Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)

1990-08-22 / 139. szám

ö ui Dunántúli napló 1990. augusztus 22., szerda Jogi tanácsadó Tinódi Pécsett végezte magasabb iskoláit Bologh T. olvasónk pereskedik, így több alkalommal is el kell mennie a bíróságra. Kérdése: erre at időre jár-e részére díja­zás a munkáltatójától? A 17/1979. (XII. 1.) MüM. sz. rendelet 60. § (2) bekezdé­se értelmében ha a dolgozót a bíróság, 'munkaügyi döntő­bizottság, illetőleg hatóság terheltként, ügyfélként (felpe­resként vagy alperesként) idé­zi be, részére a (mulasztott időre dijazás nem Ijár. Abban az esetben viszont, ha hatósági, bírósági, mun­kaügyi döntőbizottsági idézés­re tanúként jelenik meg, a tel­jes mulasztott munkaidőre di­jazás jár. Ugyancsak díjazás­ra jogosult a dolgozó, ha kö­telező orvosi és rendőrorvosi vizsgálat, 'hadikötelesként való sorozás és katonai nyilvántar­tásba vétel stb. céljából kell megjelennie. A. T.-né kérdezi, hogy az aján­dékot vissza lehet-e követelni? A Polgári Törvénykönyv 582. §-a szerint a még meglévő ajándékot az ajándékozó visz- szakövetelheti annyiban, amennyiben arra létfenntartá­sa érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a meg ajá ndéko zot t I étfen nta rtá - sát nem veszélyezteti. Ha a megajándékozott vagy vele együttélő hozzátartozója rovására súlyos jogsértést kö­vet el, az ajándékozó vissza­követelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyé­be lépett értéket. Az ajándékozó visszaköve­telheti az ajándékot, vagy kö­vetelheti az ajándék helyébe lépett értéket akikor lis, ha az a feltevés, amelyre (figyelem­mel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és énéikül az ajándékozásra nem került volna sor. Nincs helye visszakövetelés­nek, amennyiben az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése idő­Amióta egyirányú lett a pé­csi Fekete Gyémánt téren a forgalom, az arra közlekedő gépkocsik csak a tér belső ré­szén keresztül tudják megke­rülni a tömböt. Itt egy játszó­tér van, belül nincs leaszfal­tozva az út, sőt mi több, egyáltalán nem tartják kar­ban. A göröngyökön kell áthajta­ni, a járművek felverik a port, ami az itt lakók legnagyobb kellemetlensége. Napközben szinte lehetetlenség nyitva tar­tani az ablakokat, mert az ember friss levegő helyett port szellőztet. Ami még nagyobb gond, hogy a gyerekek is ezt nyelik egész nap. Az itt lakók néha fellocsol­Kritika Értetlenül olvastam a nyári színház Búcsú előadásáról az önök kritikáját. Még a ko- vácsmester is meg van em­lítve benne, és minden fon­tos színész, rendező, de szó sincs a Baranya Táncegyüt­tesről, amelyik pedig énekelt, táncolt és sokan prózai sze­repeket 'is játszottak. Vajon milyen alapon döntött B. A. nevű munkatársuk úgy, hogy ezt kihagyja. Nemcsak a bá­rányosok nagy sikere nem fő­pontjában mór nincs meg, to­vábbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; meg­bocsátásnak számit, ha az ajándékozó az ajándékot meg­felelő ok nelkül 'hosszabb ideig nem követeli vissza. A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs he­lye. Nagy l.-né és B. K.-né kérdé­si, hogy ki jogosult gyermekgon­dozási díjra és as meddig járt A gyermekgondozási díj a gyermek kétéves koráig annak a biztosítottnak jár, aki: a) terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, vagy en­nek hiányában rendelkezik a terhességi-gyermekágyi segély­hez szükséges jogosultsági fel­tételekkel és b) ha munkaviszonyban, szö­vetkezeti tagsági viszonyban áll, a gyermekgondozás céljá­ból fizetés (díjazás) nélküli szabadságot vesz igénybe. A mezőgazdasági szövetke­zet tagja, továbbá a .közös munkában részt vevő család­tag akkor jogosult gyermek- gondozási díjra, 'ha: a) a szülést megelőző két éven belül legalább 90 na­pon át részt vett a közös munkában, és b) a gyermek gondozása céljából dijazás nélküli sza­badságot vesz igénybe. Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a gyermekgondozási díj­ra a gyermek egyéves koráig csak az anya (egyedülálló apa), ezt -követően a szülők bármelyike jogosult. Az apának a gyermekgon­dozási díjra jogosultság fel­tételeivel az igénybevétel első napján kell rendelkeznie. A gyermekgondozási dij az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülőnek is jár. A jo­gosultsághoz szükséges felté­teleknek az örökbefogadás, illetőleg a gondozásba vétel időpontjában kell fennállniuk. nak, (eltakarítanak, füvet nyír­nak társadalmi munkában, de meddig marad ez Így? A játszótéren lévő állapotot nem is kívánom részletezni: eddig is elhanyagolták a tisz­tántartást, karbantartást, de mostanában főleg. Gyerme­keink nagyon nagy balesetve­szélynek vannak kitéve mind­ezek miatt. Az itt lakók zöme pedig az idősebb korosztályt képviseli, a hűs fák alatt tölti napjai nagy részét. Kijárna nekik a csend, a nyugalom. Ök már belefáradtak a múlt­ba. Dr. Hohnerné Mendler Éva Pécs, Fekete Gyémánt tér 9. és 22 lakótársa szí ezt lehetővé, hanem az áltolános kritikairási szokások sem. Nagyon csodálkozom az Új Dunántúli Naplón. V. K. Pécs. Dóra u. 6. * Tisztelt olvasónk számonkéró levelét, a szerkesztőségünkbe érkező telelonhivásokat jogos­nak tartjuk, hibánkért elné­zést kérünk. A jövőben mu­lasztásunkat igyekszünk pótolni. A szerkesztőség Tinódi L. Sebestyén szárma­zásával, szülőhelyével, fiatal­kori életével már gyermekko­rom óta foglalkozom. 92 élet­évet megélt egyik nagyszülőm, ki szinte megszállottja volt e terület őstörténéseinek, még fiatal korában kapta az ő őseitől a hiteles forrásokat, és adta ót nekem az emlékeket. E hallomások és egyéb száj- hagyományok alapján kutat­tam a fellelhető nyomokat. Hi­telessé téve mindazon forráso­kat, amelyeket neves kutatók, mint dr. Vargha Károly, Reu­ter Camilla, Zsolt Zsigmond, Németh Béla, Timor György és sokan mások jegyeztek fel, községünk és környékének múltjával kapcsolatban. 71 éves nyugdíjas vagyok, és a siklósi városrészben lakom. Pécs borzalmasan piszkos. Az emberek gátlásta­lanul szemetelnek, és persze nem lehet mindenki mögé egy utcaseprőt állítani. Szerintem, ez a régi rendszer bűne: min­den a miénk volt, semminek sincs gazdája. Az emberek közömbösek, a küszöbüket át­lépve már nincs tulajdonérzé­sük. Pedig felelősséggel 'kel­lene tartozni a járda, az út- széii füves területek és par­kok tisztaságáért is. Már az óvodában a legki­sebbeket 'is árra kellene ne­velni, hogy semmit ne dobja­nak el. Ezt foJytotni az isko­lában és természetesen a szülői házban. A felnőtteket állandó kampányokkal és bün­tetésekkel 'ránevelni, ihogy se egy csikket, de imég egy gyu- fa szálat se dobjanak el. A házfelügyelőket meg hív­ják csak házmesternek és ne lakbérbeszedés és a felügye­let legyen az egyedüli felada­tuk. Sokszor láttam, hogy a járdáról a szemetet egysze­rűen a járda szélén 'lévő fü­ves területre seprik. Az abla­kok alatt sok íhelyen ültetett a kertészet diszbokrokat, ami közé mindent bedobálnak, még az erkélyekről, ablakok­ból is. A hatalmas gazokat sincs, aki Ikihúzigálja. Tudom, kevés a házmesterek fizetése, de ez igazán nem lenne olyan nagy munka és máris máskép­pen nézne ikl a város. Amerre járok, van egy újságos bódé és egy presszó. A környezetük tele szeméttel, úgyszintén az ABC környéke is. Nem lehet­ne a cégeket kötelezni a kör­Tinódi L. Sebestyén 1505- 1510 között (Bolha) Tinódfal- ván született. Szájhagyomá­nyon alapszik, hogy nagy fa­zsindelyes házuk még a XVII. században, annak elején fenn­állott. A legenda szerint a sö­tétség beálltával keleti abla­kába tett mécses mutatta az utat a Pécs városából hazaté­rő gyalog utasoknak. Magának az ifjú Tinódinak is, ki akkor- tóit Pécsen végezte magasabb iskoláit. Majd mint tanult deák ke­rült Török Bálint várkapitány Ranódfalva-i udvarába. (Tinód- falvát és Ranódfalvát 1500- 2000 méter választotta el egy­mástól.) Tinódi legszebb évei­ből nyolc és fél évet töltött a nyezetük tisztán tartósára? Van itt egy taxiállomás is, a gépkocsivezetők a hamutartó tartalmát a fű közé szórják. Az ablakom alatt csináltam egy kis kertet. Naponta sze­dem ki a növények közül a bedobált rágós- és cukorpa- pirokat, csikkeket és még sok mást. Mindent elmocskolni, tönkretenni? Az emberek morálisan vannak tönkrémen- ve. Ha valaki szervezne a kör­nyezetemben egy tisztasági akciót, én lennék az első, aki csatlakoznék. A 71 évemmel kezdeményező már nem lehe­földesúr udvarában, gyerme­keinek Ferencnek és Jánosnak tanítója volt. Szépen zengő énekeivel, történéseivel, lant­jával egész hóznépét szórakoz­tatta. Urát rendszerint elkísér­te harci útjaira, maga is kar­dot kötött. Török Bálint fog­ságba esése után bejárta egész hazánk területét. Kolozs­vártól Nagyszebenig, Budától Kassáig. Egészsége megromolván, a krónika szerint Sárvárra ment. Hol 1556 januárjának utolsó- előtti napján helyezték örök nyugalomra a sári honatyák mellé. tek, Így is bolondnak tartanak, amiatt, hogy ásom, kapálom, öntözöm, gyomlálom az abla­kom alatt 'lévő pár négyzet- méternyi kertet. A ku-kák tárolását is zárt helyen kellene megoldani, mert legyek tenyészhelye és bűzös. Végül még egyet: az Anikó utcai iskola tor na pályájának az Egri Gyula út felőli részén tujafa bokrok állnak, nejlon anyaggal letakarva, amely alatt teljesen tönkrementek, elsárgultak. Ki ítélte ezeket a fácskákat ilyen lassú pusztu­lásra? Majd megszakad a szi­vem értük. Nemes iánosné Pécs, Komócsin tér 2. r Éjszakai rendbontók A Hajdú Gyula utca 50-56. számú ház lakájtól, 113 alá­írással érkezett a következő levél: A pécsi, Sarobin tábornok útja és az llku Pál utca ke­reszteződésénél nemrég nyuoí- tók meg a Júlia nevű vendég­látó egységet. Sok ember örö mére, és még több bosszúsá­gára. Ez a szórakozóhely éjfél után is rendszeresen nyitva van. A hajnali zárást köve­tően - ilyenkor buszközleke­dés már, illetve még nincs —, ittas csoportok randalírozva vonulnak, teljes útszélesség- ben és a környező utcákban végig, többnyire a város leié Főleg hétköznap, de hét vé­gén is zavarják a környéken lakók pihenését, veszélyezt*?- tik az ott parkoló gépjármű­vek épségét. Az eddigi heves szóváltásod a randalírozók és a lakók között, illetve a gép kocsikban okozott károk, a környék mély felháborodását váltotta ki. Ismerve a rendőrség he'y- zetét, nem várható el, hogy este 22 órától reggel 4 óráig nagy erőkkel, csakis ennek a szórakozóhelynek a 'környékét őrizzék. Egyedüli megoldásnak a helyzet további elmérgese­dése előtt csakis azt tartjuk, hogy hétköznap este 22 óráig, hét végén 24 óráig legyen maximum nyitva, a rövid idő alatt is kétes hírűvé vált ven deglátóipari egység. Nagyon hiányzik az elveszett játék Július 16-án a pécsi, urán- városi rendelőintézet melletti gyógyszertár környékén másfél éves kisfiam elveszítette ked véne állatkáját: egy szőrös já­tékmajmot. Mire észrevettük hogy elveszett, már hiába mentünk vissza, valaki megelő­zött bennünket, felvette és el­vitte a játékot. Kisfiam csak ezzel a majom­mal tudott aludni, pici kora óta megszokta, szerette - az óta is nyűgös, álmából gyak­ran felébred, sir és keresi. Hiába vettünk neki másik já­tékot, nem fogadja el. Bizom benne, hogy olvassa e sorokat az, aki megtalálta az állatfigurát, s visszajuttatja kisfiamnak. Szabó Lászlóné Pécs, Hajnalka u. 32, Le a kuglival? Egy héttel ezelőtti szá­munkban nem feltétlenül akartuk o kuglit népszerű- siteni, ám tény, hogy erről a falvaink jó részében elő­szeretettel űzött „kocsmai" játékról jelentettünk meg írást. Egy jószándékú olvasó felháborodott hangú levelet irt szerkesztőségünkbe, mond­ván, hogy inkább a kulturált időtöltésre kellene késztetni olvasóinkat ahelyett, hogy a lapban szinte fő helyen írunk a kugliról, mely italo­zással, hangoskodással, nem egyszer verekedéssel jár együtt, nem beszélve arról a hazárdjátékról, melyet a fo­gadások jelentenek. „Sok 'kuglizó családjában komoly gondot jelent a na­pi élelemre való pénz elő­teremtése, mert a férj kul­turált szórakozása túlzotten sokba kerül" — írja olva­sónk, akinek jó szándékát egy percig sem vonjuk két­ségbe. Nevét, lakcímét nem irta véleménye alá, és ezt sajnáljuk. Talán hosszabban elbeszélgethettünk volna az általa felvetett gondról, s nem raboltunk volna helyet a lapban a kuglinál érde­mesebb témák elől. Kedves olvasó! Való igaz, hogy a kuglinál kulturáltabb és hasznosabb időtöltés is elképzelhető lenne a falun élő emberek számára, ám amíg sokszor alapvető ellá­tási gondok is sújtják a vi­déket, amig a pénz híján a kocsma jelentheti csupán a szórakozás, a falun élők ta­lálkozásának egyetlen szín­helyét, talán érthető, hogy az emberek ezt valami plusz kikapcsolódási lehetőséggel kívánják megtoldani. Erre pedig a kugli igen alkalmas játék, részben mert hagyo­mányai vannak a falvakban, részben mert viszonylag ol­csón, sok esetben társadal­mi munkával megvalósítható a pálya építése. Lehet, hogy néhány helyen züllött embe­rek primitív játéka a kugli, de tessék elhinni, hogy má­sutt valóban erő- és ügyes ségi próba, igazi játék is lehet. Ne vegyük el a falun élők­től ezt a játékot, mert akkor tényleg már csak a kártya marad, mellyel a most kug­lizó, pénzüket elverő család­fők természetesen ugyan­úgy elkótyavetyélhetik az élelemre valót. Balog Nándor Rendbe kéne tenni a játszóteret Varga Sándor Rózsafa Az orfüi-tónál, az ott élők legnagyobb felháborodására, a természetvédelmi területen a fák között fizető parkolót nyitottak // Az emberek gátlástalanul szemetelnek „Pécs borzalmasan Halálra ítélt tujafák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents