Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)

1990-09-17 / 165. szám

Magasabbak, játékerőben jobbak ÁRUHÁZ 3| PÉCS v&mmt u.z\. 1#, Varosdi (sötét mezben), □ vasutas fiúk legidősebb játékosa még idén is megcélozza a kosarat. Új a csapat a PYSK férffl- és női kosárlabdázóinál A két litván 60-70 pontot dobott az előkészületi mérkőzésen Szeptember 22-én idehozó, a TFSE ellen mutatkozik be a PVSK új NB l-es férfi kosár­labda-csapata. Azért új, mert kicserélődtek a játékosok. Nagy Kaposvárra, Boti Szász- halombattáio, Marijanovics Dombóvárra távozott, Richter és llcsik visszavonult. Jött vi­szont két litván, Venclovas és Grigas, valomint Vitári a Ka- poscukortól.- Magasabb lett o csapat, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy játékerőben jobb is. A két litván óriási nyereség. Az előkészületi meccseken ketten összesen 60-70 pontot dobtak. Az NSZK-beli túrón­kon Grigast meg is okartók tőlünk venni. Nemcsak jól ko­saraznak, hanem új szellemet is hoztak. Az edzésmunkában magukkal ragadják o töb­bieket, egyébként is kitűnő érzékük von o jó csapatszel­lem kialakítására. Lelkesek is, szóval nyertünk az idehozó- sukkol - mondjo Rab Gyula vezető edző. Elmondása szerint óriási versengés lesz a csapatba ke­rülésért. 12-es keretből kerül ki mindig az a tíz kosaras, akiket pályára lehet küldeni. Az irányító poszton Hollmann és Szamosi, centerben Czigler és Vitári jöhet szóba, de Hoffmann amolyan fregoliem- ber, több helyen is lehet ját­szatni. Az eddigi edzőmeccse­ken általában a következő kezdő ötös szerepelt (zárójel­ben a magasságuk): Grigas (200), Venclovas (201), Sza­mosi (185), Czigler (213), Vi­tári (208). A rajtuk kívül még számba jöhetők, vagyis velük teljes a keret: Füzy, Káldy, Bán, Kövecses, Varas­át', Mogyorósi. Ez így tizen­egy, a tizenkettedik kosaras átigazolása folyamatban van, amíg a szerződtetése nem lesz végleges, addig nem monda­nak nevet a PVSK-vezetők. A feljutás a cél a vasutas férfi kosarasoknál, vagyis a magasabb osztály, oz A-cso- port. Ennek elérésére kezdik meg o pontvadászatot a hét­végén. Jöttek-mentek a játékosok a vasutas nőknél is. Balázs o Tungsrom SC-be igazolt: az NSZK-bon él a továbbiakban, de nem játszik ott Nedoba, viszont nyugatnémet elsőligás csapathoz, o Heidenheimhez szerződött Loczházy. Sztojko- vies olaszországi próbajátékon vett részt, de egyelőre még nincs ajánlata önnön. Az újonnan érkezettek: Sajni (ÁR Építők). Buday (Székes- fehérvári Ikarus) — mindket­ten 20 esztendősek -, és o litván Vilutyte. Várnak még egy litván kosarast, és szó van egy erdélyi játékos, La­katos idehozataláról is.- Három játékos (Veres. Sztojkovics, Horváth) köré kell egy új csapatot építenem. Ép­pen ezért csúcsformát senki se várjon az elején. Ez a most kezdődő bajnokság rámegy az összerázódásra, emiatt ered­ményről. kitűzött célról egye­lőre ne beszéljünk. Űj stílust kell kialakítanunk, elsősorban a védekezésben. Remélem, menni fog. A BSE-vel kez­dünk idegenben, aztán az MTK-VM jön hozzánk. Ezen a két első meccsen már sok minden kiderül. Ebben a baj­nokságban minden lehetsé­ges, ez ránk is vonatkozik - hallottuk Vertetics Istvántól, a PVSK női csopat vezető ed zőjétől. H. L. Két kézilabdacsapat a férfi NB l-ben Baloldali képünkön Ambrusics (kezében labdával) a komlóiak legtapasztaltabb játékosa ziccerből célozza az ellenfél kapuját. A jobb oldali képen Németh, a pécsiek válogatott balkezes átlövője az ellenfél fala fölött lö a vendégek kapujára. Á Pécsi MSC jó helyezésre, a Komlói Bányász bentmaradásra törekszik Erősítés a környékről és Moszkvából Harminckét évvel ezelőtt a Komlói Bányász férfiegyüttese nyitotta meg Baranya megye I. osztályú kézilabdacsapatai­nak sorát, hogy egyéves sze­replése után sokáig kelljen várni, ómig előbb a Pécsi Bá­nyász női, majd a Pécsi Dó­zsa és a Pécsi Bányász férfi- gárdái is feliratkozzanak az NB l-es listára. Voltak idősza­kok, amikor a Pécsi Bányász és a Pécsi Dózsa egyszerre képviselte Baranyát a legjob­bak között, csakhogy a két csapat megszűnésével egyet­len klub nyakába „szakadt" az élvonalbeli szereolés. Ki­sebb, rövidebb kihagyásokkal a PMSC-fiúk és -lányok je­lentették a legmagasabb szín­vonalat a sportág megyei csa­patai között, s most —, hogy a Komlói Bányásznak sikerült bajnokságot nyernie - har­minckét év utón tért vissza az NB l-be a komlói kék-fehér együttes. Az elmúlt hónapokban ha­talmas vihort kavart a Ma­gyar Kézilabdo Szövetség döntése: miszerint új alapok­ra kell helyezni a sportág ha­zai színvonalának tartására. illetve javítására az NB l-be való besorolást. Érthetően a szenvedő felek - ezúttal a két NB l-es női és férfi csapat - tiltakozott ellene a legjobban, így történt, hogy igazságot szolgáltatva: maradtak az NB I. B-ből feljutók és kerültek alsóbb osztályba az NB I. leg­gyengébb együttesei. Mind­ezek után jogosan került a legjobbak közé a Komlói Bá­nyász férfi együttese. Ez nem vakította el a kék-fehérek ve­zetőinek szemét. Jól látták, hogy a felsőbb osztályba lé­pett gárda erősítésre szorul, így került hozzájuk a nyáron két szovjet játékos, Vaszilij Sevcov kapus, a MAI Moszk­vától, és Grigorij Nyeretyin át­lövő a CSZK Moszkvától, va­lamint Takács Róbert Nagy­kanizsáról. Szoporit kiadták az Olajbányásznak, míg a PMSC-től kölcsön kapott Sza­bó Péterre azért nem számít­hatnak, mert a tavasszal nagy formába lendült átlövőt ugyan nem vitte vissza anyoegyesü- lete, sérülése miott azonban idén nem számíthatnak ró. Mivel a Rába ETO BEK-elkö- telezettsége ütközik a bajnoki nyitánnyal, valószínű, hogy a magyar bajnokcsapat majd csak az őszi idény végén lá­togat Komlóra. Vagyis a Kom­lói Bányász fiúk első ellen­fele szeptember végén Soly­máron a Pemü—Honvéd lesz. Komlón a biztos bentmaradás a cél. Egészen más „cipőben jár­nak" a másik megyei NB l-es csapatnál, a PMSC-nél. A pé­csi piros-feketéknél nemcsak generációváltás történt az el­múlt években, de először a baranyai NB-s csapatok tör­ténetében a megyehatáron kí­vülről szerződtetett edző irá­nyítja a fiúk munkáját. A Du­naújvárosból érkezett fiatal edző, Kajcsa András a régi középszerűségből kívánja ki­ragadni a váltakozó sikerrel évek óta az NB l-ben küzdő társaságot. Ami a csapat ere­jét illeti: jelen pillanatban Horváth Tamás, Kovács Tamás és Németh Zoltán személyé­ben három felnőttválogatott- kerettagja, Szente Gábor és Várnai Tamás személyében pedig két ifjúsági válogatott­ja van a csapatnak. A nagy­válogatott Füzesi Zoltán Spa­nyolországba szerződött, de visszatért Olaszországból az ugyancsak volt válogatott Ka­kas János, akinek formáját látva nem lennénk nagyon meglepve, ha Csik János szö­vetségi kapitány hamarosan „behívót” küldene neki a cí­meres mezesek köze. A sze­mélyi változások közé tarto­zik, hogy a klub szívesen lát­ná a volt komlói, de az utób­bi évben Dunaújvárosban ját­szott Székelyhídit is, minthogy visszavárják a honvédségtől leszerelő Horváthot és a Becs­kei fivéreket. A PMSC a már ismertetett tornák után szep­tember 14-16 között nemzet­közi tornán szerepel az auszt­riai Köflackban, ahol cseh­szlovák, jugoszláv és osztrák csapatok ellen fejezi be a fel­készülést az új bajnoki idény­re, amelynek megnyitóján a Komló mellett feljutott - szov­jet és román játékosokkal erő­sített — Nyíregyháza lesz az ellenfele. K. L. 3300 ugrás 13 É¥ alatt „Nagy ász sosem voltam" Nagy József a legjobb pécsi ejtőernyős nálni. Azt a pár évet, ami Így még o klubban vissza­von nekem, megpróbálom ki­használni. Persze, ez nem megy úgy, ha olyan keveset ugrunk, mint az idén. Amióta bizonytalan az MHSZ jövője, alig ugrottunk. Nem tudjuk, mit hoz a jövő. Az azonban már biztos, hogy a klubunk­nak a saját lábára kell áll­nia. Drága ugyanis a jelen­legi teltételek mellett egy ug­rás — mondja Nagy József. Ami pedig a legközelebbi feladatokat illeti: október ele­jén lesz egy olyan verseny, ami Magyarországon még új­donság: relativ ugrással kell ott földet érni, vagyis fenn másokkal összekapaszkodva, aztán szétválva. Erre szep­tember elejétől készülnek már a pécsi ejtőernyősök, aztán köztük Nan« József is. Ezt a versenyt alighanem kevesen látják a bennfenteseken kívül. Szeptember 1-jén azonban iz­gulhattak az ugrókért a szur­kolók Újmecsekalján, a PMSC -Volán NB l-es labdarúgó mérkőzésen, s lesz október 23-án is egy látványos pro­dukciójuk. Akkor a Fellbach Áruház nyitása alkalmából landolnak az áruház parkoló­jában. A kertvárosi házak kö­zött ugrani, az sem lesz ve­szélytelen. De hát melyik volt az eddig, a háromezerhárom­száz közül? H. L. Háromezerháromszáz ejtő­ernyős ugrás. Ezzel a nem kis teljesítménnyel Nagy iózsel, a Pécsi Repülő- és Ejtőernyős Klub versenyzője dicsekedhet. Tizenhárom év alatt jött ösz- sze neki ennyi. Ezek közül volt egy-két rázósabb ugrás is, ami meleg pillanatokkal is együttjárt. Mindannyiszor a rosszul nyíló ernyő oko­zott galibát, a tartalékernyőt kellett használni ahhoz, hogy simán földet érhessen. Szerencsére Nagy József, a mostani legjobb pécsi ejtő­ernyős végül is simán lan­dolt. Mint korábbon máskor is. Mindössze egyszer tört el régebben o lába, egyszer pe­dig, tavaly a karja. Utóbbi eset talán nem is őt viselte meg jobban, hanem a 6 esz­tendős kislányát, aki nagyon megrémült, amikor a papa gipszes kezét meglátta. Ki szo­kott járni a kicsi az édesap­jával a repülőtérre, de ah­hoz nincs hozzászokva, hogy ott baleset is történjen. Valamikor, nem is olyan régen, Nagy József válogatott is volt. Hét esztendőn keresz­tül ugrott kerettagként, most mór három esztendeje nem hívják meg.- Nagy ász sosem voltom, de azért ott lehetnék még most is. Hagyjuk, ne boly­gassuk — mondjo.- Generációváltás volt ott is - vágja rá erre a társa, Paczári Miklós, és ezzel fino­man a válogatás módszereit minősíti. Nagy József, aki 16 éves korától ott sürgölődik az ejtő­ernyősök körül, a pécsiek sa­ját nevelése. Azoké, akik most 40-45-en vannak. Válogatott kerettag idén nincs köztük.- Harminc körül érik be az ember az ejtőernyős sport­ban. Harmincöt-negyven év lelett már nehéz ügy ugrani. Nem mintha nem lehetne, mert hát hallottam 70 évesről is, aki ugrik, csakhogy spor- tolásszerűen ezt már bizonyos korhatáron túl nem lehet esi­Készülve az ugrásra: Nagy József összehajtogatja az ejtőernyőjét. Läufer László felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents