Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)

1990-07-04 / 91. szám

1990. július 4., szerda uj Dunántúli napló 7 ifall«sIlco;Kásc»l« - llzlei Baranyai céglajstrom A Baranya Megyei Cégbíróságon májusban az alábbi új vál­lalkozási formák kerültek a céglajstromba. (A cégbíróságon fél­fogadási időben a céglajstromba bárki betekinthet.) Betéti társaság: Studium; MAFU árufuvarozó; SZIGO; Mexikó járműbontó; GIROS büfé-falatozó. Gazdasági munkaközösség: MURRAY szolgáltató; BOLT­KÖZ; ILI kereskedelmi; BTB mély- és magasépítési; TENRÓD környezetvédelmi; ,,S -j~ V" mély- és magas­építő; QUERCUS; Arkangyal munkavédelmi és tűzvédelmi; NETT ruházati szabóság. Korlátolt felelősségű társa­ság: Eurobusiness kereskedel­mi és szolgáltató; GETICO ipari szolgáltató, kereskedel­mi szervező; Simonetta; As- pecht marketing kereskedel­mi és szervezési; Hotel Feny­ves kereskedelmi és vendég- látóipari; Oroszlán Szigetvár kereskedelmi és vendéglátó­ipari; UNI-KUN mezőgazda- sági kereskedelmi; HUNGÁ­RIA PEN modern írószert gyártó; Építőipari szolgáltató; FALCON kereskedelmi és szol­gáltató; MISINA TRADE ex­port-import; Sziegl építési, épületgépészeti, szerelőipari, szolgáltató; Mezőgazdasági építőipari; Fodor és Társai; Pannonfett ipari zsirfeldol­gozó és -értékesítő; Ultrax idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, reklámszervező; Hét Kontinens Ballon ''levegő­nél könnyebb légi járműveket és -eszközöket gyártó, for­galmazó, szolgáltató; Pannon- vin borfórgalmi; Plastic mű­anyagfeldolgozó és kereske­delmi; TRANS IMPEX; HU-GE termelő szolgáltató, kereske­delmi és idegenforgalmi; BAU-ER fotó szolgáltató és kereskedelmi; M-PLUSZ szá­mítástechnikai kereskedelmi és szolgáltató; HOTEL Pécs; FÉMSZER gép- és fémszerke­zetgyártó, -szerelő; Katona és Geszler kereskedelmi és szol­gáltató; Autósbár vendéglátó­ipari; MINERVA nyomda. , Glória szalon „Nincs más választásunk, rá vagyunk ‘kényszerülve" — mondja Vörös László fodrász­mester, a pécsi, Sál la i utca 50. alatti férfi-női fodrászat és kozmetika vezetője. Hogy mi­re vannak .rákényszerülve? Ar­ra, hogy ‘kivegyék július 1-jé- től az üzletet, ha továbbra is a szakmájukban akarnak dol­gozni. Márpedig szeretnének ‘mind a kilencen ^(6 férfi és 2 női fodrász, valamint a koz­metikus). A tét tehát nagy szá­mukra, és azoknak is, akiknek törzshelye a fodrászat. Ugyan­is, ha ők nem veszik ki a he­lyiséget berendezésestül, min­denestül, ki tudja, nemsokára mi nyílna helyettük? Személyenként 4000 forint közös induló vagyonnal meg­alakították o betéti társasá­got, hogy Glória szalonként üzemelhessenek tovább. A Pé­csi Fodrászipari Kisvállalatnak - jelenlegi „gazdájuknak” - fizetik a berendezések utón esedékes használati dijat, ma­guk fizetik a rezsit, az -összes kötelezettséget (társadalombiz­tosítás és nyugdijjárulék, sze­mélyi jövedelemadó), és ma­guk intézik az anyagbeszer­zést, a mosatást. Kiszámították: a minimális, 4500 forintos fizetéshez sze mélyenként 15 000 forintot kell termelniük. S hogy ennél azért többet kereshessenek, még in­kább kénytelenek a tőlük már megszokott minőség, gyorsa­ság és udvariasság mellett szines tv-vel, videóval, és a jelenleginél is nagyobb újság­választékkal becsalogatni és megtartani a vendéget a na­pi két műszakos nyitva tar tással. Szegedi Ipari Vásár Az immár hagyományos Sze­gedi Ipari Vásár ismét meg­nyitja kapuit a szegedi Marx téren, üz ipari vásár terüle­tén. A SZIV-et ünnepélyes ke­retek között június 29-én, pén­teken 11 órakor nyitja meg dr. Pohankovics István állam­titkár. CAROUSEL’90 Sopronban junius 29—július 8-ig tart nyitva a Carousel ’90 kiállítás és vásár a sportcsar­nokban. A most nyiló - im­már harmadik — nemzetközi rendezvényen a magyar kiállí­tókon kívül osztrákkal és az Alpok-Adria tartományok kép­viselőivel mintegy 140 kiállító vesz részt a 4100 m--es terü­leten. Idén már 100 000 láto­gatót várnak Sopronba, az ünnepi hetek keretében meg­rendezett kiállításra és vásár­ra, melyre 33%-os utazási kedvezményt biztosít a MÁV. A kiállítást szakmai napok, konferenciák és tájékoztatók színesítik, és még valami: a külföldi termékek is megvásá­rolhatók forintért. MIDEST A MIDEST Franciaország egyik legjelentősebb és leglá­togatottabb, évente megren­dezett kiállítása, az alvállal­kozók nemzetközi kiállítása és vására, melyen a nagy nyu­gati és észak-európai cégek (Volvo, Siemens stb.) beszállí­tókat keresnek. A november 12—16. közötti kiállításra a vi­déki kis- és középüzemek je­lentkezését is várja a Magyar Gazdasági Kamara. (A vár­ható részvételi díj 28 000 Ft/m-, a minimális bérelhető terület 6 m-.) Mi uan az aremeles hátterében? Kényszerpályán Bár meglehetősen kelle­metlenül érint, derült égből villámcsapásként áligha ér­hetett bennünket a napok­ban bejelentett áremelési csomag. Nemcsak azért, mert már hetek óta benne volt a levegőben, de az ügy voltaképpen már az idei költségvetés elfogadása óta „érett". A DEFICIT KÉNYSZERÍTŐ EREJE Amint az közismert, meg­lehetősen szűkre szabott kényszerpályán mozogtunk a költségvetés elfogadásako-: a Nemzetközi Valutaalap 10 milliárd forintos deficit­hez kötötte a vele való meg­állapodást, amihez viszont a külföldi bankok kötötték a magyar gazdaságnak adott további hiteleket. Égetően szükségünk volt tehát a de­ficit leszorítására - de nem csupán az IMF diktátuma okán. A költségvetési delicit ugyanis általában azt jelen­ti, hogy a kiadások össze­ge nagyobb, mint a bevéte­leké. Ä különbség pedig je*- legzetesen két módon finan­szírozható: vagy az ország belső megtakarításaiból vagy a külföldi eladósodás növe­léséből. Miután azonban ná­lunk sem a gazdálkodók, sem a lakosság megtakari- tási hajlandósága nem ele­gendő ehhez, az eladósodás jelentős növelésének terheit viszont az ország nem tudja elviselni, az IMF követelései nélkül sem tehettünk egye­bet: muszáj volt minél ki­sebbre szorítani a delicitet. Az élet azonban ezúttal is túlhaladt a terveken. Hosszú évek tapasztalata, hogy a tervezett hiányt rendre tú1- léptük: míg a bevételek szű­kebben csordogáltak, a min­dig jóelőre elköltött kiadá­sok rendre- túlszárnyalták az elképzeléseket. Nem történt ez másképp most sem - bár oz első negyedévben még tartottuk a megállapo­dásban rögzített értéket, az első négy hónapban már jó­val meghaladtuk. Hamaro­san nyilvánvalóvá vált, hogy intézkedések híján az év vé­gére akár meg is duplázód- haV a deficit, egyes szak­emberek 50-60 milliárd fo­rintra is becsülik a várható hiányt. Ami viszont az IMF- megállapodás felbontását je­lenthetné. Ilyen rövid távon viszont rendkívül szűk a költségve­tés mozgástere. A bevételek elsősorban az áremelések révén növelhe­tők, így ugyanis több odó jut a költségvetés kasszájá­ba. A számítások szerint a benzin és a gázolaj árá­nak emelése 6, illetve 3 mil­liárd forintos többletet je­lent. De növeli a bevétele­ket - mintegy 2 milliárd fo­rinttal - az is, hogy szűkül a vállalkozási nyereségadó­kedvezményben részesülök köre, s mintegy 4 milliárd lorintot jelent, hogy az álla­mi vagyon utáni osztalék 18-ról 25 százalékra nö. A költségvetési egyensúly javításának további lehető­ségei a kiadási oldalon lel­hetők fel. Itt az egyik leg­nagyobb tétel a mezőgazda- sági export-támogatás 2,7 milliárdos csökkentése. A szocialista kivitelt nem, csak a konvertibilis exportot érin­tő intézkedés azonban nem csupán a költségvetési egyensúlyt javítja, de a ha­zai piacot védő szerepe is van. A támogatások révén ugyanis a gabonaexport olyan jövedelmező, hogy a termelők a felesleget szíve­sen viszik exportra. Holott a belföldi piac számára az volna a kedvező, ha itthon alakulna ki túlkínálat, ami szabályozni tudná az ára­kat. A gabonaexport extra­jövedelmének 80 százalékos elvonása fontos lépés lehet ebben. Ezenkívül csökken a költségvetési intézmények tá­mogatása, a központi mű­szaki fejlesztésre jutó támo­gatás, a kedvezőtlen adott­ságú termelőszövetkezetek támogatása, stb. összessé­gében a fenti intézkedések révén 27,7 milliárd forinttal javítják a költségvetés pozí­cióit. A GAZDASÁG TANYÉRAKNÁI Mindez ugyanakkor még nem elég a kormány prog­ramjában szereplő vállalko­zásélénkítésre, szociálpoliti­kára, az önkormányzatok anyagi alapjainak megte­remtésére. Ezért még a nyá­ron további intézkedések is várhatók, amelyek azonban — mind a kormány program­jának kidolgozói több al­kalommal is hangsúlyozták, nem járhatnak áremeléssel. Bár ez majdhogynem telje­síthetetlen kívánság, remény­kedhetünk, hogy így lesz. Ha a most meghirdetett piogram teljesül, azaz sike­rül tartani a tervezett költ­ségvetési deficitet, nem kis akadályon jut át az új kor­mány. A gazdaságirányítás igazi vizsgája azonban még­sem ez lesz. Az igazi pró­batétel ugyanis az, hogy si­kerül-e elkerülni a hasonló problémák újratermelését, si­kerül-e olyan válságkezelési módszereket találni, amelyek révén jövőre már biztonsá­gosabban megalapozható a költségvetés. A kérdést nem könnyű megválaszolni, már csak azért is, mert igen sok a bizonytalansági tényező, gazdaságunk helyzetében rejlik néhány tányérakna. Ilyen például a magyar­szovjet gazdasági kapcsola­tok alakulása. Az egyre ne­hezebb helyzetben levő Szov­jetuniótól függ energiaellá­tásunk, s számos vállalatunk piaca. Sok bizonytalanságot rejt a dollárelszámolásra való áttérés is, ami hosszú távon igen előnyösnek Ígér­kezik ugyan, rövid távon azonban alighanem inkább a hátrányait fogjuk érezni. Bizonytalan a sokszor meg­ígért, ám eddig még nem konkretizált nyugati segítség is. ÚTON A PIACGAZDASAG FELÉ Az a gyorsprogram, ame­lyet a kormány meghirde­tett, s amely már csak a Parlament jóváhagyására vár, sok biztató elemet tartal­maz. A sorbanállások meg- • szüntetése, a „kemény mag" ellen a felszámolási eljárás megindítása, a kisvállalatok megvédelmezése, a követelés­megelőlegezési alap, az Állami Vagyonügynökség ré­vén mintegy 20 sikeres vál­lalat privatizálása, az Eg- zisztencia-bank, a szervezeti decentralizálást megindító programcsomag jó alapot adhat arra, hogy a gazda­ság meginduljon egy, a mai­nál jobban működő piac- gazdaság irányába. Ugyan­ezt a célt erősíti a nem­sokára benyújtandó privati­zációs törvény, valamint a készülő versenytörvény is. Mindezek szükséges, de még nem elégséges feltéte­lei annak, hogy a jövőben elkerülhető legyen a költség- vetéssel kapcsolatos folyto­nos tűzoltás. Ahhoz ugyanis még a tulajdonviszonyok tör­vényi rendezésén túl olyan kérdéseket kell parlamenti szinten tisztázni, mint a leen­dő önkormányzatok anyagi alapjai, azok adózási lehe­tőségei, ezzel összefüggés­ben a költségvetés szerepé­nek változása. Mire terjed­jen ki az állami költségve­tés, honnan szerezheti bevé­teleit, milyen mértékben és milyen célokat szükséges tá­mogatnia — egyszóval egy költségvetési, államháztartá­si reform keretében új elve­ket kell lefektetni a képző­dő jövedelmeknek az állam, az önkormányzatok, a gazdálkodó szervezetek és a lakosság közötti megosztá­sára. Kozma Judit Egyre több ügy és mostoha körülmények Á Pécsi Munkaügyi Bíróság Kamarai börze Kereskinál A Dél-dunántúli Regionális Gazdasági Kamara a most közreadott aján­latoknál részletesebb felvilágosítással is szolgál, ugyanakkor egyéb más információkkal is segíti mostani és leendő partnereit. A munkanélküliek, illetve a ■munkanélküliséggel veszélyez­tetettek számának növekedése mennyiben érzékelhető mond­juk,- a munkaügyi bíróságon? — kérdeztük dr. Gyenge And­rást, a Pécsi Munkaügyi Bí­róság elnökét.- Érezhetően megnőtt a munkaviszony megszüntetésé­vel kapcsolatos ügyeink szá­ma, de ezen belül a koráb­biaknál is lényegesen több az olyan eset, amikor létszám- csökkenés a felmondás indo­ka. — A munkaügyi biróság má­sik fő területén, a társadalom­biztosítási ügyekben is ha­sonló a bíróság túlterhelése? — Kiugróan magas a rok­kantsági nyugdíjat igénylők száma. Ennek hátterében az áll, hogy a munkahelyek bi­zonytalanná válnak, a vállala­ti átalakulások és létszám­csökkentések esetén pedig el­sősorban a csökkent munka .képességűektől 'kívánnak meg­szabadulni. így érthető, hogy a csökkent munkaképességűek­nek egyetlen biztos egziszten­ciális lehetőség a jövőben a rokkantsági nyugdíj. Ez vi­szont csak 67 százalékos mun kaképesség-csökkenés esetén ítélhető meg.- Ha nem áll fenn ez a 67 százalék? — Az elvileg munkaképes, bór csökkent munkaképességű dolgozóknak, bizony, nagyon- nagyon nehéz munkahelyet ta­lálnia. — Ha ez a munkaképesség­csökkenés foglalkozási megbe­tegedés vagy munkahelyi bal­eset miatt következik be, ak­kor kaphatnak valamilyen kár­térítést? — Sok az ilyen ügyünk. A kártérítési ügyek döntő több­ségében a két pécsi bánya- vállalat - és kis részben az aknamélyítő - az egyik fél, az összes ilyen ügyünknek 85 -90 százalékát teszik ki a bá­nyászok kártérítési igényei.- Nincsenek könnyű hely­zetben, már csak a körülmé­nyeik miatt sem. Ideiglenes helyükön — itt, a Széchenyi tér 18. második emeletén - az imént hoztak fel tolókocsin egy rokkantat, a szilikóziso- soknak sem könnyű megmász­ni ezt a meredek körlépcsőt.- Egyre több az ügyünk, már nemigen győzzük. Újabb 'bírót — a negyediket — is tudnánk már alkalmazni, de hová ültessem? Nincs elég he­lyünk, mostohák a körülmé­nyeink, viszont egyre többen fordulnak hozzánk jogorvosla­tért. Franciaországi ajánlatok: T. T. P. Conseils: pénzügyi és beruházási tanácsadás és közvetí­tés, ingatlanberuházások (hivata­lok. lakások, vállalatok). C M. L. et C. E. B. Consortium Materiel Laboratories et Centre Europeen de Biotechnologie: egyedi felhasz­nálású laboratóriumi berendezések, anyagok gyártása és értékesítése; Union Lattiere Normende U. L. N.: friss tej és tejtermék előállítása és forgalmazása Magyarországon és a kelet-európai országokban; Groupa Couchier-Fages: vasáruk, mindenne­mű épületvasalási anyagok (ajtók, ablakok, sarokpántok) gyártása és eladása, valamint kooperáció és vegyesvállalat alapítása; A. V. S. Materiel: építőipari homlokzatvako­lat-gyártó gépek eladása vagy gyártatása vegyesvállalati formá­ban; Telcipro: audiovizuális ipar, filmutómunkálatok (játék-, reklám- és szakmai filmek minden hordozó­anyagra, film, video, tv-adás, kó­pia) terén mindennemű együttmű­ködés; Difaplast: fröccsöntött mű­anyag és fém háztartási készülékek gyártása és eladása (zöldségaprító, gyümölcsprés, reszelők) eladása Magyarországon és a keleti orszá­gokban; Poindem: áruházi fogyasz­tási cikkekre szerelt műanyag ,, csi­pogó” (tolvajok ellen) eladása ha­zánkban és a keleti országokban; Moulist: cipő- és cipőtalpformázók gyártása, eladása Magyarországon és a keleti országokban; Denco: mindenféle fogászati és fogászati ipari berendezések, készülékek ex­port-importja ; Impectron—Friedland— Superwitch—East-Europe: apró elekt­romos cikkek, biztonsági berende­zések. textilipari, konfekcióipari gé­pek (kontúrozó-, szabász-, béléské- szitő gépek), vegyesvállalat alapí­tása; Acto: gépkocsitartozékok (al­katrészek) és karbantartási termé­kek gyártása és eladása, export­import; Cif—Europe—Cemm : ipari kábel- és kábelköteggyártás, első­sorban a gépkocsiipar számára, ve­gyesvállalat alapítása, export az NSZK-ba és más, harmadik orszá­gokba; Peter Lavem: korongozó be­rendezések, fazekasipari eszközök importja és exportja; E. I. F.: ipari törlőanyagok importja és el­adása (nem szövött anyagok, textí­liák, bőr), magyarországi vásárlás és gyártatás. Murányi László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents