Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)
1990-08-15 / 133. szám
uj Dunäntüii napló 1990. augusztus 15., szerda Milyen agrárpolitikát támogat az MSZMP? A magyar falu jelene és jövője Az MSZMP Körponti Bizottsága legutóbbi ülésén állás- foglalást fogadott el, melyben megfogalmazta, hogy milyen agrárpolitikát támogatnak. A munkáspárt abból indul ki, hogy egyes politikai csoportosulások az egyéni paraszti termelés erőltetésével, az 1947-es földtulaíjdonviszo'nyok visszaállításával a parasztságnak olyan sorsot szánnak, amely — újrarétegzi a parasztságot a generációkkal korábban megszerzett vagyon szerint; — elindítja a falusi lakosság polarizációját, amely a többség elszegényedését, a kisebbség meggazdagodását fogja eredményezni, megalapozza a cseléd—gazda-viszony újraéledését; — erkölcsi megújulás helyett újraéleszti az örökösök közötti testvérháborúkat, a szülők— gyerekek közti viszályokat; — évtizedekre visszaveti a mezőgazdasági termelés színvonalát, veszélyeztetve ezzel a lakosság élelmiszerellátását, az exportot; — a falvak többségének eddig tapasztalt fejlődését megállítja. Ezek elkerülése érdekében emeli fel szavát a munkáspárt. Azt akarja, hogy a parasztságot, az egész országot érintő alapvető kérdésben az új hatalom: — hallgassa meg a szövetkezetekben dolgozókat; — kérje ki, és vegye figyelembe az agrárszakemberek véleményét; — konzultáljon az agrárérdekvédelmi szervezetekkel, szövetségekkel, kamarákkal; — hagyjon fel a megfélemlítéssel, a mezőgazdasági üzemek vezetői, szakemberei, dolgozói egzisztenciális fenyegetésével. A munkáspárt félrevezető és veszélyes dolognak tartja egy olyan agrárstruktúra erőltetését az országra, — amelynek gyötrelmeit a parasztságnak kell elszenvednie; — amely nem veszi figyelembe, hogy egy hatékonyan működő, magánparaszti gazdálkodás több százmilliárd forint befektetést igényel; — amely nem számol az évtizedek során létrejött és megszilárdult élelmiszertermelés rendszerének összeomlásával. A döntés nagy felelősséget igényel, azt nem lehet alárendelni felelőtlen választási Ígéretek megvalósításának! Ezért nem lehet feláldozni mezőgazdasági nagyüzemeket, sok százezer ember megélhetését biztosító munkahelyeket, kockáztatni az ország kenyerének biztosítását. A munkáspárt olyan agrár- politikát támogat, amely biztosítja a mezőgazdasági dolgozók életkörülményeinek további javulását, a jómódú, művelt parasztság számbeli gyarapodását, a falvak fejlődését, a mezőgazdaság nemzetközi versenyképességének növelését. Ezek megvalósításához még megvannak a feltételek, adottak a lehetőségek, mert- jók az ország természetiéghajlati adottságai;- van szorgalmas parasztsága ;- rendelkezik tehetséges, tapasztalt agrárértelmiséggel ;- még működőképes állapotban vannak nagyértékű termelési, feldolgozási eszközök, berendezések. A munkáspárt a mezőgazdaságban is támogatja a többszektorúsggot. Elismeri a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és állami gazdaságok termelésben betöltött, meghatározó szerepét, támogatja további fejlődésüket. Támogatja a nagyüzemekkel együttélő háztáji és kisegítő gazdaságokat. Fokozatosan bővülő szerepet szán a magántulajdonon vagy bérleti viszonyon alapuló magángazdaságoknak, a mezőgazdasági termelésre vállalkozóknak. Felszerelésük, optimális méreteik kialakulásához azonban mind a vállalkozók, mind a társadalom részéről türelem és jelentős források biztosítása szükséges. A munkáspárt nem ért egyet az 1947-es, vagy bármilyen visszamenőleges időpontra vonatkozó tulajdoni viszonyok visszaállításával. Ennek következményei súlyosan terhelnék a parasztság többségét, az ország lakosságának nagy részét. Ezzel újabb társadalmi igazságtalanságok keletkeznének, illetve új társadalmi feszültségek alapozódnának meg, mert- elválasztaná a földtulajdont és a föld használatát;- a parasztság igazságtalan és hatalmi módszerekkel előidézett differenciálódásának alapjait rakná le;- elavult földbirtokviszonyok újraélesztésének vetné meg az alapját. A földtulajdon kérdésében az a munkáspárt álláspontja, hogy a földtulajdon azé legyen, aki megműveli. A mezőgazdasági vállalkozásra törekvők számára lehetővé kell tenni, hogy földet vásárolhassanak, bérelhessenek, vagy sajátjukat a szövetkezetből kivihessék. A munkáspárt egyetért a parasztság sérelmeinek orvoslásával, de az ne a szövetkezetek, állami gazdaságok terhére történjék. A pórt tiltakozik a mezőgazdasági üzemek vezetőit rágalmazó, és az agrárértelmiséget megbélyegző vádak ellen. Túlnyomó többségük még meg sem született, vagy iskolaéveit töltötte a mezőgazdaság átszervezése idején, egyetlen „hibájuk", hogy szakértelmükkel, -érzelmileg elkötelezték magukat a mezőgazdaság, a parasztság mellett. A munkáspárt hangsúlyozza, a törvényhozáskor figyelembe kell venni, hogy- a közel négyszázezer szövetkezeti nyugdíjas és járadékos nyugdíjalapját hol fogják kitermelni;- a munkahelyeiktől megfosztott szövetkezeti tagok és állami gazdasági dolgozók OTP-hiteleiket milyen jövedelemből tudják visszafizetni;- a szövetkezetek által felvett, több tízmillióid forint hitelt ki fogja visszafizetni;- a piacról, az üzletek polcairól eltűnő áruk pótlásáról ki fog gondoskodni? Az MSZMP Baranya Megyei Koordinációs Bizottsága Az FKgP agrárpolitikájának kihirdetése óta az embereket országszerte élénken foglalkoztatja a földkérdés. Sok szó esik róla az egymás közötti beszélgetések, munkahelyi megbeszélések során, ahol is ki-ki vérmérséklete, hovatartozása szerint foglal állást ebben a hova-tovább központi kérdéssé váló és rendezésre váró problémakörben. A hatalomért való politikai csatározások alatt a kisgazdák elkövették azt a hibát, hogy megfogalmaztak és kimondták egy konkrét programot. A Kisgazdapárt egy egzakt programmal állt elő, a föld tulajdonjogának 1945—47-es állapotok szerinti rendezésének igényével. Ezzel kitűnő támadási lehetőséget adtak ellenfeleik számára. Széles körű ellenvélemény alakul ki, főleg a nagyüzemek vezetői, vezetőgárdájának körében. Valószínűleg sokan rádöbbentek arra, hogy pozíciójuk és azzal együtt eddigi — egyesek számára kényelmes - egzisztenciájuk kerülhet veszélybe. Ez egyre erősbödő ellenreakciót vált ki, annak célpontja a kisgazdák és most már a kormány földprogramja is. A földkérdésben pedig lépni szükséges! Ez több szempontból is lényeges, amelyek közül én főleg a magyar falvak fennmaradását és célirányos fejlődésének lehetőségét emelem ki. A falvak megtartása — akárcsak mai formájukban is — nem képzelhető el magángazdaságok nélkül, mert a gazdálkodós lehetősége egyetlen dolog, amely az embereket a falvakhoz köti. Minden más csak kényszer- helyzet. Akik ma falvainkban építkeznek - ha nem a gazdálkodás szándéka motiválja -, akkor csak egyetlen dolog volt ebben a döntő: az olcsó falusi telek. A falvak két fő funkcióját - lakóhely és foglalkoztatottság - nem lehet egymástól elválasztani. A falusi portá1. Az országos Független Kisgazdapárt programját kívánjuk követni, ezen belül sürgős feladatként a földtörvény végrehajtásában a nép érdekében kívánunk sikeres munkát végezni. 2. A földtörvény tulajdonba akarja juttatni a régi tulajdonosokat, ennek első feltétele, hogy a régi tulajdonosok ezt kérjék. Jelentkezők igényeit felvesszük a Mohács, Szabadság út 4—6. sz. alatt levő irodánkba (I. em. 14.). 3. Vissza kívánjuk állítani az erdőbirtokosságot, meg kívánjuk alakítani a legelőtársulatot. Akik visszakérik a földtörvény értelmében az erdőjogokat, legelőjogokat, kérjük, jelentkezzenek, hogy megalakíthassuk az erdőbirtokosságot és a legelőtársulatot. 4. A földtörvény alapján Mohács város egészséges fejlesztési tervének kialakításában részt kívánunk venni, aki ebben segíteni kíván, kérjük, jelentkezzen. 5. A földtörvény keretén belül Mohács város ellátása érdekében a jövő kertészeti, gyümölcstermesztési terv programjának elősegítése, megszervezése elsődleges feladatunk. 6. Egészséges ipar és kereskedelem kiépítése, vertikumok megszervezése. Az áru kevesebb kézen menjen ót. A termelő az őt megillető tisztességes hasznot kapja. A fogyasztó igényei szerint vásárolhaskat, a házakat és melléképületeiket nagyon céltudatosan a paraszti gazdálkodásnak és a családok igényeinek megfelelően alakították ki. A családokból önszerveződő falu- közösségek hozták létre gazdasági erejüknek megfelelően közintézményeiket, az infrastruktúrát, a közvagyont, amely együttesen az ott élő embereket szolgálta. Egy adott falu fejlődését, a benne élő családok és a közösségi vagyon gyarapodása határozta meg alapvetően. Ebből következik, hogy jelenleg is az lenne a megoldás, ha kialakulhatnának a családi birtokok és a falvak visszakapnák közbirtokaikat, melyeknek jövedelméből hozzájárulhatnának közintézményeik fenntartásához. A falu egyértelműen a földet művelő ember otthona kell legyen, ahol az emberek érdekazonosság mellett élnek együtt. Ott például nem lehet probléma az, hogy az állattartás, trágyatárolás, siló stb. jellegzetes szagokkal járnak együtt, mert az azzal foglalkozó emberek számára természetes körülmény. Ezzel kapcsolatban megemlítem még a vagyonvédelem problémáját, amely régen a falvakban kollektívon az érdekazonosság elve alapján működött. Ez szerint a szomszédok és falubeliek kölcsönösen megőrzik és tiszteletben tartják egymás érdekeit, ingó és ingatlan vagyonát. Ami nagyon fontos dolog, tekintve, hogy a mező- gazdasági munka jellegéből fakadóan a szabadban tárolt javaknak széles a köre. E lap hasábjain is többször olvashattunk már pincebetörések, rongálások kapcsán arról, hogy nagyon hiányoznak azok az önszerveződő hegyközösségek, melyeknek tagjai vigyázták egymás vagyonát, azt a területet, határrészt, amelyre a közösség tagjainak érdekeltsége kiterjedt. A nagyüzemek jelenlegi rendszerét le kell bontani. Nincs létjogosultsága az olyan son, megelégedve az áru minőségével és árával. 7. Legyen mindenki akarata és kívánsága szerint igazi szövetkezet. Legyen Hangya- szövetkezet, vagy bármi más a neve, a demokráciát, a nép akaratát szolgálja. Szorgalmazzunk egy „vertikum" szerinti szövetkezést, ahol az árutermelés, az árufeldolgozás és értékesítés a helyi ellátás mellett exportra is lehetőséget biztosít, és így minden szövetkezeti tag járulékosan élvezi annak jövedelmét. 8. Egészséges privatizációt a nép érdekében. A munkások jövőjét, tulajdonjogokat megillető egészséges, és biztonságos alapon nyugvó munkával legyen biztosítva Mohács munkásságának jövője. A termelés szervezése, értékesítése legyen olyan kezekben, akik ezt eredményesen tudják biztosítani, és szakmai rátermettségükkel már bizonyítottak. 9. A jövő nemzedéke nevelését az iskolák jó képességű tanáraira bízzuk. A jövőjüket megalapozva kérjük, hogy önálló, becsületes, egészséges, dolgozni szerető nemzedéket neveljenek. 10. Kezet szeretnénk szorítani a város egészségügyi vezetőivel, dolgozóival, a város minél jobb egészségügyi ellátása érdekében. A jelenlegi helyzetből ma, ha igen nehéz is, de összefogással eredményesebb lehet a jó egészség- ügyi munka. mezőgazdasági nagyüzemeknek, termelőszövetkezeteknek, melyeknek faluja vagy falvai tönkrementek, házai, mellék- épületei lepusztultak, lakosságuk összességében szegényebb, mint volt a tsz világ előtti időkben. Ott, ahol a beruházások, fejlesztések csak az elkerülhetetlenül szükséges gépek beszerzésére szorítkoztak, kisebb-nagyobb állattartó telepeik üresen, magáraha- gyottan állnak és csak az évről évre való túlélés volt a szempont — nem lehet vitás a teendő: felszámolásukkal a jogos igények kielégítését kell biztosítani. Minél előbb meg kell akadályozni azt, hogy az eladósodott, tönkrement tsz-ek vezetői ingatlanok bérbeadásával és földjeik eladásával még utolsó tartalékaikat is feléljék, átmentsék valamilyen formában. Azoknak az életképes termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak, kombinátok- nak, amelyek eddig is, és jelenleg is bizonyítják létjogosultságukat, célszerű lenne bizalmat szavazni. Már csak azért is, mert szerepük - a leendő parasztgazdaságoknak nyújtott különböző szolgáltatásokkal - igen jelentős lehet térségenként. Ezek az élenjáró nagygazdaságok a mezőgazdaság körüli gazdasági helyzet normalizálása, az ominózus agrárolló záródása következtében jelentősen megerősödve, méltán reprezentálhatják majd mezőgazdaságunkat és példát szolgáltathatnak a majdani igazi szövetkezetek számára. Azokban a nagyüzemekben, hol a dolgozók és elsősorban a vezetők becsületes, tisztességes helytállása következtében nem kerültek a szakadék szélére, és vannak még mobilizálható tartalékaik, ott nincs ok az aggodalomra. Egy igazi piaci megmérettetésben jó pozícióból indulhatnak, és vezető szerepüket a magyar mezőgazdaságban még hosszú távon kiérdemelhetik. Iványi István Siklós, Sallai u. 24. 11. A város minden rendű és rangú tanult hölgyeit és urait és minden polgárát szeretnénk megnyerni az igaz ügynek. Az igaz ügy itt ebben a városban, hogy legyen béke, szeretet, megelégedés, a jövőnket ebben az irányban segítsenek kialakítani. A város ön- kormányzatának megválasztásában kérjük segítő jóakaratuk, személyes közreműködésüket, hogy a város vezetése, irányítása jó irányban haladva teremtsen egy jobb életet. 12. A város közbiztonsága elsőrendű követelmény. A város lakóinak nyugalmát és védelmét biztosítani kell. A rendőrséggel, ha- kell, együttműködve, bűnmegelőzési csoportok megalakításával, a pártokkal összefogva egy magabiztos, rendteremtő és rend- fenntartó, tekintélyteremtő rendőrséget akarunk a város nyugalmának biztosítása érdekében. 13. Szövetkezetek, ipari vállalatok, gyárak jövőjét az új vezetők demokratikus megválasztósóval, a munkástanácsok megalakításával, privatizációk beindításával, állami boltok és vendéglátó egységek magánkézbe adásával, a dolgozók érdekeinek figyelembevételével kívánjuk végrehajtani. „Legyen házad, földed, hazád, legyen fád, erdőd, jószágodnak legelő." Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt mohácsi vezetősége Nyilatkozat Az egyetemes európai történelem első világháború óta zajló folyamata tanítja a nemzeteket, népeket, etnikumokat, hogy drótkerítések, betonfalak, katonai őrtornyok, géppuskaállósok, óránként felgereblyézett határsávok nem képesek megőrizni és megtartani a legkegyetlenebb diktatúrákat sem. Képtelenek békét és egyetértést teremteni népek, nemzetek, államok között. Ilyen és hasonló „védekezési módok” rabszolgává alacso- nyítják a szabadságra született embert. Gyűlöletet táplálnak, gyanúval terhesek; a szabadságra született ember természetes törekvéseit és vágyait sem szolgálják, és a népek egymás közti megbékélését sem segítik elő. Az ember természetes állapota a szabadság. E szabadságállapot az egyedüli biztosíték arra, hogy önmagával, társaival, felebarátaival megismerkedjen. E szabadság az egyedüli mód arra, hogy egymást megismerve, a másságokat, a nemzeti sajátosságokat, etnikai különbségeket, szokásokat, hiteket, vallásokat, eszmei és kulturális törekvéseket tudva, gazdagodjon az ember és szabadsága. Ehhez szükségtelenek a drótfonatokkal, robbanó gránátokkal, géppisztolyokkal, be- tonfalakkai őrzött határok. Mivel a történelmi és hatalmi viszonyok a történelem során megteremtették e határokat, s a XX. században a világ legtöbb részén átjárha- tatlanná, szabadságellenessé merevítették, mai nemzedékek legfontosabb feladata ezeknek a határoknak a légiesítése, átjárhatóvá tétele. Mi, az EURÓPA-NAP résztvevői, valamennyien valljuk - magyarok, románok, szerbek, szlovének, horvátok, németek, csehek, szlovákok, és minden más, a Kárpát-medencében élő népek, nemzetek, nemzetiségek és etnikumok -, hogy a népek megbékélését csak a határok átjárhatósága, légiesítése teremtheti meg. Mi nem tagadjuk az államhatárok jogosultságát, de valljuk, hogy azok nem eszmék, kultúrák és népek szembeállítását kell, hogy szolgálják. Legyenek a határok meg- akadályozói a csempészetnek, a bűnözések terjedésének, a kábítószerek forgalmának, a terrorizmus terjedésének. Más értelmes célt az államhatárok nem szolgálhatnak. Az elmúlt évtizedek technológiai és tudományos eredményei nyilvánvalóan igazolták, hogy eszmék, gondolatok, kultúrák és a szabadság terjedésének útiéba hiába állítunk drótkerítéseket, betonfalúkat. Ezek a legdurvább erőszak ellenére is terjednek. Az országokat börtönné változtató határok csak arra iók. hogy úiabb és úiabb mártírokat teremtsenek a történelemnek és az emberiséanek. Arra iák, hnnv leiárassanok. megkérdőjelezzenek államhatalmakat. A magunk békés eszközeivel, barátkozással, utazással, egymás szokásainak megismerésével, egymás kultúrájának elsajátításával, egymás szokásainak és különlegességeinek tiszteletével törekedjünk arra, hogy légiesitett, az eszmék, kultúrák, szokások és az emberek határokon való szabad átjárásával érkezzünk a XXI. századba. Mi hisszük, hogy a szabadság, a béke, a kultúra csak gyarapszik azáltal, ha a határok légiesülnek, s csak a bűnözés, a terror, a kábítószercsempészet terjedését akadályozzák, de szabaddá teszik az emberek, kultúrák mozgását, áramlását. Az MDF és az EURÓPAI-NAP szervezői Az FKgP mohácsi szervezetének programja
