Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)

1990-07-07 / 94. szám

2 uj Dunántúli napló 1990. július 7., szombat Tájékoztató a kormány üléséről (Folytatás az 1. oldalról) feljebb hat havi átlagkereset összegét teheti ki. A fenti prémiumokra, illetve fizetések­re vonatkozó rendelkezések mintegy 6000 vezetőt érinte­nek. A kormány megtárgyalta az amerikai Ford cég magyaror­szági beruházása ösztönzésé­nek kérdését. A beruházásra Székesfehérváron kerül majd sor, ahol a Ford 60—70 millió dolláros költséggel alkatrész­gyártó üzemet kíván kialakíta­ni. Az új üzem a tervek sze­rint az 1993-as Ford-model- lekhez is gyártana alkatrésze­ket és 200 embernek nyújt majd munkalehetőséget. A tárgyalásokat még az előző kormány kezdeményezte ez ügyben, tíz évi adómentessé­get és 100 millió forintnyi ma­gyar tőkével való hozzájáru­lást Ígérve a külföldi cégnek. A mai kormány a feltételeket túlzottan nagyvonalúnak ta­lálta, de csorbításukra már nem volt lesetőség. A ha­sonló esetek elkerülése végett a kormány beruházási kóde­xet kíván kidolgozni. Előterjesztést fogadott el a kormány a személyi jövede­lemadóra vonatkozó törvény módosításával kapcsolatban. Technikai kérdésről van szó — ■mondotta László Balázs -, ám sokakat kedvezően fog érin­teni. Eszerint az adóhatóság által feltárt, jóhiszeműen be nem vallott jövedelemrész ösz- szegét annak az évnek a jö­vedelméhez kell hozzászámi- toni, amelyben valójában megszerezték. A kabinetülésen a rendőr­ség rendszámtábla kibocsátá­sának rehdszerét is módosí­tották. A jövőben nemcsak a rendőrség jogosult a szabvá­nyos rendszámtábla kiadásá­ra, hanem kisiparosok, eset­leg magánszemélyek is. Az in­tézkedéstől az új rendszám- tábla gördülékenyebb beveze­tését várják. A világkiállítás kérdésében hamarosan születendő végle­ges döntést Ígérték, és Barát Etelét nevezték ki a világkiál­lítás kormánybiztosául. A du­nai vízlépcső kérdésében ugyancsak személyi döntéseik­re került sor, az osztrákokkal és a szlovákokkal történő tár­gyalásokra dr. Sámsonéi Kis Györgyöt nevezték ki kormány- biztosul. A Társadalombiztosí­tási Igazgatóság éléről fel­mentették Rácz Albertet és he­lyére dr. Botos Józsefet nevez­ték ki. Matolcsy György, a miniszterelnöki hivatal állam­titkára értesítése szerint az úgynevezett gazdasági gyors- csomagtervet júliusban és augusztusban kívánják az or­szággyűlés elé terjeszteni. A csomagterv egyik pontjá­nak részleteiről is tanácsko­zott a kormány, az úgyneve­zett sorbamállás, azaz a nagy- vállalatok és középvállalatok kölcsönös tartozásainak ki- egyenlítésére kerestek megol­dásokat. Erre több mód nyílik egyrészt a csődbejelentés, másrészt a hitelező, vagy pri­vatizálás utáni tulajdonos ke­zébe adott részvényesítés. Az ügymenet meggyorsítására ál­lami leszámítoló intézetet hoz­nak létre, valamint factoring intézetet, amely a kisvállalko­zók igényeit elégíti ki, miután a kormány fontos szerepet szán a kis- és középvállala­toknak. A tájékoztatón szóba került még az előprivatizáció, ez a kisebb kereskedelmi, vendég­látóipari és szolgáltató egysé­gek magánkézbe adását jelen­ti. Határozatot fogadtak el a spontán privatizáció mihama­rabbi rendezésére, adott eset­ben leállítására. Az Állami Vagyonügynökség továbbra is fontos szerephez jut a priva­tizáció során. Ugyancsak problémaként merült fel a Foglalkoztatási Alap kimerülése. Az előrejel­zések szerint az idén 30—40 ezerrel növekszik a munkanél­küliek száma, s év végére megközelítően 80—100 ezer munkanélküli lesz Magyaror­szágon. A Foglalkoztatási Alap, amely az átképzési költ­ségeket, a munkahelyteremtő beruházásokat finanszírozza, mindenképpen feltöltésre ke­rül. Jelenleg a munkanélküli­ség átlagos időtartama meg­haladja a három hónapot, ez az időtartam is valószínűleg növekedni fog. Külön figye­lemben részesítik majd és 200 millió forintot különítenek el az alapiból a pályakezdő fia­talok támogatására. A növek­vő munkanélküliséget rész- munkaidők, félállások beveze­tésével, továbbá közhasznú munkák megteremtésével eny­hítik, ami infrastruktúrára és környezetvédő munkálatokra terjed ki majd. Gaál György Záróközleménv a HATQ-csúcstalálkozóró! (Folytatás az 1. oldalról) kontinenséit, amely a demok­ráciába vetett közös hitünk erejével támogatja a bizton­ságot és a stabilitást, az egyé­ni jogokat és a viták békés rendezését. Megerősítjük, hogy a biztonság és a stabilitás nem csupán katonai jellegű dimenzióban helyezkedik el, és szándékunkban áll fokozni szövetségünk politikai jellegét.- Németország egyesítése annyit jelent, hogy Európa megosztottságán is sikerül fe­lülemelkedni. A szabad de­mokráciák atlanti szövetségé­ben az egyesült Németország egyben része az európai kö­zösség növekvő politikai és gazdasági integrációjának és nélkülözhetetlen tényezője lesz a stabilitásnak, amelyre Euró­pa szívében szükség van. Az európai közösségen belül a politikai egység irányában tör­tént elmozdulás, ezen belül az európai azonosság kifejleszté­se a biztonság területén ugyancsak hozzá fog járulni az atlanti szolidaritáshoz, és egy igazságos és tartós béke- rendszerhez egész Európában. — Felismertük, hogy az új Európában minden egyes ál­lam biztonsága elválasztha­tatlanul összekapcsolódik szomszédaink biztonságával. A NATO-nak olyan intéz-' ménnyé kell válnia, amelyben európaiak, kanadaiak és ame­rikaiak nemcsak a közös vé­delem érdekében működnek együtt, hanem azért is, hogy új partneri kapcsolatokat lé­tesítsenek Európa valamennyi nemzetével. Az atlanti közös­ségnek el kell érnie azokhoz a keleti országokhoz, amelyek ellenfelei voltak a hideghábo­rúban és baráti jobbot kell nyújtania nekik. — A NATO védelmi szövet­ség marad és továbbra is vé­delmezi minden tagállama tel­jes területét. Nincsenek ag­resszív szándékai és elkötele­zett minden vita békés meg­oldása mellett. A NATO sem­milyen körülmények között sem fog elsőként erő haszná­latához folyamodni.- Az észak-atlanti szövetség tagállamai javasolják a Varsói ÁRVÁLTOZÁS. A harkányi fürdő felnőtt belépő ára 55,- Ft-ra emelkedik és magába foglalja a kád­fürdő használatát és a natúr napozó használa­tát. A gyermekbelépő 25,- Ft-ra emelkedik. ; A heti felnőtt bérlet- | jegynél kedvezményt | adunk, ára: 330,- Ft/hét. Szerződésnek, hogy adjanak ki közös közleményt, amely­ben ünnepélyesen kinyilvánít­ják: nem ellenfelek többé és megerősítik azt a szándékukat, hogy tartózkodnak bármely állam területi egysége és po­litikai függetlensége elleni erőszakkal való fenyegetéstől, tartózkodnak továbbá minden olyan cselekedettől, amely nem fér össze az Egyesült Nemze­tek alapokmányának és a Hel­sinki Záróokmánynak céljaival és alapelveivel. — Ebben a szellemben és a szövetség po­Gorbacsov elfogadja a NATO-meghívást A szovjet elnök pénte­ken jelezte, hogy elfogad­ja a NATO-csúcsértekez- let résztvevői által hozzá intézett s a szövetség brüsszeli központjába szó­ló személyes meghívást. Mihail Gorbacsov a pártkongresszus pénteki munkanapjának egyik szünetében /újságíróknak nyilatkozva kijelentette: bár még nem kapott hi­vatalos meghívást, „min­dig készen áll az utazás­ra”. litikai szerepének változásait tükrözve a mai napon felszó­lítjuk Gorbacsov elnököt, mint a Szovjetunió képviselőjét, va­lamint a többi közép- és ke­let-európai ország képviselőit: jöjjenek el Brüsszelbe és szó­laljanak fel az Észak-Atlanti Tanácsban. Ez lehetővé fogja tenni számunkra, hogy meg­osszuk velük gondolatainkat és a történelmi változások idő­szakával kapcsolatos vélemé­nyünket. — Mivel a szovjet csapatok elhagyják Kelet-Európát és a hagyományos fegyverek csök­kentéséről szóló szerződés is folyamatosan megvalósul, a szövetség integrált haderejé­nek szerkezete és stratégiája alapvetően megváltozik. - En­nek megfelelően a NATO ki­sebb és átszervezett aktív erő­ket tart hadrendben. Ezek a csapatok rendkívül mozgéko­nyak és rugalmasak lesznek, és ez maximális válaszadási ru­galmasságot nyújt a szövet­ség vezetőinek válság esetén. A NATO egyre inkább a nem­zeti egységekből álló nemzet­közi csapatokra épít. — A NATO csökkenti aktív egységeinek harckészültségét azzal, hogy csökkenti a kikép­zési követelményeket és a had­gyakorlatok számát. — A NATO mindinkább ar­ra a képességre hagyatkozik, hogy nagyobb haderőket ala­kítson ki, ha erre szükség lesz. — A béke fenntartása cél­jából a szövetségnek a be­látható jövőben ki kell ala­kítania az Európában állomá­sozó nukleáris és hagyomá­nyos erők megfelelő együtte­sét és ezeket folyamatosan korszerűsítenie kell a szüksé­ges területeken. — Az európai katonai és politikai változások és a to­vábbi lehetséges változások most lehetővé teszik, hogy a szövetségesek továbblépjenek. Ennélfogva módosítják a nuk­leáris elrettentő erő méretét és feladatait. A NATO jelentős átalakí­tásba kezdett, Európa vala­mennyi országával együtt­munkálkodva eltökélt szándé­ka a tartós béke megteremté­se a kontinensen - szögezték le végezetül a záróközlemény­ben a tagországok állam- és kormányfői. Megemlékezés Kádár János halálának első évfordulóján Kádár János halálának első évfordulóján, pénteken meg­emlékezést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt a Me­ző Imre úti temető munkás- mozgalmi panteonjában. A Himnusz elhangzása után, a mintegy tízezer résztvevő előtt, Thürmer Gyula, a munkáspárt elnöke mondott ünnepi beszé­det. Hangsúlyozta, hogy a mai MSZMP jószivvel vállalja a kádári örökségből mindazt, ami előremutató, maradandó érték. Elveti a Kádár-lkorszak kritikában idealizálását, de el­utasítja a politikai vagy sze­mélyes előítéleteken nyugvó ítélkezést is. A személyi kul­tusz elleni tiszta, elvi küzde­lem; a humanizmus; külpoli­tikai kérdésekben a realizmus és ä kiszámíthatóság, a jó­szomszédi viszony környeze­tünkkel, a magyar-szovjet kap­csolatok alapvető fontossága, az internacionalizmus — a töb­bi között ezeket emelte ki a szónok, mint a kádári életmű megszívlelendő tanulságait. Thürmer Gyula ezután a mai belpolitikai folyamatokról szólt. Kétségbe vonta, hogy valódi demokrácia van kiala­kulóban, megítélése szerint a „paktumpártok" vezetői a nép feje fölött egyeznek meg egy­mással a társadalomra tartozó kérdésekben, a kádári időszak parlamentjének sokat bírált szavazógépét pedig „milliók­ba kerülő színjáték váltotta fel". Végezetül a munkások, a parasztok, a szellemi dol­gozók, kommunisták, szocialis­ták, szociáldemokraták, min­den pártonkívüli baloldali ér­zelmű ember összefogását sür­gette - mint fogalmazott: - a jobboldali diktatúra meg­akadályozására, az olyan új baloldal megteremtésére, amely nélkül nincs magyar nemzeti jövő. Az Internacionálé hangjai után Kádár János sírját meg­koszorúzták az MSZMP KB, az MSZMP Ifjúsági Szervezete képviselői, Kádár Jánosné, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja, Csehszlovákia Kommunista Pártja és Ausztria Kommunis­ta Pártja küldöttei, elhelyez­ték koszorúikat több külföldi követség és hazai társadalmi szervezet képviselői, valamint számosán a megjelent főváro­siak közül. Antall József miniszterelnök július 6-án fogadta Bettino Craxi-t, az ENSZ-főtitkár nemzetközi adósságügyekben illeté­kes személyes képviselőjét. Megalakult a Megyei Foglalkoztatási Központ (Folytatás az 1. oldalról) kaügyi Minisztérium politikai államtitkára. A minisztériumi vendég, aki ittléte során ta­lálkozott a két bányavállalat szakszervezeti vezetőivel, vala­mint a Dél-dunántúli Gazda­sági Kamara elnökével is, kü­lönös örömmel fogadta a szer­vezet létrejöttét.- A kormányozhatóság alap- feltételeinek megteremtése után a kormány most látott a legsürgetőbb hazai felada­tok megoldásának előkészíté­séhez. Ennek keretében a na­pokban készül a munkaerő­piaci szolgáltatás feltételeinek kiépítése. Munkánkat ugyan­csak megkönnyíthetik a bara­nyaihoz hasonló helyi kezde­ményezések, szerveződések. Hosszú távon természetesen egy egységes hálózat kialakí­tásában kell gondolkodnunk, csak így képzelhető el ered­ményes munka. Ami pedig az országos méretű munkaügyi szolgáltatás financiális részét illeti, arra az eddigi gyakor­lattól gyökeresen eltérő meg­oldást kívánunk bevezetni. El­képzelésünk szerint a jövő évi adórendszer kialakítása során egy a munkáltatóktól és a munkavállalóktól befolyó ala­pot hoznánk létre, ami a költ­ségvetésből kiegészülve képez­hetné az új rendeltetésű fog­lalkoztatási alapot. Az össze­tételnek megfelelően termé­szetesen a kontroll is hármas lenne. A Megyei Foglalkoztatási Központ ügyfélfogadó irodája a Rákóczi úti Zsolnay-házban kapott helyet. Nem kizárt azonban, hogy az ügyfélfor­galom növekedésével tovább kell bővíteni a későbbiekben a szervezetet, ami így lehet, hogy hamarosan újabb költö­zésre kényszerül. K. E. Félidejéhez érkezett az SZKP kongresszusa Plenáris üléssel folytatódott péntek reggel tíz órakor az SZKP 28. kongresszusa, amely elérkezett félidejéhez. Előző nap a küldöttek — első alka­lommal a kongresszusok hosz- szú történetében - szekció­üléseken folytatták a meg­kezdett vitát. A hét szekcióban — a párt megújításával, a szociális és gazdasági kérdésekkel, az ideológiával, az agrárpolitiká­val, a nemzetiségi kérdések­kel, a tömegszervezetekkel és a külpolitikával foglalkozók­ban — mindenütt folytatódott a politikai bizottsági póttagok és a központi bizottsági titká­rok beszámoltatása. A terület kiemelt fontossá­gát jelzi, hogy Mihail Gorba­csov és Nyikolaj Rizskov az agrárpolitikai szekció ülésén vett részt, noha a főtitkár je­lenlétét szívesen vette volna néhány más szekció is. Bár mindenütt megmutat­koztak az álláspontokban ta­pasztalható végletek, kieme­lésre érdemes a „sikerágazat­nak" számító külpolitika körü­li kedélyhullámzás. Többnyire katonai vezetők voltak azok, akik Kelet-Európa „elveszté­se" miatt nekimentek a párt felső vezetőinek. A csendes- óceáni flotta parancsnoka a helyzet alakulását úgy érté­kelte, hogy a Szovjetunió 1939-et idéző helyzetbe került. A nemzetiség: politika té­mái kavartak még az átlagos­nál nagyobb indulatokat. Itt az értesülések szerint a ki­sebbségben maradt Moszkva- barát litván párt vezetői vit­ték a prímet. A litván párt másodtitkára Jakovlev KB-tit- kárt a baltikumi szeparatisták „keresztapjának" nevezte. Má­sok azt kifogásolták, hogy Gorbacsov beszámolója nem tér ki az egyes térségekben kialakult valódi polgárháborús viszonyokra. Borisz Jelcin felszólalása A jelenlegi válságos hely­zetből csak a demokrácia, a többpártrendszerre épülő jog- államiság mutat kiutat — je­lentette ki Borisz Jelcin. Az oroszországi parlament elnöke a péntek délelőtti vitában fejtette ki álláspontját az SZKP előtt álló legfontosabb kérdésekről a párt XXVIII. kongresszusának ötödik mun­kanapján. Mint hangoztatta, a konzer­vatív erők általános támadás­ba lendültek minden fronton, beleértve a piac, a demokrá­cia és az ideológia problé« máit. Mivel nem ütköztek eddig igazi ellenállásba, hisz­nek a revans lehetőségében. Jelcin úgy vélte, hogy valójá­ban most sem a párt és az ország jövőjéről folyik a vita, hanem sokan az apparátus jövőjének a problémáit tolják előtérbe. Azt javasolta, hogy a kong­resszus most csak egy általá­nos politikai nyilatkozatot fo­gadjon el, ne döntsön a szer­vezeti szabályzat dolgában. Indítványozta, hogy egy fél év múlva ismét üljön össze a kongresszus és ott határozza­nak a szervezeti szabályzatról. Jelcin szerint a párton be­lüli demokrácia alapfeltétele a különböző platformok sza­bad szerveződése, működése. A pártot — mint hangoztatta - parlamenti típusú párttá kell átalakítani, olyanná, amelyben a demokratikus szo­cializmus értékei a meghatá­rozóak. Ennek a párt új nevé­ben is tükröződnie kell. Jelcin e gondolatai ütköznek a Mi­hail Gorbacsov által elmon­dott beszámoló elveivel, hi­szen Gorbacsov — fontosnak tartva ugyan a parlamenti te­vékenységet - a parlamenti párténál több, szélesebb körű politikai munkát tart fontos­nak, egyértelmű szocialista útválasztást hangoztatva, nem vetve el a kommunista távla­tokat sem. A politikus azok vélemé­nyével értett egyet, akik sze­rint a fegyveres erőknél fel kell számolni a pártszerveze­tek tevékenységét. Jelcin sürgette a gyors vál­tozásokat a párton belül, mert ezek elodázása - mutatott rá - a párt történelmi vereségét eredményezheti, a pártot szembefordíthatja a néppel. Azt a meggyőződését hangoz­tatta, hogy a kommunisták többsége a pórt demokratikus szárnyával van. Beszédében Jelcin hivatko­zott a kelet-európai tapaszta­latokra is. — Akik más variá­ciókban gondolkodnak, tekint­senek Kelet-Európa kommu­nista pártjainak sorsára. E pártok elkülönültek a néptől és a pártvonalon kívülre ke­rültek - hangoztatta.

Next

/
Thumbnails
Contents