Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)

1990-08-15 / 133. szám

1990. augusztus 15., szerda aj Dunántúlt napló 0 politikai ui [.fóruma A július 21-i Uj Dunántúli Naplóban Hársfai István „Honvéd úr?" című írásában továbbra is a bajtárs meg­szólítás mellett voksol, az ész ellenében. Hársfai úr gondo­latai megihlettek, mert nem oly' régi, de bizonyíthatóan hamis ideológia vonásait vél­tem bennük felfedezni. A hadsereg csak a sztálini gondolkodásmódban demok­ratizálódik. Mi hierarchikus szervezet vagyunk, ahol az alá- és fölérendeltségnek egyértelműen érvényesülnie kell. Amíg a földtekén had­seregek lesznek, mindig a parancs fogja irányítani a katona tevékenységét. Ahol pedig állandóan parancsol­nak, ott szó sem lehet de­mokráciáról. Ez csupán a le­tűnt diktatúra szójátéka volt. Tapasztalataim szerint kevés honvéd érezte bajtársnak az őrmestert, a hadnagyot, az ezredest vagy a tábornokait. Tiszt vagyok, mégis nehe­zemre esett kiejteni: alezredes bajtórs, ugyan elvtársa sem voltam, ám elöljáróim több­ségét valójában nem szívesen tisztelem meg az úr megszó­lítással. Nem együtt voltunk és vagyunk bajban, a sorka­tonák sincsenek velük bajban. Most körülbelül ezer tiszt ke­rült bajba, a politikai munká­sok, akik a Magyar Néphad­sereg mindent tudói és téved- hetetlenjei voltak. A demok­ratikus hadseregben a politi­kai megbízhatóság jogán év­tizedekig uralkodtak rajtunk. Hatalmuknak hála istennek vége szakadt. Szólítsák baj­társnak egymást a Magyar Honvédség kapuin kívül, te­gyenek bajtársak, esetleg elv­társak a cezaromániás, a jog- tipró, a szakmai kompetenciá­val nem bíró parancsnokok is. Én elégedett vagyok, amikor tőhadnagy úrnak neveznek, és a rendfokozat nélküli katonát szégyenkezés nélkül hívom úr nélkül honvédnek. Ellenben elégedetlen vagyok a hajdani diktatúra szolgálati szabályza­tával, ami még mindig érvény­ben van és azokkal a mód­szerekkel, amiket az elvtársak, majd a bajtársak, most is al­kalmaznak. A megszólítás nem alakítja át az embereket, aki eddig nem volt úr, az az egyik napról a másikra nem válik azzá. Pedig urakra van szüksége a Magyar Honvéd­ségnek. Olyan urakra, akik egymást és beosztottjaikat, de még a sorkatonát is tisz­telik. Nem szegik meg a tör­vényeket és szabályokat, az erkölcs és az értelem alapján osztogatják parancsaikat. Előbb gondolkodnak, majd döntenek, és csak azután kö­vetelnek. Talán a honvéd megbocsátja, hogy nem hon­véd úrnak szólítjuk meg, ha példát mutató, _ becsületes elöljárókkal találkozik. Való­színű tisztelettudóan fogja kiejteni: őrmester úr, ha az ordenáré, részeges, erőszakos és buta tiszthelyetteseket, tiszteket már csak hírből is­meri. A baj nem az új megszólí­tással van, hanem azokkal az emberekkel, akik visszaélnek vele, mint eddig mindennel! Rozsnai Sándor főhadnagy Anonim kíván mardni az a levelét aláíró volt főhadnagy olvasó, aki szintén a „Hon­véd úr" című cikkel kapcso­latban mondta el gondolatait: „Teljes mértékben egyetér­tek önnel abban, hogy az úr megszólítási forma csak fel­felé lesz igaz. így volt ez a Horthy-hádseregben is. Lefelé marad a név és a honvéd megszólítás. Azt hiszem, így lesz most is, hiszen a világ bármely demokratikus hadse­regében sincs másképp. Amit ön ír, hogy a „bajban tár­sak", béke időben nem egé­szen áll meg, akkor a baj- társiasságnak csak fonódnak még a szálai, elszakíthatatlan kötéllé természeti csapás, nemzeti tragédia, vagy Isten őrizz, harci cselekmény ese­tén válik. Mint egykori doni harcos számtalan példát so­rolhatnék fel az igaz bajtár- siasságról, melybe a parancs­nokok éppúgy beletartoztak, mint a honvédek, pedig az úr megszólítás volt előírva. A bajtársi szellem kialakulását tehát nem a megszólítás, ha­nem a vezetők és a vezetettek egymáshoz való viszonya ha­tározza meg. Ezért azt mon­dom, ne féltsük a honvédség bajtársias szellemét attól, hogy visszaadják a rendfoko­zat tiszteletét.” Amióta láttam múlt vasár­napi számunkban az „új" honvédtiszti egyenruhák ter­veit, magam is úgy vélem, azokhoz valóban az úr meg­szólítás illik jobban. Persze, ha valami polgáriasabb egyenruhát találnának ki - a nyugati hadseregek példák sokaságával szolgálnak erre -, azok nemcsak a bajtársi szellem őrzésére, hanem a bajtárs megszólitásra is alkal masak lennének. Hársfai István Tűz van, babám... avagy néhány gondolat az MDF szervezésében aug. 2-án lezajlott fórumról Nem üres propagandafogás, hogy az MDF-szervezet piacot, olcsóhús akciót indít, s pró­bál szervezni. Néhány lelkes ember azt próbálja bizonyíta­ni, 'hogy azáltal, hogy köze­lebb viszi egymáshoz a terme­lőt és a fogyasztót, 20-40%- kal olcsóbban letehető min­den fogyasztó asztalára, vala­hogy hasonló gondolatok in­dították el vállalkozói fórum szervezésének a gondolatát. Az augusztus 2-án a KIOSZ- székházban megrendezett ta­lálkozó meghívott előadója, Nagy Elek, a kormány főta­nácsadója volt. Sajnálatos, ■hogy a kereskedelmi 'bankok egy része a személyes invitá­lás ellenére sem volt hajlandó részt venni. Mindezek ellenére sok értékes gondolat, kérdés felmerült és tisztázódott, sok nyitott, megválaszolatlan ma­radt. • Szükségverű-e és van-e ér­telme napjainkban a vállalko­zásnak? Érdemes-e 10% kö­rüli haszonkulccsal ilyen kö­rülmények között dolgozni. Nyilvánvalóan aligha. Az emberek, akik eddig vál­lalkoztak, nyilvánvalóan vár­nak valamit, valakire, hogy is­mét beindulhassanak, mert ezért sókan mondják, nem ér­demes sertést Hizlalni, ipart gyakorolni, újrakezdeni. A ter­melés kötöféken van tartva, és félő, hogyha nem idejében ve­szik le a kötőféket, az mór késő lesz. A helyzet égető, de nem mindenkit éget. Tarthatatlan, hogy a termelés átlaghaszna 10% körüli, a banki átlagka­mat meg 30%; vélték sokan. Égető szükségszerűség a bel­ső piac és vásárlóerő felélén­kítése. A munkanélküli aligha fog színes televíziót venni. Legfeljebb betöri a kirakatot. Azt kell megérteni, hogy egy nyugati munkanélküli és itteni leendő között nagyon nagy különbség lesz minden tekin­tetben. Márpedig a gazdaság átrendezéséhez, átszervezésé­hez ez elkerülhetetlennek lát­szik. Átmenetileg sok ember kénytelen szembenézni ezzel a ténnyel, munkanélküli vagyok. Igyekszünk minden egyes vi­tánkra képviselőket is meghív­ni. Első témánkat, a hitelkér­dést, riem tudtuk maradékta­lanul tisztázni, úgy hogy ez visszatérő problémánk lesz. Milyen hitelek vannak, kik számára, mennyiért, milyen le­járatra, milyen feltételek mel­lett? Vagy egyszerűen miért és hol akadnak el a hitelek, miért „fogadásképtelen" Ma­gyarország ilyen szempontból, avagy hogyan lesz a világ­banki 7 és 14% hitelből a vállalkozó számára 37-38%- os? Szeretnénk eloszlatni a kialakult bizonytalanságokat. Kérjük a vállalkozni, újra­kezdeni kívánó embereket, ipa­rosokat, látogassák vitafóru­munkat, amelynek nem titkolt célja, hogy elhengergessük az akadályokat a termelés bein­dulása, a vállalkozások elől, befolyást tudjunk gyakorolnia törvényalkotókra döntéseikben. Kérdéseiket, észrevételeiket, javaslataikat juttassák el az MDF váll. tagozatának címére. Bíró Dénes mérnök-szakközgazdász, kisiparos Térjék Tibor MDF-vez. tag Cigányegyesiilet alakult rettenden Mi, pettendi cigányok, s a velünk rokonszenvező emberek elhatároztuk, hogy egyesületet alapítunk a falunkban élő ci­gányok és mások összefogá­sával. Céljaink a cigány kul­túra őrzése, védelme, ápolá­sa, illetve a cigányok kisebb­ségi jogainak, emberi méltó­ságának védelme. Az egyesü­let megalapításához pártolók­ra és pénzre van szükség. Bár­ki, aki érdeklődést tanúsítana, segíteni szeretne, kérjük, a következő címre Írjon: 7972 Pettend, Kossuth utca 3., Ko­vács Csaba. A Phira'íipe füg­getlen cigányszervezet buda­pesti központtal 14 hónappal ezelőtt alakult. Egy hónapja alakítottuk meg független szer­vezetünket 'Pettenden. Falunk’ kb. 350 lelket számlál. Több­ségben cigányok lakják, bé­kében a magyar lakossággal. Mai napig őrizzük nyelvünket és kultúránkat. Falunk elma­radott és elszigetelt. Az elci- gányosodott baranyai aprófal­vak jellegzetes gondjaival küszködünk. Szervezetünk a magyar 'lakossággal összefog­va szeretné, ha lakóhelyünk fejlődne. Azt reméljük, hogy más falvaknak is segíthetünk példánkkal. A szervezetünk neve Phralipe (Testvériség) Független Pettendi Cigány Szervezet. Szervezetünk cigá­nyokból és értelmiségiekből tevődik össze. Csekkszámla­szám: MNB 249-98006 581-11561-0. Kovács Csaba ügyvezető titkár A Magyar Nemzetőr Kör állásfoglalása Velünk érdemben tárgyaltak! A Magyar Nemzetőr Kör ez­úton szeretné korrigálni azo­kat a működésével kapcsola­tos téves és valótlan állításo­kat, melyek az „Új Dunántúli Napló” 1990. július 29-i szá­mában jelentek meg Pauska Zsolt tollából Cserép Attila rendőr ezredes információira hivatkozva. Nevezett azt állítja, hogy a Nemzetőr Körrel érdemben nem tárgyaltak a helyi rendőri szervek vezetői. Cáfolatul közöljük, hogy 1990. május 7-én keltezték a 9/11/1990. iktatószámú levelet a Kilián utca 1-ben. Dr. Lusztig Péter megyei rendőr-főkapitány megköszön­te az általunk felajánlott se­gítséget és Bogórdi János r. századoshoz, valamint dr. Fenyvesi Csabához irányított minket. Mindkettőjükkel tár­gyaltunk és egyeztettük né­zeteinket. Javaslatukra csat­lakoztunk a Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Egyesület he­lyi csoportjához. Velük együt*- működve végezzük éjszakai jár- őrözéseirtket, koszorúzunk, ren­dezvényeket biztosítunk. Mindez elhangzott a pécsi rádióban, megírta a Népsza­badság c. országos napikra és egyéb sajtóorgánumok. Igaz viszont a cikk azon állí­tása, hogy helyiséget kere­Klubnap: péntekenként A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége 'Baranya Megyei Szervezete József 'Attila u. 10. szám alatti központjában a nyár ellenére lázas munka fo­lyik: a hétfő—szerda—pénteki fogadónapokon sok érdekelt keresi föl 'irodáinkat. Az új vezetőség minden tőle telhe­tőt megtesz, hogy a 'hozzánk fordulók ügyeit minél előbb és minél zökkenőmentesebben el tudjuk intézni, illetve eljuttas­suk az elintézésre 'illetékes Belügyminisztériumba. Külön ki kell emelni Mikola Gyula al- elnök és dr. Berényi István ve­zetőségi tag mellett Dick Fe- rencné és Maduda Emilné te­vékenységét, akik a hozzánk fordulóik fogadásában és ügyük elintézésében 'időt és fáradságot nem kímélve se­gédkeznek és intézkednek, Az MPFSZ fogadónapjai Egyúttal fölhívjuk tagjaink és a hozzánk fordulni kívánók figyelmét arra, hogy ügyinté­zés kizárólag csak a Pécs, Jó­zsef Attila u. 10. sz. közpon­tunkban folyik, és csak az ar­ra illetékes személyék végez­hetik azt a központban, más­nak máshol ilyen megbízatá­sa nincs, és nem is 'jogosult a megyei szervezet nevében föllépni, ügyet intézni! A mo­hácsi kirendeltség vezetésében is személyi változás történt: Paska Elemér helyett ezentúl Berg János görcsönydobokai lakos, tagtársunk, vezetőségi tagunk az illetékes az ügyek intézésében! Katonai és más fegyveres testületi ügyekben katonai szekciónk az illetékes, amelynek vezetői Bódis János ezredes, Puchert János őrnagy és Meder Ferenc százados, az ügyek intézése is a központ­ban, az ügyfélszolgálati napo­kon történik. • Szeptember 15-16-án auszt­riai kirándulást szervezünk, amelynek során fölkeressük a mariazelli kegyhelyet is. 'Rész­vételi díj 1520 forint, a jelent­kezéseket 'kérjük, hogy ezen a héten adják le fogadónap­jainkon, a 'központunkban. • Augusztus 15-én, szerdán délután 3 órakor vezetőségi ülést tartunk, ahol többek kö­zött a dr. Kálmán János ve­zette etikai bizottság műkö­désével, az elé kerülő ügyek­kel kapcsolatos teendőket be­széljük meg. Ezzel párhuza­mosan folyik a tagnyilvántar­tás ellenőrzése, az adatok egyeztetése is. Minden pénteken délután 4 órától klubnapot tartunk rend­szeresen, ahová várjuk tag­jaink és az érdeklődők meg­jelenését. MPFSZ Baranyai Megyei Szervezete vezetősége sünk. A tanács illetékesei ez ügyben az ún. pártokat ré­szesítik előnyben, s mint mon­dották, a Nemzetőr Kör, a Mozgássérültek Egyesülete és egyéb jótékonysági és kultu­rális - tehát „elhanyagolha­tó" - szervezetek majd utá­nunk kerülnek sorra a helyi­ségek elosztásában. Addig nekünk megteszi Svercsics Jó­zsef bajtársunk lakása is bá­zisnak. 1990. június 20-án a Pécsi Városi Rendőrkapitányság Ki­lián u. 3. emelet 60-as számú helyiségében megkötöttük az együttműködési szerződést a Bűnmegelőzési és Vagyonvé­delmi Egyesület vezetőivel a rendőrség illetékeseinek tá­mogatásával és felügyelete mellett. Megdöbbentő, hogy a kapitányság vezetőjének he­lyettese nem tudja, hogy mi történik a „székhelyével" szomszédos irodában. A Nemzetőrség nem keresi helyét, mert tudta, tudja, HOL A HELYE! A nép mellett, a tízmillió tisztességes ember oldalán, akik nemre, fajra, korra, szár­mazásra való tekintet nélkül a hazát alkotják. A Nemzetőrség mindig ,s a rend biztosítását végző szerv volt. Ezért hívták életre 1848-ban és 1956-ban. Igaz, a propaganda az 56-os lin- cselőkkel azonosította őket, holott épp ők igyekeztek a törvényességet betartatni több-kevsebb sikerrel az anar­chia közepette. Mi már több­ször kijelentettük, nem kívá­nunk szőrszálhasogató gyer­meteg „politikai játékban" részt venni. De általános, mo­rális elvekért, mint a haza szeretete, védelme, a bűnözés elleni harc és a gyengék, ki­sebbségek védelme, bármikor kiállunk teljes mellszélesség­gel. Hisszük és reméljük, hogy a jövőben támogatóink lesznek túlsúlyban, és létszámunk ugyanebben az ütemben nö­vekszik akkor is, ha megpró­bálnak belőlünk bohócot csi­nálni, tevékenységünket lebe­csülni, a közvélemény előtt le­járatni. Eddigi fogadtatásunk az utca emberének szemében pozitív, mi pedig tiszteljük a NÉPET. A Magyar Nemzetőr Kör Baranya Megyei Vezetősége Miből élünk? 8300 Ft az egyedülállók lét­minimumának havi összege az újpesti családsegítő központ számításai szerint. Elgondol­koztató ez az összeg, ismerve a minimál nyugdíjak nagysá­gát. Az Országos Társada­lombiztosítási Főigazgatóság szakemberének állásfoglalásá­val nem érthetünk egyet: „alacsony nyugdíjat a rövid szolgálati idővel rendelkező és alacsony keresetet elért embe­reknek állapítanak meg”. Szinte mindenkinek alacsony a nyugdíja, aki 10-15-20 éve töltötte be a nyugdíjkorha­tárt, akkor is, ha egy élet munkáiéval szerezte a nyugdi­ját. Átfogó reformra lenne szükség, ha el akarjuk kerülni azt, hogy a nyugdíjasok több­sége csak a - lélekromboló - szociális segélyekkel tudja el­kerülni az éhezést és/vagy di­dergést. 5700 Ft legyen a minimál­bér — tűzték ki célul a mun­kavállalói . érdekképviseletek. Álláspontjukat a kormánnyal szemben nem tudták érvénye­síteni az Országos Érdek­egyeztető Tanács múlt heti ülésén sem. Ha a családi pót­lék gyermeknevelést fedező aránya tovább ’romlik, egyre több család is szociális se­gélyre lesz jogosult. De a se­gélyek iránti fokozódó igényt miből fogja fedezni a költség- vetés? Az MDF választási Ígéretei közt még megvalósításra vár az is, amelyik biztosítaná a létminimum adómentességét. Ugyanis, ha az anya keresete olyan alacsony, hogy ezáltal adómentes, a férjnek már több mint 12 000 Ft-ot kell(ene) keresnie 2 gyermeke ellátásához, ekkor már sze­mélyi jövedelemadó fizetésére kötelezett. A legjobban kereső hon­atyák egyike, Kónya Imre havi 47 979 forintot visz haza. Ez, a kormánya által elfogadha­tatlanul magasnak tartott mi­nimálbér 8,4-szerese. A kor­mány által megfelelőnek tar­tott 5100 Ft esetében pedig 9,4-szeres a különbség. Egy közmegegyezésen alapuló „miniszteriális szorzó” az ÓÉT ülésein a munkavállalói ér­dekképviseletek helyzetét bizo­nyára javítaná. A kormány — a rendszer­váltós előtt már megszokott lépésre - áremelésre kénysze­rült, mely nincs koncepcioná­lisan egy hosszú távú elképze­lésbe illesztve, ezáltal széles körben vált elfogadhatatlan­ná. A kormány a saját támo­gatását egy jól kidolgozott gazdasági program helyett a kormányhoz hű vezetők kivá­lasztásával igyekszik biztosíta­ni. A centralizációs törekvések így nemcsak a sajtóval kap­csolatban nyilvánulnak meg, hanem a politikai szempontok alapján (is) folyó vezetőcse­réknél. A kormány egyik leg­vitatottabb intézkedése az energiaárak emelése. Ősszel újabb áremelések várhatók, és már most beje­lentették, hogy január 1-jétől a felelősségbiztosítást nem a költségvetés fedezi, azaz to­vább növekedik a benzinár. A biztosítási díjat eddig mi, és a hozzánk látogató külföldiek fizették, minden tankolásnál. A kormányzattól jogos elvárá­sunk, hogy új munkahelyeket teremtsen, de nem a biztosí­tásban foglalkoztatott admi­nisztratív dolgozók számának növelésében látjuk a válság­ból kivezető utat. Azért remél­jük, hogy a kötelező' felelős­ségvállalást kiterjesztik min­denkire, aki a kormánynál ül. P. Baracs Nóra, SZDSZ, pécsi csoport Bajtársak - bajtársiasság!

Next

/
Thumbnails
Contents