Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)

1990-07-05 / 92. szám

1990. július 5., csütörtök uj Dunántúli napló 5 Nem vírus volt — egyszerű géphiba... Murphy-t játszott Olivetti Az OTP-nél kedd éjjel 3-ra megjavították a devizaszámlák számítógépét Murphy utón szabadon: ami elromolhat, az el is romlik, többnyire akkor, amikor leg­égetőbb szükség van rá. így jártak az elmúlt hét péntekén az OTP Kossuth Lajos utcai fiókjaiban is. Az az Olivetti számítógép, mely közel 25 000 devizatulajdonos márkáit, dol­lárjait és fontjait szómontart- ja, földobta a talpát, a turis­taidény kellős közepén. Dr. Horváth László, a cég Bara­nya megyei igazgatója, ami­kor rákérdeztünk a dologra, már túl volt a nehezén, ugyanis közölhette: szerda reggel óta ismét várják az ügyfeleket, s a rövidebb- hosszabb malőrért elnézést kérnék A hozzáértő szerelők éjt- nappallá téve dolgoztak a hi­ba kijavításán, ami akkor ke­letkezett, amikor a félévi zá­rás okán a „záró-programot” betáplálták Olivettinek. Ezt követően elromlott (?) - meg­bolondult — a gép s nem volt hajlandó teljesíteni a paran­csokat. Megregulózása kedd éjjel 3-ra sikeredett, új, Bu­dapestről hozott egységek be­építésével. Nyilvánvalóan az eset több kérdést szül. Az utcán már hallani lehetett a jóTértesül- tek gyorsan terjedő informá­cióit: zárolták a devizaszám­lákat, mi több, virus került a számítógépbe, s ember legyen a talpán, aki az összekuszált adatokat kibogozza. A számí­tógépekhez igen jól vagy egyáltalán nem értők tudni vélték: oda a pénz, s a to­vábbiakban futhatnak a „ro­koni cimen" a kapualjakban megvásárolt dollárok után. Az OTP vezetőjétől mi is megkérdeztük ez utóbbit - ugyanis a devizaszámlák záro­lása, uram bocsá’, föl sem merül az emberben. Dr. Hor­váth László elmondotta, hogy több oldalról biztosítottak az adatok. Egyrészt adatmentős a gép, s bármilyen üzemzavar esetén kimenti, megőrzi a be­vitt információkat. (Naponta kétszer kötelező az adatmen­tés másrészről.) Ugyanakkor időről időre kinyomtatják a forgalom alakulását, úgyhogy pa píron is megvan a deviza- számlák köre - kinek, mennyi és milyen pénznemben van betétje —, tehát akkor is meg­marad minden adat, ha Oli­vetti végleg fölmondja a szol­gálatot. Igaz, ez utóbbi eset­ben hosszas munkával lehet­ne kikeresni az adott ügyfél­re vonatkozókat. így esett meg ebben az el­múlt két napban is; jószerivel azért már kedden is ki tudták szolgálni az ügyfeleket, las­sabban, akadozottabban, mint általában. Eddig az üzemzavar történe­te. Olivetti lapunk számára sztorit adott, az OTP számára pedig átmeneti idegeskedést és munkát. K. F. Új tervek Bicsérden Bizottsági ülés a megyeházán A közelmúltban adták át Bicsérden az új szolgáltató központot Munkahely­teremtés pályázattal (Folytatás az 1. oldalról) A ref tegnap végül is 15 pályá­zatot hagyott jóvá, hetet változat­lanul, s .számukra bizonyára ko­moly lehetőségeket nyit « döntés. Nyolc pályázó viszont az általuk kért támogatási összegnél alig va­lamivel avagy lényegesen keveseb­bet kapott. ök vagy tudomásul vették az „ítéletet", vagy keserű szájízzel hallgatták meg a döntést és elkeseredve vagy a fórummal vi­tába szállva vették tudomásul a „lefaragás" indokolását. A komlói magánvállalkozó az elutasítását kö­vetően még vádbeszédet is tartott. Pedig a foglalkoztatási alap nem hitelt kiváltó anyagi segítség és lehetőség. A pályázati kiírások és feltételek alapján neki és vala­mennyi pályázónak ezt is illene tudnia. Ezt tegnap épp eleget hal­lottam a ref elnöke (dr. Tóth Sán­dor) és a fórum tagjai szájából. A krónikás már csak annyit fűzhet hozzá: okkal. Hisz nem a fórum tagjai tehetnek a kacifántos elő­írásokról, melyek nélkül viszont kár is lenne foglalkoztatási alapjutta­tásról és pályázati rendszerről be­szélni. Igaz is, nem lenne egysze­rűbb, ha a vállalkozók mondjuk közvetlenül a bankokhoz fordulhat­nának anyagi támogatásért a fog­lalkoztatási alapjuttatás (a vissza­fizetés 15 évre, 7,^.%-os járadék­kal) feltételei mellett? Az lenne ám csak az igazi vállalkozásbarát po­litika - legalább is a maihoz ké­pest. M. I. Az új idők átlépnek a teg­napi terveken és a megválto­zott jelen korrekcióra készteti o tervezőket. így Bicsérd köz­ség összevont rendezési tervét is felül kellett bírálja az épí­tészeti bizottság tegnapi ülé­sén a megyei tanácson. A ré­gi elképzelés szerint, amit még 1967-ben hagytak jóvá, iskola, óvoda, bölcsőde, orvosi rende­lő és üzletközpont építése sze­repelt a település központjá­ban. Az iskolás és az óvodát időközben más helyre építet­ték, bölcsőde építésére nem került sor, az üzletközpont >s várat még magára. Az egykori tervezők a köz­ség lakosságszámának növeke­désével számoltak. A régi kon­cepció a szomszédos lakóhe­lyek, Boda és Zók „elsorvadá­sát" és Így Bicsérd megnöve­kedését vetítették előre. Erre nem került sor, az említett helységek ma is állnak és Bi­csérden nem csapongott túl az építési kedv. A lakosság mintegy kilencszáz lelket szám­lál. Inkább a két társközség növekedett és a tervező építé­szek a Zók és Bicsérd közötti határos“ terület beépítésével is számolnak. A régi terv felülvizsgálatának részét képezi a település épí­tészeti értékeinek vizsgálata, felértékelése. A műemlék jel­legű templom mellett több épí­tészetileg értékes, magas szín­vonalon kidolgozott melléképü­let, főként istálló található Bi­csérden, mivel egykor, a múlt század közepétől nagy hagyo­mányai voltak itt a lótenyész­tésnek, az emberek, gazdák akkoriban főként az ilyen jel­legű épületekre áldoztak. Egy időben divatba jött a cserép­tetők palatetőre történő kicse­rélése, ami haszontalan hobbi­nak bizonyult, a cserép tartó- sabb tetőfedőként alkalmazha­tó. A tehetősebb réteg valószí­nűleg „Nagybicsérden" lakott, ezt jelzik a polgári hatást tük­röző „kis kastélyok". A jelenben megoldásra vár még az építési telkek kijelölé­se, amit kedvezményesen juttat o helyi tanács a fiatal lakos­ság helybentartása miatt, az északi temetőhöz vezető út ki­alakítása, valamint a Pécsi Vízművekkel való megállapo­dás a község vízellátásáról, ami folyamatban van. G. Gy. Az idegenforgalom kellős közepén A pécsvóradi Zengő étre» rém bejáratánál nem a szo­kásos étlap tájékoztatja a be­térni szándékozó vendéget, hanem egy plakát hivja fel a figyelmet arra, hogy az étte­rem és presszó július 1-jétől tovább nem működik, bezár. Bezárt a nyár kezdetén, oz idegenforgalom kellős köze­pén. Az alkalmazott pincérek, szakácsok és a kisegítő sze­mélyzet a felmondásukat már kézhez kapták napokkal ez­előtt. A mintegy 150 embert, akik itt a közétkeztetésben vesznek részt, pedig a kifüg­gesztett plakát tájékoztatja, hogy a bezárás napjától más­hol oldja meg az étkezését — ha tudja. A bezárás tényéről hivatalos levélben értesítették a községi tanácsot is, az, bár nem értett egyet az intézke­déssel, tenni nem tud ellene, mert nem kényszeríthet senkit, hogy veszteségesen működtes­sen egy vendéglátó egységet. Csak furcsóllhatja a vendég, hogy Pécsvárad kellős köze­pén, a község szívében egy 18 éve épített vendéglő - ami nem számit öreg épületnek- sorsa megpecsételődött, ’ rá­adásul a további sorsa isme­retlen. Bezárt a Zengő étterem Nincs pénz a felújításra A tulajdonos a Pécsvóradi Áfész. Andics József kereske del mi főosztályvezető szerint a szerződéses étterem havi for galma 550—600 ezer forint, en­nek ellenére nem tudják mű ködtetni. Meghirdették ugyan és szerződéses alapon kíván tók volna továbbra is üze­meltetni, azonban a hét je­lentkező közül senkivel sem si­került megegyezni. Az épület belső szerelvényei erősen el­használódtak, o felújítás elke­rülhetetlen, ami közel másfél millió forintot tenne ki. ami­re a szövetkezetnek nincsenek meg az anyagi feltételei. Pénz és vállalkozó sincs. A kívülálló csodálkozik. Semmilyen megoldás nincs? Servki sem akar vállalkozni? A bezárással, úgy véljük, nem oldódik meg semmi. Sőt. Kárt Okoz a lakosságnak, a ven­dégkörnek, de tolón az ófész- nek is. Sántha László Katyni dokumentumok Nem mindennapi kiállítás­nak a látogatói lehetnek azok, akik a Janus Pannonius Mú­zeum Rákóczi úti néprajzi mú­zeumát keresik fel ezekben a napokban. Tegnap délután Konrad Sutarski, hazánkban élő .lengyel költő és Polányi Imre történész, a JPTE tan­székvezet ő docense szavaival nyílt meg az a kiállítás, amely a katyni tragédiát eredeti, a feltáráskor a helyszínen ké- srült fotók alapján idézi fel és dokumentálja. A Ribben­tropp—Molotov paktummal két tűz közé került lengyel had­sereg tisztjeit, mint ahogy azt néhány fotó is tanúsítja, töb­bek közt a szovjetéknél hasz­nálatos négyélű szuronyok öl­ték meg, a sírok feltárására és az igazság kiderítésére még a háború alatt a nem­zetközi vöröskereszt, valamim nemzetközi szakértői bizottság vállalkozott. A történelem fé­nyeivel most végre valameny nyien szembesülhetünk. Fotó: Szundi György Jugoszláv tengerpart Menjünk, ne menjünk? Az árak vetekednek az olasz és francia riviéraiakkal Az aszfaltulvasztó hőségben jólesik a hideg sör a pál­mafák árnyékában, enyhülést csak a sejtelmesen kék, bárso­nyosan simogató tengervíz ad. A magyar családok tízezrei­nek volt kedvenc úticélja, dédelgetett álma az adriai tenger- í part. A nyaralás eddig is egy év kemény munkájába került, de idén szinte az elérhetetlensé- giq emelkedtek az árak Jugo­szláviában. Az adriai tenger­part árai vetekednek az olasz és a francia riviéraiakkal, vi­szont a szolgáltatások sokkal alacsonyabb színvonalon van­nak. Akik ennek ellenére úgy döntenek, hogy idén mégis Ju­goszláviában nyaralnak, nekik szeretnénk néhány hasznos tudnivalóval szolgálni. Az utazás nehézségei mind­járt a pénzbeváltással kezdőd­nek: a magyarországi utazási irodákban és egyéb pénzinté­zetekben nincs hivatalosan ki­adott árfolyama az új dinár­nak. Ezért a kiutazó turisták idehaza általában nyugatné­met márkát válthatnak ki, amit a jugoszláv bankokban át kell váltaniuk dinárra. A jugoszláv árfolyam szerint jelenleg 100 márka 680 dinárt ér. Hiába kértünk további tájé­koztató adatokat a pécsi uta­zási irodáktól, információ hiá­nyában még a legalapvetőbb termékek árát sem tudták meg­mondani. Ezért a napokban az adriai tengerpartról visszaérke­zett turistáktól kértünk infor­mációkat. Az árok alapvetően a nyári előszezonra (!) vonat­koznak", tehát figyelembe kell venni, hogy a főszezonban en­nél <sak drágábbak lehetnek a szolgáltatások és a bérleti díjak. Az útiköltségből tetemes ösz- szeget jelentenek az autópá­lyák és autóutak használati dí­jai, amelyekről a Magyar Autó­klub kirendeltségei pontos tá­jékoztatással szolgálnak. Az extra benzin literenként 6,70 dinárba, azaz majdnem 1 már­kába kerül. Az út menti bü­fékben egy üveg sör általá­ban 12 dinár, a kóla 15, a fagylalt 3—5, a kávé 5, a ham­burger 25-30 dinár. A tengerparti szállodákban, például a magyar turisták ál­tal is kedvelt Trogir melletti Medene Hotelben 450-500 di­nárba kerül személyenként egy éjszakára a szállás. Rengeteg kiadó szoba van a magánhá­zaknál, 100—150 dinár éjsza­kánként. Dubrovnikben egy kö­zépkategóriájú kempingben 63 dinár a személyenkénti tarifa, 42 a sátorhely, 35 a villany- csatjakozás, és 35 dinár az autó parkolási díja is napon- ta. Egy háromtagú család egy napra a legszűkösebb körül­mények között is fizet 140-160 dinárt. Sok kisebb-nagyobb, olcsóbb- drágább étterem között válo­gathatnak a turisták, a boltok ellátása és kínálata kifogásta­lan. Az éttermekben a legol­csóbb sör 27 dinár, míg a leg­egyszerűbb rostonsült 80 dinár­ba kerül, a helyi specialitáso­kért és a halételekért még én­nél is többet kell fizetni. Az élelmiszerüzletekben a sajt ki­lója 60, a szalámi 100-200, a narancs 20. az őszibarack 15- 20, a sör 14—16, egy üveg ko­nyak 60—90 dinár. A tengerparti motorcsónako­kat egy órára 120 dinárért köl­csönözhetjük, mig a vízibicikli és a kajak 30—50 dinárba ke­rül. Hajdú Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents