Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)

1990-07-09 / 96. szám

2 aj Dunántúli napló 1990. július 9., hétfő Felavatták Budapesten a magyar zsidó mártírok emlékművét (Folytatás az 1. oldalról.) lók mellett részt vettek magas rangú állami és egyházi ve­zetők — köztük Szabad György, az országgyűlés megbízott el­nöke és Paskai László bíboros, eszergomi érsek, a magyar ka­tolikus püspöki kar elnöke —, a pártok képviselői, hazai és külföldi zsidó szervezetek kül­döttei, továbbá a Budapesten működő diplomáciai képvisele­tek több vezetője és tagja. El­jött az avatásra Tony Curtis, a világhírű, magyar származá­sú filmszínész is: az ő apjá­nak utónevét őrzi az Emanuel Alapítvány. A magyar himnusz hangjait és Joseph Malovany New York-i főkántor qyászimáját követően Zoltai Gusztáv, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének és az ország legnagyobb zsidó közösséaé- nek, a Budapesti Izraelita Hit­községnek ügyvezető igazgató­ja köszöntötte az egybegyűlte­ket, s rámutatott: az emlék­műnek hanqosan hirdetnie kell, hoqy az eddiq kimondhatatlan kimondása, a mesterségesen óM'tott tabuk féíresöorése hoz- hatia meg az örökké gyá­szolók, az eaykori megalázói­tok lelki békéjét. Göncz Árpád ideiqlenes köz- társasáqi etnök a vilóatörténe- lem talán legqonoszabb nép­irtásának emlékét idézve azzal a gondolattal kezdte: Isten színe előtt minden emberélet egyazon érték, s kioltása egy­azon súllyal esik latba. A ná­ci népirtás hatmillió áldozata egyként áldozat, de mi most mindenekelőtt azokat a száz­ezreket gyászoljuk, akiknek számunkra arcuk van. Azokat a százezreket, akiktől nemcsak életüket vették el, de haláluk előtt még a hazájukat is - akiket nemcsak megöltek, de kitaszítottak egy közösségből, amelyet őseik nemzedékek óta magukénak vallottak, amelyért éltek és dolgoztak, amelynek nyelvét beszélték és kultúráiét magukénak érezték. A Holo­caust — hangoztatta — ezért nem csupán zsidó tragédia, hanem magyar tragédia is. Véqül kérte az egybegyűlteket, a zsidó mártírok mellett em­lékezzenek kegyelettel a náci haláltáborokban elpusztitott ci­gány honfitársainkra is.- Tudnia kell minden ma­gyarnak, hogy az a tragédia, ami a zsidósággal történt, kü­lönleges gyalázata az emberi­ségnek — hangoztatta beszé­dében Antall József miniszter- elnök. De azt is tudnia kell: nem mindenki volt e bűnnek részese. A történelem különös traaédiáia, hogy a félelem hallaataagá téve megbénította a tisztességeseket. A miniszterelnök a további­akban kiemelte: a kormány felelősséget érez a hazánkban élő zsidó közösségért, és kö­telességének tekinti, hogy a Magyarországon maradtakat megvédelmezze minden ordas eszmétől, minden ellenük irá­nyuló gondolattól - bár, re­mélhetően erre soha nem lesz szükség. Kijelentette: a kor­mány soha nem fog akadályt gördíteni azok elé, akik inkább Izraelben kívánnak élni. Aki viszont úgy érzi, Magyarorszá­gon akar elsősorban zsidó len­ni, annak megadják ehhez a jogot és szabadságot, miként azoknak a zsidó származású­nknak is, a társadalom által elismerten, nyugodtan kell itt élniük, akik elsősorban ma­gyaroknak érzik magukat: akár hívők, akár nem. — Aki ez e1- :en vét, az a törvényes ma­gyar kormányhatalommal talál­ja szemben magát — hangoz­tatta Antall József. Bielek József, a Fővárosi Ta­nács elnöke beszédében kö­szönetét mondott az Emanuel Alapítványnak az emlékmű fel­állításáért, s azért, hoqy a magyar kultúra felbecsülhetet- lerf értékeit, a budaoesti Do­hány utcai zsinagóaát és a Kazinczy utcai ortodox zsina- qóaát is felúiítiák. E zsinagó­gák helyreállítása nemcsak a vallásos zsidó állampolaárokat szolaália - mondta —, hanem a maqyar művelődés, művé­szet és történelem egy szele­tének meamont^át is. Tizenöt évi kényszerházasság után Máza a válásra szavazott Mázaszászvár, július 8-a. Szászvár éli a maga megszo­kott vaárnapi életét, csak a tanács épületében szokatlanul nagy a sürgés-forgás. Ennek oka a mai napra kitűzött népszavazás. Máza 1051 vá­lasztópolgára szavaz arról, ki­lép-e a 15 éve kötött kényszer- házasságból. Az előzmény: a Mázán 1989. november 13-án megtartott falugyűlésen 300 polgár elhatározta, hogy nép­szavazás kiírását kezdeménye­zi a nagyközségi közös tanács elnökénél, amelynek célja a községegyesítés megszűnése, Máza önálló tanácsú községgé alakítása, az 1975-ös egyesí­tés előtti községhatár szerint. — A válás gyakorlatilag már az év elején megkezdődött — mondia Mahlerné dr. Abonyi Magdolna vb-titkár. Mázán elöljáróság alakult, létszám­arányosan elosztottuk az idei költségvetést, önállósult az is­kola. Máza, délután > óra. A 2. számú szavazókor, a Művelő­dési Ház ajtaján a belépőt a következő felirat fogadja: ,,15 évig várhattunk, július 8-án válhatunk”. A szavazó­helyiségbe szünet nélkül áram­lanak az ünneplőbe öltözött polgárok. A szavazatszedő bi­zottság tagjai mellett jelen van az SZDSZ és az MDF képviselője is. A falu egyik legidősebb la­kója, Renczes Mihályné ma is ideballagott a maga 91 esz­tendejével, csakúgy, mint az előző választásokon, és ma is azt kívánja, mint akkor: hogy jobb legyen a népnek. Rög­tönzött „közvéleménykutatq- som" szerint az itteni polgárok úgy érzik, 15 év alatt alig kaptak valamit a közös pénz­ből, szinte minden Szászvárnak jutott. Azt remélik, hogy az önállóvá válás után a legfőbb gondokon közös erővel segí­teni tudnak: sokan azonnal társadalmi munkájukat is fel­ajánlották. Böhm János mázai elöljáró biztos benne, hogy így is lesz: a közösség elég okos ahhoz, hogy saját sorsáról döntsön, és elég erős ahhoz, hogy saját faluján segítsen. Van tervük az önállóság el­nyerése utáni időszakra. Máris elkezdték az iskola felújítását, javítani szeretnék a hús- és a zöldségellátást, és törik a fe­jüket olyan vállalkozások lét­rehozásán, amelyek néhány munkahelyet teremtenének az itt élők számára. Szászvártól nem haraggal kívánnak elvál­ni, bár a neheze — a vagyoni osztozkodás és a községhatár pontos kijelölése — még hát'a van, de ez már az új önkor­mányzat feladata lesz. Este lél nyolc. A szavazás végeredménye önmagáért be­szél: Máza 1051 szavazásra jogosult polgárából 660 (62,8%) ált szavazati jogával, és közülük 617 (93,5%) igent mondott az önállóságra. S. G. Törvénytelen bosszúakciók voltak Megemlékezések Jugoszláviában Jugoszláviában vasárnap több helyütt megemlékeztek a II. világháború alatt és után kivégzett áldozatokról. Szlovéniában megbékélési ünnepet tartottak Kocevje helységben az egyik tömeg­sírnál. Az ünnepségen — ame­lyen mintegy húszezren vettek részt — gyászmisét és jelképes temetést tartottak azok emlé­kére, akik a világháború utá­ni vérengzésekben vesztették életüket. A megbékélési szer­tartáson részt vett Alojzi Sus- tar ljubjanai érsek és Milan Kucan szlovén elnök is. Megemlékezés színhelye volt vasárnap a horvátországi So- sice falu is, ahol a II. világ­háború után tömegesen temet­ték el a törvénytelen bosszú­akciók aider. . . r» sorkatona kát, az Usztasa ifjúsági szer­vezet kiskorú tagjait és apá­cákat. A sosicei megemléke­zést az emberi jogok védel­mére alakult horvát szervezet kezdeményezte. A sosicei tö­megsírt a napokban tárta fel a Vjesnik című zágrábi lap kutatócsoportja, s hosszú cik­ket közölt a világháború utá­ni sötét eseményekről. A zágrábi törvényhozás vizs­gálóbizottságot hozott létre, hogy tisztázza: milyen körül­mények között vesztették éle­tüket a bevonuló partizán osz­tagok áldozatai. Az újvidéki Magyar Szó va­sárnap Gordos Jenő svájci emigráns levelét közli a Vaj­daságban a II. világháború után elkövetett tömegmészár- A levélben azt- hang­súlyozza, hogy a Vajdaságban elmaradt a világháború utáni események dokumentálása. Utal arra, hogy az újvidéki vérengzésért felelős katonai vezetőket kivégezték, de a másik oldal ^tömeggyilkosairól keveset tudni. A levél szerint a Vajdaságban 1944 őszén minden bírósági eljárás nél­kül húszezer magyart végeztek ki, többnyire bestiálisán, s tö­megsírjuk helyét is sokan is­merik, Zentán és Péterrévén is, ahol az ötvenes években a ti­szai partszakaszon beomlott egy tömegsír és a felszínre kerültek a csontok. Szerbiában szombaton a népfelkelés napjára emlékez­tek, s a központi ünnepségen, a Krupanj melletti Béla Crkván töbl art vettek részt. Megérkezett Zürichbe július 8-án az a 62 csernobili fiú és lány, akiket radioaktív sugárzás ért az erőmű robbanásakor. A fiatalok 4 hét vakációt töltenek svájci családoknál. (MTI TE- LEFOTO). —■ * -----------------------------------------------------------------­Ké szülnek az elutazásra Antik kincsek a szemétben Helyzetkép a tiranai magyar nagykövetségről A hét végén született meg­állapodás alapján, az albán útlevélhivatal megküldte az adatlapokat annak a negyven albán honosnak, aki a Magyar Köztársaság tiranai nagykö­vetségén tartózkodik. Ezeket a lapokat, kitöltve, vasárnap dél körül visszaküldik a helyi ha­tóságoknak — közölte vasár­nap az MTI telefonon feltett kérdésére Heizer Antal tiranai magyar sajtóattasé. Az adat­lapokhoz szükséges fénykép- felvételeket is a magyar misz- szió területén készítette el egy helyi fotós — mondotta a dip­lomata. A tervek szerint az útleve­lek elkészülte után a mene­kültek - magyar diplomaták kíséretében — csoportosan mennek majd a kormányhiva­talba átvenni útiokmányaikat. Elutazásuk időpontja, útja— módja egyelőre bizonytalan. Valószínűnek tartják, hogy re­pülőgépen hagyják majd el az országot. . Az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsa azt javasol­ja a szervezet hétfőn kezdődő csúcsértekezletének, hogy ítél­je el Magyarországot a Dél- Afrikai Köztársasággal való kapcsolatfelvétele miatt — kö­zölték az AFP hírügynökség­gel a tanácskozáshoz közel­álló forrásók. Az etióp fővárosban kedd óta tanácskozó 51 afrikai kül­ügyminiszter szombaton éjsza­ka elfogadott határozatterve­zete bírálja a kelet-európai országokat, amiért lehetővé te­szik lakosaik kivándorlását Dél-Afrikába, és „felháborodá­sának" ad hangot amiatt, hogy „bizonyos országok" megszüntették, illetve enyhí­tették szankcióikat a Dél-Af­rikai Köztársasággal szemben. A Dél-Afrikával kapcsolatos határozattervezet elítéli a po­litikai foglyok bebörtönzését, a Pretoria által alkalmazott ,,bru­Arvíz Indiában A két napja tartó felhősza­kadás hatalmas árvizet idé­zett efő az indiai Rádzsasztón államban. A hatóságok csapa­tokat vezényeltek az amúgy sivatagos államba, amelynek sok térségben az épületek­nek csak a teteje látszik ki az áradatból. A katasztrófa mér­lege eddig 74 halott. Csak­nem százezren maradtak fe­dél nélkül. Bár az időnkénti vízhiány — ami Tiranában némiképpen meqszokott — okoz zavarokat, a kis magyar misszión tartóz­kodó albánok között teljes a rend, a tisztaság. A nagykö­vetségen a menekültek a ma­guk önkormányzata által fel­ügyelt napirend szerint élnek. Három megbízottat választot­tak és a magyar diplomaták velük érintkeznek — mondotta Heizer ^ntal. A vendégeket az épület két nagyobb termében szállásolták el. Az egyikben a nők és gyermekek, a másikban pedig a férfiak tartózkodnak. öt asszony lévén a menekültek között, akiknek a száma to­vábbra is neqyven, az albánok főznek magukra. Heizer elmondotta azt is, hogy a hét végén megérkezett Tiranába az üáy összehango­lásával megbízott magyar kül­ügyminiszteri biztos. tális elnyomást”, és felszólít­ja a nemzetközi közösséget, hogy erősítse meg szankcióit a dél-afrikai fajüldöző rend­szer felszámolása érdekében. A külügyminiszteri testület név szerint bírálta Izraelt, Chilét és Tajvant a Pretoriával ki­alakított katonai együttműkö­dés miatt. Magyarország és a Dél-Af­rikai Köztársaság márciusban egyezett meg abban, hogy kölcsönösen érdekképviseleti irodákat állítanak fel. Római kori szobortöredékek­re, valamint pun, római és középkori kerámiák tömegére bukkantak egy Cagliari mel­letti szeméttelepen az elmúlt két évtized építkezéseiből származó hulladékhalmok kö­zött — közölték a szardínia! hatóságok. Olaszországban mindennaposak az illegális ásatások és a műkincslopások. Olyan is megtörtént, hogy egy régen meghalt műkereskedő házának lebontásakor találtak befalazott kincseket. Először történt azonban, hogy az itáliai múlt értékes darabjai a szemétdombra kerültek. • Elégedetlenek a lengyel parasztok A szombati tárgyalások a Jengyei kormány és a parasz­tok képviselői között ered­ménytelenül végződtek. A kor­mány ugyanis ragaszkodik ah­hoz az álláspontjához, hogy nem hajlandó úgy segíteni a mezőgazdasági termelők gond­jain, hogy az a piacgazdaság szabályaival és a fogyasztók érdekeivel ellentétes legyen. Az egyéni gazdák viszont ki­tartanak követelésük mellett, hogy az állam garantálja rög­zített áron való felvásárlások­kal megélhetésüket és akadá­lyozza meg védővámokkal az olcsó élelmiszerimportot. A Paraszt Szolidaritás Or­szágos Tanácsa nyilatkozatban jelentette ki, hogy mivel eze­ket az alapköveteléseiket a kormány nem teljesíti, felhívja a parasztságot: július 11-én déltől tiltakozása jeléül két órára torlaszolják el az ország útjait. S3 0 S3 0 S3 S3 J23 S3 0 S3 23 S3 0 S3 0 S3 S3 r Bővülő programmal, szolgáltatással csak forintért a PANORAMA UTAZÁSI IRODÁVAL Isztambulba, az elbűvölő nagyvárosba, mely megőrizte az elmúlt évszázadok örökét és fényét. Tegyen On is felfedező utat a sokarcú városba! Vendégül hívjuk Ázsiába, a Szerelem-dombra egy igazi török teára. A Márvány-tengerről megtekintheti a várost egy jacht fedélzetéről. Részt vehet az esti csodálatod hang- és fény­játékon. Sok élménnyel gazdagon tér haza, ha a PANORAMA UTAZÁSI IRODA vendége lesz. Mindezt csak 5850 forintért. Indulás: július 22-én, 29-én, augusztus 5-én, 12-én, 19-én, 26-án. Elítélik Magyarországot?

Next

/
Thumbnails
Contents