Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)
1990-07-28 / 115. szám
e oj Dunántúlt napló 1990. július 28., siómból Vagyonbiztosítás az értékek arányában Miért az ellenőrzés? Lehet azt állítani, hogy Magyarországon verseny van a biztosítási piacon, hisz négy társaság - az Állami Biztosító, a Hungária, a Garancia és az Atlasz - ,,harcol" az ügyfelekért. De ha jobban elmélyedünk e kérdésben, kiderül, versengésről igazándiból szó sincs. Ugyanis a négyből csupán kettő — az ÁB és a HB - nyújt általános biztosítási szolgáltatásokat, a másik kettő speciális területekre szakosodott. Meg aztán a feltételek, amit ajánlanak, szinte szóról szóra ugyanazok, legyen az akár lakás-, akár utazási vagy balesetbiztosítás. Legeföljebb a „cimke" más . . . Talán ez lehet az oka, hogy még mindig nem az ügyfél - az első. Bár ebbéli véleményemet cáfolták az Állami Biztositó Baranya Megyei Igazgatóságának vezetői. Érvként hozták fel:, nagyon kevés azoknak o száma, akik az ÁB szolgáltatásaival, a kárrendezésekkel kapcsolatban reklamálnak. Tapasztalatom szerint azonban a lakossági vagyonbiztosítás, ezen belül az ÁB „Családi otthon" biztosítási formájánál némi zűrzavar van. Korábban, a biztosítások kötésénél olyanok keresték meg az ügyfeleket, akik alapvető információkat nem tudtak megadni, nem volt náluk biztosítási szabályzat . . .- Intézkedtünk, ma már ilyen nem fordulhat elő - mondta Palaczky János, az Állami Biztosító megyei igazgatója. — A biztosítási szabályzatokat a központunk osztotta el, a váltásra felkészültek, de nem volt kellő mennyiségű tájékoztatóanyag. Pontosabban ezekből Baranyába rossz felmérés miatt kevesebb jutott, mint amennyi kellett volna. így előfordult, hogy az üzletkötésnél nem tudtak biztosítási szabályzatokat átadni. Nem akarok mentegetőzni, de rövid idő alatt 40 000 biztosítást kellett átdolgoznunk . . . Megemlítettem, hogy az ÁB ingóságbiztositási szabályzata olyan hibát is tartalmaz, mely félreinformáljo az ügyfeleket. A biztosított vagyontárgyak címszó alatt 5. pontban hivatkoznak a IV/4./a—b) pontra, holott ott a—b) pont nem található, ellenben a 3. pontnál igen. Palaczky János szerint" ez nyomdahiba, amit a szakmai korrektúra is csak |jésőbb vett észre, s megnyugtatott, az új nyomtatványokon a hibát kijavították. — Rendben, ez a tormái hiányosság, az azonban teljesen érthetetlen, hogy a Családi otthon biztosítás megkötése után néhány hónappal üzletkötők csöngetnek az ügylelek ajtaján, sőt telefonálnak, érdeklődvén a biztositási módozatok után...- Jelenleg is folyik a Családi otthon biztosítás átdolgozása, azaz az új biztosítások kötése, ezt az év végéig kötelesek vagyunk befejezni. Ez nem megy zökkenőmentesen, különböző okok miatt átfedések vannak, illetve lehetnek. Ezért nem kevés esetben ellenőriznünk, pontosítanunk kell a megkötött biztositási szerződéseket. — Ehhez joga van a biztositónak?- Igen, de az üzletkötőnek minden esetben igazolnia kell magát. A telefonon történő érdeklődést nem értem, ezt csak személyesen tehetjük meg. Palaczky János elmondta, a biztosítási ügyletek hivatali titokként kezelendők. de az üzletkötőkkel nem irattatnak aló titkossági nyilatkozatot . . . Biztosítások kötésére lehetőség van a fiókokban az ügyfélszolgálatnál, de ha valaki diszkréciót kér. akkor rendelkezésre áll a főnöki szoba, de az üzletkötők a lakásra is kimennek. A kárfelvevők — éppen azért, hogy az ügyfeleket ne késztesse a biztositó felesleges szaladgálásra - nem kis ö’sz- szegű készpénzzel mászkálnak, azért, hogy bizonyos határon belül a helyszínen kártalaníthassanak. Ez nem veszélytelen dolog, hisz biztonságukat semmi nem garantálja. Persze, arro nincs szükség, hogy pisztolyt hordjanak, de valamilyen önvédelmi eszköz - például gáz- spré - rendszeresítése mindenképpen indokolt lehetne. Roszprim Nándor Négy és téi milliónyian H etek óta tart és egyre nagyobb hullámokat ver az abortusz körüli vita. Alapvetően két táborba sorolhatók azok a szakemberek, társadalmi csoportok, amelyek ütköztetik nézeteiket. De lehet, hogy van egy harmadik is. Ez a megállapítás pusztán azért kockáztatható meg, mert e sorok Írója csak olyan véleményekkel találkozott, amelyek szerint az abortusz a legdurvább születésszabályozási módszer, s az álláspontok abban különböznek lényegesen, hogy milyen esetekben tartják lehetségesnek a terhesség megszakítását, mennyire legyen szigorú a jelenlegi rendeleteket esetleg módosító - sokak által szorgalmazott - abortusztörvény. Néhány véleményt mi is szeretnénk közreadni. Olyan személyek, szervezetek képviselőit kértük állásfoglalásra, akikről tudjuk, hogy tevékenységük révén mások véleményét is ismerhetik, képviselhetik. Szerettünk volna beszélni dr. Jobbágyi Gábor kandidátussal, a Miskolci Egyetem polgári jogi tanszéke docensével, aki az elmúlt év - májusában Miskolcon alakult Pacem in Utero Egyesület, az orvosok és jogászok abortuszellenes szervezetének ismert képviselője, de ez többszöri telefonkisérlettel sem sikerült. Mivel a napokban a Magyar Nemzetben jelent meg a véleménye az abortuszszabályokról, ebből idézünk részleteket.- Az állami statisztika szerint 1956. június 1. és 1989. december 31. között majd 4 500 000 legális abortuszt hajtottak végre állami kórházainkban. A legfrissebb adatok szerint is évi 90 000 terhességet szakítanak meg. Ez „munkana- pqnként” 350 legális abortuszt jelent. A külföldi abortuszstatisztikákat vizsgálva megállapítható, hogy egyetlen népet sem ért a magyarhoz hasonló „abortuszcsapás".- A jogi és orvosi helyzet tarthatatlansága miatt 1990. január 18-án az Alkotmánybírósághoz fordultunk. Kértük, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a hatályos jogszabályokat, és hivja fel a parlamentet abortusztörvény megalkotására.- Egyesületünk nem áll a teljes abortusztilalom talaján. Három esetben lehetőséget látunk a terhesség megszakítására: a terhesség a nő életét veszélyezteti, vagy bűncselekmény következménye, illetve a magzat súlyos, gyógyíthatatlan, felelősséggel megállapított genetikai károsodásban szenved, amely alkalmatlanná teszi az emberi életre.- Semmiképp sem akarhatunk egy ideológiailag, gyakorlatilag, jogilag súlyosan elhibázott, új Ratkó-szabólyt. Viszont igényelhetünk egy, a magyar nemzet létérdekeinek, a nők és a jövendő nemzedékek egészségének, létének meqfe- lelő, jogilag, orvosilag, erköl-. csileg megalapozott, demokratikus körülmények között megalkotott abortusztörvényt. A Magyar Nők Szövetsége nevében Újvári Ibolya ügyvivő: - Mivel ez a kérdés az egész társadalmat érinti, nagyon fontos, hogy ne csak szakemberek és egyes csoportok vitatkozzanak, hanem széles körű vélemény alapján próbáljunk meg egy tisztességes konszenzusra jutni. Ehhez kíván a nőszövetség hozzájárulni azzal, hogy a tagságát, illetve a szimpatizánsait megkérdezi. Nem csak az esetleges szigorításról kérünk véleményt, hanem javaslatokat várunk arra, hogy mi módon leoz alapvető emberi jogokat és azt, hogy a társadalmi jogok ezen alapvető emberi jogok alá vannak rendelve, meg kell, hogy akadályozza a kényszerítő és büntető elemek bekerülését a demográfia területén alkalmazott politikába. Az állam, ha a születésszámot növelni kívánja, csökkentse a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokat, ezzel valós választási lehetőséget teremtve a házaspárok előtt. Dr. Temes Gyuláné, megyei vezető védőnő.- Az abortusz valóban a születésszabályozás legdurvább módszere. Végiggondolva a folyamatot, szándékos életkioltás. A kérdés azonban nem ennyire egyszerű, hisz a nem várt gyermek sorsa kiszámíthaKönnycsepp hetne változást elérni. Úgy gondoljuk, hogy senkinek nincs joga állást foglalni ebben anélkül, hogy a nők és a családok álláspontját ne ismerje. A jelenlegi vitából ez hiányzik és ez ellenkezik a demokrácia játékszabályaival is. Ezért gyűjtjük most a véleményeket, amelyeket augusztusban a parlament illetékes szakbizottságaihoz, a pártokhoz, illetve a Népjóléti és az Igazságügyi Minisztériumhoz akarunk továbbítani. A magánvéleményem pedig megegyezik azzal a gondolattal, amelyet a francia Nemzetgyűlésben Weil miniszter fogalmazott meg nem sokkal azután, hogy egyezségre jutott a társadalom, engedélyezték 0 művi megszakítást: Minden állam, amely elfogadja Fotó: Zalka Éva tatlan. Foglalkozásomból adódóan számos, szomorú példát tudnék felsorolni a kellő szeretettel nem várt gyermekek további sorsáról. Ezzel együtt az a véleményem, hogy szükséges az abortuszkérdéssel foglalkozni, de nem szabad egyoldalúan Ítélkezni. Az anyákat, akik a terhességüket megsza- kittatni kényszerültek — nem szabad gyilkosoknak kikiáltani. Úgy gondolom, hogy a szülők dönthessék el, hány gyermeket szeretnének, s ebben segíteni kelj őket az egészségre ártalmatlan. védekezési módok elérhetőségével. Fontosnok érzem a pozitív családkép kialakítását, az anyaság megbecsülésének helyreállítását és azt is, hogy az ifjúságot a család- szeretetre, és az iránta érzett Szeretnék bejönni ... Dr. Lajos László felvétele felelősségre kell nevelni. Ezzel együtt szükséges a stabil gazdaság és a feszültségektől mentes, nyugodt társadalmi légkör megteremtése. * Balogh Miklós, a baptista egyház pécsi lelkésze: — Nem terveztünk öt gyermeket, de amikor a negyedik és az ötödik is jelentkezett, azért imádkoztunk, hogy szeretettel tudjuk elfogadni őket. Különösen a negyedik emlékezetes, most sem könnyű beszélni róla. A feleségem óvónő, és a várandósága elején rubeolajárvány volt az óvodában. Hívő orvosnő mondta nekünk, hogy nem tarthatjuk meg, ekkora kockázatot nem vállalhatunk. Tisztában voltunk a lehetséges következményekkel, de mellette döntöttünk. Most negyedéves hallgató o Zeneakadémián. Ezzel a személyes élménnyel válaszolok arra, hogy elfogadható-e az abortusz, mint családtervezési módszer. Kivételek természetesen lehetnek. Ilyennek tartom például azt, amikor a várandóság az anya életét, egészségét veszélyezteti. Ilyenkor a két rossz közül a kisebbet kell választani, az édesanyát meg kell menteni, hisz ő még adhat életet. Úgy gondolom, hogy az egyházközösségek olyannyira megegyeznek a magzatelhajtásról kialakított véleményükben, mint a Hiszekegyben. Mi is azt mondjuk, hogy a két sejt egyesülésének pillanatától számítva mór semmit nem szabad tenni. Ez a tiltás a Biblia ősi parancsában gyökerezik, amely igy szól: Ne ölj! Az abortusz ezért a mi szemünkben nem tekinthető egy családtervezési módszernek a sok közül. Korlátok között kell tartani, már csak azért is. mert amit nem tiltanak. az eqy idő után teliesen szabad, elfogadott avakorlattá válhat. T. É. DR. BÁNYAI ELEK. az MDF megyei szervező titkára. Egyetemi oktatóként csatlakozott megalakulásakor a Magyar Demokrata Fórum mozgalmához. A nagyszüleivel és szüleivel történtek alapvető motivációt jelentettek számára. Körzeti orvosi munkája alatt megismerte a nép különböző rétegeinek égető problémáit is. Negyvenkét évesen két gyermek apjaként kapta o megtisztelő bizalmat a megye MDF-szervezeteitől a szervező titkári feladatok ellátásához. A parlamenti választások idején 0 mozgalom kampányvezetője volt. Legfontosabb feladatának tartja, hogy az országgyűlési választások után a demokratikus átalakulások folytatásaként a helyhatósági választásokkal valóban eljussunk a békés rendszerváltáshoz, amely biztosítja a szabad utat Európa és a nép jóléte felé. Ehhez kéri a segítséget a város és a megye valamennyi polgárától. akiknek a véleményeit és tanácsait minden témával kapcsolatban szívesen fogadja. Az elmúlt időszak egyik lényeges eredményének tartja - mint az MDF Megyei Egészségügyi Bizottságának alapítója -, hogy sikerült az orvos- társadalmat kimozdítani várakozó álláspontjáról és aktív, 0 saját jövőjét meghatározó tevékenységre serkenti. Ezt példázza az orvosegyetemen több mint száz tagot számláló és az átalakulás folyamatát kidolgozó bizottság létrejötte. Felesége körzeti orvos Pécsett. Szabadidejét szívesen tölti sportolással. DR. SIMONYI EMŐKE, a Pécs-Kertvárosi Családsegítő Központ vezetője. Dr. Simonyi Emőke tüke pécsi család sarjaként 1948-ban született á baranyai megye- székhelyen. A Leőwey Klára Gimnáziumban érettségizett, majd a JPTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. Tanulmányai során filozófiából és tudományos szocializmusból TDK-zott, a jó eredm’ényre való tekintettel végzősként állást is kapott a tanszéken. Innen felvételizett, majd járt az ELTE bölcsész karára. A második diploma megszerzése után a Pécsi Városi Tanács V. B. egészségügyi osztályán helyezkedett el. Munkája első időszakában az alkoholisták problémájával foglalkozott. A választott terület jobb megismerése érdekében beiratkozott o Gyógypedagógiai Főiskola mentálhigiénés szociális szervező kurzusára, ahol a szakma krémjétől tanult. A megfelelő képzettség megszerzése után, a személyét érintő tragédiákból erőt merítve érezte úgy, hogy hitelesen vállalkozhat a családsegítő intézmény megszervezésére, létrehozására. Mivel a hatékonyság legjobb eszköze a megelőzés, kollegáival igen nagy hangsúlyt fordít a szülő-szülő, valamint a szülő-gyermek kapcsolatának feltárására, az alapvető problémák megkeresésére. Munkájukra nagy szükség van, hiszen hazánk valószínűleg dobogós helyen végezne a „lelki bajok országa versengésben". DR. TAKÁCS JÓZSEF, a Vám- és Pénzügyőrség Baranya, Somogy és Tolna Megyei Parancsnokságának parancsnoka. Dr. Takács József 1950 decemberében született Budapesten. Gyermekéveit a Vác melletti Berkenyén töltötte. A középiskola után két évig katonáskodott, a honvédségtől felvételizett sikeresen a Gödöllői Agrártudományi Egyetem zsámbéki karának üzemgazdasági, üzemmérnöki szakára. A diploma megszerzése utón egy évig gyakornokként a baksai termelőszövetkezetben dolgozott. Ekkor vert gyökeret Baranyában. A Vám- és Pénzügyőrségnek 1976. december 1 -je óta tagja. A testület keretében eddig eltöltött 14 évet szinte végig tanulásra fordította. Résztvevője volt valamennyi közép- és felsőfokú szakmai tanfolyamnak, majd 1979-ben beiratkozott a JPTE Állam- és Jogtudományi Karára. A jogi doktorátus megszerzését követően 1985-től megyei parancsnokhelyettesként tevékenykedett, ez év január 1-jétől került parancsnoki beosztásba. Hivatalba lépése óta a fiatal parancsnok egy politikamentes, jól képzett, lehetőleg nyelvismerettel rendelkező állomány kialakításán, ezzel párhuzamosan a qyors, udvarias, kulturált és hatékony munka megszervezésén munkálkodik. Jól beszél németül és horvátul. * Dr. Takács József felesége pedagógus, egy 12 éves kislányuk van. Szabadidejében o családfő lelkes természetjáró.
