Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)
1990-08-29 / 146. szám
Karambolozott a kormányőrség kocsija Tőkés László kíséretére indultak (2- oldal) KÖZÉLETI NAPILAP I. évfolyam, 146. szám 1990. augusztus 29., szerda Ara: 4,30 Ft Irak „19. kormányzósága” A bagdadi kormány Irak „19. kormányzóságának" nyilvánította a nemrégiben elfoglalt Kuvaitot, és a kuvaiti-iraki határ mentén lévő egyik területrészt Szaddárr) Húszéin iraki államfő után nevezte el. Kuvaitot, mint Irak „19. kormányzóságát" három közigazgatási egységre bontották (El- Kadzima, El-Dzsahra és En- Nida). Az iraki Bászra kormányzóságnak határát kitolták a Perzsa (Arab-) öböl irányába, ezzel is megnövelve a katonai invázió előtti iraki terület nagyságát; cf Bászra kikötővároshoz csatolt kuvaiti résszel létrejött új egységet pedig Szaddám Húszéin után elnevezték „Szaddamijat al-Mit- taa”-nak. Kuvait annektálósát a világ egyetlen országa sem ismerte el. Göncz Árpád üzenete az állampolgárokhoz Hegalakult a Magyar Történészek Világszövetsége Megalakult Budapesten a Magyar Történészek Világszövetsége, amelynek elnöke Benda Kálmán akadémikus lett. A tizenkét tagú választmánynak két pécsi tagja is van: Ormos Mária, a JPTE rektora és Szita László, a megyei levéltár igazgatója. . Szöknek a szovjet katonák A nyugatnémet sajtó keddi jelentése szerint újabb három szovjet katona „szökött át” az NDK-ból az NSZK-ba: egy őrnagy, egy tiszthelyettes és egy sorkatona. Mindhárman héttőn délután hajtottak át teherautón az NSZK területére, és Wolfsburg- ban feladták magukat. Az NDK-beli Rathenowban állomásozó katonák itt tudták meg, hogy a beutazáshoz vízumra is szükségük van. A rendőrség szabálysértési eljárást kezdeményezett volna ellenük, de végül elállt ettől — óm a három szovjetet még aznap este visszakísérték a jelképes határra. Új elnök az OMFB élén Új elnöke van az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak. A miniszterelnök javaslatára Göncz Árpád köztársasági elnök kinevezte Puhgor Ernő akadémikust az OMFB elnöké vé augusztus 15-i hatállyal. Az új elnök letette a hivatali esküt. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a választási kampány kezdete alkalmából - b Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda munkatársainak nyilatkozva - kedden üzenetet intézett az ország állampolgáraihoz. „Honfitársaim! Barátaim! Hazánk elérkezett a társadalmi és politikai rendszerváltás talán legjelentősebb állomásához, a helyhatósági választásokhoz. Népünknek oly sok évtized után lehetősége nyílik rá, hogy szőkébb pátriája felelős gazdáit, közvetlen elöljáróit - rátermettségük, szakértelmük és emberségük alapján - maga válassza meg. Magyarország közelebbi és távolabbi jövőjének is központi kérdése ez, hiszen ezáltal válik teljessé és befejezetté a rendszerváltás. Egy-egy településen, vagy körzetben az ott élők maguk ismerik legjobban mind a gazdaszerepre kiszemelteket, mind a feladatokat, amelyek megoldását majdani új vezetőjüktől várják. (Folytatás a 2. oldalon) fldóméntesek-e a bányásznapi jutalmak? Nyilatkozat a magyar- román viszonyról Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka A társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájával kezdte meg az Ország- gyűlés rendkívüli ülésszakának keddi munkanapját. A Független Kisgazdapárt reggeli frakcióülése miatt csak késéssel kezdhette meg munkáját a Parlament. Ezt szóvá is tette az elnöklő Szabad György, mondván: a pártok frakcióülései nem eshetnek egybe a plenáris tanácskozással. A precedens értékű ügyet az elnök a Házbizottság elé viszi. Napirend előtt a képviselők egyetértettek a kormány azon kérésével, hogy a Parlament sürgősséggel tárgyaljon a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslatról. Ezután Horn Gyula, a Külügyi Bizottság elnöke kért szót, s ismertette a második bécsi döntés évfordulójával összefüggésben kialakult magyar-román viszonnyal kapcsolatos bizottsági nyilatkozatot : „A magyar Országgyűlés Külügyi Bizottsága alapvető fontosságú kérdésnek tekinti Magyarország és a szomszédos országok viszonyát. Meggyőződése, hogy a térség és Európa érdekeinek egyaránt az felel meg, ha Közép- és Kelet-Európa sokat szenvedett, egymással gyakran szembefordított népei a múlton felülemelkedve, jogos és vélt (Folytatás a 3. oldalon.) Meggyorsítják a kivonulást a szovjetek Németországból? Rainer Eppelmann, az NDK védelmi és leszerelési minisztere nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a szovjet katonaság már 1992 végére elhagyja Németország területét. A miniszter a Bild-Zeitung keddi számában közölt beszélgetésben a gyorsítást gazdasági és pszichológiai problémákkal indokolta. Helmut Kohl és Mihail Gorbacsov találkozóján olyan elvi megállapodás született, hogy az utolsó szovjet katona legkésőbb 1994-'ben kivonul német területről. Németország a kivonulás befejezéséig kiegyenlítené azt az anyagi kárt, amelyet a szovjet hadsereg számára a nyugatnémet márka keletnémet bevezetése okoz.* Sajtóbecslések szerint az ösz- szeg 2,5 milliárd márka körül mozogna, sőt Moszkva a kivonulás költségeit is áthárítaná a németekre. (Folytatás a 2. oldalon) Az úgynevezett „Bagolyvárban", a Siklósi út mellett eddig az orvosszázad lakott. Fotó: Lauter László Bajcsy laktanya: kollégium a Bagoly ivarban A tüzérek elmentek 21 hektár öröm és gond a Kertvárosban Avval semmi újat nem mondunk, hogy Pécsett, a Bajcsy laktanya üresen áll, a tüzérek elmentek. S talán avval sem, hogy a közel 21 hektáros frekventált helyen lévő ingatlan, létesítményeivel együtt hasznosításra vár, s hogy e hasznosítás nem könnyű feladat. Mindez kiderült tegnap azon az egyeztető megbeszélésen, melyet a megyeházán tartottak az érdekeltek részvételével. Egy látszik biztosnak: a tüzérek nem szándékoznak visz- szatérni, sőt, mint az kiderült, az állami tulajdon elidegenítésének rendezése után — hiányoznak még a törvényi feltételek - a HM nem könyvjóváírással fog lemondani értékes ingatlanáról. (Bár, ki tudja?) Pécs több szempontból is örömmel konstatálja a tényeket, s nyúl az ingatlanért, hiszen égető gondjai sorjázCsütörtökön felszáll a próbafüst Folytatódik a vizsgálat a mecseki tűzről Biztos, hogy szándékos gyújtogatás törtéot Biztos, hogy szándékos gyújtogatás előzte meg a mecseki tüzet. Az augusztus 18. és 20. között észlelt tüzet azóta eloltották ugyan, de a közvéleményt tovább foglalkoztatja az eset. Kozsuh István alezredes, a megyei rendőr-főkapitányságon az ügy vizsgálatát vezető nyomozó azt is elmondta: kizárt annak lehetősége, hogy egy, Vasas környékén múlt hét végén őrizetbe vett ember követte volna el a gyújtogatást, ugyanakkor csütörtökön reggeltől füstjelző gyertyákkal próbálják megállapítani, hogy az egyik tanú által tett bejelentés milyen mértékben valószínűsíthető. (Folytatás a 2. oldalon) A holocaust dél-dunántúli áldozatainak emlékére A holocaust dél-dunántúli, több mint négyezer áldozata tiszteletére helyeztek el emléktáblát a Magyar Demokrata Fórum Baranya megyei szervezetei a pécsi Zsinagóga falán. Az emléktábla avatásra abból az alkalomból került sor, hogy ezekben a napokban tartja Pécsen a Janus Pannonius Tudományegyetem Művészettudományi intézete azt az első nemzetközi tudományos konferenciát, mely a holocaust különböző művészetekbeli megjelenésével, ábrázolásával foglalkozik. Az emléktábla avatását tegnap este rendezték meg. Pap András, az MDF országgyűlési képviselője emlékezett meg avatóbeszédében a holocaust áldozatairól. Az emléktáblát elsőként dr. Schmidt Gábor, az MDF pécsi városi elnökségének elnöke koszorúzta meg, majd a nemzetközi konferencia résztvevőinek nevében Csengeti Imre, a konferencia (Folytatás a 2. oldalon) Bérgyilkos kommandósok (2. oldal) A pécsi Zsidó Hitközség képviselői, és Papp András országgyűlési képviselő helyez el koszorút oz újonnan avatott emléktáblánál. Fotó: Läufer László nak. Egyfelől az IMS építési technológia okozta bonyodalmak miatt helyszűkében van. Ugyanis a korábban e technológiával épített'házak - köztük iskolai kollégium felújításra szorulnak, s a laktanya ideiglenes szállásként is funkcionálhatna. Másrészt a Pécsi Orvostudományi Egyetem a laktanya egészét hasznosító programmal rendelkezik: traumatológiai központot alakíthatna itt ki, s a várossal közösen megoldhatná Kertváros járóbeteg-eílátását. Harmadsorban a város oktatási gondjaira is ir lenne a volt katonai bázis: a JPTE a felső- oktatás terjeszkedésére alkalmasnak tartja. Végül az egyházi érdekek is bekerülhetnek a kertvárosi kalapba: az egykori egyházi ingatlanok kiváltását, az azokból kiköltözők elhelyezését szolgálná. (Folytatás a 3. oldalon)
