Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)

1990-08-25 / 142. szám

1990. augusztus 25., szombat aj Dunántúlt napló 7 Hej lakások, lakások... Eladások - most már taláo gyorsabban? Több ezren szeretnék megvásárolni bérleményüket - Sok a vitás kérdés - jogorvoslatnak nincs helye Aligha lehet azt állítani, hogy az állami lakások el­idegenítéséről szóló tanács- rendelet megjelenése óta azaz majd egy esztendeje- felpörgetett tempóban ér­tékesítik a lakásokat Pé­csett. Nyilván ezért is szü­letett meg a döntés, hogy az Inköz-iroda mellett a Dél-Dunántúli Tervező Vál­lalat is bekapcsolódik az eladás feltételeinek megte­remtéséhez szükséges mun­kálatokba. Hogy a Pécsi­terv megjelenése mennyire gyorsítja fel a tanácsi laká­sok értékesítésének ugyan­csak bonyolult és időigé­nyes folyamatát -, ma még nem tudni. Mindenesetre azok, akik hónapok óta ar­ra várnak, hogy megvásá­rolhassák a lakásukat, re­ménykedhetnek, most már nem kell sokáig várakozni­uk, hisz az eddiginél jóval többen foglalkoznak ezen ügyek intézésével. Pécs városában mintegy 24 000 bérlemény van a Pé­csi Ingatlankezelő Vállalat kezelésében, melynek döntő többsége lakás. Az elmúlt év novemberétől idén július végéig 1352 lakás került magánkézbe, azaz ennyit vásároltak meg a lakók. Je­lenleg 8000 lakást már ki­jelölt értékesítésre a városi tanács végrehajtó bizottsá­ga, így a két cégnek —, az Inköznek és a Pécsitervnek- akad dolga bőven. Dr. Arnold Tibor, az In- köz-iroda vezetője szerint változatlanul a bérlőknek kell kérniük lakásuk megvá­sárlását. A vételi kérelem hozzájuk érkezik, ők a szük­séges okmányokat össze­gyűjtik, ezt felküldik a ta­nács építési és közlekedési osztályára, amely a kérel­met a városi tanács végre­hajtó bizottsága elé ter­jeszti. Miután a vb. meg­hozta határozatát, azaz a lakást elidegenítésre kije­lölte, társasházat kell ala­kítani. Ehhez tervdokumen­tációt szükséges készíteni: érdemes megemlíteni, hogy ezt a munkát „kiadják", többek között magánterve­zőknek is, éppen azért, hogy a folyamatot gyorsítsák. Nem mellékes tény, hogy ennek az összegét nem a vásárló, hanem a tanács finanszírozza. Ha a tervdo­kumentáció elkészült, akkor az Inköz vagy a Pécsiterv,- attól függ, hogy az adott lakást melyik cégen keresz­tül adják el -, kötelessége ezt a tanács műszaki osz­tályán engedélyeztetni, majd el kell készíteniük a társas- ház alapító okiratát. Ezt a földhivatalba adják be, s ha mindezen túl vannak, akkor mennek ki a szakem­berek megállapítani a lakás forgalmi értékét. Mondom az Inköz-iroda vezetőjének, hogy igen sok panasz érkezik szerkesztősé­günkbe, elsősorban amiatt, hogy az ügyintézők „túl­becsülik" a lakás értékét. Arnold doktor egy aktahal­mazra mutat, mely a fel­lebbezéseket tartalmazza. Sok a vita, ami nem is csoda, hiszen aki vásárolja a lakást, azt minél olcsób­ban szeretné megtenni, az eladók pedig kötelesek a napi forgalmi értékkel szá­molni. Persze elsősorban nem is azon van a vita, hogy mennyit ér a lakás, sokkal inkább, hogy mikor volt a ház felújítva, illetve hogy a bérlő mikor újítot­ta fel a lakását saját költ­ségén. Előbbi esetben pél­dául, ha a házat öt éven belül teljesen felújították, akkor a vételár a megálla­pított forgalmi érték 75 szá­zaléka ... A vásárlók és az eladók nem minden esetben értik ugyanazt a teljes fel­újítás fogalmán, ami ért­hető, mert a lakók látták, hogy „annak idején" mit csináltak a házban a kivi­telezők. Vitás esetben a döntést a PlK műszaki osz­tályának nyilvántartásában lévő okmányok alapján hoz­zák meg, ahol évtizedekre visszamenőleg szerepel, hogy melyik házon, milyen munkákat végeztek el. Amennyiben ezt a vevő nem fogadja el, úgy csak egy lehetősége marad: nem veszi meg a lakását, ugyan­is bírósághoz nem fordul­hat. Meggyőződésem, ho*gy ez az eljárás nem túlságo­san etikus, mert koránt­sem biztos, hogy a műsza­ki osztály nyilvántartása ob­jektív és pontos. Azt hiszem, hogy a vitatott kérdés el­döntésére igenis a bíróság lenne hivatott! Többen mondják, szép rendben tartom a lakáso­mat, kétévente festetem, a rossz csapokat, bojlereket, gáztűzhelyt, parkettát rend­szeresen javíttatom, most jönnek felértékelni, s több­re tartják, mint azt a la­kást, amit a bérlője elha­nyagolt. Tehát a hanyag ember jobban jár! Dr. Arnold Tibor megerő­sítette, ez egyáltalán nincs így. Ugyanis ha a lakás­ban a közelmúltban kisebb- nagyobb felújítás történt, s ezt saját pénzén a bérlő csináltatta, akkor —, amennyiben túlzottnak tart­ja a lakása felértékelt ösz- szegét -, költségjegyzéket kell készítenie, s ezt kell benyújtani az Inközhöz, il­letve a Pécsitervhez, attól függően, hogy melyik cég foglalkozik a lakás elidege­nítésével. Amennyiben a le­írtak megfelelnek a való­ságnak —, szakemberek ezt a helyszínen ellenőrzik —, akkor a költségjegyzékben szereplő öszeget levonják a lakás forgalmi értékéből. Vita támadhat abból is, hogy az értékbecslők egy típusháznál -, kertvárosi panelnél -, csak egy lakás­ba mennek be, s annak alapján értékelik fel a töb bit is, mondván, így gyor­sítani tudják az ügymene­tet. Pedig kötelezni kellene ezeket az embereket, hogy lakásbecslést csináljanak, ne pedig általános jóslást. Fel­tételezem, kevesebb lenne a reklamáció! Az új „csapat", azaz a Pécsiterv csupán néhány hete kezdett bele e munká­ba, így Piti András osz­tályvezető a tapasztalatokról még aligha tudott beszá­molni. Annyit azonban el­mondott, hogy most már jó az együttműködés az Inköz és a Pécsiterv között, s hogy az idén mintegy 1300 lakás értékesítését szeretnék megoldani. Ha ehhez hoz­zászámoljuk az Inközön ke­resztül eladásra kerülő, szintén 1300 körüli lakás számot, akkor megállapíthat­juk, hogy egyre többen vá­sárolhatják meg lakásukat —, ha nem is zavartalanul. S a gyorsaság ebben az esetben tényleg pénzt je­lent, mert az infláció mér­tékével arányosan nőnek a lakásárak -, így a tanácsi lakások árai. Tehát min­denki azt szeretné, ha mi­nél előbb vásárolhatná meg állami lakását. Roszprim Nándor g<mtfm»uT «»*«*<lfl*<U »«fi* ■ .............................■ NtffS i* n-i* m-t) Hm* ^jWWWfy •mnm Álláskeresők a pécsi munkaközvetítő irodában Fotó: Horváth Barna Miért kell Baranyának foglalkoztatási központ? Támadás a fenyegető munkanélküliség ellen A munkanélkülivé válás ré­me egyre jobban fenyeget Ba­ranyában: míg ez év január­jában még nem érte el az ez­ret a segélyezettek száma, ad­dig jelenleg meghaladja a kétezret és több ezren vannak azok, akik nem tudnak hosz- szabb ideje elhelyezkedni, vi­szont valamilyen oknál fogva mégis elesnek a segélytől. Aztán itt van a két bánya gondja, no meg a Bázis Dél-dunántúli Vállalaté: ösz- szességében e három cégnél négyezer embert érint a le­építés, valamint hasonló nagy­ságrend körüli a több tucat­nyi ötven—százfős létszámcsök­kentés. r Uj rendszer A számokkal vázolt kép sem túl rózsás, de ha az em­bereket nézzük mögötte, ak­kor vitathatatlanul tragikus. A helyzetet felismerve, a me­gyei tanács júniusi ülésén határozat született a Megyei Foglalkoztatási Központ lét­rehozásáról. Ezzel Baranya csatlakozott ahhoz a kísérlet­hez, amelyben öt megye vesz részt, (a tapasztalatok alapján vezeti be a Munkaügyi Mi­nisztérium jövőre országosan a rendszert.) Dr. Kamarás Károllyal, a Baranya Megyei Foglalkozta­tási Központ igazgatójával többek között arról beszélget­tem, hogy miért vált szüksé­gessé egy szervezetbe tömörí­teni a volt megyei munka­ügyi osztályt, a pályaválasz­tási osztályt és a Munkaügyi Szolgáltató Irodát.- Lassan a szolgáltató iro­da munkanélküli-segélyt szám­fejtő hivatallá alakult volna át, ha nem lépünk. A tömeg- nyi ügyféllel már egyszerűen nem volt. idő foglalkozni. Pe­dig ha egy munkanélküli el akar helyezkedni, annak több­nyire csak úgy lehet segíteni, ha megnézzük alaposan, hogy miért nem kap munkát. Rá­adásul a munkanélküliség megelőzése legalább ennyire fontos. Az ilyen feladatokhoz plusz emberek kellenek. Ehe­lyett a tanácson belül a munkaügyi apparátust is le­építették, négy—öt fővel ke­vesebben vagyunk most, mint ezelőtt három évvel, pedig nem kell különösebben ma­gyaráznom, hogy a feladatok megnőttek. A foglalkoztatási központban együtt lesz min­den, valószínűleg helyileg is. Egyelőre úgy néz ki, hogy a Zsolnay-házban kapunk he­lyet, Pécsett, a Rákóczi út 30 ban. összesen ötvenen le­szünk. Leginkább a munka­ügyi szolgáltató rész erősö­dik létszámban: az eddig húsz helyett harmincan-harminc- öten dolgoznak majd e terü­leten. Új stílus Egészen más lesz a stílus: embereinknek a vállalatoknál kell tölteniük a munkaidejük egy részét, informálódniuk, helyismeretet szerezniük kell, hogy tudják, milyen dolgozóra van szüksége az adott cég­nek, mert akkor már azt is tudják, hogy kit kell külde­niük.- Ehhez milyen szakkép­zettség kell?- Speciális. Az amerikai munkaügyi minisztérium szak­emberei segítenek a képzés­ben. Sajnos már most látszik, hogy az év vége felé kevés lesz ez a létszám! A munka- nélküliekkel foglalkozás más­sága hívta életre a pálya- választási és munkaerőpiaci képzési osztályt. Ez a részleg a fiatalkorúak mellett a fel­nőttkori pályaválasztással, al­kalmassági vizsgálatokkal is foglalkozik, valamint képzése­ket, átképzéseket szervez. A gond az, hogy az oktatási intézmények este hattól akar­ják vállalni a felnőttoktatást, a munkanélkülinek viszont nappali képzésre lenne szük­sége, intenzív, gyors képzésre, nem pedig láblógatásra. Ezért kellett volna a továbbképzési központ, de abból már nem lesz semmi. A volt Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal meg­adta a pénzt, a hetvenmillió forintot, a megye és a város tíz—tízmillióval szállt volna be, de az építési engedélyen elbukott az ügy . . .- Miből él meg a Megyei Foglalkoztatási Központ, mi lesz az anyagi háttér?- A költségek felét a leen­dő önkormányzatok, másik fe­lét a Munkaügyi Minisztérium állja.- Mennyire független a központ, azaz ki szólhat bele az önök munkájába?- A helyi önkormányzatok lesznek a megrendelők, de ez inkább mellérendeltségi vi­szonyt jelent. A szakmai fel­ügyeletet a Munkaügyi Mi­nisztérium gyakorolja.- A munkaügyi szolgáltató irodákkal szembeni elvesztett bizalmat hogyan fogják visz- szaszerezni?- Nehéz lesz. Az emberek­kel az irodák már valóban nem tudtak zöld ágra vergőd­ni. Esélyek az átképzésre- Mibe kerül az ügyfélnek például egy pszichológiai vagy pályaalkalmassági vizsgálat, illetve a munkahelykeresés?- Semmibe. A tanfolyam az más kérdés, attól is sok minden függ, hogyan változ­tatják a szabályozást: mert je­lenleg abszurd a helyzet! Le­gyél munkanélküli, kerül ami­be kerül, akkor majd átképe­zünk. Azt, aki tudja, hogy három hónap múlva megszű­nik a munkahelye és lenne még ideje mást tanulni, azt nem lehet a foglalkoztatási alap terhére átképezni. És van egy nagy létszámú kriti­kus réteg: azoké, akik nem tudnak írni-olvasni. Az ő el­helyezkedési esélyük egyre romlik.- A pénzen kívül milyen segítséget várnak, mert a megyében élők foglalkoztatási helyzete végül is nem lehet ennek az ötven embernek a gondja?!- Munkahelyteremtés, gaz­dasági mozgás szükséges. Ha mindenhol csak leépülés van, akkor nincs hová átirányítani, nincs mire átképezni. A fog­lalkoztatáspolitikai eszköz- rendszer önmagában nem vi­lágmegváltás.- Az önök munkája napról napra egyre több. Plusz két és fél hónapon át tanultak az amerikaiaktól. A központ lét­rehozása is többletfeladat. Mindez egyszerre kissé soknak tűnik. Már tavaly is akartak önállósulni, mi volt akkor a megvalósulás akadálya?- Vezetőin négyszer volt a téma, idén januárban már úgy volt, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé kerül, de levették a na­pirendről. Pálya­választástól az átképzésig- Könnyebb helyzetben len­ne a megye, ha ezt már megléphették volna tavaly ősszel?- De mennyire! Az első gondolat már két éve felve­tődött, hogy ilyennek kellene lennie a felállásnak: ez egy olyan szervezet, amelyik a pá­lyaválasztástól az átképzésig, a munkanélküliekkel foglalko­zásig mindent kézbevesz. L. Cs. K. Kérés a segítőkész emberekhez Egy 2 éves budapesti kisfiú, ÖRVÖS JÁNOS egy igen sú- iBBllIllllllM lyos megbetegedésben, a leukémia egyik legveszélyesebb faj­tájában szenved. Élete kizárólag sürgős csontvelőátültetéssel menthető meg. Ezt az orvosi beavatkozást (életkorára tekin­tettel) csak külföldön lehet elvégezni. Ausztriában a kezelés költsége 1 050 000 ATS. Ezt az össze­get, ami mintegy 6 000 000 Ft, előre kell befizetni. Több szervezet megpróbál segíteni, de a gyógykezelés árá­nak jelentős részét csak adományokból lehet fedezni. Kérjük, akinek módjában áll, segítsen. Áz adományokat az alábbi számlaszámra kérjük eljuttatni: ÁVB: 206-11547. Csontvelő Alapítvány. ÖRVÖS JÁNOS gyógykezelése javára.

Next

/
Thumbnails
Contents