Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)
1990-08-09 / 127. szám
2 uj Dunántúli napló 1990. augusztus 9., csütörtök A szovjet tanácsadó nem zárja ki a katonai részvételt Azonnali arab csúcsértekezletet sürget az egyiptomi elnök Ne külföldi erő kényszerítse ki a rendezést Azonnali arab csúcsértekezletet sürgetett szerdán Hoszni Mubarak egyiptomi elnök az iraki-kuvaiti válság rendezésére és a külföldi beavatkozás elkerülésére. Cáfolta azt a hírt, miszerint országa katonai erőket küldött volna Szaúd- Arábiába, de kifejezte Egyiptom készségét arra, hogy más arab országok haderejével részt vegyen a veszélyeztetett állam megvédelmezésében. „Ha azt kérnék tőlem, hogy arab erőkkel közösen részt vegyünk egy ország biztonságának szavatolásában, nem hiszem, hogy Egyiptom ezt visz- szautasíthotná - mondta. Igen, arab erőkkel részt vennénk, külföldiekkel azonban nem". Kairói nemzetközi sajtóértekezletén, amelyet a rádió és a tv élő adósban közvetített, kijelentette, azt nem áll jogában megakadályozni, hogy Szaúd-Arábia felé tartó hadihajók igénybe vegyék a Szue- zi-csatornót. Hoszni Mubarak arra kérte Szaddám Húszéin elnököt és az iraki vezetést, hogy fogadják el az arab megoldást, vonják ki erőiket Kuvaitból, engedjék visszatérni a törvényességet Kuvaitba. Felajánlotta, hogy közös arab erőt állítanak fel a két fél között, utána pedig megkezdődhetnének a tárgyalások. A veszélyes helyzetre, a sürgető időre hivatkozva az egyiptomi elnök azonnali arab csúcsértekezlet összehívására szólított fel. Huszonnégy órán, vagy akár csak néhány órán belül össze kellene ülni — mondta —, nehogy külföldi erő kényszerítse az arab világra a rendezést. Kairót ajánlotta a csúcsértekezlet színhelyéül. Személyes véleményét hangsúlyozva - katonai múltjára, szakértelmére hivatkozva — megállapította, hogy Irak épsége veszélyben van. „Támadás készül, talán pusztító támadás" - mondta, és óva intette az arab világot attól, hogy külföldi katonai erők oldják meg a válságot. Egyiptom, Szíria és Algéria rendkívüli arab csúcs összehi- vását szorgalmazta szerdán a mind súlyosabb öbölmenti válság miatt, miközben George Bush elnök csapatokat küldött Szaúd-Arábióba egy lehetséges iraki invázió feltartóztatására. Eduard Sevard- nadze szovjet külügyminiszter egyik közeli tanácsadója szerint „szükség esetén a Szovjetunió kész egy nemzetközi akció keretében tengeri blokáddal nyomatékot adni az Irak-ellenes ENSZ BT szankcióknak." Háfez Asszad Szíriái elnök szerdán az Arab Ligához intézett felhívásában kérte a rendkívüli arab csúcs összehívását, és hasonló felhívást tett közzé Algéria is. Szid-Ahmed Gezali algériai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy országa az arab csúcs sürgős összehívásának a híve, hogy - ha még nem késő — arabközi megoldást találjanak a konfliktusra. Az arab világra nézve katasztrófának nevezte az amerikai csapatok szaúd-arábiai óllomásoztatásót. Marokkó szerdán cáfolta azt a nyugati értesülést, amely szerint Rabat csapataival hozzájárulna egy öbölmenti multinacionális haderő felállításához, és a Szaúd-Arábiába tartó amerikai gépek rendelkezésére bocsátaná légibázisait. Közben Szaúd-el Feiszál herceg, szaúdi külügyminiszter Kairóban egyiptomi vezetőkkel tárgyalt az iraki agresszióról. Szergej Taraszenko, Eduard Sevardnadze egyik közeli tanácsadója a The Wall Street Journalnak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy „a Szovjetunió az Irak-ellenes szankciók nemzetközi ellenőrzési mechanizmusának megszervezése, illetve azok fokozása terén az ENSZ csatornáit részesíti előnyben”. Azonban nem zárta ki egy kollektív alapon történő szovjet katonai részvétel lehetőségét sem. „A Szovjetunió most első ízben határozta meg partneri viszonyként az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatait. Partnerként viszont többet vagyunk hivatottak tenni az egyszerű együttműködésnél" — hangsúlyozta Szergej Taraszenko. * George Bush: Húszéin személyében agresszív diktátor fenyegeti szomszédait George Bush amerikai elnök szerdán televíziós beszédben bejelentette: amerikai egységeket küldött SzaúdArábiába, hogy segítsék a szaúdi védelmet egy esetleges iraki támadással szemben. Az elnök hangsúlyozta, hogy Irakkal szemben a „békítő magatartás nem hatékony". „Csakúgy mint a harmincas években, Szaddám Húszéin személyében egy agresszív diktátor fenyegeti szomszédait" - mondta. Bush nyilvánvalóan a második világháború előtt Adolf Hitler „megbékítésére" irányuló sikertelen erőfeszítésekre utalt. Bush elnök hangsúlyozta, hogy Szaddám Húszéin, akinek hadserege augusztus 2-án rohanta le Kuvaitot, hatalmas harci gépezetet állított fel a szaúdi határ közelében, s képes arra, hogy kis előkészülettel, vagy akár rögtön harci cselekményeket kezdeményezzen. George Bush kiemelte, hogy figyelembe véve az iraki kor- imánynak saját állampolgárai és szomszédai ellen elkövetett agresszióját, „azt feltételezni, 'hogy Irak nem fog ismét támadni, oktalanság, vagy irreális elképzelés lenne". Az amerikai elnök közölte, hogy az Egyesült Államoknak a kuvaiti kérdéssel kapcsolatos álláspontját négy elv határozza meg: Az iraki csapatokat azonnal és feltétel nélkül ki kell vonni Kuvaitból; vissza kell helyezni a legit'm kuvaiti kormányt; biztonságot és stabilitást kell teremteni az öböl térségében; meg kell védeni a külföldön tartózkodó amerikai állampolgárok életét. George Bush Szaúd-Arábia függetlenségét az Egyesült Államok „alapvető fontosságú érdekének" nevezte. Közölte, hogy a 82. légide- szant hadosztály és a légierő egyes egységeit rendelte Szaúd-Arábiába. Washingtoni részről azt várják, hogy az amerikai egységek részét alkotják majd egy nemzetközi erőnek. Eddig azonban csak London jelentette be, hogy csapatokat küld Szaúd-Arábiába. Bush hangsúlyozta, hogy az amerikai katonák a szaúdi és más nemzetiségű egységekkel azon dolgoznak majd, hogy megőrizzék Szaúd-Arábia integritását és elrettentsék Lakot egy esetleges agressziótól. Bush elnök rámutatott, hogy az amerikai szerep kizárólag védelmi jellegű, és az amerikai egységek nem fognak harci cselekményeket kezdeményezni. Bush elnök szerint Irak egyre jobban elszigetelődik, az Egyesült Államok, Japán és más nyugati országok mellett a Szovjetunió és Kína is támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsa által meghirdetett büntető intézkedéseket. Bush szerint ezek a szankciók magukban hordozzák annak lehetőségét, hogy Irak ne nyerjen semmit az agresszióval. Erősen csökkentik például Irak képességét különböző termékek importjára, vagy exportjára, beleértve a kőolajat is. Bush elnök elmondta, hogy kérni fogja az olajtermelő országokat a kitermelés fokozására az iraki és kuvaiti olaj kiesése okozta kedvezőtlen gazdasági hatások csökkentése érdekében. Egyben nemtetszésének adott hangot amiatt, hogy amerikai olajvállalatok az üzemanyag árának azonnali emelésével reagáltak a konfliktusra. Hangsúlyozta, hogy önmegtartóztatásra fogja kérni a vállalatokat, az amerikai polgárokat pedig arra, hogy fogadják el a szükséges áldozatokat és szükség esetén csökkentsék energiafel- Tüntetés Londonban és Húszéin „minősítése” használásukat. Franciaországban maximálták az üzemanyag árát Várhatóan csütörtöktől ideiglenesen kormányrendelettel maximálják az üzemanyag árát Franciaországban. Az intézkedést Pierre Béregovoy gazdasági és pénzügyi államminiszter jelentette be. Televíziós nyilatkozatában a miniszter közölte: a kormány meg akarja akadályozni, hogy az olajárak valóságos emelkedésénél nagyobb mértékben emeljék meg az üzemanyagárakat Franciaországban. Az intézkedés ideiglenes, a hivatalos maximált árnál figyelembe veszik a kőolaj világpiaci árának alakulását, az esetleges módosulásokat. Béregovoy televíziós nyilatkozatában elismerte, hogy az olajárak emelkedése kedvezőtlenül hathat a francia gazdaság számos ágazatára, hozzájárulhat a jelenleg igen mérsékelt ütemű, az idei év eddigi szakaszának átlagában évi 3,1 százalékos infláció valamelyes megnövekedéséhez. Úgy vélekedett azonban, hogy sem recesszió, sem jelentős mértékű infláció nem várható a közel-keleti válság következtében Franciaországban. A miniszter, aki jelenleg Rocard miniszterelnököt is helyettesíti, „tűrhetetlennek" minősítette azt, hogy Irak inváziót indított Kuvait ellen, jogosnak tartotta a Biztonsági Tanács Irak ellen hozott határozatát, amely teljes gazdasági embargót rendel el, de úgy vélekedett, katonai akció nem várható. A nyugati hatalmak és a Szovjetunió „arra törekednek, hogy elkerüljék a iegrosszabbat" - mondotta a francia miniszter. Nem teljesült a rendelet - meghosszabbítják? A fegyveres csoportok nem oszlottak fel A Pravda szerdán beismerte, hogy a szovjet elnöknek a fegyverek leadására és az illegális fegyveres csoportok feloszlatására kiadott rendelete, amelynek határideje csütörtökön jár le, eddig teljesen eredménytelen volt. Egyetlen esetben sem fordult elő a fegyverek önkéntes leadása, illetve a fegyveres csoportosulások feloszlatása. A vezető szovjet pártlap közvetlenül az után ismerte el a központi szovjet kormányzat kudarcát, hogy az örmény parlament kedden felszólította a köztársaságban illegálisan létrejött félkatonai alakulatokat: tegyenek hűségesküt az örmény legfelsőbb tanácsnak. A jereváni törvényhozás egyúttal úgy foglalt állást, hogy szükségesnek tartja saját nemzeti haderő létrehozását. A Pravda adatai szerint csupán Örményországban az ellenzéki fegyveres csoportok, vagy ahogy az örmények nevezik őket, srabadságcsapa- tok, 6700 különféle lőfegyvert zsákmányoltak a 'hadseregtől és a rendőrségtől. Az örmény fegyveresek egymással háborúznak befolyási övezeteik ki- szélesítéséért. Mindennek fényében a szovjet pártlap különösen felháborítónak tartja, Az Ausztriába bevándorló románok számának rohamos növekedése aggasztja az osztrák kormányt - fejtette ki Bécsben Franz Vranitzky osztrák kancellár Petre Roman román miniszterelnöknek. A két kormányfő megállapodott: kormányaik együttműködnek a probléma megoldásában. (Ez ügyben Magyarorhogy a jereváni parlament felfüggesztette az elnöki rendelet Örményországban és Ka- rabohban történő végrehajtását. Az örmény parlament kedden örményországi Köztársaságra változtatta Örményország nevét, és a köztársaság részének minősítette a Kara- baih-hegyvidéket is. A szovjet tévé szerda reggeli híradósaiban egyébként megerősítette, hogy Levon Ter- Petroszján, az örmény parlament vezetője Moszkvába utazott, hogy Nyikolaj Rizskov kormányfővel és Dmitrij Ja- zov védelmi miniszterrel tárgyaljon. A Pravda címoldalon közölt cikke az örmények mellett élesen bírálja az azerbaj- dzsáni vezetést is, amiért úgy tett Mihail Gorbacsov rendelete .után, mintha Azerbajdzsánban nem lennének fegyveres csoportok, nem lennének fegyverek az ellenzéki erők kezén. A lap mindazonáltal egyesre nem sürgeti a belügyi csapatok és a hadsereg bevetését, s felszólítja a köztársasági vezetőket, hogy a józan ész szavának engedelmes- kedve, tegyenek lépéseket a rendelet végrehajtására, amíg nem késő. szág is érdekelt annyiban, hogy sok román állampolgár illegálisan lépi át a magyarosztrák határt.) Az osztrák kancellár a bevándorlások ügye kapcsán azt is szóvá tette, hogy Bécs megítélése szerint aggasztóan lassan halad a román politikai élet a demokrácia felé. A grazi vásár mottója: Előrelépés (Folytatás az 1. oldalról) talmi jelentőséget keresni, ők többek között a résztvevő országok gazdasági kapcsolatainak erősödésére gondoltak. (A jövő évi vásári mottókat nem árulta el, bár igen kíváncsivá tett, hogy mi jöhet az előrelépés után. Annyit megjegyzett: „Hátralépés biztosan nem lesz".) Dr. Siklói Tamás, a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara ügyvezető titkára — .miután köszöntötte a grazi vásár vezetőit — a következőket mondta : — A grazi vásár akkor tölti be igazán szerepét, ha a pécsi vagy a zalaegerszegi vásár is ebből kellően profitál: azaz, ezeken is színvonalemelkedést eredményeznek az Ausztriában tapasztaltak. A kamara nevében bíztatok minden vállalkozót, vállalkozást, vállalatot, hogy vegyen részt az ilyen nemzetközi megmérettetéseken. L. Cs. K. A Mozart üdülöhajó - Európa legnagyobb személyszállító hajója - fedélzetén augusztus 8-án Budapestre érkezett a Szent István Bazilika új harangja Vranitzky a román bevándorlókról
