orszá­gokban élő magyar csak ak­kor maradhat magyar, ha Amerika is segít megszerezni nekik mindazokat az egyéni és kollektiv kisebbségi jogokat, amelyeket a nemzetiségek vi­lágszerte megkapnak. A magyar demokrácia kiala­kulási folyamatának közepén tartunk, fejtette ki az elnök. Az igazi fordulópontot az el­ső szabod választás jelentet­te, amely után kirajzolódtak a jövendő politikai rendszer még nem végleges körvona­lai: 2-3 párt politikai váltó­Ezt a gazdasági koncepciót maga Gorbacsov és a v£le ez­úttal „véd- és dacszövetség­ben" egy úton haladó Borisz Jelcin által megbízott közgaz­dászok kínálták fel a Szovjet­uniónak. Gorbacsov azonban a szövetségi parlamentben ez­úttal szembe találta magát saját eddigi, mértékletességet és kiegyensúlyozottságot hir­dető politikájával, illetve ezt fejére is olvasó miniszterelnö­kével, aki a maga elképzelé­seit helyezte szembe Gorba- csovéval. Bár a döntés a parlamentre vár, az ország radikális erői úgy vélték: az ezernyi hiány­cikk közül a legnagyobb hiánycikk az idő. Az általá­nos válsághangulatban nem árt, ha a nép újra egyértel­művé teszi, ki és mi mellett áll, és mit nem akar. A most vasárnapi moszkvai tüntetés egyik legfontosabb tanulsága minden., odafigyelő szovjet ve­zető számára az lehet, hogy az emberek már nem tudnak, és nem akarnak várni. déget, akit bevezettek a pápa dolgozószobájába. A mint­egy 40 perces eszmecsere négyszemközt, tolmács nélkül, német nyelven folyt. Antall József személyes, il­letve csöládi emlékeket tar­talmazó fényképalbumot nyúj­tott át ajándékul az egyház­főnek. A fényképek a II. világ­háború idejéből valók, és azt ábrázolják, amint Angelo Rótta pápai nuncius lengyel mene­külteket látogat. A miniszter- elnök emlékeztetett arra, hogy a Vatikán 45 tavaszán Buda­pesten számos lengyel, fra«n- cia, olasz és zsidó «menekültet segített, együttműködve Antall József édesapjával, aki «kor­mánybiztosként végzett ha­sonló tevékenységet. A fény­képek családi emléket al­kottok. II. János Pál teljes támo­gatásáról biztosította a ma­gyarországi átalakulási folya­matot - jelentette ki Antall József. Búcsúzáskor a pápa emlék­érem-sorozatot adott át a ma­gyar kormányfőnek (aki egyéb­ként éremgyűjtő, s - mint el­mondta - tisztséget viselt a numizmatikai társaságban), és Magyarországot, a magya­rokat üdvözlő szavakkal bú­csúzott el a vendéatől és kí­séretétől. Antall József hétfőn, a ró­mai magyar nagykövetség épü­letében tartott nemzetközi «saj­tóértekezlet után, a kora dél­utáni órákban kíséretével együtt elutazott Rómából, aho­va pénteken érkezett hivata­los kormányfői látogatásra. gazdaságának lehetősége az előttünk álló évtizedben. A kö­vetkező fontos lépést a hely- hatósági választások jelentik, bár „a rendszerváltás az em­berekben még jóval hosz- szabb időt vesz majd igénybe. 20 év totalitarianizmusa, majd 40 év egypárti diktatúra után, az emberekben még ott él­nek a kis horthyk, a kis Sztá­linok, a kis brezsnyevek. Csak akkor mondhatjuk, hogy megvolt a rendszerváltás, ha eltűntek a telkekből ezek a képek" fogalmazott az elnök. Göncz Árpádnak este ugyancsak meleg fogadtatás­ban volt része a virginiai egyetemen, amelyet Thomas Jefferson alapított és terve­zett. A magyar államelnök a díszvendége az egyéves, or­szágos ünnepségsorozatnak, amellyel az amerikai alkot­mány 200. évfordulójáról em­lékeznek meg - abban az ál­lamban. ahol az alaptörvé­nyek megalkotói éltek és dol­goztak. Walesa- elnökjelölt A centrum körei nem helyeslik Lech Walesa, a Szolidaritás vezetője hétfőn délben hivata­losan is «bejelentette, hogy je­löltként indulni «kíván a köz­társasági elnökválasztáson. Mint a Szolidaritás gdanski székhelyén újságírók előtt kö­zölte: kész vállalni a „közvet­lenül az állampolgárok által történő megmérettetést". A Lech Walesa államfővé választását leginkább szorgal­mazó Egyetértés Centrum kö­rei azonban ezt nem helyes­lik, tartva attól, hogy egy ilyen küzdelemben alulmaradhat a nyilvánvaló ellenjelölt Tadeusz Mazowiecki miniszterelnökkel szemben. Ök a parlamentben akarták 'keresztülvinni akara­tukat. Lech Walesának azonbanaz a «véleménye, hogy vele szem­ben a kormányfő legfeljebb 30—35 százalékát tudja meg­szerezni a szavazatoknak. Diplomáciai nagyüzem lAz Európai Közösség külügyminisztereinek tárgyalásai Az európai diplomáciai misz- sziók iraki részről történt meg­sértése nyomán foganatosítan­dó válaszintézkedésekről tár­gyalnak egyebek között az Európai Közösség külügyminisz­terei, akik hétfőn délelőtt ül­tek össze Brüsszelben kétna­pos ülésre — egyrészt az „ál­talános ügyek tanácsaként", vagyis a közösség legfőbb döntéshozó szerveként, más­részt a politikai együttműkö­dés fórumaiként, amely a kül­politikai egyeztetésre szolgál. A zsúfolt napirenden szere­pel a válság áldozatainak nyújtandó segítség kérdése is. A miniszterek várhatólag ál­lást foglalnak az Egyiptom­nak, Jordániának és Törökor­szágnak nyújtandó, összesen 1,35 «milliárd ECU-s pénzügyi segítség, hitelkonstrukció ügyé­ben, de felmérik egy jelentés alapján azt is, milyen káro­kat okozott a válság a de­mokratikus úton megindult kö­zép-, kélet-európai országok, köztük Magyarország amúgy is nagy nehézségekkel küzdő gaz­daságainak. A közösség veze­tői az elmúlt napokban ismé­telten állást foglaltak ezeknek az országoknak a megsegíté­se mellett. Befejezte munkáját a szovjet csapatkivonásról tárgyaló szovjet—magyar szakértői bizottság A HM sajtófőosztólyának tá­jékoztatása szeránt a hét vé­gén befejezte munkáját a mintegy 100 tagú, szovjet—ma­gyar szakértőkből álló bizott­ság, amely a szovjet csapat- kivonással összefüggő jogi, ke­reskedelmi, pénzügyi-valutáris, környezetvédelmi 'kérdéseket, illetve az Ingatlanok átadásá­val és átvételével kapcsolatos módszereket vitatta meg. öt szakbizottságban összegezték a két fél 'között fennálló prob­lémákat, amelyek többsége az ingatlanok átadásának, illetve átvételének rendjével, valamint környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatosak. Az egy hétig tartó - tárgy­szerű légkörben folyó — meg­beszéléseken a szovjet dele­gációt Jurij Grisin admirális, a külgazdasági miniszter első helyettese, a magyar szakér­tőket Karácsony Imre vezérőr­nagy, kormánymegbízott-he­lyettes vezette. Kormányküldöttség utazik az európai ifjúsági miniszterek tanácskozására Két nap múlva, szeptember 18. és 23. között tartják 3. nemzetközi tanácskozásukat az Európa Tanács országainak if­júsági miniszterei. Az esemé­nyen annak ellenére, hogy hazánk nem tagja még a tes­tületnek, első alkalommal tel­jes jogú tagként vehet részt a Kiss Gyula tárca nélküli mi­niszter vezette magyar 'küldött­ség is. Kiss Gyula — aki az úgyne­vezett kárpótlási ügyek mel­lett az ifjúsági érdekek képvi­selője is a kormányzatban — sajtótájékoztatón elmondta, hogy olyan fontos kérdésekről esik ma'jd szó a tanácskozá­son, amelyek bekapcsolódá­sunkat érintik az európai vér­keringésbe. A résztvevő 27 ország kép­viselője azt is vizsgálni ki- várija majd, hogyan lehetne lebontani a közép-európai tér­ség országainak „körön kívü­liségét". Emellett várhatóanaz ifjúsági együttműködés pénz­ügyi kérdéseivel is foglalkoz­nak. Az Amerikai Lapkiadók Egyesülete és a Világ Sajtószabadság Bizottságának pénzügyi támogatásával az Újságkiadók Nemzet­közi Szövetsége (FIEJ) vezetőképző szemináriumot tart Budapes­ten, a Budapesti Kongresszusi Központban. Az egyhetes prog­ramon szakbizottságokban foglalkoznak a lapkiadás és -terjesz­tés szervezési és technikai lebonyolításával. Képünkön: Timothy Balding, a FIEJ igazgatója megnyitó beszédet mond (jobbról). MTI Telefotó Ismeretlen ezredes az informátor Újabb KGB-botrány Meleg fogadtatás a virginiai egyetemen Göncz Árpád a magyar—amerikai viszonyról Moszkva: A nép már döntött...

Next

/
Thumbnails
Contents