Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)

1990-09-18 / 166. szám

1990. szeptember 18., kedd uj Dunántúli napló 3 Az Országgyűlés hétfői Példaképe: Ady, Jászi és Bibó Beszélgetés Hanók Péter történésszel munkanapja (Folytatás az 1. oldalról) és □ jószomszédság légköré­nek kialakulását. A napirend tárgyalása előtt kért szót a Szabad Demokra­ták Szövetsége parlamenti csoportjának nevében Soós Károly Attila, nem kevesebbel, mint alkotmánysértéssel vá­dolva a kormányt. Mint mon­dotta: a kormány szeptember 9-i ülésén módosította az ál­lami költségvetést. Ezzel pe­dig nem tett mást, mint meg­sértette az alkotmányt. Véle­ménye szerint részben a mó­dosítás következtében, a költ­ségvetés hiánya jelentősen meghaladja az Országgyűlés által szentesített mértéket. A kormány e döntésével nem­csak átvette az Országgyűlés hatáskörét, ráadásul értesíteni is „elfelejtette" erről a plé- numot, a szabad demokraták levelét pedig a kormányfő még válaszra sem méltatta. Kifejtette: a kormányülés­ről kiadott szűkszavú közle­mény - a jóváhagyott kor­mányelőterjesztéssel ellentét­ben -, nem szól a költség- vetési hiány várható alakulá­sáról. Az SZDSZ szerint en­nek a hiánynak a mértéke riasztó, majdnem ugyanolyan súlyosnak ígérkezik, mint a „júliusi kormónycsomag” be­vezetése előtt, eltekintve az aszály miatti és a nemzetközi olajárak emelkedéséből fa­kadó többletterhektől. A kormány döntése azért is elfogadhatatlan, mert további kiadási kötelezettségeket vál­lal az Országgyűlés informá­lása nélkül. „Vajon mi, kép­viselők, csak dísznek vagyunk itt?" - tette fel a kérdést a költségvetési bizottság elnöki tisztét is betöltő Soós Károly Attila, majd leszögezte: az alapvető gazdasági adatok kormánytitokkénti kezelése, az Országgyűlés előtt rejtegetett, titkos kormánydöntések meg­hozatala az egész parlament legelemibb jogait sérti, nem­csak az ellenzékét. A népnek joga van ismerni az ország helyzetét és a gondok meg­oldásának mikéntjét. Márcsak azért is, mert ha a tervezett intézkedések a lakosságot nem érintik, azok számára fáj­dalommentesen végrehajtha­tók, akkor a hallgatás érthe­tetlen, ha viszont újabb élet­színvonalcsökkentő intézkedé­sekről van szó, akkor erkölcs­telen. A Szobád Demokraták Szö­vetsége az Allo'mii Számvevő­székhez fordul, kérve: vizsgál­ja ki a kormány legutóbbi, szeptember 9-i, az állami költ­ségvetést módosító „titkos" döntését, és további olyan „pénzosztogató ügyeit", ame­lyek csak részben kerültek nyilvánosságra, ám törvényes­ségük — legalábbis az SZDSZ véleménye szerint — megkér­dőjelezhető. Mindezt a Sza­bad Demokraták Szövetségé­nek hétfői parlamenti sajtótá­jékoztatóján mondta el Soós Károly Attila. Elhangzott az is: az SZDSZ az Állami Számvevőszék meg­állapításaitól teszi függővé to­vábbi lépéseit, azt, hogy az Alkotmá nybirósághoz f ordu I -e ? E testületnek jogában áll meg­semmisíteni minden olyan kor­mányrendeletet, határozatot, törvényt, amely ellentétben áll az alkotmánnyal, sérti azt, vagy bármely, a kifogásoknál magasább szintű jogszabályt. Az Állami Számvevőszék ren­delkezésiére bocsátják a vizs­gálat eredményessége érdeké­ben azt a levelet, amelyben Antall József válaszolt ai titkos döntést kifogásoló Tölgyessy Péter SZDSZ-frakcióvezetőnek. Kitűnt tehát: a kormányfő — ellentétben az ülésen elhang­zottakkal — csupán az SZDSZ- nek azt a kérését hagyta vá­lasz nélkül, hogy hozza nyil­vánosságra az említett szep­tember 9-i kormányhatároza­tot. Soós Károly Attila kifejtette: azért választotta a parlamenti felszólalási lehetőségek közül ezt a formát, mert szándékuk egyelőre csak a kormány és a közvélemény figyelmének fel­hívása volt. Azokra a kérdé­sekre azonban, amelyek azt firtatták, hogyan jutott hozzá a „titkos kormányhatározat­hoz", a ‘képviselő nem volt hajlandó válaszolni. A sajtótájékoztatón Magyar Bálint - ugyancsak az SZDSZ képviselője — nyilatkozatot ol­vasott fel. Ebben nagy vona­lakban ismertette a Pesti Köz­ponti Kerületi Bíróság első fokú határozatát a Grezsa Ferenc és Cstirka István MDF- képviselők által megjelentetett „Apák és fiúk" című, a sza­bad demokraták egyes közis­mert vezetőivel foglalkozó írásról. A bíróság megálla­pítása szerint a cikkben alap­talan vádak, rágalmak látta« napvilágot, amelyeket bizo­nyítani sem a szerzők, sem védőik nem tudták. Az SZDSZ azért kívánta a bíróság nem jogerős állásfoglalását előze­tesen ismertetni, mert az írást - csakúgy, mint a tava­szi kampány idején -, most újra széles körben terjesztik. A társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elbírálásáról szóló országgyű­lési határozati javaslat feletti vitát megszakítva, Vörös Vince bejelentette: több képviselő jelezte felszólalási igényét, ezért az idő előrehaladtára tekintettel berekeszti az ülést. A hétfői ülésnapon tehát nem került sor a tárgysorozatban szereplő napirendi pontok ese­tében határozathozatal ra, ugyanis az állami kiskereske­delem, a vendéglátóipar és a fogyasztási szolgáltatások va­gyonának privatizálásáról szó­ló törvényjavaslat részletes vi­tája annyira elhúzódott, hogy a hosszadalmasnak ígérkező szavazási procedúrát is keddre halasztották. Az Országgyűlés kedden dél­előtt határoz várhatóan ez utóbbi törvényjavaslatról, a délutáni programban interpel­lációk és kérdések szerepel­nék. Keresztek a határban Emlékszem a felvidéki szü­lőfalumban, Fürön lévő, út menti, hófehér keresztre. A települést őrizte, őrzi ma is a dombtetőről és mint egy anyóka él emlékeimben, aki­ről sose hittem, hogy elha­gyom. Állította a Káplóczki, társait pedig a Huszlicska, iKómár, Pócs, Jávorka és Vass család. Aztán a mező­földi nevelőfalum keresztjei 'bukkannak fel életemben: emelték Ed, Ruppert, Már, Müller és Kovács családok, — főként hálából, mert például a hozzátartozó nem halt bele a villámcsapásba, vagy épp megkerültek állatai. Kőbe vésett helyi történe­lemként ott a név, a kor, dá­tum, egyéb adatok, egy-egy versike, tán népi rigmus. Á boldogság, az adakozás, az emlékezés keresztjei is ezek. Égnek magasodnak, ha törten is, de mindig állták, állnak. Nemcsak a hívőknék, de az utazóknak, vándoroknak is ké­szültek. Térképéken jelölt tá­jékozódási pontók. A Pécs melletti Kökényben is látható egy, amelyet most újított fel őseire emlékezve a Taragyia család, akik a múlt században építették. A hét vé­gén újra szentelte a község plébánosa, Lörincz Sándor. Ehhez a kereszthez jó fél év­százada búzaszentelő körme­net járt, amire ismét sor ke­rül majd. Cs. J. Az Erasmus-dijat kétéven­ként humanista, demokratikus szellemű, kulturális, irodalmi munkáért ítélik oda. Május vé­gén Konrád Györggyel, Han- kiss Elemérrel, Haraszti Mik­lóssal - és több lengyel és cseh szaktekintéllyel együtt - Hanák Péter, a Történettudo­mányi Intézet főosztályvezető­je, az MTA levelező tagja is megkapta e rangos nemzet­közi elismerést. — Professzor úr! önnek is nagy érdemei vannak abban, hogy a magyar történettudo­mányban teret nyerhetett a vitaszellem. £ tudomány „több­pártrendszeréről" miként vé­lekedik?- 1956 előtt egy kötelező, marxista szemlélet volt ráeről­tetve a történettudományra. Marx- vagy Lenin-idézet nél­kül szinte meg sem jelenhe­tett egy tanulmány. A mar­xista történetírás logikus, ra­cionális és egységes elmélet volt, s csak hosszú idő múlva derült ki, hogy az igazságok részigazságok, s azok is csak a XIX. század második harma­dára adaptálhatók. — A történetírás - ön által említett - „többpártrendszer­re” formálisan a 70-es évek végére alakult ki. A vita afö­lött folyt, hány régiója van Európának, Akik azt mondták, hogy kettő: Kelet és Nyugat; azok a Szovjetunióhoz való tartozásunkat történelmileg szükségszerűnek ítélték. Mi — Szűcs Jenővel egyetemben — azt vallottuk, hogy Kelet- és Nyugat-Európa között volt egy, gazdasági-társadalmi struktú­rájában, tulajdonviszonyaiban és a hatalom jellegében mind­kettőtől különböző régió. — Előadásaival, könyveivel, tanulmányaival nemcsak a ma­gyar, az amerikai egyetemis­tákat is elbűvölte, s az osztrák televízió kerekasztal-beszélge­tésein is gyakran leltűnik, ha a monarchiáról és korunk Eu­rópájáról folyik a diskurzus . . . — 40 évvel ezelőtt egyete­mistaként írtam az első tanul­mányt A Habsburg-monarchia népei és a magyar '48 cím­mel. Azóta számtalan oldalról körbejártam e témakört. Az idő azt igazolta, kutatásaim fontosak Magyarország múltja és jelene tekintetében is. Azt vizsgáltam: sikerül-e egy jól működő civil társadalmat ki­alakítani, megerősíteni és kon­szolidálni. Sikerül-e az európai humanista liberalizmus érték­eszményét megalkotni? Tudom, hogy az európai humánus ér­tékeszmények a kereszténység­gel vannak összefonódva, még­sem használom a keresztény jelzőt. Nemcsak azért, mert divatos és hivalkodó; hanem azért, mert kizár más európai értékeket, amelyek a görög antikvitáshoz, a reneszánszhoz, Erasmushoz, a felvilágosodás­hoz, vagy akár a múlt száza­di demokratikus szocializmus­hoz kapcsolódtak. És ezek is eszmei értékek . . .- Értékhierarchiájának csú­csán Ady, Jászi Oszkár és Bibó áll.- Azért tartom őket példa­képnek, mert mindhármukat az européer gondolkodás jelle­mezte, s egy liberális társa­dalmi reformot össze tudtak kapcsolni egy megújított ma­gyar nemzettudattal. Tragédiá­hoz vezetne, ha a mai (de­mokratikus) Európát jellemző liberális-humanista értékesz­mény elszakadna egymástól. Magyarország európai akar lenni; Európa pedig meg akar­ja őrizni nemzeti sokszínűsé­gét.- Min dolgozik jelenleg?- Folytatom megkezdett ku­tatásaimat, s Monarchiái kul­túrtörténet címmel írom leg­újabb könyvemet. Az alakuló­ban levő Európai Utas című képes, tudományos, kulturális folyóirat szerkesztőbizottsági elnökeként és a Közép-euró­pai Klub elnökeként tevékeny­kedem. Szeretném feldolgozni a magyarországi kapitalizmust, s összegyűjteni a századfordu­ló történelméről szóló sok-sok szétszórt tanulmányt. Ha ezek­re futja még időmből és erőmből — elégedett ember le­hetek. Lőrinci Sándor Van szén - de lesz Is? Az időjárás függvénye a tüzelőellátás Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter egyik elmúlt hétvégi nyilatkozatá­ban a jelenlegi és várható hiánycikkekről beszélve, a lakossági szenet is belevette a felsorolásba. A hiány oka, véleménye szerint, egyrészt az, hogy a hazai szénbányák nem termelnek teljes kapacitással, a tüzépek pedig - szükséges anyagiak híján -, nem vállal­koznak a készletezésre. Mivel megyénk termelői, értékesítői és fogyasztói oldalról egy­aránt érintett a kérdésben, az illetékesektől kérdeztük meg, hogy a miniszteri nyilatkozat tartalma tükrözi-e a baranyai állapotokat.- Ami vállalatunk kapaci­tását illeti, valóban nincs tel­jes mértékben kihasználva - válaszolta Szitás László, a Mecseki Szénbányák Vállalat termelési osztályának vezető­je. — Ennek a folyamatosan csökkenő termelői létszám az oka, kevés emberrel nem le­het sokat termelni. Mindez azonban nincs hatással a tervezett mennyiségű lakossá­gi szén felszínre hozatalára. Az augusztus 1-jei szénáreme­lés előtt vállalatunk mindent igyekezett leszállítani meg­rendelőinknek, hogy a ve­vőkhöz még az olcsó szén jusson el. Ennek eredménye­ként az első nyolc hónapban lakossági szenekből mintegy Pillanatnyilag minden igényt ki tudnak elégíteni Pécsett a Megyeri úti tüzéptelepen. Kérdés, mi lesz télen? Szundi György felv. 55 000 tonna többletet teljesí­tettünk. Lemaradásunk egye­dül a durva, darabos sze­nekből van, amelyeknek a ki­termelése leginkább a tele­pítési adottságokon múlik. Az év hátralévő részében vár­hatóan ezekből a szénfajták­ból sem lesz további lema­radásunk, ami pedig a bri­kettet és a pécsi iszapszenet illeti, rendelésre további többletet is tudunk szállítani. Meiszter Péter, a Dél-du­nántúli Tüzép Vállalat keres­kedelmi igazgatóhelyettese:- Ahogy az ipari és keres­kedelmi miniszter mondta, a hazai tüzépek nagy része va­lóban anyagi gondokkal küfd. Esetünkben azonban telepeink tüzelőanyag-készletezése nem csupán pénz, hanem legalább annyira tárolhatóság kérdése is. Az erős tavaszi és nyári fölvásárlás ellenére ezekben a napokban is van tüzelőnk, hazai és importszenet egy­aránt kínálunk. A nagynrcá- nyoki brikettgyár karbantar­tása után, a következő idő­szakban várhatóan brikettből is zavartalan lesz az ellátás. Azt azonban, hogy a télen mi lesz, ma még senki nem tud­ja megjósolni. Az elmúlt évekéhez hasonló enyhébb időjárás nem okozhat gondot a tüzelőellátásban, ám egy esetleges kemény tél komoly nehézséget jelenthet. K. E. Magyar gyártmánya kocsi mozgássérülteknek Ismerik-e a politikusok a közvéleményt? Nem mondható éppen új­keletű divatnak, hogy a poli­tikusok szeretnek a népre, közvéleményre hivatkozni. De vajon a politikusok ismerik-e, ismerhetik-e a nép, a „köz" véleményét? A kérdésre vála­szol Levendel Adám, a Ma­gyar Közvéleménykutató Inté­zet igazgatója.- Az ember - akkor is, ha politikus - általában csak a közvélemény egy metszetét látja. Ha 5000 ember hango­san 'kiabál valamit, attól az még lehet egyéni vélemény. A közvéleménykutatás — egye­bek mellett - arra való, hogy a pártpolitikai, vagy egyéb ér­dekekből fakadó „csőlátást" tágítsa.- Az MKI a kormány intéz­ménye. Kapnak-e önök meg­rendelést tőlük, vagy mondjuk a kormánypártoktól?- Szerencsére elmúltak azok az idők, amikor a „boldog emlékezetű APO”-tál kaptuk a megrendelést, az eredményt pedig csak a vezetők szűk kőre használta, ha egyálta­lán ... A mi megbízatásunk arra szól, hogy folyamatosan készítsünk felméréseket aktuá­lis kérdésekről (ezek közül az idén a választások a legfon­tosabbak). Minden vizsgálat eredményét nyilvánosságra hozzuk a Magyar Hírlapban és néhány hetilapban, tehát a politikusok is olvashatják. A közvélemény megismeré­sének azonban csak egyik for­rása a felmérés. Ilyen forrás megítélésem szerint a sajtó is, amely egyben a közvéle­mény formálásának is esz­köze. Nyugaton igen gyakori, hogy a közvéleménykutatások- ra a megbízást éppen a sajtó adja és nem a hatalom. A hatalom gyakorlóinak azonban feltétlenül számolniuk kell e felmérések eredményeivel, il­letve magával a közvélemény- nyel, mielőtt sokakat érintő döntésre szánják el magukat. S. G. A mozgássérültek közleke­dését segítő, magyar gyárt­mányú kiskocsi prototípusát mutatták be hétfőn a sajtó képviselőinek a tatabányai szociális otthonban. A lakás­ban és az utcán egyaránt jól használható eszköz feltalálója Csákfaivi János, gyártója pe­dig áz egri Gyógyászati Esz­közgyártó és Szolgáltató Kft. A háromkerekű, elektromos meghajtású kocsi ára egyhar- mada a nyugati országokban gyártott, hasonló kocsiknak, azaz hatvanezer forint. A közlekedőkocsi gyártását a volt Egészségügyi Miniszté­rium támogatta, a prototípus­nak pedig a Kereskedelmi Mi­nőségellenőrző Intézet kitűnő minősítést adott. A mozgássé­rültek életét megkönnyítő jár­mű iránt külföldön is érdek­lődés mutatkozik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents