Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)
1990-08-08 / 126. szám
1990. augusztus 8., szerda uj Dunántúli napló 5 Sajtótájékoztató a megyei rendőr-főkapitányságon Hamis pénzek, zsarolási kísérletek Jelentősen nőtt a bűnözés az első félévben Baranyában - Két bolgár állampolgár készítette az á/ezreseket (?) - Furcsa dollárok jugoszlávoktól, pisztollyal (Folytatás az 1. oldalról.) ről szerzett tudomást a 'megyei rendőr-főkapitányság, az elkövetések több mint felében eredményes nyomozást folytattak a megyei szervek, ezzel a mutatóval országos szinten a harmadik helyen állnak. Munkájukat nehezítette egyebek mellett a lapunkban is ismertetett pénzhamisítási botrány és több zsarolási kísérlet is, hiszen ezekhez hasonló esetekkel a korábbiakban nem volt gondjuk. Sajtótájékoztatót tartottak tegnap Pécsett, a megyei rendőr-főkapitányságon. A tömegkommunikációs eszközök érdeklődésére jellemző, hogy a megyei sajtóorgánumokon kívül több országos lap és a Szabad Európa Rádió is képviseltette magát. A népes jelenlét egyik oka a pénzhamisítási ügy lehetett, amelyről először lapunk számolt be az elmúlt héten. Az elmúlt év azonos időszakában nyilvántartott 3729 bűneset után 1990 hasonló időszakában 5675 bűncsplekmény vált ismertté. Dr. Lusztig Péter ezredes, megyei rendőr-főkapitány szerint ennek a radikális növekedésnek politikai okai nincsenek. A főkapitány szerint az okok magyarázata egyrészt a folyamatos növekedés, másrészt a környező országokból érkezettek nagy száma, harmadrészt pedig a fiatalkorúak által elkövetett tettek magasabb aránya. * Újabb részleteket ismerhettünk meg a sajtótájékoztató további részében a hamis magyar ezerforintosokról és a hamis százdollárosokról is. Dr. Kovács László alezredes, a megyei főkapitányság vizsgálati osztályának vezetője hivatalosan is megerősítette, hogy a hamis ezerforintosok (legalábbis egyrészének) „alkotói" bolgár állampolgárok. A két férfi előzetes letartóztatásban van. Elkobozták tőlük a náluk található 42 darab, félig színezett hamis ezrest. Lefoglalták azt a 12 ceruzából álló színesceruza-készletet is, amellyel feltehetően „tökéletesítették" az eleddig ismeretlen .helyen fénymásolt „ezreseket". Pillanatnyilag tisztázatlan, hogy a kis tégelyekben tartott „festékpor" szintén a lengyel gyártmányú színes Ceruzák poraiból származott-e, vagy más adalékanyag is tarkíthatta a képet. (Megjegyezzük, hogy a rendőrség pillanatnyi értesülése szerint két menetben készültek a hamis ezresek, a két nekifutásban „gyártott" ezrespapírok sorszáma azonos. Nézőpont kérdése, hogy az egyik sorozatból lefoglaltak jobbak-e vagy rosszabbak-e mint a másik sorozatból a sajtótájékoztatón is bemutatott darabok. A vizsgálat tehát korántsem fejeződött be.) További tettesek után kutatnak. Ez esetben nemcsak a biztonság kedvéért. Hosszabban értesülhettünk tegnap délelőtt arról is, hogy hamis százdollárosok is forgalomban lehetnek még Baranyában és szanaszét Európában. Két hónapja derült ki, hogy majdnem tökéletesen hamisított száz- és húszdollárosokra bukkantak a dróvaszabolcsi határátkelőhely környékén, ezek megegyeznek a több más európai országban készített álpénzekkel. Forgalmazásukkal (és esetleges külföldön történt gyártásukkal) jugoszláv állampolgárok gyanúsíthatok, akik ellen a vádemelési javaslat már elkészült. 28 hamis százdollárost foglaltak le, és több százezernyi igazi, régi dinárt ezres címletekben. Ez utóbbiak „betétként" szolgáltak, szolgálhattak a cseréhez, a cserékhez. Egy fegyver, egy magyar FÉG gyártmányú pisztoly is ott árválkodott a sajtótájékoztatón bemutatott bizonyítékok között, néhány töltény kíséretében. A fegyver valószínűleg összefüggésben van a dollárhamisítással és más bűncselekményekkel is alaposan gyanúsítható, szervezett bűnözésben részt vevő bolgár, jugoszláv és lengyel állampolgárok tetteivel, ugyanakkor a rendőrség jelenlévő képviselői cáfolták, hogy az emlékezetes, nem régi, a siklósi ABC presszó udvarán elkövetett láblövésnek köze lenne ehhez a fegyverhez, bár az akkori elkövetőnél is találtak hamis pénzt... Az ügy tehát, ahogy a fogalmazásból is látszik, igen szövevényes. (Megjegyezzük, hogy közvetlenül gyanúba egyik ügy esetében sem keveredett 'magyar állampolgár — eleddig.) Kérdésekre válaszolva kiderült, hogy ezekben az ügyekben az Országos Rendőrkapitányság folyamatosan tartja a kapcsolatot az Interpollal. Ezzel is összefüggésben viszont ilyen intenzív határátkelési időben igen nehéz kiszűrni a hamis útlevéllel hazánkba érkezőket. Mint hallhattuk, a hazánkban „elkapott" egyikmásik gyanúsítottnál öt útlevelet is találtak. * Zsaroló levelekkel kapcsolatos ügyekkel teltek a percek a sajtótájékoztató második felében. Csupán Magyar- országon és Európa keleti felén ismeretlen bűncselekménytípus ugyanis, mint az várható volt, nem kerülheti el szép országunkat sem. Dr. Soós lózsel őrnagy, a megyei főkapitányság bűnüldözési osztályának megbízott vezetője elmondta, hogy július 25-én az egyik jólmenő pécsi üzletember — helyesírási hibákkal zsúfolt, de igen kemény - levelet kapott. „Arra kérték”, hogy meghatározott időpontig félmillió forintot és tízezer dollárt helyezzen el egy adott helyen, különben a lehető legrosszabb dolgok történnek üzletével, sajátmagával, családjával és környezetével. A lapunkban is közölt fénykép is segített abban, hogy a két fiatalkorú fenyegetőt elfogták. Nincs meg viszont az éppen tegnap kérhez kapott, hasonló stílusban, „A szervezet" aláírással alkotott, zsaroló levél tettese(i). A vizsgálat ebben az ügyben is folytatódik. Végezetül talán érdemes megemlíteni, hogy - a most kiemelt két extrém eseten kívül - a legnagyobb mértékben a vagyon elleni bűncselekmények száma nőtt Baranyában (is), ugyanakkor a múlt év első felében elkövetett hat emberöléssel szemben idén három ember végezte így életét. Bozsik László „Add már, Uram az esat!tr Súlyos aszálykárokra lehet számítani Tovább tart az aszály, vigasztalan képet mutat a határ; a termelőszövetkezetekben jelentős bevételkieséssel számolnak - erről tájékoztatta az MTI munkatársát Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. Arról, hogy a szövetkezetekben milyen helyzet alakult ki, elmondotta: a területi érdek- képviseleti szervek erőteljesen kezdeményezik, hogy a kormányzat már most hozza meg a szükséges intézkedéseket a minden bizonnyal bekövetkező tetemes károk, a természeti csapásnak minősíthető szárazság következményeinek ellen- súlyozására. A Parasztszövetséget is kéri a MOSZ, hogy lépjen fel kezdeményezően, és nyújtson hathatós támogatást a parasztságnak a szükséges takarmánybázis megteremtésében, illetve az aszály hatásának ellensúlyozásában. A kistermelők és a nagyüzemek egyaránt súlyos hátrányba kerülhetnek már az őszi hetekben, hónapokban, amennyiben időben nem látnak napvilágot a termelőket megsegítő döntések. A MOSZ júliusban feliratban hozta a földművelésügyi miniszter tudtára, hogy állami segítségre lesz szükség a várható károk ellensúlyozására, és kormányintézkedést is sürgettek. Arról, hogy mit kezdeményez a MOSZ, a titkár kifejtette: a mezőgazdasági termelés 5 százalékos jövedelmezősége mellett az ilyen mértékű természeti csapást, mint az idei aszály, amely több éves folyamat tetőzéseként jelentkezik, és ráadásul a téli csapadékhiánnyal párosul, a termelők jelentős része nem tudja elviselni, és arneny- nyiben nem történik központi intézkedés, egész ágazatok kerülnek igen nehéz helyzetbe. Gondot okozhat az állatok takarmányozása, hiszen bizonyos, hogy máris legkevesebb 28 ezer hektáron le kellett silózni az elértéktelenedett kukoricát. Ez a folyamat semmiképpen sem áll meg, az országban sok helyen a határ képe máris azt mutatja, hogy a kukorica nem hozhat egészséges és valóban megfelelő termést. A Jászságban, a Nagykunságban, Szolnok megyében, Bács- Kiskun megye északi részén, Pest megye déli részén, Csongrádban, valamint Fejér megyében és Komárom-Eszter- gom megyében a termőterület jelentős részén elsárgult a kukorica, jeléül annak, hogy a növény már nem tudja elviselni a kánikulai forróságot és a légköri aszály minden következményét. A termelőknek ebben a helyzetben például földadókedvezményre van szükségük, ezt sürgeti a MOSZ, ugyanúgy, mint a bankok hitelezési gyakorlatának átmeneti felülbírálását. A hitelezés ugyanis jelenleg nem számol az ilyenfajta aszálykárral és annak minden következményével, így hát a mezőgazdasági nagyüzemek jelentős része finanszírozási gondokkal kerülhet rövid távon szembe, abban az esetben, ha a bankok nem alkalmaznak méltányos elbírálást. Szükség van állami forrásokból is a környezeti katasztrófának minősíthető károk ellen- súlyozására; nem tartható a korábbi években ilyenkor szokásos felső szintű halogató taktika, ami ahhoz vezetett, hogy a termelők csak késve jutottak áthidaló lehetőséghez, és azokat már csak „látszat-kezelésekre tudták fölhasználni. Arról van szó, hogy amennyiben az állatok takarmányozását biztosítani helyi erőből nem tudják, úgy a jelenleginél lényegesen nagyobb mértékű állománycsökkenés következhet be, ami a mező- gazdaság egészére, nemkülönben az ország devizatermelő képességére, valamint a lakosság ellátására egyaránt hatással lehet - állította a MOSZ-titkár. A harkányi termálvízkincset kell megvédeni Naponta 15-18 000 vendég fordul meg a harkányi strandon (Folytatás az 1. oldalról) szakmai operatív bizottság döntése után kiépítették a vízvezetéket Pécs, valamint Siklós és Harkány térsége között. Ezzel lehetővé vált, hogy csökkentsék a siklósi kutakból a kitermelést, miután átlagosan napi 2000 köbméterre korlátozták itt a vízkivételt. A Baranya Megyei Vízműnek ez az intézkedés már tavaly öt—hatmillió forintjába került, amit más bevételeiből finanszírozott. Ezt a többletkiadást már nem tudja a cég lenyelni, így idén a KÖVIZIG kötelező határozatára a siklósi kutakból maximum napi 2000 köbméter vizet termel ki, a többit megveszi a Pécsi Vízműtől. A költségek viselése ma sem megoldott. A termálvízkutak hozama mára annyira kritikusan csökkent, hogy veszélybe került a harkányi gyógyfürdő üzemeltetése is. Két hete az operatív bizottság gyors intézkedéseket hozott: a siklósi karsztvízkivételt teljesen leállították, és javasolták a siklósi strand bezárását is, de ez a lakosság és a pártok helyi szervezeteinek tiltakozása miatt nem történt meg. Ugyanakkor a harkányi strand ellátását alapvetően a Matty felőli kútból 'oldják meg, és csökkentik a kivételt a büdöstapolcai kútból. A Pécsi Vízmű pedig napi 3000 köbméter ivóvíz átadásával tudja segíteni a térséget. Ez a két hét nyolcszázezeregymillió kétszázezer forintos többletkiadást jelent a Baranya Megyei Vízműnek. Az operatív bizottság tegnapi ülésén egyértelmű volt. hogy a két hete hozott műszaki intézkedésekkel legalábbis ebben az évben elkerülhető a nagyobb gond, és lehet időt nyerni a hosszabb távú feladatok megoldásához. Ami miatt hosszas és indulatoktól sem mentes vita kerekedett, az természetesen a pénz. Ki finanszírozza az intézkedések többletkiadásait? Ismét felmerült: zárják be a siklósi strandot, vagy a városi tanács fizesse meg a napi 800 köbméter víz többletköltségeit. A tanács tiltakozik a strand bezárása ellen, és pénze sincs a finanszírozásra. Fizesse meg a fürdő vállalat, de miből? Nem nehéz kitalálni, a harkányi nagyközségi tanács sem áll jól anyagilag, ahogy a fürdőnek sincs pénze a nagyon szükséges felújításokra sem. Kézenfekvőnek látszott, nyeljék le a többletköltséget a vízműcégek a nyereségükből. Igen, de hol az a nyereség? A cégeknél nemigen. Ráadásul a mostani elszámolási konstrukcióból az látszik, hogy amennyiben ezt vállalhatnák a cégek, Baranyában jövőré még drágább lenne az ivóvíz. Az is elgondolkodtató, hogy a pécsiek, baranyaiak ivóvízdíjából lássák el az itt strandoló hazai és külföldi turistákat... Valaki keserűen jegyezte meg a vitában, sehogy sem tudnak megegyezni az eltérő érdekek miatt. Igen. Ez így is van rendjén. A harkányi termálvíz gondját ugyanis már nem lehet egy cég, egy település vagy néhány szolgáltató vállalat nyakába varrni. Sőt, ez nemcsak a harkányi, baranyai, hanem az országos idegenforgalom gondja is. Helyben nem tudnak megbirkózni vele. Abban sikerült megállapodni, hogy egy következő érdekegyeztetésen keresik a megoldást. de ebbe a vizes szakmán, a fürdőn és a települések képviselőin kívül bevonják azokat is. akik a harkányi gyógyfürdő haszonélvezői, valamint nagy vízfogyasztók a térségben. Bíznak az üzleti szemléletükben és érdekükben, meg lehet majd őket győzni, járuljanak hozzá a többlet- költségekhez, mert ez olcsóbb, mint a fürdő esetleges bezárásával elmaradt haszon. Az operatív bizottság következő témái már biztatóak voltak. Ami a harkányi vízgazdálkodási gondot is érinti: idén megindulhat a kivitelezés Drávaszabolcs térségében, ahol két nagy átmérőjű kutat helyeznek üzembe, és egy ötszáz milliméter átmérőjű vezetéket építenek Harkány és Siklósig. A megye másik oldalán, Szigetvár körzetében szintén dolgoznak a vízbázis felhasználásán, és készülnek a tervei a Szentlőrinc és Becefo közötti vezetéknek. Úgy tűnik, a Mohácsi-szigeti északi kutak bekötése is megkezdődhet idén, miután a versenytárgyalást a DÉLVIÉP fővállalkozásban megnyerte. Amint meglesz a szerződés - az előkészítésén dolgoznak -, indulhat a munka, és remélhetőleg tartható a jövő év május végére tervezett próbaüzem. A Baranya Megyei Vízmű gyorsan dolgozott: Pécsvára- dot összekötötte a dunai vezetékrendszerrel, rövidesen megoldódnak az ottani ellátási zavarok. Ma három településen van a helyi tanácsok által elrendelt korlátozás: Abalige- ten, Dunaszekcsőn és Pécsvá- radon, míg Villányban egy takarékosságra kérő felhívást tettek közzé. Gáldonyi Magdolna Újra „vámol’’ a molnár A vámőrlés „intézményének" újbóli bevezetésiét fontolgatják a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál. Csonka Tibor igazgató az MTI munkatársának elmondotta: azért foglalkoznak ezzel, az 1950-es évek elejéig jól ismert megoldással, mert tapasztalatuk szerint a kistermelők, az állattartó gazdák, a mezőgazdasági kisvállalkozók, valamint a tsz-tagok közül sokan az aratás idején nagyobb tételben vásároltak kalászos gabonát a termelőszövetkezetektől; így akarták biztosítani az állatok takarmányának egy jelentős részét. Úgy látszik, hatásos volt a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége szakmai bizottságának korábbi fel - hivása, amely a tsz-eket arra biztatta, hogy szabad gabonakészletüket az említett gazdaköröknek közvetlenül értékesítsék, kikerülve a közvetítő kereskedelmet. Az üzemektől a termelőkhöz így eljuttatott, vagy még ezután értékesítendő búza, rozs, árpa őrlése természetesen szintén a malmokra vár. Az idősebb generáció tagjai még emlékeznek rá, hogy a malmok vámolás vagy bérfizetés ellenében készítették a lisztet, a takarmányt vagy éppen a darát a bevitt terményből. A vámolás azt jelentette, hogy a gabona őrlését a malmok természetbeni juttatásért, a termény bizonyos hányadáért vállalták föl. A fővárosi és a Pest megyei malmok most ezt a rendszert kívánják feleleveníteni. Számolnakaz- zal, hogy nemcsak a kisvállalkozók keresik fel őlket terményeikkel, hanem a búzát értékesítő egyes gazdaságok is. A malomipari vállalat mindkét eshetőségre készen áll. Szerencsés körülménynek számít, hogy a Pest környéki malmok közül több — így a kókai, az ácsai, a tápiószelei stb. - éppúgy kész a kisebb mennyiségű őrölni való fogadására, mint korábban. A vámőrlést, illetve a bérfizetés fejében végzett ga- bonqfeldolgozást augusztus 20-tól hirdeti meg a vállalat.
