Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)

1990-08-22 / 139. szám

1990. augusztus 22., szerda aj Dunántúli napló 5 Színes színpadfesztivál Pécsett Az első fesztivál 1988-ban, Fellbacbban volt. Részt vett ezen a Szalay Tárnás vezette Art Kísérleti Stúdió is, amely az Apáczai Nevetési Központ- !ban működik. A következő évre őket kér­ték fel a nemzetközi rendez­vény házigazdájának. De a terv csak idén, augusztus 24- 29-ig válik valóra. A fesztivál védnöke a fellibachi Gustav- Adolt Frank, a fesztiváliroda vezetője, Gáborné Antal Zsu­zsa, a művészeti tanács veze­tője pedig Szalay Tamás. Számos támogatót, szpon­zort sikerült szerezni az anya­giak fedezésére, pl. a Bara­nya Megyei Tanács, az Apá­czai Csere János Művelődési Magyarországon idén először Központ, a Baranya Megyei Fűszért és sok más intézmény személyében. A városi tanács visszavonta eredeti támogatá­si szándékát, az ő helyükre a Pécsi Nyári Színház lépett, akik az utólagos költségek fe­dezésére vállalták szponzorok felkutatását. A tizenegy társulatból mind­össze három magyar szerepel: a Pécsi Egyetemi Színpad, az Art Kísérleti Stúdió és a Bi- Bá-Bó Bábegyüttes. A kb. 140 külföldi vendég az NSZK-fcóI, Belgiumból, Angliából, Finn­országból, Lengyelországból és a Szovjetunióból érkezik, a legkülönbözőbb műfajú pro­dukciókkal. Az ő költségeiknek nagy részét a fellbachi rende­zőség fedezi. Mit kínál a hatnapos ren­dezvény a város lakóinak? A tradíció szerint a találkozó cél­ja a nagyon különböző profilú együttesék tapasztalatainak át­adása, szakmai kérdések meg­vitatása. A fő cél persze a szórakoztatás, a nézők számá­ra művészi produkciót létre­hozni. Az előadások a helyőrségi klubban, az Anna-udvarban, a Lenau-házban, a Nevelési Központban, az Ifjúsági Ház­iban zajlanak. A jegyek egy­ségesen 60 Ft-ba kerülnek. Bárki részt vehet a Nevelé­si Központban délelőttönként neves hazai és külföldi rende­zők, koreográfusok, színházi szakemberek vezette műhely­munkában - napi 150 Ft-ért. Hét csoportban, a test- és hangképzéssel, a tárgyaikkal való improvizációval, kreatív mozgással, szituációs gyakor­latokkal, néptánctanulással foglalkoznak. A fesztivál nyelve az angol és a német. Minden rendez­vényen tolmácsok fognak se­gíteni a nyelvi akadályok le­küzdésében. Zábrádi Marianna 12 hónapos lesz a katonai szolgálat (Folytatás az 1. oldalról.) A szóvivő elmondta: a 12 hóna­pos sorkatonai szolgálat bevezeté­se azt jelenti, hogy áttérnek a két­szer 6 hónapos kiképzési rendre, s ennek megfelelően augusztus 29- én és 30-án mintegy 30 ezer fia­tal vonul be. A behívás több szempontból is rendhagyó lesz, ugyanis az újoncoknak közvetlenül a laktanyákban kell majd jelent­kezniük, s nagy többségük a lakó­helyük szerinti, illetve a szomszé­dos megyében teljesít majd szol­gálatot. Ez azonban a budapes­tieknél nem minden esetben old­ható meg, igy lesznek olyanok is, akik a fővárosból Szombathelyre vonulnak be. A katonai szolgálatra alkalmas sorkötelesek néhány csoportját most nem hívják be. Ezek közé tartoz­nak a kétgyermekesek, a nehéz szociális körülmények között élők, valamint azok, akik nem végezték el az általános iskolát, illetve egészségi állapotuk csak korláto­zottan teszi alkalmassá őket a szolgálat ellátására. Elképzelhető, hogy a törvénymódosításokat köve­tően ezeknek a fiataloknak egy része véglegesen mentesül a behí­vás alól. A 12 hónapos szolgálati idő be­vezetése azt is jelenti, hogy a tartalékos időszakkal együtt 22 hónapra csökken a szolgálati idő. így a jövőben nem hívják be tar­talékos szolgálatra azokat, akik ko­rábban mór legalább 22 hónapot mundérban töltöttek. Keleti György arról is szólt, hogy az elmúlt egy évben összesen B92-en kértek lehetőséget alternatív szolgálat teljesítésére. Közülük 363-an kapták ezt meg, 226 eset­ben elutasították a kérelmet, 301 beadvány pedig még elbírálás olatt van. Végezetül elmondta: az ENSZ illetékes szervei elkészítettek egy evakuálási tervet az iraki-iráni tűzszünetet ellenőrző csoport kime­nekítésére arra az esetre, ha a háborús helyzet ezt indokolná. Mint ismeretes, 15 magyar katona is szolgálatot teljesít ENSZ-zászió alatt, méghozzá iraki területen. A kalotaszegi öltözetet viselő jegenyei társulat és vezetőik (kétoldalt) Erdélyi magyarok vendégjátéka Vásárosdombón Három napja látogatóba ér­kezett a Kolozsvár megyei Je­genyéből 28 magyar, hogy a kis színtársulat vendégjátéká­val megköszönjék a vásáras- dombóiák segítségét és bizal­mát. Hogyan lett Vásórosdombó Jegenye testvérfaluja? A plébániahivatal és a Fa­lukor Kolozsvárhoz közel fekvő magyar katolikus falut kért a püspökségtől, akinek szemé­lyesen átvitték az összegyűj­tött magyar nyelvű könyveket és egyéb adományokat. Igy talált a baranyai település Je­genyére és az ottani társu­latra. Kudor József iskolaigazgató és felesége több, mint 35 éve vezetik már a színjátszócso­portot, amelynek tagjai egy­kori diákjaik közül kerültek ki — ma mind dolgozó emberek, és éjszakáikat áldozzák fel, hogy próbálhassanak. Általá­ban vígjátékokat, népszínmű­veket adnak elő, mint augusz­tus 19-én este is, a kultúrház zsúfolásig megtelt termében. Illésné Bokros uram-jának elő­adását nagy derültséggel ül­tük végig. Együtt izgultunk a szereplőkkel, míg ki nem de­rült, hogy a gazdag lány fo­gadott gyermek, és hozzáme­het szegénysorsú szerelméhez- az italt szerető apa pedig, megunván ritkán főző szere­tője „háromnapságos rabsá­gát" — visszahívta elzavart fe­leségét és leányát - és le­mondott az italról. Mindkét falu népe szeretné a kapcsolatot tovább erősíte­ni. A jegenyeiek még idén vendégül látják azokat a csa­ládokat, ahol megszálltak, és jövőre is eljönnek Magyaror­szágra - természetesen újabb színdarabbal. A vasárnap délelőtti misén dombóiak és jegenyeiek együtt énekelték a magyar és székely himnuszt. „ ... Ne hagyd elveszni Er­délyt Istenünk!" Ezt szóba hozva Kudor Jó­zsef szeme újra könnybe lá­badt. — Mi is magyarok va­gyunk és harcolunk a ma­gyarságunkért. Ez a harc ilyen embereken múlik, mint akik eljöttek ide. Sz. L. I. Tartalmi - vagy formai változás? Újjáalakulnak a vállalati tanácsok Sajtótájékoztató az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban (Folytatás az 1. oldalról) Most annyi biztos, hogy legkésőbb szeptember végéig minden állami cég vállalati tanácsa megújul, és a vállalat vezetése vagy kicserélődik, vagy marad, de a vt-ben egy tagot az illetékes tárca minisz­tériuma delegál,. Tegnap tartott sajtótájékoz­tatót a vállalati tanácsok új­raválasztásával kapcsolatos kérdésekről Budapesten Bőd Péter Ákos ipari és kereske­delmi miniszter, Szabó Tamás, a Munkaügyi Minisztérium po­litikai államtitkára és Gadó Gábor, az Igazságügy Mi­nisztérium főtanácsosa. Egyelőre tehát még ma­rad a vt, egészen a privatizá­ció befejeztéig, hiszen évekre rúg ekkora állami tulajdon lebontása. Az újraválasztással az a célja a kormányzatnak, hogy a vt-kben maga az ál­lami tulajdon is képviselve le­gyen, mert amíg normális ke­rékvágásban mennek a dol­gok, az átalakulás menetében az adott határidőn belül nem kíván beleszólni a kormányzat. A sajtótájékoztatót tartók ugyan maguk is elismerték, hogy a vt nem jó irányítási forma, de átmenetileg meg kell tartani, mivel nincs jobb. Most van soron tehát a vt-kben a dolgozói küldöttek újraválasztása és főként a ve­zetők megmérettetése. Ez vi­szont nagyjából egybeesik a helyhatósági választásokkal és emiatt is sok e rendelettel szemben az ellenérzés. A mi­niszter ezzel kapcsolatban ki­jelentette, a kormánynak nem érdeke a további időhúzás. Az államigazgatási képviselő nem privatizációs csőszként, nem kémnek kerül a vt-be, hanem hogy egy személyben képviselje az állam, (mint tu­lajdonos) érdekeit, és tanácsot adjon nagy horderejű válla­lati stratégiai döntésekhez. Beválasztása a vt-be tehát nagy jelentőségű, de amint a miniszter ígérte, ez csupán csak egy eleme a privatizá­ciónak, és a gazdaság mo­dernizálásának. Ez utóbbit már nagyon várjuk. Murányi László. Most aztán választhatunk (Folytatás az 1. oldalról) ben ún. kislistás választást rendeznek, melynek lényege, hogy valamennyi jelölt neve felkerül a szavazócédulára, de a választóknak csak annyi név mellé kell jelet tenniük, ahány körzetet kijelöltek a településen. A 10 ezer fő feletti tele­püléseken 2 szavazólapos vá­lasztást rendeznek, melyben az egyik szavazat az egyéni je­löltekre, a másik a pártok és a társadalmi szervezetek ál­tal állított listára jut. Listát csak azok a politikai pártok és társadalmi szervezetek ál­líthatnak, melyek az egyéni kerületek legalább 25 százalé­kában is jelöltet tudtak állí­tani. Érzékeltetésképpen a megyei városokban ez a kö­vetkező számokat jelenti. Pécs: 6 egyéni jelölt; Komló: 3 egyéni jelölt; Mohács, Sik­lós és Szigetvár: 2-2 egyéni jelölt. Saját polgármesterénél« megválasztására Baranya mind a 297 települése jogosult. A versenyben való induláshoz a választásra jogosultak 3 szá­zalékának ajánlása szüksé­ges —, a 10 ezernél kevesebb lélekszámú települések eseté­ben. Az ennél “nagyobb helye­ken a képviselőtestület választ Szonja börtönben A kamera a politika ár- mányos díszletei mögül próbálja kilesni és megfej­teni a tragédiákat, amit a külszín szerint amúgy csak az élet rendezett. Vagy éppen fordítva: a politikai képletet már valamennyien megfejtettük, mögötte azon­ban ott ólálkodik a szemér­mes, önmagát takargatni igyekező valóság. Chrudi- nákék csapata, a Külpoliti­kai Szerkesztőség pedig csak mondja a magáét. Évek óta. Változó, de újabban néha egészen kivételes - mert kivételesen magas —, színvonalon. Legyen a hely­szín Örményország vagy Ciprus, Judea vagy Buka­rest, testesítsék meg a hely varázsát sötéten ásitozó puskacsövek vagy dühödt hordószónokok —, a válasz­ték lenyűgözően és kétség­beejtően gazdag. A kamero, s vele a mikrofon pedig ta­nú, és tanúskodni sem egy­szerű. Néha a legtöbb. Mert egyébként lehetett és ha volt is százféle közünk ah­hoz az örökös pörlekedés­hez, a két „nagy", s álta­lában a nagyhatalmak ér- dek-rángatta politikai kár­tyavetéseihez, jobbára csak tanúk maradhattunk, és a tanúskodásban legfeljebb ha a saját báb-mivoltunkat leplezhettük volna le. Ki ne tudná, mit jelent navigálni hit és cselekvésképtelen qpátia, kis hazugságok és elfojtott dühök közt, hajóz­ni a gombafelhőtől bárányos ég alatt? Hányszor csodál­hattuk meg a paranoiás fes­tő -, a nagyhatalmi érdek — őrületbe fordult oixoiásu;. önpusztító, kaján rettenet­tel? Panamát, és Szuezt, az 56-os Magyarországot és a 68-as Csehszlovákiát, Viet­namot és Kambodzsát, Af­ganisztánt és Izraelt? A né­ző, ha türelme volt, meg­hallgatta Arafatot, meghall­gatta Samírt, csodálhatta és irigyelhette e kamerák bá­torságát, de a saját nyu­galmát, megélhetése bizton­ságát - a homokot, amely­be beledughatta a fejét - többre becsülte mégis. És­pedig azért, mert úgy érez­te, hogy kiáltása -, amely­ről egyébként is leszokott mór —, nem jut el a szom­szédos kertlábakig sem. Most, mintha lassan föl­emelhetnénk a fejünket. Nem azt akarom fölemle­getni, hogy mire is lehet­nénk hüszkék. Nem. Az er- .ji ioKe iííuj, uU ková- csolódik o nemzetközi kö­rülményekben is. Abban például, hogy a képernyőn láthattuk a moszkvai pros- tikat, és lám, a ruhával együtt lehámló méltóságnak itt éppúgy története van, mint Szingapúrban vagy Párizsban. És abban, hogy láthatunk egy dosztojevszkiji arcot, Jurkov—Engelhart gróf megszállott tekintetét, aki monarchiáért, Vlagyimir Ki- rillovics nagyhercegért ki­ált, aki most valahol a pá­rizsi vagy a madridi rezi­denciájában sütkérezik. Aki jóságos és kegyetlen cár atyácska lehetne, aki előtt ismét alázattal borulhatna le a szolga nép, hogy iste­nét és erejét visszanyerje . . . És Dosztojevszkij teljesebb értéséhez adalék egy mai, oroszországi női börtön is. Mert a Fekete Doboz mun­katársai oda is bejuthattak ezúttal. Csupasz asszonytestek a gőzben. A szemek gödrében, a szájrándulásban a fájdal­mat, a sebeket, a kiszolgál­tatottságot is gyengéden ki­takaró kamera —, az exhibi- ció, a nyilvánosság gyógyító gyengédsége. A csalók, a férjgyilkosok, vagy az ártat­lanságukban elgonoszult Szonják és Aljosák nem a szánalmunkból, a velük egy- ivású világ szánalmából kér­nek. Hanem a szeretetünk- ből, akár a világéból is, amely a kamerák révén jó­tékonyön összezsugorodik. Mert ők már egy-két pró­bán megbukva tapasztal­hatták -, vannak világok, ahol szeretni néha iszonyú­an nehéz. Abban néha a le­hetetlent, önmagunkat kell meghaladni. Bóka Róbert polgármestert alakuló ülésén —, ami, mint a választási iro­da elnöke megállapította, a pártoknak kedvez. (A megyé­ben egyébként 292 községben közvetlen választást rendeznek majd.) Új momentum a törvényben, hogy a nemzetiségi és etnikai kisebbségek részére is bizto­sítják az önkormányzatban való részvételt, igaz viszont, hogy ha sem listán, sem egyé­ni kerületben nem tud beke­rülni képviselőjük, akkor csak ún. ombudsman (szóvivő) ré­vén képviseltethetik magukat, az ombudsmannak azonban csak tanácskozási joga lehet. Néhány adat végezetül. A megyében 315 ezer választás­ra jogosult polgár él, a vá­lasztási bizottságokban mint­egy 1500 fő munkájára lesz szükség. Pécsett 49 képviselő- testületi tagot választanak (25-öt egyéni kerületben, 24- et listán). A többi városban — Komló kivételével, ahol 27-14-13 az arány -, 19 fős képviselőtestületet állítanak fel, az egyéni kerületekből 10-en, listáról pedig 9-en ke­rülhetnek be az önkormány­zati vezetésbe. A falvak közül 115 helyen három, 98 helyen öt, 52 helyen hét, 18 telepü­lésen kilenc, nyolc községben tizenegy, mig Szentlőrincen tizenhárom tagú képviselőtes­tületet választanak. A számok talán jelzik: nem kis munka vár a választás rendezőire, s az ember azt hinné, ennyi helyi politikusra talán szükséa sincs Baranyá­ban. A látszat azonban csal: az eddigi tanácstagok számá­nál a leendő képviselőtestüle­tek- létszáma pont a felével — kevesebb lesz. (pauska) Az Adó teszt és példatár új kiadása Szeptember elején újra k'- adják a JPTE oktatói és az APEH munkatársai által ké­szített nagysikerű Adó teszt és példatár sorozatot. A könyv­re előjegyzést a várható nagy érdeklődésre tekintettel a Ma­gyar Közgazdasági Társaság mnnuní pvn,piif\Tftkn! unrz nők fői

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents